Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
WSsekagj* *ní ? ÖL ifit KE GYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZÓClÁLtSTA MUNKÁSPÁRT TOLHR MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 209. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1971. szeptember 5. Az aszály és a konzervipar Rekordtermés, ahol öntöztek — Sok a kihasználatlan öntözőberendezés — Az ipar nyersanyagát vitték a piacra A Paksi Konzervgyárban az idei száraz időjárás • külöhö- sebb következmény nélkül rhúlt el. A szerződött termés jelentős részét a gyárba szállították. Az aszály hatását ellensúlyozni lehet — mondják a paksi gyárban — számos gazdaságnál éppen az idén, az intenzív öntözéses gazdálkodás révén rekordtermést értek el. A paksi Duna-menti Egyesülés Tsz-ben például a paradicsom kétszer annyi termést adott, mint tervezték. A tengelic-szőlőhegyi tsz-ben a paradicsomon kívül a paprika is igen jó termést hozott: egy-egy holdról már eddig több mint hetvenezer forint bevételt értek el. A borsó feldolgozásával kezdődő konzervgyári szezon közepén tartanak Pakson. A borsó igen jól sikerült, a meggy is a sok évi átlagnál jobb volt. A bab- és paprikatermést kissé csökkentette a szárazság, azonban a piacon kialakult magas árnak nem ez az oka. Ugyanis a termelő gazdaságok jelentősen csökkentették a kertészeti területeket, és idén a gyárnak termelt — ipari nyersanyag zöldségféléből — vittek a piacra. A magas ár — a közbe iktatott kereskedelem is jelen, tősen emeli az* árakat — miatt egyre több gazdaság vitte a szabad piacra, szerződése teljesítése helyett a zöldárut. E miatt a termelés folyamatos fenntartása sok gondot okozott a gyárban. Az aszály hatását mérsékelni lehet, minden technikai eszköz ehhez a gazdaságok többségében rendelkezésre áll. Sajnos nem egy helyütt — Faddon például — a drága termelőeszköz, az alagcsöves öntözési rendszer kihasználatlan, évek óta nem használják, nem termelnek zöldséget. Az idén valamivel kevesebb uborkát tudott a gyár felvásárolni. Paprikából sem érkezett a tervezett mennyiség, mert elsősorban piacra viszik a termelők, és így hiába ér- kezik , jó ütemben a kiváló minőségű paradicsom, lecsós árut nem tudtak eltenni. A gyárban már a szezonmunka végefelé tartanak. Még mintegy ezer vagon paradi- csom,^ negyven vagon másod- vetésű bab, félezer vagon al- ma és egyéb gyümölcs feldolgozása van hátra. Az idén már a harmadik olyan telet kezdik, amikor a gyár létszámát nem csökkentik, tehát egész évben azonos létszámmal — a nyári munkán lévő diákokat nem számítva — dolgoznak. A télen a különféle pulpokat dolgozzák fel kis üvegekbe, dobozokba konzervvé, és az előzetesen csomagolt árut teszik a kereskedelem igényel szerinti edényekbe. A paksi gyárban az idei szárazság nem okozott különösebb gondot, a jövő év elé azonban még bizakodóbban néznek. A zöldségtermesztő gazdaságok tapasztalatai, — amelyek öntözéssel termeltek — magas jövedelmei minden bizonnyal kedvező hatással lesznek a termelőszövetkezetekre, és a. meglévő öntöző- berendezés kihasználásával csökkentik majd a szárazság okozta kiesést- Fj Tanítás után- —— Foto: Gottvald. Utazik a császár Aligha igazolódnak be azoknak a számításai, akik azt remélik, hogy Nixon, amerikai elnök és Hirohito japán császár közelgő találkozása elősegíti a japán—amerikai ellentétek „elsimítását” Még az amerikai sajtó is kénytelen elismerni, hogy Nixon gazdasági intézkedései és a Fehér Ház több diplomáciai lépése kiélezte a Tokió és Washington között már korábban feszültté vált hangulatot. A monopóliumok alapvető érdekeit érintő üzleti kérdésekben „aligha lehet hatékony eszköz ellentétek enyhítésére” az olyan diplomáciai udvariassági lépés, mint a várható Nixon—Hirohito találkozó. „Még kevésbé érhető el ezen az úton a japán nép hangulatának megfordítása. A tömegek élesen elítélik Nixon politikai irányvonalát és azoknak a japán politikusoknak az állásfoglalását, akik arra számítanak, hogy továbbra is megmaradhatnak az Egvesült Államok politikájának uszályában”, — írja a Pravda. Külkereskedelmi miniszterhelveltesünk Lipcséken Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes szombaton reggel az NDK-ba utazott a lipcsei őszi vásár megtekintésére. Ez alkalomból NDKbeli partnereivel a két ország 1971 évi árucsereforgalmi megállapodása teljesítésének helyzetéről és az együttműködés egyéb kérdéseiről is tárgyal. A Pravda a nyugat-berlini megállapodásról „Európa népei, a világ békeszerető közvéleménye, széles politikai körök, a nemzetközi sajtó túlnyomó része megelégedéssel fogadták a nyugat-berlini megállapodást” — írja a Pravda szombati számának „Nagy lépés a béke megszilárdítása felé” című vezércikkében. A Szovjetunió és más szocialista országok népei az európai helyzet pozitív változását célzó általános külpolitikai