Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
/ Á szocialista gazdasági integráció útján Hatékonyabb formák Befejeződtek a KISZ fezetőség- és küldött* álasztó taggyűlések in. Az új kifejezés — a szocialista gazdasági integráció — félreérthetetlenül jelzi a KGST- országok együttműködésének az eddigiektől eltérő, minőségileg más, magasabb rendű fejlődési szakaszát. Az új fejlődési szakasz jellegének megfelelően a komplex program felvázolja a legfontosabb közös tennivalókat, az együttműködés korszerűbb módszereit, hatékonyabb formáit. A KGST-országok feladattervébe első ízben iktatták be például az alapvető gazdaság- politikai kérdésekről folytatott kölcsönös konzultációkat. Az egyes országok gazdasági, szociális, 'tudományos-műszaki politikájának azok az alapkérdései lesznek a kölcsönös eszmecserék témái, amelyek megoldása túlnő áz egyes tagállamok lehetőségein, keretein. A tervkoordináció eddig is a KGST-országok együttműködésének módszertárában szerepelt. Jellege, mélysége azonban megváltozik a jövőben. Az ötéves tervek összehangolása idáig jobbára a kétoldalú, ötesztendős külkereskedelmi megállapodások előkészítését szolgálta. A komplex program előirányozza a legfontosabb népgazdasági ágak és termékfajták hosszútávú (10—20 éves) terveinek összehangolását. Fej_ lesztik az együttműködést, a tapasztalatcserét a prognózisok készítésében. Sőt, azt is elhatározták, hogy egyes iparágakat és termékfajtákat — főként azokét, amelyek ki- fejlesztése a jövő közös feladata, mint például a számítástechnika, — az érdekelt országok együttesen terveznek meg. Később, — a tapasztalatoktól függően —’ bővülhet az együttesen tervezett ágazatok és termékfajták köre. A komplex program az új fejlődési szakasznak megfelelően a KGST intézmény-rendszerének továbbfejlesztésével is foglalkozik. így mindenekélőtt lehetővé vált, hogy az egyes tagországok intézményei, szervezetei, minisztériumai, iparágai, trösztjei, vállalatai, közvetlen kapcsolatot létesítenek egymással. E kapcsolatok jellegét, mélységét, a közvetlen megállapodások tartalmának természetesen határt szabnak az egyes országok törvényei, jogszabályai, az egyes intézmények, szervezetek, vállalatok stb. adott hatásköre. A magasabb szintű együttműködés: a közvetlen kapcsolatok építése, vagy például a több iparágak és termék együttes tervezése nem öltheti a nemzetek felettiség jellegét, nem sértheti a részt vevő országok önállóságát, a kormányok hatáskörét. Mindez nem zárja ki, hogy a különböző intézményeket, szervezeteket, vállalatokat szükség szerint olyan hatáskörrel ruházzák fel, amely lehetővé teszi az ésszerű együttműködést, a szerződéses kötelezettségek vállalását. Sőt, a program államközi gazdasági, illetve nemzetközi gazdálkodó szervezetek létrehozásának feltételeit is taglalja. A tagországok egésze, vagy egy része, létrehozhat közös nemzetközi gazdálkodó együttműködéseket, intézeteket, központokat, vegyes vállalatokat, kereskedelmi, vagy műszaki tervezési-szerkesztési irodákat stb. Ezek a nemzetközi gazdálkodó szervezetek saját vagyonnal, önelszámolással, polgári jogi felélősséggel rendelkezhetnek. Mind a nemzeti vállalatok, mind a nemzetközi gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolataikat, együttműködési megállapodásaikat, jogaikat, kötelezettségeiket szerződésekbe foglalják. A szerződéskötések pedig feltételezik a KGST-tagál- lamok általános jogi rendszerének továbbfejlesztését. A többi között kidolgozzák azoknak a vitás kérdéseknek a megoldási módjait és rendjét, amelyek a . szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése körül keletkezhetnek. A komplex program taglalása, ismertetése során kiderül, hogy alapvetően nem az integráció végrehajtásának konkrét határidős tennivalói dominálnak, hanem főként az előkészítést, a bevezetést megála. pózó munkaprogrammal Van dolgunk. Mindez persze, nem csökkenti az új távlatokat jelző dokumentum nemzetközi jelentőségét. A KGST tagállamai először vették számba és rögzítették együttesen az új szakasz, a magasabb szintű együttműködés hosszútávú és rendkívül összetett tennivalóit. Néhány KGST-ország például már kétoldalúan megállapodott bizonyos termékek, főleg