Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-09 / 212. szám
A francia külpolitika és a reaiitások Brandi kancellár moszkvai útja előtt Brandt nyugatnémet kancellár közeli szovjetunióbeli látogatásának híre nagy meglepetést és szenzációt keltett Bonnban. A külföldről érkező jelentések is azt igazolják, hogy az utazás híre világszerte meglepte a közvéleményt, sőt a kormányokat is. Bár illetékes nyugatnémet körökben hangsúlyozzák, hogy az NSZK konzultált szövetségeseivel, a Londonból és Párizsból érkező reagálások ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Ami a látogatás időpontját illeti, a jóslatok szeptember végéről szólnak. A nyugatnémet lapok többsége üdvözli a látogatást. A Frankfurter Rundschau szerdai száma rámutat: tekintettel á szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban, a kölcsönös tájékoztatásban oly hosszú időn át megmutatkozott lemaradásra, az államférfiak minden egyes személyes találkozása nagy riyereség. A Stuttgarter Zeitung hangsúlyozza, hogy a látogatás teljesen „szabályszerű esemény, amely egy napon megszokott gyakorlattá válik”. A Süddeutsche Zeitung megállapítja, hogy a nyugati hatalmak és a nyugatnémetek a négyhatalmi tárgyalások idején kinyilvánították megegyezési hajlandóságukat, és a Brandtnak szóló meghívással Moszkva ezt honorálta. Brandt nyugatnémet kancellár bejelentette, moszkvai látogatása beleillik a szovjet— nyugatnémet szerződés keretébe. Az amerikai külügyminisztérium egy szóvivője utalt arra, hogy a szövetségi köztársaság és a Szovjetunió a moszkvai szerződés aláírásakor megállapodott abban is, hogy a két ország között ezentúl gyakoribb lesz a konzultáció. Washingtonban számítanak arra, hogy Moszkvában a legfontosabb tárgyalási témák közé tartozik majd a németek közti megbeszéléseken kívül az európai biztonsági konferencia és a közép-európai csapatok kölcsönös csökkentésének problémája is. . A Tátrában bavazik A Lengyel-Tátrában váratlanul beköszöntött a tél. ■ A Zakopane körüli hegyeikben a hőmérséklet mínusz 1—5 fok között van. s a hótakaró vastagsága elérte a fél métert. A hegyekben nyomban megjelentek a sízők. köztük Jan Bachleda, a lengyel lesikló- bajnok és a válogatott keret többi tagjai. Véleményük szerint a hó kitűnő, csak kérdés, hogy megmarad-e tartósan. Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Kínai baléi felüti es Európában A keddi kínai lapok előkelő helyen számolnak be arról, hogy — a kulturális forradalom óta először — kínai balettegyüttes utazott Európába. A 200 tagú együttes Albániába, Romániába, Jugoszláviába, Franciaországba, Angliába és esetleg más nyugat-európai országba látogat el, s bemutatja a „Vörös női osztag”, illetve a „Fehér hajú lány” című baletteket, továbbá a „Sárga folyó” zongoraversenyt. A kulturális forradalom idején leszűkített, a két baletttel együtt összesen nyolc színpadi műből álló repertoár leginkább exportképes darabjai szerepelnek az Európába látogató együttes műsorán. A két balett kínai motívumokat is tartalmaz, de nyugati nagyzenekarra hangszerelt és európai hallgató számára is közérthető zenére íródott, s a kínai nép felszabadító harcának történetét eleveníti fel a klasszikus táncművészet nyelvén. Mivel szöveg nélküli, expresszív műfajról van szó, amelyet minden néző megérthet, s mivel így az előadások mentesek a többi úgynevezett „forradalmi mintaoperát” jellemző közvetlen politizálástól, jelszavaktól, a pekingi megfigyelők szerint a kínai balett-társulat sikerre számíthat nyugati kőrútján. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága tegnap megtartotta soronkövetkezö ülését, melynek napirendjén a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések előkészítése szerepelt. Szabó Géza megyei első titkár megnyitó szavai utánZsé- dely István, a szekszárdi járási bizottság titkára kiegészítette írásos beszámolóját, melyből kitűnik, hogy a vezetőség- és küldöttvála&ztó taggyűlések előkészítését már márciusban megkezdték. A választással kapcsolatos feL adatok sikeres megoldásának érdekében, a KISZ járási bizottsága az MSZMP járási végrehajtó bizottságával egyetértésben intézkedési tervet dolgozott ki, és különös figyelemmel kíséri azokat az alapszervezeteket, ahol az elmúlt időszakban a szervezeti élet területén gondok, problémák jelentkeztek. Eddig négy alapszervezetben választottak új vezetőséget. (Az iskolai szervezeteknél már korábban megtartották a választási taggyűléseket.) Második napirendi pontként a végrehajtó bizottság megtárgyalta a megyei vb mellett működő társadalmi bizottságok munkatervét, majd Szabó Géza, megyei első . titkár javaslatára Ambrus Pétert bízta meg a megyei Ifjú Gárda parancsnoki teendőinek ellátásával. Ezt követően a vb. egyéb ügyeket tárgyalt. Elutazott G. Tortora olasz államtitkár Szerdán elutazott