Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

\ A béke ügyét szolgálná egy leszerelési világkonferencia összehívása Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésen ■ i Az ENSZ-közgyűlés 26. ülés- szakának plenáris ülésén teg­nap felszólalt Gromiko szov­jet külügyminiszter. A többi között ezeket mondotta: Szocialista államunk min­dent megtett és megtesz azért, hogy megszilárduljon a népek biztonsága, hogy tiszteletben tartsák jogaikat Szocialista államunk meg­bélyegezte az agresszív, hódító háborúkat és szilárdon kezében tartja a béke zászlaját. A Szovjetunió minden tekintélyével, minden erőforrásával, politikájával, ideológiájával a jövőben is a népek közötti béke irányában hat majd a nemzetközi ese­mények fejlődésére. Országunk egy biztosabb világ építése feladatának megoldásában együtt küzd más szocialista országokkal. A velük való szövetségünk szi­lárd. e szövetség részvevőinek politikája arra irányul, hogy a legkedvezőbb feltétele­ket biztosítsák országuk­ban a szocializmus és a kommunizmus építése szá­mára, ez pedig mindenekelőtt meg­követeli a békét — Az európai béke igen fontos alapjává vált a kölcsö­nös megértés és az egyetértés a kontinentális Európa két ha_ talma, a Szovjetunió és Fran­ciaország között A Német Szövetségi Köztársaságban ma magabiztosabban, mint eddig bármikor, felülkerekednek azok a erők, amelyek józa- nabbul értékelik a helyzetet és a békés távlatokra szavaz­nak. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződésről azt várjuk, hogy a nem távoli jövőben ratifi­kálják őket Soron követke­zik a Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatainak rende­zése a müncheni szerződés kezdettől fogva érvénytelen­nek nyilvánítása alapján, az NDK és az NSZK kap­csolatainak normalizálása a szuverenitás és az egyenjogúság elveinek 1 tiszteletben tartása alap- J ián. 1 — Foglalkozni kell e kér­désnek még egy másik oldalá­val, amely közvetlenül az ENSZ-re vonatkozik. Itt az ideje elhárítani azt a mester­ségesen teremtett akadályt, amelyet az NDK-nak az ENSZ-be való felvétele elé ál­lítottak. Mi állást foglalunk amellett, hogy az NDK-val egyidejűleg ' vegyék fel az NSZK-t is. ! Gromikp rámutatott a szo­cialista országok azon javas­latának jelentőségére, hogy hívják össze az összeurópai biztonsági értekezletet, ame­lyen részt vehetne az Egyesült Államok és Kanada is. — Egy ilyen értekezlet részvevői — mondotta — sok mindent te­hetnének az európai béke konszolidálásáért, ~ — Az utóbbi időben sokat beszélnek az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársa­ság kapcsolatainak kilátásba helyezett rendezéséről. Elvben mi ezt természetes dolognak tartjuk. Minden állam között normális viszonynak kell len­nie. Ami a Szovjetunió állás­pontját illeti, a mi országunk következetesen állást foglalt és állást foglal minden olyan törvénytelen akció ellen, amely Tajvan kínai szigettel >-an kapcsolatban. Ellene vagyunk annak, hogy a Kínai Népköztár­saságot megfosszák törvé­nyes ENSZ-jogaitól. Ellene vagyunk a ,,két Kína" koncepciónak. De a Szovjet­unió elutasítja az olyan poli­tikát, amely más államok, egyebek között a Szovjetunió törvényes érdekei és bizton­sága ellen irányul, bármilyen köntösbe öltöztessék is azt. Gromiko foglalkozva ez­után az indokínai helyzettel, hangsúlyozta: A Szovjetunió, amely határozottan támogat­ja a békés rendezésre vonat­kozó javaslatokat, internacio­nalista kötelességét teljesítve a jövőben' is minden szük­séges támogatást megad a testvéri, vietnami népnek, Laosz és Kambodzsa népeinek jogaikért vívott igazságos har­cukban. Moszkva, (MTI). Szovjet—indiai közös nyi­latkozatot adtak ki abból az alkalomból, hogy Indira Gandhi indiai miniszterel­nök szeptember 27-től 29-ig hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, Nyiko- laj Podgornijjal és A lekszej Kosziginnal. Mint a nyilatkozat hangsú­lyozza, a szovjet vezetőknek és Indira Gandhinak az idő­szerű nemzetközi kérdésekről folyhatott eszmecseréje „meg­mutatta, hogy megegyezik, vagy közel áll egymáshoz a Szovjetunió és India állás­pontja”. A Szovjetunió és India „ki­fejezte aggodalmát azon sú­lyos helyzet miatt, amely ki­alakult a Hindusztán-félszige- ten a Kelet-Pakisztánban nemrégiben végbement ese­mények miatt és kijelentette, eltökélt szándéka folytatni a térség békéjének megőrzésére irányuló erőfeszítéseket”. A Szovjetunió megerősítette álláspontját a menekültek problémáját