Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

Barangolás spanyol földön Séta a Ramblason Ahová a magyar delegáció ellátogat: IV. Argentína Latin-Ameri- ka egyik legna­gyobb terüle­tű állama' 2 778 410 négy­zetkilométer, lakossága 24 millió, 97 szá­zaléka elsősor­ban spanyol és olasz származá­sú európai. Az ország neve ma­gyarul Ezüst­országot jelent. A század eleje óta, különösen a két világhá­ború idején előnyös kon­junktúra, spe­kulációs árfo­lyamok haszon- élvezője volt Ez fellendítette a hús-, gyapjú- és börtermelést. Mezőgazdasá­gának két leg­fontosabb ex­portcikke a szarvasmarha és a gabona. Szarvasmarha- és juhtenyész­tése a világon a negyedik he­lyet foglalja el, lóállománya szintén az el­sők között van. Gabonaterme­lése — bár gé­pesített — kül­terjes. Szántó- területének több mint felén gabonaféléket és kukoricát termesztenek. Argentína a vi­lág legnagyobb bortermelői kö­zé tartozik, jelentős gyümölcs- exportja Nyugat-Európában talál piacra. A drága szállí­tási költségek miatt azonban a termelők az eladási árnak alig ötödét kapják. Nagy kiterjedésű erdeinek legfontosabb fafajtája a queb- rachofa, amelynek kivonata a tannin bőrcserző anyag: Ar­gentína szolgáltatja ebből a cikkből a világtermelés csak­nem 90 százalékát. traktorgyár, Rio Santiagóban állami hajógyára van. Feldolgozóiparában legjelen­tősebbek az exportra dolgozó mezőgazdasági és állami ter­mékeket feldolgozó üzemek, malmok és húskombinátok. (1962-ben 9,7 millió szarvas- marhát, 9,7 millió juhot és 2 millió sertést vágtak le és dol­goztak fel ezekben az üzemek­ben.) Vegyiiparának — amely gyógyszergyártással, műszál­előállítással, műtrágya- és ce- menttermeléssej foglalkozik — központjai Buenos Aires elő­városaiban, Cordobában és Ro- sarióban találhatók. 1. Az elmúlt hetekben Spanyol- ország két vonatkozásban ke­rült a világsajtó hasábjaira. Elsőként az a hír került a la­pokba, hogy a maiagai rend­őrség egy éjszakai razzián a Terrómolinosban háromszáz külföldi turistát „gyűjtött be” és kísért a Cazaba erődít­ménybe. A rendszer úgy lát­szik így próbál védekezni a „normális fellazulás” ellen, hogy megvédje a lakosság er­kölcseit a külföldi életforma vadhajtásaitól. Reggelre azon­ban három kivételével min­denkit szabadon engedjek. A nagyobb riadalmat a Costa Brava és a Costa Dorada ten­gerparti üdülőhelyein a kolera híré Okozta. Ezt a tévé jóvol­tából a magyar közönség is ta­pasztalhatta. Néhány nap múl­tával azonban a kolerapánik lekerült a napirendről. Jómagam á két esemény kö­zött jártam hispán-földön. Amióta helyreálltak a Magyar Népköztársaság és Spanyol- ország között a konzuláris kapcsolatok, hetenként két­szer közvetlen MALÉV légi- járát közlekedik Budapest és Madrid között. A spanyol fő­város közelében gépünk át­hatolt a felhőrétegen, a kopár vörösesbarna talaj tűnt szem­be, amit csak itt-ott tarkított egy-egy fa- vagy cserjecsoport. Az elkövetkező két hétben az­tán mindennapivá vált szá­momra ez a látvány. A barajasi repülőtéren a szenvtelen arcú rendőrtisztvi­selő néhány másodperc alatt beüti pecsétjét útlevelembe. Alkalmi spanyol ismerősöm az internacionálról átkísér a re­pülőtér nációnál szárnyába, ahol a belföldi járatok indul­nak. Alig több mint egy órás út után landol a gép a kata­lán főváros, Barcelona repülő­terén. Ezen a rövid úton tu­lajdonképpen nem történt sem­mi. hacsak az nem, hogy még a felszállás előtt szomszédom keresztet vetett magára. Barcelona kétmilliós modern világváros. Első dolgom, hogy végigsétáljak a Ramblas-on, a régi város főutcáján. A Ramb- las, középütt platánok övezte sétánysáv, két oldalán áramlik a gépkocsiforgalom. A fák alatt több tucat kis bár asz­talainál levegőznek az embe­rek, valami aperitif, egy po­hár vörös bor, — ahogy ők mondják „vino, tinto”, — eset­leg egy kávé, vagy egy pohár jégbe hűtött tej mellett. A sé­tánysáv elején hatalmas könyvsátrak fogadnak, akár náiunk a könyvrrapon. A leg­újabb könyvújdonságokat árul­ják színes nyomású folyóira­tokat, s szép számban rajzos, vagy fotoképregény füzeteket. Ezt követi a maga pompás színvilágával a hangulatos vi­rágpiac, majd az állatkereske- dők következnek. Kaphat itt az érdeklődő fehéregeret, aranyhörcsögöt éppúgy, mint kanárit, vagy papagájt. A Ramblas az óvárost, a Barrio Goticot szeli ketté. A Ramblas voltaképpen becsapja az embert, nem sejteti az is­meretlennel. hogy néhány mé­terrel arrább már a középkori építészet világába kerülhet. A keskeny, zeg-zugos utcácskák­ban olyan közel áll egyik ház­sor a másikhoz, hogy két szemben lévő ház lakói szin­te együtt élnek. A negyedben bárok, (mi ■ eszpresszónak ne­veznénk), kiskocsmák, kis­vendéglők