Budapestről Giuseppe Tortora, az olasz földművelésügyi és erdészeti minisztérium államtitkára. Magyarországi tartózkodása során megtekintette a vadászati világkiállítást, részt vett Olaszország nemzeti napjának rendezvényein. Az olasz vendéget hivatalában fogadta dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az olasz államtitkár megbeszéléseket folytatott a magyar— olasz mezőgazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről Ka- zareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. De Gaulle volt francia elnök megállapítása az idők folyamán jelszóvá emelkedett a világpolitikában. A néhai államfő többször is hangoztatta, hogy Európa az Atlanti-óceántól az Uraiig tart, s e kijelentést akkor is magáénak vallotta, az ebből fakadó kötelezettségekhez akkor is tartotta magát, amikor Európa nyugati fele és a szocialista országok között meglehetősen hűvösre fordult a viszony, és a hidegháború akadályozta a kapcsolatok fejlesztését. Az egykori államfő elsőnek hirdette meg Nyu- gat-Európában a „keleti politikát”, noha Franciaország a NATO tagállama volt. A francia külpolitika a NATO-köte- lékek ellenére is megpróbálta lazítani az Egyesült Államokhoz fűződő szoros elkötelezettséget, ennek jegyében vonult ki Párizs a NATO katonai szervezetéből. A francia külpolitika a második világháború befejezése óta követte azt a vezérmotívumot, amely a hidegháború korszakában alaposan megkülönböztette a Quai d’ Orsay-t más nyugati külügyminisztériumi központoktól. Megőrizte ezt a folyamatosságot Pompidou jelenlegi francia elnök is. A sok tekintetben konzervatívnak mondható francia belpolitika a külső, nemzetközi erőviszonyok olyan értékelésével párosult — és párosul ma is —, amely nem egy vonatkozásban összeegyeztethető a szocialista országok álláspontjával. Elegendő utalni például a közel-keleti válságra, amelynek megoldását Párizs ugyancsak a Biztonsági Tanács ismeretes 1987. novemberi, 242-es számú határozatának teljesítésében látja. Franciaország a válságban mindvégig igen kiegyensúlyozott politikát folytatott az arab országokkal, ami persze összefügg más jellegű francia érdekeltségekkel, a földközi-tengeri térség iránt megnyilvánuló intenzív francia érdeklődéssel is. A találkozópontok hangsúlya azonban — érthetően — az európai kérdések megítélésében a legerőteljesebb. Francia- ország megértést tanúsított több szocialista kezdeményezés iránt, így az európai biztonsági értekezlet összehívása iránt is. A kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésének gondolatát rokonszenvvel figyelik a Szajna partján, ami teljesen érthető, hiszen Franciaország — a múltból fakadóan — ugyancsak súlyos és keserű tapasztalatokat szerzett az európai egyensúly megbomlásából. A második világháborúban a Szovjetunió és Franciaország közösen harcolt a német fasizmus ellen és a változó idők változó politikájában ez a közösség mindig éreztette hatását. A Pompidou hivatalba lépése óta eltelt időszakban a szovjet-francia kapcsolatok kiemelkedő eseményének tekinthető az elnök tavalyi szovjetunióbeli látogatása. A francia államfőt megkülönböztetett figyelmességgel fosadták és kísérték a Szovj I unióban — mint arra annak idején a kommentátorok szinte egyöntetűen rámutattak, — amire egyébként jellemző példa, hogy Pompidou volt az első nyugati államfő, aki megtekintette a baj- konuri űrközpontot. A gyakorlati politika szempontjából a Pompidou-látoga- tás legfontosabb eredménye alighanem az a megállapodás volt, hogy a Szovjetunió és Franciaország meghatározott időszakonként konzultációt folytat a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Ennek jegyében utazott az idén tavasszal Moszkvába/Schumann francia külügyminiszter. A Quai d’ Or* say vezetője a Mezsdunarod- naja Zsizny című szovjet folyóiratnak adott nyilatkozatában joggal jegyezte meg, hogy a szovjet—francia együttműködésnek nagy jelentősége van a kelet-nyugati kapcsolatok javításában és az európai biztonság megszilárdításában. A francia külügyminiszter most hazánkba látogat, s nyilvánvaló, hogy budapesti tárgyalásai is hozzájárulnak aa európai légkör javításához. Különösen kedvező ebből a szempontból, hogy a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás aláírása után tanácskozhat a magyar és a francia külpolitika vezetője. A négyhatalmi megállapodás egyik részese Franciaország, s korábban — más nyugati fővárosokhoz hasonlóan — Párizsban is hangoztatták, hogy a Nyugat-Berlin helyzetét szabályozó egyezmény nélkül nehezen képzelhető el az európai kapcsolatok megjavítása. Ez az akadály most elhárult, így Franciaország különlegesen kedvező körülmények között közelíthet a biztonsági értekezlet összehívását szorgalmazó szocialista javaslathoz, amelynek egyik kidolgozója és népszerűsítője éppen hazánk, a magyar külpolitika