Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

WSsekagj* *ní ? ÖL ifit KE GYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZÓClÁLtSTA MUNKÁSPÁRT TOLHR MEGYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 209. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1971. szeptember 5. Az aszály és a konzervipar Rekordtermés, ahol öntöztek — Sok a kihasználatlan öntözőberendezés — Az ipar nyersanyagát vitték a piacra A Paksi Konzervgyárban az idei száraz időjárás • külöhö- sebb következmény nélkül rhúlt el. A szerződött termés jelentős részét a gyárba szál­lították. Az aszály hatását ellensú­lyozni lehet — mondják a paksi gyárban — számos gaz­daságnál éppen az idén, az intenzív öntözéses gazdálko­dás révén rekordtermést ér­tek el. A paksi Duna-menti Egyesülés Tsz-ben például a paradicsom kétszer annyi ter­mést adott, mint tervezték. A tengelic-szőlőhegyi tsz-ben a paradicsomon kívül a papri­ka is igen jó termést hozott: egy-egy holdról már eddig több mint hetvenezer forint bevételt értek el. A borsó feldolgozásával kezdődő konzervgyári szezon közepén tartanak Pakson. A borsó igen jól sikerült, a meggy is a sok évi átlagnál jobb volt. A bab- és paprika­termést kissé csökkentette a szárazság, azonban a piacon kialakult magas árnak nem ez az oka. Ugyanis a termelő gazdaságok jelentősen csök­kentették a kertészeti terüle­teket, és idén a gyárnak ter­melt — ipari nyersanyag zöldségféléből — vittek a pi­acra. A magas ár — a közbe iktatott kereskedelem is jelen, tősen emeli az* árakat — miatt egyre több gazdaság vitte a szabad piacra, szerződése tel­jesítése helyett a zöldárut. E miatt a termelés folyamatos fenntartása sok gondot oko­zott a gyárban. Az aszály hatását mérsé­kelni lehet, minden technikai eszköz ehhez a gazdaságok többségében rendelkezésre áll. Sajnos nem egy helyütt — Faddon például — a drága termelőeszköz, az alagcsöves öntözési rendszer kihasználat­lan, évek óta nem használják, nem termelnek zöldséget. Az idén valamivel kevesebb uborkát tudott a gyár felvá­sárolni. Paprikából sem érke­zett a tervezett mennyiség, mert elsősorban piacra viszik a termelők, és így hiába ér- kezik , jó ütemben a kiváló minőségű paradicsom, lecsós árut nem tudtak eltenni. A gyárban már a szezon­munka végefelé tartanak. Még mintegy ezer vagon paradi- csom,^ negyven vagon másod- vetésű bab, félezer vagon al- ma és egyéb gyümölcs feldol­gozása van hátra. Az idén már a harmadik olyan telet kez­dik, amikor a gyár létszámát nem csökkentik, tehát egész évben azonos létszámmal — a nyári munkán lévő diákokat nem számítva — dolgoznak. A télen a különféle pulpokat dolgozzák fel kis üvegekbe, dobozokba konzervvé, és az előzetesen csomagolt árut te­szik a kereskedelem igényel szerinti edényekbe. A paksi gyárban az idei szárazság nem okozott külö­nösebb gondot, a jövő év elé azonban még bizakodóbban néznek. A zöldségtermesztő gazdaságok tapasztalatai, — amelyek öntözéssel termeltek — magas jövedelmei minden bizonnyal kedvező hatással lesznek a termelőszövetkeze­tekre, és a. meglévő öntöző- berendezés kihasználásával csökkentik majd a szárazság okozta kiesést- Fj ­Tanítás után- —— Foto: Gottvald. Utazik a császár Aligha igazolódnak be azok­nak a számításai, akik azt re­mélik, hogy Nixon, amerikai elnök és Hirohito japán csá­szár közelgő találkozása elő­segíti a japán—amerikai ellen­tétek „elsimítását” Még az amerikai sajtó is kénytelen elismerni, hogy Nixon gazdasági intézkedései és a Fehér Ház több diplomá­ciai lépése kiélezte a Tokió és Washington között már ko­rábban feszültté vált hangula­tot. A monopóliumok alap­vető érdekeit érintő üzleti kérdésekben „aligha lehet ha­tékony eszköz ellentétek eny­hítésére” az olyan diplomáciai udvariassági lépés, mint a várható Nixon—Hirohito ta­lálkozó. „Még kevésbé érhe­tő el ezen az úton a japán nép hangulatának megfordítása. A tömegek élesen elítélik Nixon politikai irányvonalát és azok­nak a japán politikusoknak az állásfoglalását, akik arra szá­mítanak, hogy továbbra is megmaradhatnak az Egvesült Államok politikájának uszályá­ban”, — írja a Pravda. Külkereskedelmi miniszterhelveltesünk Lipcséken Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes szomba­ton reggel az NDK-ba utazott a lipcsei őszi vásár megtekin­tésére. Ez alkalomból NDK­beli partnereivel a két ország 1971 évi árucsereforgalmi meg­állapodása teljesítésének hely­zetéről és az együttműködés egyéb kérdéseiről is tárgyal. A Pravda a nyugat-berlini megállapodásról „Európa népei, a világ bé­keszerető közvéleménye, szé­les politikai körök, a nemzet­közi sajtó túlnyomó része megelégedéssel fogadták a nyugat-berlini megállapo­dást” — írja a Pravda szom­bati számának „Nagy lépés a béke megszilárdítása felé” című vezércikkében. A Szovjetunió és más szo­cialista országok népei az eu­rópai helyzet pozitív változá­sát célzó általános külpoliti­kai