Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

Házassági törvény — felmondási joggal

'„Az itt álló nőt jóban-rossz- ban törvényes társamul fogadom három évre. A határidő leteltével a két házastárs újra meggondolhatja a dolgot”, . — hangoznék az anyakönyvvezető előtt tett házassági nyilatkozat. ha Maryland amerikai államban megszavazzák a nemrégiben előterjesztett házassági törvényt. r

A „felmondási joggal” járó új házassági törvényt két asz- szony terjesztette a marylandi parlament élé', és remélik, hogy annak alapján sokkal köny- nyebb lesz elviseln i .a. rossz há-- zasságot, hiszen van lehetőség a visszavonulásra.

Maryland lakásai’ körében már köröznek a tréfás történetek az ideiglenes hároméves házasságokról. Az egyik így szól: „Kedvesem — mondja a férj feleségének — oly gyorsan múlik veled az idő, hogy bár csak 10 hónapja házasodtunk össze, olyan mintha már legalább három éve férj és feleség lennénk!”

4 süketek száma megkétszereződött

Tíz év alatt a megsüketítitek száma világszerte megkétszereződött. Többek között erre-a' következtetésre jutott a Süketek Világszövetségének kongresszusa, amely nyolc napon keresztül 47 országból érkezett 3000 résztvevőt és 300 szakértőt egyesített a párizsi UNÉSCÖ-palotában.

A süketté válás a modern élet káros zajártalmai' következtében egyre jelentősebb problémává válik. A párizsi kongresszus megállapította. hogy a skandináv országok;, és a Szovjetunió készült fel legjobban-, a megsüketült személyek társadalmibeilleszkedésének biztosítására, fi

A megsüketítitek ugyanis néhány hét alatt elveszthetik beszélőképességük nagy részét. A videokazettára rögzített, szájról tprténő leolva-. sasi tanfolyamok“ nagymértékben megkönnyíthetik a süketek oktatását. A süketség 35 millió embert érint az egész világon.

Mit kell tudni a stresszről ?

Kísérletek nagyfeszültséggel 4

A villamosságban általában az’1000 V feletti feszültséget nevezik nagy feszültségnek. A villamos energia vezetésére szolgáló távvezetékeket pedig általában 60 000 V| felett nevezik nagyfeszültségűeknek.

•iái nagyfeszültségű villamos energia i előállítása nem köny- rjyű feladat, úgyszintén szállítása sem. Ez utóbbi problémát transzformálással oldják meg. A transzformátorok azonban csak váltakozó aram átalakítására alkalmasak és ez az oka annyik., hogy p.-vsllatnos, energiát mígy'távolságra szállító el- r.sz i, hálózatok világszerte váltakozó- árammal működnek. A nagyfeszüllséggel kapcsolatos transzformálás, áramelosztás riuml technikát, is igényel.-Képünkön a permi K ip'í-HiT' nevű szovjet üzem nagyf/eszüitségü laborafóriii- mának ' transzformátorait látjuk.

A rugalmatlan koszorúerek egy - kiadós adrenalin-ömlésre megrepedhetnek, és létrejön a. rettegett SZÍVINFARKTUS. E? . azt jelenti, hogy a szív egy bizonyos része teljesen vér nélkül marad, tehát elhal. Ha ez a terület nagy, azonnali halált okoz. Ha kicsi, lassan új erek nőnek belé és 3—4 hónap múlva gyógyultnak számít. Az infarktusok néha any- nyira kicsik (például babszem- nyiek), hogy a beteg alig veszi észre, de ha gyakran ismétlődnek, kialakul az ún. CARDIOSCLEROSIS.

SELYE KÉT ÉRDEKES

KÍSÉRLETE ' ,

Egy fehér egeret üvegcsőbe zárt, úgy, hogy az 48 órán át semmilyen mozgást nem tudott végezni. Az állat boncolása során heveny gyomorfekélyt és a mellékvesék megnövekedését, bevérzését állapította meg. Ebben az esetben, a stresszt a mozgáskorlátozás jelentette;

A második kísérletben, két patkány hátbőrét roncsolta meg. Az egyiket a saját ketrecében hagyta, a másikat pedig egy forgódobba zárta. A forgódob elektromos meghajtású, amiben az állatnak állandóan futnia kell, különben elesik. 24 óra múlva a nyugalomban élt patkány hátbőre elhalt, az űzötté teljesen meggyógyult.

íme, tehát a stressz lehet hasznos, de lehet ártalmas is. A stressz gyógyíthat de ölhet is.

A stressz kopás. A kopás nem passzív folyamat, hanem felőrlődés a küzdelemben. A kopás kifejezi a harcot és tartalmazza az eredményt is;

Képletesen szólva; az élet folyamán több liter adrenalint termelünk. Ha vége ennek a stresszanyagnak, vége az életünknek is. Selye szerint „Gaz_ dálkodni kell tudni a stresszszel és akkor nem betegít, hanem gyógyít, megelőz, erősít”.

na

Népújság 10

1971. szeptember 3.

Hogy csinálják az időjárási

prognózist?

Mindennap 43,5 millió négyzetkilométeres területről begyűjtött több mint 210 000 adat alapozza meg azokat a prognózisokat, amelyek „A Meteorológiai Intézet jelenti.. szavakkal kezdődnek.

Erről az óriási területről, amely magában foglalja egész Európát, továbbá Grönland nagy részét, az .amerikai szárazföld északkeleti csücskét és egy-egy kisebb területet Ázsiából és Afrikából is. 1500 észlelőhely küld minden három órában IC—16 adatot, egyebek közt a levegő mozgásáról, a felhőzet minőségéről, mennyiségéről és mozgásáról, a látási viszonyokról, a hőmérsékletről, a levegő nedvességtartalmáról, a légnyomásról stb. Ezek közül 200 állomás a magasabb légrétegek időjárási tényezőit is figyeli és jelenti általában 20 kilométeres magasságig, mindig annyi rétegről, ameny- nyi az adott pillanatban befolyásolja ■ az, időjárás alakulását.

A mi meteorológusaink ennek az . óriási adattömegnek a

birtokában rajzolják meg 3 óránként Európa időjárási térképét, s azt még két módszerrel ellenőrzik. Az egyik a ra- darozás. A ferihegyi radar például 200 kilométer sugarú körben ad'tájékoztatást a felhő ; zetről és a csapadékviszonyokról. A másik ellenőrző adatfor. rás a műholdak képeinek sorozata az Európa felett úszó felhőkről.

A háromóránként készülő időjárási térképek világosan megmutatják a légköri képződmények változásait, amelyekből várható alakulásuk is kiolvasható. Persze a légkörben bármikor bekövetkezhetnek olyan váratlan események is, amelyekre előzetesen számítani nem lehet. Ekkor minden előrejelzés felborul. Ennek ellenére az Országos Meteorológiai Intézet prognózisainak „beválási valószínűsége” átlagosan 85 százalék körül mozog. Természetesen csak akkor, ha az egész országra vonatkozó előrejelzéseket nem csupán egyetlen szűk földrajzi egység időjárásánálc alakulása i alapján ítéljük meg

A STRESSZ; ORVOSI ' BIOLÓGIAI

SZEMPONTBÓL \ í

Ha az éló szervezetet erélyes külső inger éri, az egész szervezet hirtelen áthangoló- áik és teljes erőbedobással veszi fel a, harcot az agresszióval, tía például egymásra uszítunk tét kutyát, vagy két kakast, az addig nyugodt állatok egy'-. Csapásra teljesen megváltoznak. Fölborzolják a szőrüket, :ollukat, mozgásuk gyorsabb, ligyesebb lesz. Izomerejük nő, hörögve, vijjogva tépik egymást, és észre sem veszik a sapott sebeket. Harcoló katonák az ütközet alatt, sportolók a mérkőzéseken ugyanígy viselkednek. A veszély nagyobb erőbedobásra, ügyesebb mozgásra serkenti őket. A vérnyomás és a pulzus emelkedik, a légzés szaporábbá válik; megizzadnak, izgatottak, -eszketnek. A pupillák kitágulnak, hogy jobban lássák az el- ' lenfelet. Nem érzik a fáradtságot, nem veszik észre a kisebb , sérüléseket, amolyan „fiúk, mindent bele” állapotba kerül- nek. Csak az ütközet, a mérkőzés után fájnak a sebek és jelentkezik a nagy fáradtság. I

MI TÖRTÉNIK / j

A SZERVEZETBEN? X J

A vesék felső részén* két, alig pár grammos szerv helyezkedik el, a „mellékvesék”; 1 ennek külső részed termeli a kortizont, a belső vagy velő- * állomány pedig az adrenalint Minden stressz, az idegrend-; szeren keresztül, adrenalinter-J melést vált ki. Az adrenalin ; hatására jönnek létre a tüne-£ tek. I

Ha adrenalint fecskendezünk ’

az emberbe, észlelhető a stressz [ okozta minden tünet. \

Az adrenalin /

r— felkorbácsolja a szívműködést;

— fokozza a légzést is, „úgy piheg, mint egy megrettent madár”;

— minden vért bedob a ke. ringésbe, összehúzza a lépet (vérraktár). Még a bőr ereiből is kipréseli a vért, ezért mond. ják, hogy „elsápadt a méregtől”. Az erek összehúzódásából származó vért az életfontos szervekbe tereli: az agyba, ■ szívbe, izomzatba.

A stresszelmélet egy sereg betegség magyarázatára derít fényt.

A MAGAS VÉRNYOMÁS

például kimondottan stressz- betegség. A modem ember izgalmas, gyakran túlhajszolt élete állandó stressz, tehát állandó adrenalintermelést tart fenn. Az adrenalin pedig emeli a vérnyomást. Eleinte a vérnyomás csak percekig-órákig marad magas szinten, és utána visszatér az eredeti szintre. Ilyenkor még egyszerű a kezelése; nem szabad idegeskedni! (Könnyebb mondani, mint megtenni!) Ha az adrenalintermelés állandósul, a vérnyomás értékei sem térnek vissza többé az eredeti szintre, kialakul az új egyensúlyi állapot, azaz a vérnyomás állandóan magas marad, még a nyugalmi fázisokban is. Ennek már bonyolultabb a kezelése.

Az állandó stressz még egy kellemetlen következménnyel jár: minden stressz kalciumot (meszet) old ki a csontokból; A vészreakció felkészíti a szervezetet a vérzések kivédésére azaz kálciumot dob be a ke- f ringésbe, ami elengedhetetlen 1 a véralvadáshoz. A stressz és ' főleg a modern stressz — nem mindig okoz vérzést (például r veszekedések, lelki izgalmak, '.ijedelem), a kálcium viszont : ilyenkor is termelődik. Képletesen szólva „az adrenalin csak azt tudja, hogy neki kálciumot kell a vérbe küldenie”. Az a szegény mész pedig kutatja a vérzés helyét az egész érrendszerben, de mivel nincs szükség rá, tétlenül kering az . erekben. A siető, komoly meg- • bíztatást teljesítő vértestek vé- , gül is kiszorítják a felesleges kálcium-ionokat a keringés szélére és a magára maradt mész lerakódik az erek falára, így alakul ki:

AZ ÉRELMESZESEDÉS

Ez törvényszerűen mindenkinél kialakul. Már a múlt században elhangzott: „Mutasd meg ereidet és megmondom, hány éves vagy.” Az érelmeszesedés a rugalmas gumicsőszerű ereket rugalmatlan csövekké alakítja át. Ez pedig emeli a vérnyomást.

Az érelmeszesedés egyik részjelensége az agyi érelmeszesedés. Ebben szenvednek az oktalanul síró, nevető gyerme, kés aggok.

Az adrenalin-ömlés leginkább a szivet viseli meg, hiszen minden egyes stressz korbács a szívnek. A szívizomza- tot tápláló koszorúérhálózat hamarább meszesedik el. Míg az általános érelmeszesedés csak 70—80 éves korban érezteti hatását, a koszorúérelmeszesedés már 40 éves kor után.

Őszi—téli divat 1971,

Bár a nap még bőveri ontja melegét, a nemrég alakult Ifjúsági Divatbizottság azonban már a hűvösebb • időre gondol. A bizottság munkáját — melynek tagjai a megye tanácsi, tömegszervezeti és kereskedelmi vállalatainak és intézményeinek képviselői — nagy résziben segítik a divat irányításával foglalkozó divattervezők. Az őszi—téli divatirányzatokról érdeklődtünk Fekete Lászlótól, a megyei tanács kereskedelmi osztályának előadójá. tói, az Ifjúsági • Divatbizottság - tagjától. ■ — Milyen lesz ősszel és télen a divatos kabát, női kosztüm és férfiöltöny?, ;

— Nőknél át karcsúsított, öves forma dominál midi és maxi hosszúságban, melyekhez . kifejezetten divatos lesz a kapucnis viselet, míg a férfiak a karcsúsított, nyújtott, valamint a rövid, sportos kabátot fogják viselni. A női kosztümöknél még mindig divatos a nadrágkosztüm és ismét viselni fogják a lumberjack jellegű felsőrészt. A férfiaknál mind az öltönyökre, mind pedig az ingekre szintén a karcsúsított forma jellemző, V melyekhez élénk színű, nagy mintás és széles nyakkendőt, vagy az ingnyakba, kötött, sálat, kendőt

L — A divat meghatározásán kívül milyen terve van a bizottságnakl

— Ajánlatainkat ‘ nem csupán írásban javasoljuk, hanem divatbemutatót fogunk tartani, melyen be fogjuk mutatni ajánlott modelleinket. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a bemutatott ruhadarabok ne csak a megtekintés, hanem a vásárlás tárgyai legyenek. Erről a bizottságban dolgozó nagykereskedelmi vállalatok vezetői gondoskodnak.

— R —