húzódnak sűrűn egymásután. Az egyik bárból a s.panvol lélek rejtelmeiről vall a kiszűrődő dal, emitt a sarkon, még hagyományosan a szabad ég alatt, faparázs fö­lött forgatják a csirkét, amott azonban már csillogó áttetsző falú villany-grillsütőben fo­rognak a piruló szárnyasok. Az első spanyol Plcasso- múzeumot, a Palacia Aquilast is a Barrio Goticoban találhat­juk. Ehhez fogható, csodála­tos szépségű XIV. századi épí­tészeti gyöngvszemet keveset találhatunk. Méltó hajléka lesz a nagy spanyol életművének. A kiállított anyag egvelőre még csak Sabartésnek, Picas­so nemrég elhunyt titkárának adományából áll. A művész életének delelőién készült ar.vag talán kissé szerény. Bármilyen furcsán hangzik is, egy befejezetlen, közel év­százados mű. a Sagrada Fa­mília székesegyház teszi Bar­celonában a legnagyobb ha­tást az idegenre. Az alapkövet 1882-ben rakták le. 1885-ben elkészül az altemplom és a kripta. 1890-ben a szentély falai, majd közel 30 évig épül a két harangtorony, a St. Barnabera és a St. Barlomera. Antoni Gaudi 32 éves korában kezdett hozzá élete főművének építéséhez. Ez a meglepő el­gondolásokkal rendelkező fia­talember addigra már stílust teremtett, ö építi a barcelonai textilmágnások furcsábbnál- furcsább otthonait. Eusebio Guell parkja ma a világ leg­fantasztikusabb köztere, kő­sárkányaival, műpálmafáival és hatalmas csigáival. A Sagrada Família 110 mé­ter hosszú, 16 tornya van, — a legmagasabb 160 méter. 100 méteres, lemorzsolt kukorica­csőszerű harangtornyain fan­tasztikus ember- és állat­alakok sokasága, egy álom­világban élő művész fantáziá­jának alkotásai láthatók. Gaudi halálával az építkezés 1926- ban megszakadt, majd hosszú idő múltán, nagy vitával pá­rosulva, közadakozásból újra megindult. Vannak nézetek, hogy az élet túlhaladta már a Gaudi álmodta szecessziót, ma­radjon torzó. Salvador Dali mondotta egy alkalommal: a Sagrada Família befejezésére törekedni árulás. Sokkal jobb volna úgy hagyni, ahogy van, valamennyi lehetőségével, mint egy gigászi szuvas fogat. Tény azonban, hogy most is építik. Nincs mód részletesen be­számolni a város nevezetessé­geiről. De legalább hadd em­lítsem a barcelonai Gellért­hegyet. a Tibidabot. De ezt a Gellérthegyet úgy képzeljék el, hogy a tetejére telepítették a városligeti Vidám Parkot. Egyébként innen a magasból mintegy megelevenedett tér­képen. jól kivehetők Barcelo­na széles sugárútjai, a város hatalmas arányai, a tengeri kikötő. Én párás időben jár­tán: ott. fenn. de mint mond­ják, ha tiszta a levegő, ellátni akár a Mallorcáig. BOROS BÉLA Az ország önellátó olajban és földgázban. Szenet és va­sat bányásznak, kisebb meny- nyiségben pedig urániumot, ónt, horganyt, rezet, wolfra- mot. A bányászat termékeit nagyrészt helyben dolgozzák fel. A második világháború alatt és után indult meg az ország gyors iparosodása. Ez később, a hatvanas évekre le­lassult. Az ipar erősen centra­lizált: a fővárosban, Buenos Airesben van az ipar 60 szá­zaléka, Santa Fé-ben pedig 12 százaléka. Vaskohászatának központja San Nicolas vas- és acélüze­me, amely 1960-ban kezdte meg működését. Ez amerikai tőkével épült. Gépipara fejlő­dőben van. Cordobában álla­mi repülőgépgyár, továbbá Amit sokáig lehetetlennek tartottak — ma megoldott technikai feladat. A partok mentén, a tengerfenékbe kor­látlan mennyiségben fúrható édesvizű forrás, s az édesvíz „előállítása" rendkívül olcsó. Technikailag lényegében egy gát építése szükséges, amely a tenger vizét az édesvizű for­rástól távoltartja. Az eljárás nagy jelentőségű, mert a világ édesvizszükséglete egyre nö­vekszik, s különösen a karsz­tos, szubtrópikus vidékeken Gazdasági kapcsolataink ha­gyományosak. A Ganz-MÁVAG a felszabadulás óta 280 motor­vonategységet szállított Argen­tínába. Exportunkban szere­pelnek továbbá: baromfifeldol­gozó üzemek, gépipari gyárt­mányok és izzólámpák. Argen­tin kikötőkben magyar portál- daruk dolgoznak. Az általunk importált leg­fontosabb cikkek: nyersbőr és cserzőanyagok. Az 1969-ben kötött államközi kereskedelmi megállapodás szerint a két or­szág az árucsere lebonyolítá­sának megkönnyítésére érvé­nyesíti a legnagyobb kedvez­mény elvét, kölcsönösen a leg­kedvezőbb vám-, illeték- és adóelbánást nyújtja. MÁTÉ SÁNDOR lesz nagy jelentősége az új el­járásnak. Az első tenger alatti édes- vizű forrást Görögországban, az Argolisz-öbölnél fúrják, s a forrás 300 millió liter édes­vizet, másodpercenként 10 köb­métert fog szolgáltatni. Népújság 4 1971. szeptember 7, A Sagrada Família égbe nyúló „kukoricacső” tornyai. A Picasso-múzeum bejárata a Barrio Goticoban. ■ (A szerző felvételei) Édesvíz a tenger mélyéből

Next

/
Thumbnails
Contents