fogyasztási cikkek kontingens nélküli kereskedelmében. Ennek jegyében a külkereskedelmi egyezménytől, a A tervek szerint még ebben az évben megkezdi a próba- üzemelést hazánk legkorszerűbb új timföldgyára Ajkai. A gyár berendezéseinek nagy részét a Szovjetunióból és az NDK-ból vásároltuk. A gyár teljes kapacitását évi 210 ezer ionná timföld gyártására tervezték. Az idén az első 120 tonnás egység már munkába áll. (MTI-foto: Jászai Gsaba felv.) mennyiségi és az érték keretszámoktól függetlenül különböző fogyasztási cikkeket szállítanak egymásnak, — a kereslet-kínálat alapján. A termékek árát az érdekelt külkereskedelmi vállalat állapítja meg. A program előirányozza, hogy tanulmányozzák a kontingens nélküli, sokoldalú árucserét, amelynek értékét nem feltétlenül szükséges kétoldalúan kiegyenlíteni. A sokoldalú . elszámolások rendszerének bevezetése ezúttal csakúgy, mint a kontingentált termékeknél, feltételezi a kollektív valuta (transzferábilis rubel) tényleges működését. Ez az egyik legbonyolultabb feladat, amellyel ugyancsak számol a komplex program. Ahhoz, hogy a rubel betölthesse egységes értékmérő szerepét a KGST-piacokon, meg kell, hogy szűnjön például a tagországok kétoldalú elszámolásainál jelenleg még tapasztalható árszint-különbség. Egységes elvek alapján szükséges rendezni továbbá a kollektív valuta árfolyamát (átválthatór ságát) a nemzeti pénzekhez és a nemzetközi valutákhoz (például a dollárhoz) viszonyítva. Bonyolult és hosszadalmas folyamatról van tehát szó a valutáris és külkereskedelmi munkában egyaránt. A komplex program lehetővé teszi, hogy bármely kérdésben — így a kollektív y-aluta megteremtésében is —, csak azok az országok állapodjanak meg, amelyek érdekeltek benne;- Vállalják a vele -járó kötelezettségeket,,.és képesek megteremteni,, a kötelezettségek teljesítését garantáló feltételeket is. Egy, vagy néhány KGST-tagállam érdektelensége, távolmaradása nem lehet akadálya a megállapodásnak, az érdemi* kezdeményezésnek, a komplex programban szereplő különböző intézkedések végrehajtásának. Azok az országok pedig, amelyek korábban — ilyen, vagy amolyan okok miatt — nem kívántak részt venni a program egy-egy intézkedésében, később bejelenthetik érdekeltségüket, részvételi igényüket. kovács József Az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések megyénkben befejeződtek. Valamennyi alapszervezet feldolgozta a-dokumentumokat is. Járási bizottságaink általában megfelelően felkészítették az alapszervezeti titkárokat a feladatok zökkenőmentes megoldására. A vezetőségválasztás új elet meiből — a választási rendszerből — a jelölőbizottság nélküli alternatívának a vártnál nagyobb népszerűsége volt. így jelölőbizottsággal az alapszervezetek 57 százaléka, jelölő- bizottság nélkül 43 százaléka választott vezetőséget. A vélemények szerint a jelölőbizottság nélküli rendszert a fiatalok demokratikusabbnak találják. Bár nem tartjuk kielégítőnek, de örvendetes, hogy tovább javult a KlSZ-vezetőség- ben dolgozó fiatal párttagok aránya. , Az alapszervezeti beszámolókról megállapítható, hogy ezek tartalma, színvonala a korábbiakhoz viszonyítva javult. Ugyanakkor nem sikerült minden alapszervezetünknek egyaránt kritikus és önkritikus, elemző beszámolót összeállítani. Viszont különösen jó eredménynek tartjuk, hogy nem a titkár beszámolója, hanem a vezetőség beszámolója volt valamennyi hetven a beterjesztett anyag. Sajnos, hiányoztak a feladatmeghatározó kérdések. A beszámolók felett több helyütt érdemi viták alakultak ki. Üzemi területeken jobban sikerült viták voltak, falusi területeken kevésbé. Ez abból is adódik, hogy a falusi alapszervezetek nehezebb körülmények között dolgoznak. A szervezeti szabályzat vitája a vártnál gyengébben sikerült. Alapszervezeteink nem. találták meg a megfelelő módszert a feldolgozást illetően. A legtöbb helyen felolvasták, de volt példa arra is, hogy valamelyik fiatal felkészült, és vitaindítót • tartott. Ez utóbbi megoldást tartottuk a helyes módszernek. így jobban érezhették a fiatalok a kettő közti azonosságot és különbséget és a szabályzat összefüggéseiben is világossá vált. Tanintézeti alapszervezeteinknél tényleges vita alakult ki. Jobban