Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

13. Az amerikai ügynök közöny­nyel szemlélte a két férfit. Fi­gyelte Kloss pisztolyát, aho­gyan az ezredesre tartotta. — Nekem uraim, teljesen mindegy, hogy ki emeli ki az archívumot. Ha tudod, hol van — fordult oda Klosshoz — lődd le és máris megyünk ket­ten. — örültek! — ordította Ring. — A gépkocsin az én embereim vannak. És hogy hol van az archívum, azt csak én tudom egyedül. — Ring ezredes megfeledke­zett néhány apróságról, meg­feledkezett Bertáról és Schenk- ről. — Besúgtál? — Úgy tetszett, hogy Ring mit sem törődve a veszéllyel, ráveti magát Kloss- ra. — Ez az átkozott idióta fel­jelentett. — Megtette ezt már biztosan Berta. Anna Maria elhatározta, hogy ő is belép a játékba. Ész­revétlenül odalopakodott, ahol Ring pisztolya hevert. Leha­jolt. — Meg ne próbáld — szólt rá Kloss — nem ajánlom. — A Gestapónak akarsz át­adni bennünket? — kérdezte a lány és gyűlölettel mérte végig a kapitányt. Válaszra már nem volt szük­ség. Motorzúgást hallottak. A gépkocsi a ház előtt állt meg, majd rögtön utána nehéz lép­tek döngtek, Csapódott a be­járati ajtó. Az ajtóban a segédgyógysze­rész állt, Sturmbanführer Wil­helm Schenk. Kloss éppen arra gondolt, hogy semmi sem formálja át úgy a németeket, mint az egyenruha. Teljesen más em­ber állt előtte; nem az, akit tegnap megleckéztetett, és aki­vel a német köszöntési formát gyakoroltatta. Tehát őt bízta meg Ring a wroclawi archí­vum őrzésével. Wilhelm Schenk elhatározta, hogy fel­adatát végig teljesíti. A küszö­bön állt pisztollyal a kezében. Nyomban felmérte a helyze­tet, arcán mosolyfélére emlé­keztető grimasz jelent meg. — Kloss kapitány úr ... — mondta — mégis úgy viselke­dett, ahogy rendes némethez illik... Te pedig áruló vagy, Ring. Nem gondoltam, hogy nem bírod ki. Látszik, hogy nem hiszel a Führerben, nem bízol a Birodalomban. — Az­tán Anna Mariához fordult: Sejtettem, ki vagy te, utolsó... Ring hallgatott. Mégsem tud­ta végigcsinálni a játékot. — Az archívum biztonság­ban lesz — folytatta Schenk. — A te Ingád — fordult is­mét Ringhez — nem él. Az igazat megvallva, egy kicsit sajnáltam is őt, mert becsüle­tesebb volt nálad. Kénytelen Készülnek az orgonasípok A Fővárosi Kézműves Vállalat orgonakészítő üzeme egyetlen az országban. Nemcsak új orgonák építésével fog­lalkoznak. hanem ők gondozzák a műemlék orgonákat is. Évente több tízezer orgonasípot készítenek; a legkisebb 5 milliméter, a legnagyobb 5,5 nieder. A képen; aprólékos ké­zi mun!. nei az orgonasípok. A képen Perlaky János or.. .. i. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — 'KS> voltam likvidálni őt Túlságo­san sokat tudott. Ring ezredes levetette ma­gát a padlóra és pisztolya után kapott. Elkésett Wilhelm Schenk tüzelt — így végzik az árulók — mondta. Kloss tudta, hogy most Anna Mariára lő. Anna Maria is tudta. Szemében azonban nem látott félelmet, csak megadást Nekidőlt a falnak és várt Északon egyre erősebben dö­rögtek az ágyúk. Kloss Schenk kezét figyelte, látta az ujját a ravaszon. Dön­tenie kellett. Már semmire sem volt idő, csak a pontos célzás maradt. Pontosan lőtt Schenk lerogyott a padlóra. Kloss hitetlenkedő csodálko­zást látott az amerikai lány szemében. Csodálkozást és ha­tártalan örömet, hiszen már elbúcsúzott az élettől. Lépteket hallottak, Schenk emberei, akiket a Sturmban- führer az utcán álló gépkocsin hagyott, léptek be a házba. Ketten voltak. Kloss kinézett az ablakon. Látta a ház előtt álldogáló üres terepjárót. Herr Sturm- banführer nem hozott valami nagylétszámú biztonsági őrsé­get magával. Átadta Anna Mariának Ring pisztolyát. — Pontosan lőj, s aztán gyorsan a kocsihoz! — Értem — suttogta; Kloss ismerte az érzést, ami­kor minden másodperc égy egész percnek tetszik ... Már itt kellene lenniök, már éppen be kellene lépniök. Hallotta beszélni őket a folyosón. Rá- pillantot Anna Mariára. Ez a lány nagyszerűen uralkodott magán. A fegyver meg sem rez­zent a kezében. Itt vannak! Anna Maria és Kloss egyszerre lőttek. Az SS- katonák végigvágódtak a pad­lón. A füsttel és porral teli szobában egymás arcát is alig látták. Csak akkor néztek egymás­ra, amikor Edelsberg felé haj­tottak az úton. Kloss beletapo­sott a gázba, a lemenő nap fényében csillogó út üres volt. Befordultak az ősfákkal sze­gélyezett vársétányra. Kloss megállította a kocsit. Végre nyugodtan rágyújthatott. Anna Mariát is megkínálta. Némán szívták