Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
Mire képes a pszichológia? A ZYC1E 1 NOWOCZESNOSC (Lengyelország) nrja: Dr. Janusz Reykowski, a Varsói Egyetem Pszichológiai Intézetének kutatócsoport-vezetője arról nyilatkozik, milyen szerepe lehet a pszichológiának a vezetők kiválasztásában, a kádergazdálkodás- ban. Hangsúlyozza, hogy az ember alkalmassága valamely munkakörre nemcsak saját adottságain múlik, hanem nagymértedben azokon a pszichikai és egyéb hatásokon, amelyek munkahelyén érik. — Az emberek igen sokat várnak a pszichológiától. Azt re- , méiik, hogy a pszichológia valamiféle egyetemes eszközökkel képes az embert töviről hegyire megismerni, mindent elmond az emberi tulajdonságokról, magatartásról, érzelmekről, személyiségekről. Képes előre megjósolni az ember tevékenységét, reakcióit, sőt gondolatait is. Mi az Ön véleménye a pszichológusok szerepének erről a felfogásáról? — Mindez gyönyörű lenne — ha igaz lenne. Lehet-e számunkra, pszichológusok számára nagyobb öröm, mint egy olyan kitűnő apparátussal rendelkezni, amely — ha a vizsgált személlyel ,,összekapcsoljuk” — elolvassa valamennyi hibáját és erényét, megmondja: mire és milyen feltételek között alkalmas? A valóság sokkal prózaibb: ilyen apparátusunk nincs. — A pszichológiának azonban megvannak a maga különböző technikái, melyek segítségével megismerheti az ember pszichikai tulajdonságait. Hasznavehetetlenek lennének ezek a technikák? — E technikák segítségével választ adhatunk bizonyos részlet- kérdésekre, például arra, hogy rpennyire képes valaki az absztrakt gondolkodásra, a fogalmak közötti viszony megragadására, emberi közösségek irányítására, egyes hivatali feladatok ellátására stb. E lista egyébként — ha összeállítanánk — rendkívül tekintélyes lenne, nemcsak a képességeket tüntetné fel, hanem a különböző magatartásokat, temperamentumbeli sajátosságokat, a legfontosabb igényeket és motívumokat stb. E különböző technikák, eszközök többsége azonban rendkívül sajátos, speciális emberi tulajdonságokat vizsgál és kockázatos dolog lenne e vizsgálatok alapján túl általános következtetéseket levonni. Óvakodnunk kell attól, hogy egyes elnevezéseket túlságosan szó szerint fogjunk fel; olykor például azt mondják, hogy a pszichológusok rendelkeznek „a figyelem vizsgálatára szolgáló teszttel”, a ..gondolkodás vizsgálatára szolgáló teszttel”, vagy a ,, vezetői képességeket vizsgáló teszttel”. Ez félreértés. A figyelmet, a vezetői képességeket vagy a gondolkodást általánosságban nem lehet vizsgálni; többnyire e folyamatok valamely konkrét vonatkozását vizsgáljuk. — Meg lehet-e előre mondani, hogy egy adott ember alkalmas-e egy adott tevékenység- fajtára? — Ezzel kapcsolatban sok lelkes bejelentés hangzott el, de ezek meglehetősen túlzottak voltak. Ha például a legkorszerűbb eszközökkel próbáztatunk egy gépkocsit, akkor sem tudjuk száz százalékra megmondani előre, kifogástalanul müködik-e majd, főként nehéz terepen. Sokkal nehezebb feladatot jelent’ megjósolni azt, hogyan működik majd a jövőben egy ember. A tárgy bonyolult jellegétől (az emberi pszichikumtól) elvonatkoztatva is kénytelenek vagyunk figyelembe venni, hogy az ember alkalmasságát számos ellenőrizhetetlen tényező befolyásolja. E tényezőket pedig nehéz bekalkulálni a diagnosztikai programba. — Azt jelenti-e ez, hogy a szelektív vizsgálatoknak nincs értelmük? — Nem, ezt nem állítom. Mind- össze úgy hiszem, hogy alkalmazási