és a kelet-pa­kisztáni események következ­tében keletkezett más kérdé­seket illetően. Ezt az állás­pontot Nyikolaj Podgornij ki­fejtette Jahja Khan-hoz inté­zett április 21-i felhívásában. Mint a nyilatkozat leszöge­zi: a felek véleménye szerint „a béke megőrzésének érde­kei megkövetelik, hogy hala­déktalanul intézkedéseket te­gyenek a Kelet-Pakisztánban kialakult problémák politikai rendezésére, figyelembe véve a kelet-pakisztáni nép akara­tát, elidegeníthetetlen jogait és törvényes érdekeit. Ugyan­csak haladéktalan intézkedé­sekre van szükség a végett, hogy a menekültek mielőbb és biztonságban visszatérhesse­nek hazájukba, becsületük és emberi méltóságuk megőrzése mellett. Figyelembe véve a Hindusztán-félszigeten kiala­kult helyzet súlyosságát, a fe­lek egyetértenek abban, hogy továbbra is fenntartják egy­mással a kapcsolatokat és folytatják a véleménycserét az e téren felvetődő kérdéseket illetően.” A Szovjetunió és India ál­lást foglalt amellett, hogy ki kell vonni minden külföldi csapatot Indokínáiból. — A Közel-Keleten ugyan­ilyen probléma áll az esemé­nyek középpontjában. Ma már senki előtt sem le­het kétséges, hogy Izrael nein akarja a békét, és ha akarja, az területrabló béke lenne. Az ENSZ hozzájárulhat a közel- keleti rendezés problémáinak megoldásához, hogyha alapok­mányával összhangban él va­lamennyi lehetőségével. Befejezésül Gromiko hang, súlyozta: — A leszerelés kérdéseinek radikális megoldásához vala­mennyi állam együttes erőfe­szítésére van szükség. A szov­jet kormány úgy véli, hogy a leszerelésért vívott harcot szolgáló erőfeszítések további aktivizálása feladatának megfelelne egy leszerelési világkonferencia összehí­vása a föld valamennyi ál­lamának részvételével. Célszerű lesz ezt megvitatni az ENSZ jelenlegi közgyűlé­sén. Személyi változások Irakban Jelentős személyi változáso­kat hajtottak végre kedden Irakban. 1 A -kormányzó forradalmi parancsnokság tanácsa fel­mentette a testületben vi­selt tisztsége alól Szaleh Mahdi Ammas-t és Abdel Ka­rim Seikhalit. Ezzel egyidejű­leg Hasszán Al-Bakr elnök rendeleti úton leváltotta Am- mast alelnöki és Seikhalit kül­ügyminiszteri tisztségéből. Ammast nagyköveti rangban a külügyminisztériumba, Seik­halit pedig ugyancsak nagy­követi rangban Irak állandó ENSZ-képviselőjévé nevezték ki. A leváltásokat megelőzően számos — főként bejrúti ere­detű — hír látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az iraki vezetésben nézeteltérések vannak. Nyugati hírügynöksé­gek Ammas és Seikhali levál­tásában ezek közvetett meg­erősítését látják, (MTI) ICo§zoi®tízá§ok ít fe gyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja al­kalmából szerdán délelőtt ko­szorúzás}. ünnepség volt a Hő- 1 sok terén a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz hangjai után a magyar fegy­veres erők nevében Cr.inege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, Papp Árpád, vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka és Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, a belügyminiszter első helyettese helyezne el az első koszorút. A KISZ központi bizottságá­nak képviseletében Jllisz Lász­ló. a központi bizottság titká­ra és Demeter Piroska, a köz­ponti bizottság intéző bizott­ságának tagja koszorúzott. A Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék ko­szorúját Emílián Birlea ezre­des, a Román Szocialista Köz­társaság katonai és légügyi at­taséja, Franz Rudolf vezér­őrnagy, az Osztrák Köztársa­ság katonai és légügyi attasé­ja, valamint Han Csői főezre- des, a Koreai Népi -Demokra­tikus Köztársaság katonai, ten­gerészeti és légügyi attaséja helyezte el. A szovjet déli hadsereg- csoport parancsnokságának ne­vében B. P. Ivanov vezérezre­des, P. M. Petrenko altábor­nagy és Sz. V. Golub jev vezér­őrnagy koszorúzott. A pákozdi csata színhelyén emelt emlékműnél Pasztner Frigyes, a Fejér megyei KISZ- bizottság titkárának ünnepi Böcz Sándor, az MTI tudósír tója jelenti: „Nem engedhetjük meg, hogy jelenlegi helyzetünk be­fejezett ténnyé változzék. Hosszú és gondos tanulmányo­zás után jutottam el ahhoz a kijelentéshez, hogy 1971. dön­tő év lesz a béke, vagy a há­ború szempontjából — mon­dotta Szadat egyiptomi elnök az Arab Szocialista Unió köz­ponti bizottságának keddi ülé_ sén, miután hosszasan méltat­ta Gamal Abdel Nasszer élet­útját, kiemelkedő történelmi szerepét halálának első évfor­dulóján. — Mindent megtet­tünk, ami tőlünk