irányvonaluk újabb gya­korlati kifejeződését látják a megállapodásban. A békesze­rető erők sikereként értékelik a megállapodást a kommunista és munkáspártok. A nyugat­berlini megállapodást helyes­léssel fogadták a nyugati or­szágok kormány- és parla­menti körei —, írja a Pravda. Bizonyos nyugati körök egy negyedszázad folyamán arra használták fel Nyugat-Berlint, hogy kiélezzék a helyzetet, meghiúsítsák a békeszerető erőknek az európai feszült­ség enyhítésre irányuló tö­rekvéseit. „A nyugat-berlini megállapodás elérése meggyő­zően bizonyítja, hogy ha a fe­Ortaházai olaj / Ortaháza, a kis Zala megyei község egyre fontosabb szere­pet tölt be az ország energia- gazdálkodásában. A zalai olaj­kutatók 1964-ben kísérleti fú­rást folytattak a falu határá­ban és kisebb olajnyomokat észleltek. Akkor azzal vonul­tak el a kutatók Ortaházáról, hogy néhány éven belül 'visz- szatérnek. s átvizsgálják szén- hidrogének tárolására alkal­masnak , látszó területet. így is történt. Az első jelentős olajnyomra 1969-ben bukkan­tak, s attól kezdve egymás után mélyítik az olajat és földgázt adó kutakat. Az intenzívebb kutatómunka megkezdése óta befejezték a huszonhatodik kút fúrását. A kutak közül egy teljes egészé­ben elkészült. A többiből is 10 ad jó minőségű kőolajat és földgázt. 7 kútnál rétegtani vizsgálatokat folytatnak. A geológusok a fúrási adatok birtokában további 4—5 ter­melő kútra számítanak. Az ortaházi szénhidrogén- lelőhely első kútjait bekap­csolták a termelésbe. Kilenc labdarúgó és az MTK Az MTI kilenc labdarúgója 1971. július 12-én közös bead­ványt intézett az MTK elnök­ségéhez, amelyben bejelentet­ték, hogy Palicskó Tibor edző­vel a jövőben nem dolgoznak együtt. Az MTK elnökségének tagjai és a labdarúgó-szakosz­tály vezetői számos megbeszé­lést folytattak a játékosokkal, ezek azonban nem vezettek eredményre. Az MTK elnöksé­ge ezután 1971. július 25-én rendkívüli ülést tartott, ame­lyen azonnali fegyelmi eljárás lefolytatását rendelte el. Az MTK fegyelmi bizottsá­ga meghallgatta a játékosokat, tisztázta a tényállást és mind a kilenc labdarúgót- a labda­rúgó-sporttevékenységtől egy­formán egy évre eltiltotta, va­lamint különböző mellékbün­tetéseket szabott ki. A kilenc labdarúgó augusz­tus 25-én úgynevezett meg­bánó nyilatkozatot juttatott el az elnökséghez. Az elnökség a beadványt még aznap rend­kívüli ülésen megtárgyalta és a kilenc labdarúgó fegyelmi büntetését egy évi próbaidőre felfüggesztette. Az MTS budapesti tanácsá­nak fegyelmi bizottsága az MTK kilenc labdarúgójának fegyelmi ügyében a fegyelmi szabályzat 23. paragrafusa alapján hivatalból és a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség el­nökségének panaszára felül­vizsgálati eljárást folytatott, A fegyelmi határozatokat az alábbiak szerint megváltoztatta: Dunai Lajost 1972. december 31-ig, Sárközi Istvánt 1972. szeptember 30-ig, Kiss Tibort 1972. június 30-ig, Becsei Jó­zsefet, Hajdú Józsefet, Kori­tár Lajost, Oborzil Sándort, Strasser Lászlót és Török Jó­zsefet 1971. december 31-ig a labdarúgó-sporttevékenységtől eltiltotta és mindennemű ked­vezmény megvonását rendelte eL lek jóakaratot tanúsítanak — lehetségessé válik a bonyolult nemzetközi problémák meg­oldása”. A megállapodás tartalma meggyőz arról, hogy hatékony alapot sikerült kidolgozni a nyugat-berlini helyzet, vala­mint a várossal kapcsolatos egyéb kérdések normalizálásá­hoz és javításához. A megállapodás világosan leszögezi, hogy Nyugat-Berlin nem tartozik az NSZK-hoz. A megállapodás előirányozza az NSZK politikai tevékenységé­nek felszámolását a városban. Az elfogadott dokumentum az Európában fennálló területi és politikai realitásokból indul ki. — írja a Pravda, majd rámu­tat, högy a tárgyalások folya­mán sikerült kialakítani a fe­leket kölcsönösen kielégítő ér­dekegyensúlyt. A Pravda vezércikke han­goztatja: mint a különböző or­szágok demokratikus körei jo­gosan megállapítják, a nyugat­berlini megállapodás csupán a revansistálcra, a neonácikra, a „hidegháború” feltámasztásá­nak híveire mérhet vereséget. De jelenleg nem ők határoz­zák meg a fejlődés alapvető irányait az európai kontinen­sen. A reálisan gondolkodó po­litikusok a nyugaton — így az NSZK-ban is — rámutat­nak,^ hogy a nyugat-berlini megállapodás „komoly aka­dályt dönt le az európai fe­szültség enyhítése felé vezető úton” és nehéz helyzetbe hoz­za a szovjet—nyugatnémet és a_ lengyel—nyugatnémet szer­ződések ratifikálásának, az összeurópai biztonsági értekez­let összehívásának ellenzőit. A nyugat-berlini megállapodás mielőbbi életbelépése meg­felelne a világ népei érdekei­nek. A megállapodás aláírása megerősíti reményeiket az európai és a világpolitika más rendezésre váró problémáinak megoldásában, s abban, hogy Európa a tartós béke, az egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös együttműködés övezetévé válhat

Next

/
Thumbnails
Contents