sikerült a feldolgozás, ami abból adódik, hogy összeforrottabbak a közösségek, és gyakorlatiasabb szervezeti életet élnek. A kongresszusi levél feldolgozásánál előzetes javaslataink alapján alapszervezeteink azokat a pontokat vitatták még, melyek hozzájuk közel álltak. Ezeket az alapszervezet jellege határozta meg. Az a véleményünk, hogy mint ötlet jó volt, hasznosnak bizonyult. A feldolgozást illetően jó kezdeményezéssel találkoztunk Dombóvár város esetében, ahol e kérdésekhez helyi jellegű témákat is feldolgoztak, így él#n- kebb érdemi vita alakult ki. (Gőgös Ignác Gimnázium.) A tanintézeteknél ezen kívül a közösség kialakítása és az aktivitás kérdése váltott ki nagyobb vitát. Üzemi és falusi aiapszervezeteinknél inkább a munkahelyek ..gondjaival, problémáival foglalkoztak. Az ajánlásokról meg kell állapítani, hogy alapszervezeteink nem éltek megfelelően ezzel a jogukkal. Nem értették, hogy mit ajánljanak, hogyan és kinek. A vezetőségválasztó taggyűléseinknek ez volt leggyengébb pontja. Az alapszervezeti vezetőségre az ajánlás még kielégítő volt, bár itt is hiányosságként vetődött fel, hogy a jelölteket legtöbb esetben csak személyi adataik felsorolásával ajánlották, nem munkájuk alapján. Ahol megértették és jól is alkalmazták, ott sok esetben a vezetőség összetétele eltért a korábbi elképzelésektől. Ez azonban, minden esetben, pozitív értelemben jónak mondható. A megválasztott alapszervezeti vezetőség fele új. nem rendelkezik a mozgalmi munka elméleti, gyakorlati tapasztalataival. Bár a beszámolók kollektív jellegűek voltak, jobban tükröződni kellett volna a fiatalokkal folytatott beszélgetések eredményeinek. Nem voltak a beszámolók elég előremutatók, feladatmeghatározók. A jelölő- bizottság nélküli módszert kívánatos továbbra is meghagyni. Meg kell tanítani a fiatalokat arra, hogy élni tudjanak a2 alapszervezeti demokrácia e kibővített formájával. Általánosságban ezek azok a kérdések, amelyek a jövőben fokozott figyelmet igényelnek. Bénizs Sándor a KISZ MB titkára Őrjárat az ösztöndíjak körül Befejezték munkájukat a diákjóléti bizottságok Befejezték munkájukat az egyetemi, főiskolai diákjóléti bizottságok: ezekben a napokban országszerte döntöttek a diákok képviselői az ösztöndíjak idei odaítéléséről. Munkájuk során együttvéve több mint 300 millió forinttal „gazdálkodhattak”, az állam ugyanis évenként ennyit -fordít a tanulmányi, a szociális ösztöndíjak juttatására, segélyekre, ingyenes menzai étkezésre. Az első, nem végleges gyorsmérleg szerint az idén is több mint líl ezer diák részesül tanulmányi ösztöndíjban — a hallgatóknak mintegy 35 százaléka, — rendszeres szociális segélyt 29 ezren kapnak, — ez a diákság 54 százalékát jelenti. Több egyetemen is felvetődött: a. szülők jövedelem-igazolása gyakran nem a Valóságos helyzetet tükrözi, ezárt a kiállító 'szervek, intézmények, vállalatok felelősségét erre fel kellene hívni. Az enyhén szólva nem pontos jövedelemigazolások néhány esetben már az okirathamisítás határát súrolják, — „elfelejtett” földtulajdon, „létminimumon tengődő” kocsitulajdonosok egyéte- mista gyermekei tanúskodnak erről, nem beszélve az ugyancsak „elfelejtett” mellékállásokról. Ez a leleményesség sok munkát ad az egyetemi, főiskolai diákjóléti bizottságoknak, felülvizsgálatok, pontosítások, ellenőrzések időrabló gondja nehezíti a helyzetet. Egybehangzó a műszaki főiskolák, felsőfokú technikumok kiszeseinek véleménye: kollégiumi ellátás terén különösen hátrányban vannak más felsőoktatási intézményekkel szemben, mert egyáltalán nincs, vagy igen kevés a diákotthoni hely. Jó kezdeményezésnek tartják, hogy máris több felsőoktatási intézmény úgy segített a diákotthoni helyhiányon, hogy maga bérelt „kollektív” albérletet hallgatói számára. Felhívták a figyelmet a diákok arra is, hogy a rendelkezések' szerint a diákotthoni elhelyezésben nem részesülők 150 forint támogatást kaphatnák: ezt az összeget — ami önmagában is csekély — azonban alig több mint 150 hallató kapja meg az egész országbeli. Nem megoldott az eltartott nagyszülők ügye sem, az ágy személyre jutó átlagjövedelem kiszámításakor őket ugyanis p. rendelt: érteim -i bérh vehetik figyelembe. I I I
