Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
\ WROCLAW. Nemzeti Terem. Állóikért WrocJawban KRAKKÓ. Mária-iemplom ftt fafáíhati Wjl Stwosz ciodálafo* gótikus faragéit oltára Az úttörőmozgalom születésének negyedszázados évfordulója alkalmából megyénkből háromszázhúsz úttörő egyhetes jutalomüdülésen vett részt Lengyelországban. Elkísérte őket lapunk grafikusa is. Az út egyik résztvevőjével közösen arról számolnak be olvasóinknak — szövegben és rajzban —, amit láttak. Lengyelországi kirándulás WROCLAW. Gótikus városháza a U—15. sz.-ból Bizonyára voltak olyan pajtások, akik hazánk egy-egy szép vidékén verték sátrat, sokan nagyszülőkhöz, rokonokhoz látogattak el, a nyári szünidőben. A szerencsések az országhatáron túlra is eljutottak, például .Lengyelországba. Az utóbbiak közé tartozom, a Tolna megyei úttörőkkel együtt az idei nyár legszebb nyolc napját töltöttem Lengyelországban. Hogy miért éppen ők utaztak? A válasz egyszerű: a jubileumi évben kiváló úttörőmunkát végeztek, és ennek jutalmaként vehettek részt a lengyelországi utazáson, A nyolc nap alatt látottakat szeretném dióhéjban összefoglalni. Az első három napot Wroc- lawban töltöttük. A város Lengyelország délnyugati részén, az Odera folyó partján fekszik. Ezen a tájon a legrégibb városok közé tartozik. Legfőbb érdekessége, hogy 84 híd íveli át a folyót. A II. világháborúban az . éoületek 80 százaléka romba dőlt, köztük sok barokk műemlék. Azóta a •középkori várost eredeti alakjában építették újjá, és most a fiatalok városának is hívják. A sok kedves, szép emlék után szomorú volt a búcsúzás a szép lengyel várostól. Varjas bácsi — a megyei úttörőelnök — a vonaton vígasztalt bennünket. — Ne szomor'kod- jatok, Krakkó sokkal csodálatosabb lesz! A Visztula partján található Krakkó, ez a fontos ipari, közlekedési és kulturális központ. Az óvárosban sok a műemlék. Templomai műkincsekben gazdagok. A szent Anna templomban látható Kopemikus síremléke. A várral egybe épült székesegyház kriptája volt a királyok temetkezési helye. Hogy csak a magyar vonatkozásokat említsem, itt temették el többek között Hedvig királynőt, Szapolyai Borbálát (Jagelló Zsigmond feleségét), és Báfihori Istvánt is. A városnézés bebizonyította: vezetőnknek igaza volt, mert Krakkó valóban gyönyörű. Megérkezésünkkor a pályaudvaron már lengyel úttörők, vagy ahogyan az anyanyelvükön hívják őket: a harcerek fogadtak bennünket. A város közelében lévő táborukban is meglátogattuk őket. A lengyel gyerekek szeretnek nevetni, szeretnek és tudnak énekelni, táncolni éljenek bár a vajdaság külső peremén, vagy Varsóban. A tábortűznél szép dalaik közül kettőt, játékaikból pedig egyet mi is megtanultunk. Mi egy magyar úttörő- dalt igyekeztünk megismertetni barátainkkal — végül már egészen jól énekelték: „ha jó a kedved, énekelj velünk”. A tábortűz és a műsor után a lengyel harcerek és a magyar úttörők jelvényeket cseréltek, majd közös táncmulatságon vettek részt. Nyakkendőinket is kicseréltük. Lengyelországban minden úttörő- csapatnak más színű, más mintájú nyakkendője van. Mikor hazafelé jöttünk a vonaton, akár harcereknek is nézhettek volna bennünket, olyan tarkák voltak nyakkendőink. Mikor elérkezett a búcsúzás ideje, a tábor apraja-nagyja kikísért bennünket az állomásra. A vonat indulásáig a lengyel pajtások legalább háromszor elmentek a vonat előtt és kézfogásokkal pecsételtük meg a lengyel—magyar barátságot. így köszöntünk el a harcerektől: viszontlátásra! Akik majd jövőre eljutnak Krakkóba, megkérjük őket adják át üdvözletünket a tábor lakóinak, baráti üdvözletünket és köszönetünket a sok szép és felejthetetlen élményért. Fritz Judit Rajz: Érdi Judit wp mm smm A wrodawt Piactér reneszánsz és barakk polgárházai KRAKKÓ. Székesegyház a Wawelben. A nemzeti hő«"k és királyok temetkezöhelye.
