Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
I TOLNA MEGYEI VILÁG PHOLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének hivatalos finnországi látogatásáról. A külügyminiszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az ENSZ-közgyűlés XXVI. ülésszakára utazó magyar küldöttség összetételéről és tevékenységének irányelveiről. A külkereskedelmi miniszter beszámolt a szeptember 2—7. között Algériában tett látogaFeliér Lafes nyilatkozata a vadászati világkiállításról Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, csütörtökön felkereste a vadászati világkiállítást. A látogatás befejeztével Fehér Lajos nyilatkozott a világkiállításról a sajtó munkatársainak, akik a következő kérdéseket tették fel: — Félidejéhez közeledik a vadászati világkiállíiás. Melyek Fehér elvtárs tapasz'a- latai, milyen következtetések vonhatók le az elmúlt időszak alapján? — A kiállítás nagyszerű kivitelezését azt hiszem nem szükséges különösebben bizonygatni. Mind a külföldi, mind a hazai közvélemény élénk érdeklődését és elismerését igazolja az a tény, hogy a megnyitás napjától a mai napig 600 000 látogató tekintette meg a kiállítást, összesen 52 ország mutatja be itt színes csokorba gyűjtve természeti szépségeit, vadászati- kultúráját, vadászati művészetét ; és mindazt, ami nemcsak egy-egy országra, de Földünk európai, ázsiai, afrikai és amerikai kontinenseinek élővilágára is sajátosan jellemző. — Ez a kiállítás tehát nemcsak a vadászat hívei számára jelentős esemény, hanem sokkal szélesebb körben is kiváltotta az érdeklődést. — A kiállításon látható szép képzőművészeti alkotások csak a rendezők jó ízlését dicsérik, vagy pedig célzatosan kapott hangsúlyt a művészet is ebből az alkalomból? — Kézenfekvő, hogy a kiállítás rendezőit és kivitelezőit mindkét törekvés , vezette. A vadászat, ez az egyik legősibb tevékenyég, mindig foglalkoztatta a. ' művészeket. Már a barlangrajzok készítőit is, de még inkább a középkor és a jelen művészeit. A bemutatásra kiállított anyag zöme a XVII., XVIII., XIX. században készült, s' nagyrészt a Szép- művészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből került ki. Elküldte azonban Budapestre felmérhetetlen értékű kincseit a leningrádi Ermitázs, a drezdai Zwinger, a varsói Nemzeti Múzeum és az Egyesült Államok Nemzeti Múzeuma is. A kiállításra 19 országból 76 művész jelentkezett alkotásaival, s 40 magyar művész kapott , megbízatást festmény! ’ szobor, Vagy kisebb grafikák alkotására. Az indíték — úgy vélem — nem szorul különösebb magyarázatra. Az .ember és a természet összetartozása — mint ahogy a valóságban — a művészetben is elválaszthatatlan egységben jut kifejezésre. — A kiállítás milyen új távlatokat, nyit a hazai vad- gazdálkodás és vadászat fejlesztéséhez? lodai férőhelyek száma. Uj szállodák nyíltak Budapesten, Visegrádon, Szekszárdon, Tata- Remeteség-pusztán és a Ge- menci erdőben. Ezenkívül körülbelül 200 vendéglátóhely — étterem, csárda, borozó — külön fejlesztéssel is felkészült a külföldi vendégek fogadására. Kormányunk nevében megköszönöm a kiállítás főbizottÉletet az éveknek •• Öregek „Ne csak éveket adjunk az életnek, hanem életet is az éveknek” ■ felirat köszöntötte Szekszárd öregjeit tegnap, a kora délutáni órákban, a Babits Mihály megyei művelődési központ kamaratermében megrendezett öregek napi ünnepségen. Délután két V.Vkor szigorú rendben várakoztak a megterített és gazdagon feldíszített asztalok, kényelmes fotelek megyeszékhelyünk legidősebbjeire. Fél óra múlva kezdett telni a terem. „Nehogy elkés- >ünk” mondogatták a fekete fejkendős nénik, a botra támaszkodó bácsik egymásnak sága és a huszonkét szak- bizottság munkatársainak ötletgazda® tevékenységét, a rendezésért felelős MÉM kiállítási iroda dolgozóinak, továbbá azoknak a rendező szerveknek, szakembereknek, tudósoknak, művészeknek lelkes közreműködését, akik hozzájárulták a vadászati világxiál- lítás sikeres megrendezéséhez. (MTI) és a városi tanács egészség- ügyi osztálya dolgozóinak, akik e kedves ünnepség rendezői voltak. Három óra után néhány perccel a városi ifjúsági zenekar játékával kezdődött meg az ünnepség, melyet dr. Wé- ner János, a városi tanács vb-titkárának rövid köszöntője követett. A Garay Általános Iskola műsora meghatotta az ötven idős embert, s különösen Juhász Ferenc Nagymama című költeménye — amit egy úttörőruhás kislány szavalt — csalta ki többjük könnyét. tásáról. A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérék új rendszeréről szóló tavalyi kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentést terjesztett elő a lakóházkezelés és -fenntartás fejlesztéséről. A könnyűipari miniszter jelentést tett egyes beruházásoknak a vállalatok versenyeztetése útján történő megvalósításáról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI). Heiszler István kilencvenedik évében van, s a megjelentek között a legidősebb. Ezért őt illeti a hatalmas ajándék- kosár, melyet Tokai Gyuláné, városi szociális gondozónő adott át. Ezekben a pillanatokban minden szem Pista bácsira szegeződött, s csodálkozását senki nem tudta elrejteni: „Úgy hetvenötnek gondoltam” mondta egyik néni. S valóban, Pista bácsi életereje, vidámsága lenyűgöző! — Nyolcvanöt éves koromban mentem nyugdíjba. Hatvan esztendőn át dolgoztam. Mi a titka hogy így nézek ki? Csak az, hogy soha semmit nem vittem túlzásba. Most meg gyakran vagyok az unokáimmal meg a dédunokáimmal, s nem csoda, ha vidámságukból rám is ragad. Merlini megbeszélések napja Szekszárdon — így igaz. A budapesti munkásokat éppúgy érdeklik a kiállítás látnivalói, mint a mezőgazdaságban és a hivatalokban dolgozókat. A természetkedvelő emberek minden csoportja megtalálható a kiállításon. A részt vevő országok vadászati szakembereit az a törekvés vezette és vezeti, hogy a szakmai közölnivalókon túl gazdaságföldrajzi és kultúrtörténeti ismeretekkel is gyarapítsák a látogatók ismereteit Ez a kiállítás a nagy és kis országok, a népek közötti barátság és együttműködés természetes és magától értetődő lehetőségének bátorító jelképe, s — talán nem hat túlzásként — a jövőre nézve nagyon is reális ígérete. — Eszerint bizonyos értelemben jószolgálati szerepe is van a világkiállításnak a népek barátságának erősítésében? — Kétségtelenül. S az egyes országok képviselői törekednek is erre. A legtöbb kiállító államnak például külön nemzeti napja van. Ez önmagéban is arra készteti a részvevőket és a látogatókat, hogy közelebbről megismerkedjenek az illető ország társadalmi és gazdasági szerkezetével, földrajzi és természeti adottságaival. Itt a kiállításon is kitűnik, hogy a fejlődő országokat a legnagyobb államokkal teljesen egyenrangú partnerként tiszteljük. — Erre úgyszólván kimerítő választ ad a magyar vadgazdálkodás pavilonja. Az érdeklődők megtudhatják, hogy Magyarországon a vadászterületek 82 százaléka a vadásztársaságok kezeléseben van. A mintegy 700 vadásztársaság minden egyes tagjára 350 kát. holdnvi terület jut. Ez a pavilon bizonyos mértékig választ ad arra is, amit szakembereink tudnak a l'egjpbban: csak összefüggő területeken lehet átgondolt, korszerű vadgazdálkodást folytatni, s a célszerű vadászat fontos láncszem a természeti kincsek védelmében, vagy más szavakkal — a vad védelme egyben természetvédelem is! — A kiállítás megrendezése nyilván nagy felelősséget és sok gondot jelentett számunkra. Mivel gazdagodtunk ezek vállalásával? Több tízezer külföldi látogató ismerkedhetett meg személyes benyomásai alapján a Magyar Népköztársaság életerős, egészséges fejlődésével. Ám nemzetközi tekintélyünk erősödése csak a dolog egyik oldala. Gyarapodásunk abban is lemérhető, hogy a kiállításra számos új épület készült és az újonnan emelt szállodákkal együtt ez igen jó befektetésnek ígérkezik. Csaknem másfél ezerrel növekedett a szálCsütörtökön délelőtt folytatódtak a megbeszélések dr. Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bahr. az NSZK államtitkára, illetve dr. Günter Kohrt, az NDK államtitkára és Ulrich Müller nyugat-berlini szenátusi igazgató között. Mindkét megbeszélésre az NDK fővárosában került sor. Egon Bahr a vártnál rövi- debb idő alatt, már a kora délutáni órákban visszaérkezett Nyugat-Berlinbe, majd a tem- pelhofi repülőtérről visszarepült Bonnba. A legközelebbi Kohl—Bahr megbeszélés időpontjában hamarosan megállapodás történik majd. Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester Ulrich Müllert, a szenátus megbízottját ugyancsak kora délután visszarendelte jelentéstételre az NDK fővárosából. NyugatHaza érkezett a jogászküldöttség Az a négytagú magyar jogászküldött.ség, amely a Német Demokratikus Jogászok Szövetségének meghívására látogatást tett az NDK-ban. hazatért. A küldöttség dr. Patkós Lajosnak, a Fővárosi Bíróság elnökének, a Magyar Jogász Szövetség elnökségi tagjának vezetésével baráti megbeszélést folytatott a két ország jogászait foglalkoztató időszerű szervezeti és szakmai kérdésekről. Berlinben Müller közölte, hogy Kohrttal legközelebb nem e héten pénteken, hanem csak a jövő héten kedden találkozik majd. Kohl és Bahr csütörtöki 18. találkozója után, amely három óra hosszat tartott, Nyugat- Berlinben rövid közleményt adtak ki, amely így hangzik' „Egon Bahr, a Szövetségi Kancellári Hivatal államtitkára és dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtitkára szeptember 9-én folytatta 1971. szeptember 6-án megkezdett tárgyalásait. A Szövetségi Köztársaság és az NDK küldöttségei az NDK minisztertanácsának épületében találkoztak Berlinben. A tárgyalások folytatásának időpontját a közeljövőben tűzik ki.” Hírügynökségi jelentések szerint Bahr csütörtökön délelőtt körülbelül 40 perccel a megbeszélések után hirtelen visszautazott Nyugat-Berlinbe, majd rövid ott-tartózkodás után visszatért a megbeszélés színhelyére. Nyugat-Berlinben a megbeszélés megszakítására vonatkozólag nem voltak hajlandók közölni semmiféle részletet. Bonnban Ahlers, a kormány szóvivője érdeklődésre megerősítette, hogy Bahr Nvu- gat-Berlinből telefonbeszélgetést folytatott Horst Ehmkével. a Szövetségi Kancellári Hivatal miniszterével, de a beszélgetés tartalmáról nem nyilatkozott A bensőséges, kedves ünnepség után a beszélgetés következett. S igazán elgondolkoztató, amit elmondtak Szekszárd idős lakói; — Kellene valami öregek klubja, vagy napközi. Egy olyan hely, ahol gyakran ösz- szejönnénk. Főleg a téli hónapokban érezzük magányosnak magunkat — mondta egy néni. (!) Most az ünnepség pillanatait idézem fel magamban. Azokat a hálás tekinteteket, az örömtől kipirult ráncos arcokat, s reszkető kezeket ahogy az ajándékokért nyúltak. S az jut eszembe, hogy ezeknek a munkában megöregedett embereknek miért csak évente egy alkalommal szerezhet örömöt, boldogságot a város? Mert örömüket talán állandósítani is lehetne. Tudom, hogy egy öregek napközijének felépítése nem kis ösz- szeg. Azzal is tisztában vagyok, hogy az általuk áhított klub fenntartása sem olcsó. De számtalan példa bizonyítja, hogv összefogással minden elérhető, megvalósítható. S példának nem hozok fel mást, csak p tegnapi napot. Üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek és a városi tanács közösen tette boldoggá ezeket az idős embereket. De ez a nap az év 365 napjából csak egy volt. — vhm — \