irányvonaluk újabb gyakorlati kifejeződését látják a megállapodásban. A békeszerető erők sikereként értékelik a megállapodást a kommunista és munkáspártok. A nyugatberlini megállapodást helyesléssel fogadták a nyugati országok kormány- és parlamenti körei —, írja a Pravda. Bizonyos nyugati körök egy negyedszázad folyamán arra használták fel Nyugat-Berlint, hogy kiélezzék a helyzetet, meghiúsítsák a békeszerető erőknek az európai feszültség enyhítésre irányuló törekvéseit. „A nyugat-berlini megállapodás elérése meggyőzően bizonyítja, hogy ha a feOrtaházai olaj / Ortaháza, a kis Zala megyei község egyre fontosabb szerepet tölt be az ország energia- gazdálkodásában. A zalai olajkutatók 1964-ben kísérleti fúrást folytattak a falu határában és kisebb olajnyomokat észleltek. Akkor azzal vonultak el a kutatók Ortaházáról, hogy néhány éven belül 'visz- szatérnek. s átvizsgálják szén- hidrogének tárolására alkalmasnak , látszó területet. így is történt. Az első jelentős olajnyomra 1969-ben bukkantak, s attól kezdve egymás után mélyítik az olajat és földgázt adó kutakat. Az intenzívebb kutatómunka megkezdése óta befejezték a huszonhatodik kút fúrását. A kutak közül egy teljes egészében elkészült. A többiből is 10 ad jó minőségű kőolajat és földgázt. 7 kútnál rétegtani vizsgálatokat folytatnak. A geológusok a fúrási adatok birtokában további 4—5 termelő kútra számítanak. Az ortaházi szénhidrogén- lelőhely első kútjait bekapcsolták a termelésbe. Kilenc labdarúgó és az MTK Az MTI kilenc labdarúgója 1971. július 12-én közös beadványt intézett az MTK elnökségéhez, amelyben bejelentették, hogy Palicskó Tibor edzővel a jövőben nem dolgoznak együtt. Az MTK elnökségének tagjai és a labdarúgó-szakosztály vezetői számos megbeszélést folytattak a játékosokkal, ezek azonban nem vezettek eredményre. Az MTK elnöksége ezután 1971. július 25-én rendkívüli ülést tartott, amelyen azonnali fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el. Az MTK fegyelmi bizottsága meghallgatta a játékosokat, tisztázta a tényállást és mind a kilenc labdarúgót- a labdarúgó-sporttevékenységtől egyformán egy évre eltiltotta, valamint különböző mellékbüntetéseket szabott ki. A kilenc labdarúgó augusztus 25-én úgynevezett megbánó nyilatkozatot juttatott el az elnökséghez. Az elnökség a beadványt még aznap rendkívüli ülésen megtárgyalta és a kilenc labdarúgó fegyelmi büntetését egy évi próbaidőre felfüggesztette. Az MTS budapesti tanácsának fegyelmi bizottsága az MTK kilenc labdarúgójának fegyelmi ügyében a fegyelmi szabályzat 23. paragrafusa alapján hivatalból és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének panaszára felülvizsgálati eljárást folytatott, A fegyelmi határozatokat az alábbiak szerint megváltoztatta: Dunai Lajost 1972. december 31-ig, Sárközi Istvánt 1972. szeptember 30-ig, Kiss Tibort 1972. június 30-ig, Becsei Józsefet, Hajdú Józsefet, Koritár Lajost, Oborzil Sándort, Strasser Lászlót és Török Józsefet 1971. december 31-ig a labdarúgó-sporttevékenységtől eltiltotta és mindennemű kedvezmény megvonását rendelte eL lek jóakaratot tanúsítanak — lehetségessé válik a bonyolult nemzetközi problémák megoldása”. A megállapodás tartalma meggyőz arról, hogy hatékony alapot sikerült kidolgozni a nyugat-berlini helyzet, valamint a várossal kapcsolatos egyéb kérdések normalizálásához és javításához. A megállapodás világosan leszögezi, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik az NSZK-hoz. A megállapodás előirányozza az NSZK politikai tevékenységének felszámolását a városban. Az elfogadott dokumentum az Európában fennálló területi és politikai realitásokból indul ki. — írja a Pravda, majd rámutat, högy a tárgyalások folyamán sikerült kialakítani a feleket kölcsönösen kielégítő érdekegyensúlyt. A Pravda vezércikke hangoztatja: mint a különböző országok demokratikus körei jogosan megállapítják, a nyugatberlini megállapodás csupán a revansistálcra, a neonácikra, a „hidegháború” feltámasztásának híveire mérhet vereséget. De jelenleg nem ők határozzák meg a fejlődés alapvető irányait az európai kontinensen. A reálisan gondolkodó politikusok a nyugaton — így az NSZK-ban is — rámutatnak,^ hogy a nyugat-berlini megállapodás „komoly akadályt dönt le az európai feszültség enyhítése felé vezető úton” és nehéz helyzetbe hozza a szovjet—nyugatnémet és a_ lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikálásának, az összeurópai biztonsági értekezlet összehívásának ellenzőit. A nyugat-berlini megállapodás mielőbbi életbelépése megfelelne a világ népei érdekeinek. A megállapodás aláírása megerősíti reményeiket az európai és a világpolitika más rendezésre váró problémáinak megoldásában, s abban, hogy Európa a tartós béke, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködés övezetévé válhat