a cigarettát, tekintetük a kéklő égbolt hátterében éle­sen kirajzolódó edelsbergi vá­ron nyugodott. — Most mit szándékozol tenni? — kérdezte Anna Ma­ria. — Hogy visszük el az archívumot az amerikai öve­zetbe? — Tréfálsz — mondta Kloss. A lány csodálkozva nézett rá. — Nem tudod, hol van az archívum, — találgatta. Kloss elnevette magát — Az archívum, kedves szö­vetségesem, illetékes kezekbe kerül. Még most sem érted? Anna Maria tágra meredt szemmel bámult rá. — Ezt a menetet elvesztet­tem — suttogta. — De tudod mit, Hans, vagy hogy is hív­nak, nem is sajnálom. Egyál­talán nem sajnálom — mondta még egyszer. — Az egész vár a miénk. Megyünk? Vége — Népújság 4 1971. ou-ptamber 5. derik G. Banting arcképét lát­juk, aki az inzulin felfedezé­sével szerzett halhatatlan ér­demeket. A kanadai tudós munkásságáról korábban ha­zája és Belgium is bélyeggel emlékezett meg. az Egyesült Államok postá­ja a legutóbb kiadott 8 cent névértékű légiposta-bélyeg forgalombahozatalakor díjta­lanul adott minden vásárló­nak egy első napi borítékot (természetesen bélyeg nélkül) a Világegészségügyi Szerve zet a jövő évet a szívbetegsé­gek gyógyítására szolgáló ku­tatások népszerűsítésének szenteli. Máris számos állam jelentkezett, hogy bélyeg ki­adásával támogatja az akciót ANTARKTISZ A Déli-sark területén tudo­mányos kutatást folytató ál­lamok tíz éve megállapodást kötöttek. A szerződés alapján a terület a békés együttmű­ködés, az emberi segítőkész­ség színtere lett. Az aláíró államok legtöbbje — így a Szovjetunió is — bélyeggel emlékezett meg a jubileum­ról. A kiadások zöme a sarki kontinens térképét, a megál­lapodás jelképét ábrázolja, emellett Norvégia oélyegén Roald Amundsen arcképét ÚJSÁGÍRÓK A Magyar Posta szeptem­berben 1 forint névértékű bé­lyeggel köszönti a Nemzetkö­zi Újságíró Szervezet 25 éves jubileumát. A bélyeg a Ma­gyar Sajtó c. újság ünnepi megemlékezését mutatja be, kicsinyítve. A bélyeg közepé­re a szervezet emblémáját nyomtatják, amely töltőtollat és az újságírók egyesülése francia elnevezésének kezdő­betűit ábrázolja. Az új kiadás tervrajzát Bokros Ferenc gra­fikusművész készítette, az Ál­lami Nyomda mélynyomással állítja elő. A jubileum alkal­mából Balatonszéplakon az újságírók üdülőjében ünnepi ülés lesz, itt az eseményre utaló első napi borítékon és emlékbélyegzővel lebélyegezve is kapható lesz majd az új bélyeg. KEVESEN TUDJÁK, HOGY... eddig 187 ezer bélyeg jelent meg a világon — a kisebb változatokat nem tekintve. Európa 68 ezer darabbal ve­zet, azután Ázsia és az ame­rikai kontinens holtverseny­ben 40 ezer bélyeggel követ­kezik. Afrika 32 ezer darab kiadásával az utolsó előtti, míg Ausztrália (beleértve Óceániát) 7 ezer példánnyal zárja a sort. július 1-től csaknem min­den európai országban meg­változott a postai díjszabás, pedig ez a filatelistákon kívül a külföldre utazó turistáknak is fontos. a gyűjtemény felépítésénél célszerű először a különleges­ségeket, a drágább sorokat megszerezni. A gyakrabban előforduló kiadásokat (ezek ugyanis nagyobb példányszá­muk miatt fordulnak elő több­ször) később is könnyen meg­vásárolhatjuk. Svájc szeptemberben öt hí­res orvosról ad ki bélyeget. A sorozat befejező címletén Fre­ÜJDONSÁGOK Jamaika a helyi posta tör­ténetének három századát áb­rázolja bélyegen. A hat értékű sorozaton az első korszak le­veleit, a postahivatal épületét látjuk, mai bélyeget modern bélyegzővel, egykorú boríté­kot az első angol bélyegek­kel — amelyeket a gyarma­tokon is használtak — mutat be. A befejező címleten az 1919. évi fordított kerettel nyomtatott 1 dolláros bélyeg szerez örömet a gyűjtőknek. — Malaysia három összefüg­gő bélyege a távol-keleti ál­lamok meglátogatására külön­leges rajzzal csábít. — A Pá­pua- és New Guinea szigetek a bennszülött lakosság ősi fog­lalkozásait négy bélyegen mu­tatja be. — A berlini posta- igazgatóság blokk kiadásá­val emlékezik meg az ottani autó-vensenypálya 50 éves ju­bileumáról látjuk, aki 1911-ben elsőnek érte el a Déli-sarkot. Belgium kiadványán kedvesen totyogó pingvinek közelítenek egy ku­tatóhoz. Az Antarktisz terüle­te közel kétszerese Ausztrália nagyságának, meghódítása a békeszerető emberiség Közös erőfeszítését igényli. A szer­ződés megtilt minden katonai tevékenységet, nukleáris kí­sérletet. Az Antarktisz-pak- tum az első olyan nemzetközi megállapodás, amely a Föld Valamelyik részéről száműzte a háborút.

Next

/
Thumbnails
Contents