Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-30 / 230. szám

fföi,MÄ MEGYEI düB ______ V ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] A MAGYAR SZOCIALISTA HUH KASPÄBT TOLNA » [EGYEl BIZ ottságAnak LAPJA I XXI. évfolyam, 230. szám ARA: 90 PILLÉR Csütörtök, 1971. szeptember 30. Kádár János elvtárs látogatása Tolna megyében Délelőtt a megye vezetőiveldélután a pálfai . gazdáival találkozott te rmelőszö vetkezet Tegnap délelőtt Tolna megyébe érkezett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, Katona István, az MSZMP KB tagja kíséretében. A párt első titkárát a me­gyehatárnál K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára és Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke fogadta és köszöntötte. Pakson Kádár János és Katona István elvtár­sat Rigoczky István, a járási pártbizottság el­ső titkára üdvözölte a község és a járás dol­gozói nevében. Vendégeink délelőtt 11 órakor érkeztek Szekszárdra. A megyei pártház épülete előtt Kádár Jánost és kíséretét István József, a megyei pártbizottság pártalapszcrvezetének titkára üdvözölte. Ezt követően Kádár elvtárs találkozott a megye vezetőivel, a járási és vá­rosi pártbizottságok titkáraival. Megyénk életéről K. Papp József tájékoztatta pártunk első titkárát A megyei pártház nagytér, mében K. Papp József, első titkár a megyei pártbizottság és a jelenlevők nevében sok szeretettel köszöntötte a ma­gasrangú vendéget és kísére­tét. Elmondotta: Kádár elvtárs többször járt Tolna megyében. Ezek a látogatások, találkozá­sok a megye számára rend­kívül fontosak. A közvélemény a megye megbecsülését, a dol­gozók munkájuk elismerését látják benne. A megyében élők erre talán a kelleténél is érzé­kenyebbek, mert Tolna megyét korábban elég hátrányosan so­rolták az országos szerveknél. Ma sem mondhatjuk, hogy ez teljesen a múlté — állapította meg K. Papp József. Ezt követően megyénk fejlő, eléséről, s jelenlegi helyzetéről adott átfogó képet, ismertetve örömeinket, gondjainkat. El­mondotta: az ipar fejlettségé­ben meglevő, korábbi nagyfo­kú elmaradás felszámolásában nagy segítséget jelent a párt, iparilag gyengébben fejlett vi­dékek iparosítására irányuló politikája. Tolna megye jelle­gét tekintve mezőgazdasági megye maradt. A megyei veze­tés az ipar fejlesztésének két irányát jelölte meg: az egyik a meglevő üzemek korszerűsí­tése, a másik az újabb üzemek telepítése, létrehozása. Elsősor­ban azért, hogy a viszonylag nagy foglalkoztatási problémá­kat megoldjuk. A kormány iparfejlesztési alapot bocsátott a megye rendelkezésére, és olyan közgazdasági ösztönző­ket léptetett életbe, amelyek elősegítik az iparilag fejletlen területekre történő üzemtele­pítést. Ma ott tartunk, — jelentette Kádár elvtársnak a megyei pártbizottság első titkára, — bogy a megye régi hagyományos üaenieMjek bővítése^, ye­konsírukeiója befejeződött, vagy befejezés alatt van. Jelentősen fejlődött a tanácsi és szövetkezeti ipar, emellett •több új üzem települt, illetve létesült a megyében. E fejlő­dés eredményeként az ipar termelési értéke több mint négyszeresére nőtt, és az iparban fog­lalkoztatottak száma tíz év alatt megkétszereződött. Ipari fejlődésünk gyenge pontjairól szólva, a megyei pártbizottság első titkára el­mondotta: a viszonylag nagy ütemű felfutás, az iparban ko. rábban nem foglalkoztatott dolgozók betanítása, olykor pá­rosulva a gyenge vezetői mun­kával, kedvezőtlenül hatott a termelékenység alakulására. Ennek növekedése az országos átlagtól elmaradt. Ipari fejlő­désünk értékeléséhez hozzá­tartozik, hogy Tolna megyébe országosan is rangos létesít­mény valójában nem került. A megyei pártbizottság első titkára részletesen, szólott a harmadik ötéves tervben elért eredményekről, és azokról az elképzelésekről, amelyek az ipar területén a negyedik öt­éves tervben, valósulnak meg. Külön foglalkozott a vasúti közlekedés terén tapasztalható gondjainkkal. Elmondotta: leg­súlyosabb a helyzet a dombó­vári vasúti csomóponthál. A hosszú idő óta napirenden lé­vő korszerűsítésben, lassú az előrehaladás. A munkásság élet- és mun­kakörülményeit ismertetve a megyei pártbizottság első tit­kára elmondotta: a megyében végbement fejlődés alapján megyénk munkássága is nagy változáson ment keresztül. Létszáma gyorsan' nőtt. jelen­tős részben a fiatalabb kor­osztályból. így a megye mun­kásságán belül a fiatalok ará­nya az országos átlagnál na­gyobb, a szakmunkásarány pe­dig kisebb. Ebből adódóan az átlagkeresetek is valamelyest az országos átlag alatt marad­nak. A munkások túlnyomó többsége falun él. Nagy részük nemrég került a munkásosz­tály soraiba, E hátrányok el­lenére Tolna megye munkásai rendelkeznek mindazokkal a pozitív jellemvonások­kal. amelyek általában tár­sadalmunk vezető osztá­lyát, a munkásosztályt jellemzik. Tolna megye szocialista me­zőgazdaságáról szólva a megyei pártibizottság első titkára el­mondta: a megye mezőgazda­sága fejlettségét, termelési színvonalát tekintve az ország legjobb megyéi között foglal helyet. Az átszervezés óta a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek termelése változatlan áron számolva, 2,8 milliárd forintról 3,8 milliárd forintra emelkedett 1970 végére A ter­mésátlagok búzából, kukoricá­ból több mint 100 százalékkal, árpából, burgonyából közel 100 százalékkal, cukorrépából, napraforgóból, rostkenderből több mint 50 százalékkal, lu­cernaszénából mintegy 20 szá­zalékkal növekedtek. A nö­vénytermesztés idei eddigi eredményei és kilátásai a kö­vetkezők : kenyérgabonából rekord- termést értünk el. búzából 20,49 métermázsa a hol­danként! megyei átlag. Kukoricából, cukorrépából jó közepes, zöldségfélékből köze­pes termésátlaggá! számolurtK. A megye adottságai kedve­zők az állattenyésztésre, ennek ellenére ez Tolna megyében sem fejlődött kielégítően. Gazdasági eredményeinkkel összhangban előreléptünk a kulturális élet fejlesztése, kü­lönösen az oktatás és népmű­velés tárgyi és személyi felté­teleinek a gyarapítása, továb­bá munkásmozgalmi, történel­mi, népművészeti, néprajzi, nemzeti ás nemzetiségi hagyo­mányaink ápolása terén. A megye iskolai oktatásának helyzete az országoshoz ha­sonló. Nagyobb problémaként jelentkezik, hogy a mezőgaz­dasági szakképzés alakulása kedvezőtlen — mondotta K. Papp József. Részletesen szólott az e té­ren meglévő gondjainkról, majd megállapította: a köz- művelődés gyorsabb fejleszté­se érdekében keressük annak a módját, hogy állami, válla­ÍF oly tatás a 3, oldalon.) Kádár János elvtárs a megyei pártbizottság székházéban találkozott Tolna megye vezetőivel. Képünkön pártunk első titkára K, Papp József, Szabópál Antal és Bolvári Józsefné társaságában.

Next

/
Thumbnails
Contents