volt. Franciaország és a szocialista államok jól fejlődő kapcsolatai immár szép hagyományokra tekinthetnek vissza. A kelet-nyugati viszony enyhülésében, a feszültség csökkentésében, nyugati részről ma már inkább Bonn kezdeményez, legalább is a Rajna-parti fővárosból indult el néhány javaslat a szociáldemokraták 1969- es hatalomra jutása óta. Ez azonban nem változtat semmit azon, hogy a szocialista államok és Franciaország növekvő együttműködése, a politikai nézetek összehangolása igen nagy mértékben járul hozzá az európai kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. Mint a Pravda egyik kommentárja nemrégiben megjegyezte, több kérdésben nézeteltérések vannak a Szovjetunió és Franciaország között. Ám a fő dolog a nemzetközi helyzet realisztikus és józan megközelítése az eredményes és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése. Valóban ez jellemzi a szocialista államok, így hazánk és Franciaország kapcsolatait is, és Schumann budapesti látogatása ezért hozhat további közeledést a nézetekben, eredményezhet további fejlődést az együttműködésben. M. J. Hazánk a plovdivi vásáron A szeptember 19—28. között megrendezésre kerülő plovdivi vásárra minden eddiginél nagyobb mennyiségű magyar árut küldenek a HUNGEXPO rendezésében a külkereskedelmi vállalatok. A magyar árut az 1200 négyzetméteres alapterületű önálló pavilonban láthatják majd az érdeklődök, a nagyobb gépipari termékeket, járműveket pedig az 500 négyzetméteres szabadtéri kiállítási területen mutatják be. A BUDAVOX magnetofonokkal és rádiótelefonokkal szerepel. A CHEMOLIMPEX anyagában megtalálhatók a külföldön is egyre népszerűbb magyar fotócikkek és fotóvegyszerek, a CHEMOKOMP- LEX ajánlata pedig: vegyipari és gyógyszeripari gépek. Az ELEKTROIMPEX működés közben állítja ki az ipari televíziós berendezéseket és a különféle üzemi jelzőszerkezeteket. Magasabb szinten kell végrehajtanunk... (Folytatás az I. oldalról), évfordulóra, amelyet a jövő évben ünnepiünk. Ez az évforduló a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének 10. éve. — Az oktatási igazgatóság életrehívása a megyei marxista—leninista oktatás történetében jelentős mozzanat lesz. Milyen előkészületek szükségesek az igazgatóság megalakításához? — Az oktatási igazgatóság és a hozzá tartozó iskola megalakításakor megnövekszik a tanszékek szerepe, az előadók munkája. Már ebben az évben meg kell kezdenünk a majdan induló különböző tanfolyamok tematikáinak, programjainak előzetes összeállítását. Az elméleti munka mellett módszertani előrelépésre is szükség van. Például az egyes témák szemléltetésében. Foglalkoznunk kell a felnőttoktatás pedagógiai módszertani elveivel, s ezen belül is a marxista—leninista tárgyak oktatásának speciális problémáival. S mindezek mellett a tan. testületnek, a tanszékeknek az oktatott anyagon túlmenően bizonyos elméleti problémák tudományos szintű feldolgozásával is foglalkozniuk kell. — A mezőgazdaság kollektivizálásának évfordulóját miként kívánja megünnepelni az esti egyetem? — A terv még csak vázlataiban áll készen. Tudományos ülésszakot kívánunk ösz- szehívni ebből az alkalomból. Ennek előkészítése is ebben az iskolaévben kell, hogy megtörténjen. A témával kapcsolatos elméleti és gyakorlati anyagokat dolgozzuk fel. — Az elhangzottak a tanszékek és a tanárok munkájára vonatkoztak elsősorban. Mit vár a hallgatóktól? — A tanárok és a hallgatók legszorosabb együttműködésére van szükség. Az esti egyetem munkája csak így lehet eredményes. A tankönyvek — talán az esti egyetem harmadik évfolyamának kivételével — most már megfelelőek. A szakosító hallgatói a megyei pártbizottság könyvtárában is hozzájuthatnak a kötelező anyagokhoz, olvasmányokhoz. Az előadók szakmai, pedagógiai felkészültsége jó. A hallgatók ne felejtsék el, hogy a többi levelező oktatási formával szemben milyen előnyt jelent számukra, hogy valamennyi témát előadáson meghallgathatnak, hogy rendszeres konzultációs lehetőségük van. Arra van szükség, hogy a hallgatók részt vegyenek a foglalkozásokon, legalább olyan aktívan szerepeljenek azokon, mint tavaly. S ha mindez így lesz, akkor biztosított az itt folyó tanulás magasabb szintű előrehaladása. MÉRY ÉVA * Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházának nagytermében tartották meg első ízben Tolna megyében a marxista-leninista középfokú iskola propagandistáinak értekezletét. A jelenlévő 65 propagandista először Breier Ká- rolynak, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársának módszertani előadását, majd Palkó Lászlónak, az esti egyetem tanárának ismertetését hallgatta meg. Palkó László a tananyag első négy témájáról beszélt. A tanév során több alkalommal kerül majd sor a marxista—leninista középfokú iskola propagandistáinak felkészítésére, útbaigazítására. I