tellett —' folytatta — olyannyira, hogy megemlékezése után helyezték el a koszorúkat. Megkoszorúz­ták az emlékművet Pákozd és Sukoró községek vezetői, vala­mint a mezőszentgyörgyi la­kosság képviselői is. A koszorúzást díszmenet fe­jezte be. Czinege Lajos, vezérezredes, honvédelmi miniszter •— a fegyveres erők napja alkalmá­ból — szerdán, délben fogadást adott a magyar néphadsereg központi klubjának nyári he­lyiségében; Megjelent a foga­dáson Biszku Béla, az MSZMP - Központi Bizottságának titká­ra, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Csanádi György közleke­dés- és post a ügyi miniszter, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Papp Árpád vezérőrnagy, a * munkásőrség országos parancs­noka, Rácz Sándor rendőr ve­zérőrnagy, a belügyminiszter első helyettese, Illisz László, a KISZ központi bizottságának titkára. Részt vett a fogadáson nép­hadseregünk tábornoki és pa­rancsnoki karának sok tagja. Megjelentek a budapesti dip­lomáciai képviseletek katonai és légügyi attaséi, továbbá — B. P. Ivanov vezérezredessel az élen — a szovjet déli had­seregcsoport parancsnokságá­nak magas rangú képviselői is,' Szadat ismét hangsúlyozta s 1971 döntő esztendő lesz Amerika maga is elismerte, nem kérhet tőlünk többet. Ezt mondják ma is.” Szadat azt a következtetést vonta le a helyzetelemzés vé­gén, hogy Egyiptomnak harcba keli bocsátkoznia, bármilyen következményekkel is járjon az. Szadat a gazai övezet lakos­ságához intézett üzenetében hangsúlyozta: Legyetek türe­lemmel, s ne feledjétek el, hogy 1971. döntő esztendő lesz. Ugyanezt a gondolatot fej­tette ki Mahmud Riad minisz­terelnök-helyettes és külügy­miniszter az amerikai Colum­bia tv-állomásnak adott nyi­latkozatában. Egész katonai körzetben támadnak a dél-vietnami népi erők A dél-vietnami népi felsza­badító fegyveres erők elfoglal­ták a kambodzsai—dél-vietna­mi határ mentén húzódó, Sai­gonba vezető országút 50 kilo­méteres szakaszát és elfogla­lással fenyegetik a kormány- csapatoknak, illetve az ameri­kaiaknak a környéken lévő, vagy féltucatnyi állását. Egy­idejűleg fokozódó nyomást gya­korolnak Tay Ninh városára, a hasonló nevű tartomány székhelyén is — jelenti az AP amerikai hírügynökség. A dél­vietnami harmadik katonai körzet egész területén -rajta­ütésszerű támadásokat hajtot­tak végre a népi erők. A har­madik katonai körzet Saigont és 11 vele szomszédos tarto­mányt foglal magában, közöt­tük a fenyegetett Tay Ninh tartományt is. Tekintettel a helyzet súlyos, ságára, a határ közelében lévő egyik amerikai tüzérségi tá­maszponton rendkívüli meg­beszélést tartottak négy ame­rikai és négy saigoni tábornok részvételével. Feltehetőleg a „röpértekezlet” eredményeként a dél-vietnami kormány­csapatok és az amerikai alakulatok több ezer katonájá­nak részvételével szerdán kö­zös ellentámadást indítottak amerikai nehézbombázók és vadászbombázók támogatásá­val. A hadműveletben ameri­kai helikopterek is szerepet kaptak. Az amerikai száraz­földi alakulatok több hónap óta először vállalnak közvetlen harci szerepet a népi erők el­len indított offenzívában, s ezzel néhány nappal a saigoni elnökválasztások előtt ismét a háború vietnamizálásának csődjét bizonyították. Phnom Penhből érkező je­lentések szerint a kambodzsai népi erők is támadásokat in­dítottak az ország egész terü­letén, A felek hangsúlyozták: Min­den érdekelt állam erőfeszíté­sére szükség van. hogy el le­hessen érni a Közel-Kelet tar­tós, szilárd és igazságos béke jét a Biztonsági Tanács 1967. november 22-én hozott hatá­rozatának maradéktalan telje­sítése alapján. Az ifidiai ^ormány — mint a közös nyilatkozat hangsú­lyozza — nagyra értékeli az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívására vonatkozó javasla­tot. A felek véleménye szerint nagy jelentőségű lenne a lesze­relési világkonferencia össze­hívása minden ország részvé­telével. „A felek teljes mértékben egyetértenek abban, hogy a szovjet—indiai szerződés meg­kötése még szilárdabbá teszi a Szovjetunió és India között meglévő őszinte barátságot, tiszteletet, kölcsönös bizalmat és jószomszédi együttműkö­dést. A két fél megállapodott ab­ban, hogy gazdasági és tudo­mányos-műszaki kormányközi együttműködési bizottságot hoznak létre. Az indiai miniszterelnök meghívta Leonyid Brezsnyevet és Alekszej Koszigint Indiába. A meghívást elfogadták. . ■ ' ... <i. Szovjet—indiai közös nyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents