Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-09 / 212. szám
A tudományos ismeretterjesztést beépíteni a közművelődésbe Interjú Takács Mihálynéval, a TIT megyei titkárával Vadászati világkiállítás Vadvizek lakói. BÁTAI TÉR VEK A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a nagyközönség szamára is észrevehető tevékenysége, az iskoláéhoz hasonlóan, szeptemberben kezdődik. Az őszi-téli munkák megszervezése, előkészítése nyáxi feladat, ennek végeztével, és az új szezon indulása ürügyén beszélgetünk Takács Mihálynéval, a TIT megyei szervezetének titkárával. — Mit tart az idei év legfontosabb feladatának? — Nehéz erre a kérdésre pontos és egyértelmű választ adni, mert minden fontos, hiszen munkánk igen sokrétű, szerteágazó. Ami mégis talán a legfontosabb, az nemcsak az idei szezon feladata. Nevezetesen arról van szó, hogy a tudományos ismeretterjesztést be kell építeni a közművelődésbe. Ezért szoros kapcsolatot tartunk más szervekkel, intézményekkel, vállalatokkal. Külön örülök annak, hogy az idén először felélénkült kapcsolatunk a szakszervezettel. Szükségünk van a segítségükre, az igények felmérésénél és a szervezésnél is. — A közművelődésről szólván beszélni kell arról is, milyen az arány, a szekszárdi és a vidéki programok között. — Néhány művelődési házzal évek óta igen szoros a kapcsolatunk, kérik és igénylik az előadásainkat. Itt említeném meg a mázai, a hőgyészi, a faddi művelődési házakat, mint jó példákat. A negatív példákról azért nem beszélek, mert lehet, hogy a jövő hónapban már olyan művelődési házakkal, otthonokkal is megegyezésre jutunk, amelyek eddig még nem figyeltek fel a TIT-ben rejlő lehetőségekre. Az a tapasztalatom, Hogy a vidéki programok sikere, sőt nemcsak a siker, de egyáltalán az előadások lehetősége, nem ritkán a személyi feltételek függvénye. Pontosabban arról van szó, minden ott bői el, kinek a kezében van az ismeretterjesztés. Éppen a vidéki munka megjavítása érdekében határoztuk el, hogy Dunaföldváron létrehozzuk a TIT-klubot. Ebben a községben körülbelül háromszáz értelmiségi dolgozó él. Közülük biztosan sokan vannak, akik szívesen bekapcsolódnának a munkába, és meggyőződésem, hogy sokat tehetnénk, nemcsak a tudományos ismeretterjesztés terén, de segítenénk a község egész kulturális életét. Egyébként is törekvésünk az idén még fokozottabban, hogy előadásaink nagy részét helyi, megyei előadók tartsák. Nagy még a rejtett tartalék. Ebben a szezonban ezt szeretnénk föltárni és hasznosítani. — Azért nyilván lesznek fővárosi előadók is. Hallhatnánk néhány közismertebb nevet azok közül, akik lejönnek? — Nem is tudom hirtelen, kiket említsek. Nem lehet és nem is akarjuk teljesen kihagyni az idei programból az ismert, és ezért közönséget vonzó neveket se. A megyeiekről nem szólok, mert nincs szégyellni valónk, akad nálunk is országosan ismert szakember. Az elmúlt szezonban nagy sikere volt a vezetéslélektani szabadegyetemnek, idén is megszervezzük, már eddig több vállalat jelentette be részvételi igényét. Ezt a sorozatot valószínűleg az idén is Völ- gyessy Pál, a Felsőoktatási Pedagógiai Központ munkapszichológusa vezeti. Meghívjuk dr. Anghy Csabát is, az Állatkert nyugalmazott igazgatóját. Több nevet nem merek előre ígérni, mert hátha nem sikerül biztosítani az illető előadót. Már szóltam a tervezett du- naföldvári klubról, még hozzátenném, hogy az a tapasztalatunk, a klub-szerű forma egyre kedveltebb, ezért nem az a célunk, hogy sokan vegyenek részt egy-egy előadáson. Inkább az, hogy egy-egy meghitt hangulatú esten a szinte bevezetőnek szánt előadás után baráti beszélgetés vagy vita kerekedjék, ahol mindenki megkérdezheti a megjelent szakemberektől azt, ami a témával kapcsolatban legjobban érdekli. — Milyen előadógárdáva] rendelkezik ehhez jelenleg a TIT megyei szervezete? — Tizenkilenc szakosztályban folyik a munka, ebből kilenc a társadalomtudományi, tíz a természettudományi, az összes taglétszám körülbelül 450. Az idén van negyven új belépőnk. Hadd említsem meg például a pedagógiai szakosztályt, annak is egyik tevékenységét, a kis matematikusok baráti körét. Általános is, kolás, a matematikát szerető, matematikai érzékkel megáldott gyerekeknek ad pluszt, érdeklődésük kielégítésére. A TIT szervezett a nyáron országos továbbképzést matematika- tanárok részére, Veszprémben. A megyéből huszonnyolc pedagógus vett részt ezen. Fontosnak tartom elmondani, hogy a szakosztályoknak egyre nagyobb önállóságot biztosítunk. Maguk határozzák még terveiket, a tematikát, amit követni akarnak. Ez megint csak nem speciálisan idei feladat, de idei is, mint a legtöbb, hiszen a tudományos ismeretterjesztés folyamatos munka, nem kezdődik évenként újra, minden évben felhasználjuk az élő tapasztalatokat. Ez segít bennünket abbéli törekvésünkben, hogy minden évben többet, jobbat, sokoldalúbbat nyújthassunk, hogy mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő témát — fejezte be nyi- .. latkozatát Takács Mihályné. (Ihárosi) mm ég manapság is sokan úgy tudják Bátán, hogy a század elején épült Bátaszék —pécsi vasútvonal azért kerüli el a falut, mert az akkori gazdák attól féltek, hogy a lovak majd megijednek a mozdonytól. Természetesen ez csak szóbeszéd. Más, reálisabb oka volt a „vasúteltérítésnek”. Sajnálták feláldozni a jó minőségű szántóföldeket, a szép nagy darab birtokokat. így aztán a vasút is, az országút is távol esik a községtől. A Duna már korábban, a szabályozások idején hűtlen lett a hajdani mezővároshoz. Ennek eredményeként Báta bizony alaposan elszigetel ödött, talán a Sárköz leg elhagy atottabb faluja lett. Csak a nagyritkán idevetödö, népköltészet, népviselet után kutató etnográfusok találtak itt kimeríthetetlen kincsesbányát. Nemcsak a világ fordult, hanem megváltozott a bátaiak szemlélete is. Elszigeteltségről sem beszélhetünk, hiszen óránként, kétóránként fordulnak az autóbuszok, hozzák, viszik az utasokat Tolna, Baranya községeibe, városaiba. Nem frázis, valóság az, hogy Báta elindult a fejlődés útján. A községi tanács irodájában beszélgetünk a jelenről, meg a tervekről Puxler Ferencnével, aki sok éven át volt gazdasági előadó, most pedig a vb-titkár teendőit látja el. Először a fel- szabadulás és a hatvanas évek közötti időszak eredményei, létesítményei kerülnek szóba. Már sorolja is: villamosítás, négytantermes iskola, törpevízmű, járdaépítés. Bár néhány szóban el lehet mondani, mégis nagyon sok utánjárásba, kilincselésbe, társadalmi munkába került, míg közel húsz év alatt mindez megvalósult. A sort tovább folytathatjuk. Evek óta gondot jelentett, hogy a község kinőtte az egykori kocsmából átalakított kultúrotthont, a mozit pedig be kellett zárni, mert azzal fenyegette a bentülőket, hogy rájuk szakad. Augusztus 20-án Péter János külügyminiszter vágta ót az új művelődési ház bejáratánál kifeszített nemzeti színű szalagot. Már megjelentek a falakon a plakátok: hosszú szünet után ismét láthatja a hátai közönség a Déryné Színházat, a fiatalokat pedig várják a Non-Stop együttes koncertjére. A mozilátogatók száma is megnőtt, mióta az új, szépen berendezett helyiségben tartják a vetítéseket. julkor néhány évvel ez"■ előtt körzetesítették a földművesszövetkezeteket, és Bátaszékre került a központ, sokan jósolták, hogy innen majd csak a pénzt viszik el, a községet meg elhanyagolják. Nem. lett igazuk. Elkészült a modern vasműszaki bolt, meg az új élelmiszerüzlet, és az idén adták át a presszót. A volt kul- turotthont nemsokára modern önkiszolgáló bolttá alakítják át. Mikor a tervekről érdeklődöm, Puxler Ferencné „gyászos" témával kezdi. — Hamarosan felépül az új ravatalozó. Már biztosítottuk hozzá a szükséges pénzt. Remélhetőleg sokan segítenek majd társadalmi munkával is. Nemrég kezdődött meg a tsz- majort a község központjával összekötő betonút építése. Ez előreláthatóan kétszázhúszezer forintba fog kerülni. Egymillió-kétszázezer forintos beruházás a községi tanácsház. Már ássák az alapokat. 1972-ben két szolgálati lakás készül és még a negyedik ötéves tervben szeretnénk megvalósítani az általános iskola központosítását. Folyamatosan végezzük a házhely-kisajátításokat. Tavaly és az idei esztendő első felében százharmincezer forintot fordítunk erre a célra. Nemcsak a községi tanácsnak vannak szép tervei Bátán, hanem az egyetlen közös gazdaságnak, a November 7. Termelőszövetkezetnek is. Fülöp László tsz-elnököt, aki ország- gyűlési képviselő, éppen egy új beruházás színhelyén, a kétszintes társasház építésénél találtam. — Egyelőre négy lakás készül. .4 tulajdonosoknak a körülbelül 200—240 ezer forintos összeg negyedrészét kell előre befizetni, huszonöt százalékot a kétszoba-összkomfortos lakások elkészülte után, a többit pedig 30 év alatt. — Milyen jelentősebb beruházásokat szeretnének megvalósítani a közeljövőben? — Még a jövő évi aratás megkezdése előtt átadjuk a gabonaszárítót és tárolót. Ez hat- nyolcmillióba fog kerülni. A tsz-ben már most is jelentős mennyiségű fát dolgozunk fel. Sajnos a gépek elavultak, nem győzik a munkát, így itt is korszerűsítjük a berendezéseket. Ez lehetővé teszi, hogy félkész termékek helyett készárut állítsunk elő. Nem hanyagoljuk el az állattenyésztést sem. A negyedik’ ötéves terv befejezése előtt építünk egy háromszáz és egy kétszáz férőhelyes szarvasmarha-istállót. A kivitelezést elsősorban saját erőből oldjuk meg, mert így jóval olcsóbb. miemcsak szép eredmények, ™ gondok is vannak még Bátán, de az utóbbi évek fejlődését látva, joggal remélhetik a község lakói, hogy ezek is megoldódnak. GWR1CZA MIHÁLY Az Amerikai Tudományos Akadémia egyik különbizottságának jelentése szerint az emberiség a Föld összes szerves tüzelőanyag- készletének (szén, földgáz, olaj) eddig mindössze 10 százalékát használta csak el. A föld mélye még igen jelentős tartalékokat rejt magában. At kellene kutatni a Spitzbergákat, a Szaharát, az Antarktiszt, Szibéria egy részét stb. Az energetikusok szerint a hőerőművekre ebben az évezredben, tehát még jelentős szerep vár az emberiség energiaigényének biztosítása területén. A Szovjetunió energiaszükségletének jelentős hányadát ma is még a hőerőművek szolgáltatják, annak ellenére, hogy az ország jelentős kiaknázatlan vízi energiával rendelkezik és az atomerőmüvek fejlesztése is folyik. A képen látható villamos hőerőmű a Volga partján épül Koszroma város mellett. Építését 19G1- ben kezdték el. Jelenleg három, egyenként 300 ezer kilovvattos energetikai blokk működik itt; a negyedik blokk 1970. novemberében lépőit működésbe. 1975-re az erőmű már teljes kapacitással üzemel.