területük korlátozott. Ami a magas szakképzettséget és sajátos képességeket igénylő foglalkozásokat illeti, ebben az esetben a szelektív vizsgálatok elsősorban azt, jelentik: meg kell állapítanunk, nem állnak-e fenn olyan pszichológiai akadályok, amelyek az adott állás betöltése ellen szólnak. Elsősorban tehát azoknak a kiselejtezéséről van szó, akikről nagy valószínűséggel elmondható, hogy nem boldogulnak majd. — Van azonban számos olyan kutatócszköz, amelyet mégiscsak felhasználnak prognózisok készítésére. Vegyük például a vezetők alkalmasságvizsgálatának eszközeit. — Több ilyen eszköz lehetséges. Egyesek az ember előéletének és tapasztalatainak elemzésére épülnek. Különösen megválasztott kérdések segítségével olyan adatokat szereznek, melyekről ismeretes, hogy az adott szakmában a jobb vagy rosszabb működés mutatói lehetnek. Egy másik eszközt a Ez isf az is — Szekszárdról Víszintes: 1. A felszabadulás 25. évfordulóján átadott létesítmény. 14. Az elején a! 15. A Tanácsköztársaság! emlékmű alkotója. (Makrisz). Iff. Hangtalan citera!T7. A szélein tág! 19. Shakespeare szülőhelye, Stratford of... 22. Szekszárd római kori neve. 26r Régi pénz. 23. Sebész, az Országos Közegészségügyi Tanács létrehozója és első elnöke volt. A ősi fegyver. 50. Ilyen hagyma is van. 52. My ... vietnami vérengzés színhelye. 53. Virágta- lan növény. 56. Hölgyön. 56. Alant. 50. Magam is. 60. Országos Tervhivatal. 62. Az egyik szekszárdi dűlő neve. 63. Hegedűművész, Liszt barátja volt. (Ede). 65. Izomkötő. 66. Amerikai hírügynökség. 67. Pusztaság németül. 60. A Pankírház névadója. (János). 20. Kifogyott belőle a ... 01*. Régi bárkás. TT Ál is lehet. 3$T GÜ. 35 Megyénk híres szülöttje, — Kossuth-díjas, — egyik regényében az ozorai felkelésnek állít emléket. 42, Hangszer része. 43. Augusztus lilán megnyílt kereskedelmi egység. 44. Elődje. 40^Párok! 46. Az Augusz-család világhírű zeneszerző vendége volt. 47^ nónia létesítménye Szekszár- don. Függőleges: F. A város egyik ipari létesítménye. Raboskodott. *6. Ez a szekszárdi bikavér is. 4. Tova. 6. Sokat nyom a ... 6. Orosz helyeslés. 7: ... Tisza (Illés Béla). 8. Akkumulátorfajta. 9. Női név. Iff. Mázolja. 11. Zöm zöme! 12; Cink. 1% Olasz folyó. HL Pelé is ez volt. 2ff. Antimon^ 21". Rádium. 23. Üss vissza! ^4. Régies „c”. 25. Jelentékeny közéleti szerepet játszó főszolgabíró volt. '.27. Bobby ... olasz táncdal- énekes. 30. Az elmúlt hét nagy eseménye. 32. Előre. 32; Éktelen szerencse! Egymást követő betűk. 37: Tékozló hangzói. 38. A szekszárdi direktórium tagja volt, 1919. augusztus 19-én kivégezték. (Pál). 39. Alaszka folyója. 40, Urán, hidrogén. 41. Szolmizációs hang. 42. Nagy tettet fog végrehajtani. 48. A szekszárdi kadarka is ez. 49. Vagdalt hús. 51. Mezőváros svédül. 54. Sárközi tojás jelzője. 55. A Gemenc Szálló földszinti csarnoka. 57r~Francia város. 58. A város közelmúltban elhunyt festőművésze. (Pál). 61. Idő angolul. 64. Péngevég! 69. EEEEE. 70, SZÁ. ZL- Francia névelő. Beküldendő a vízszintes 1., 15., 22., 28., 35.. 43., 46., 62. és 68., valamint a függőleges 1., 3., 25., 30., 38.. 48., 54., 55. és 58. számú sorok megfejtése 1971. október 4-én déli *12 óráig levelezőlapon, megyei művelődési központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: „REJTVÉNY”. A helyes megfejtők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. szeptember 12-i keresztrejtvény helyes megfejtése: „Szeméből csöndes panasz sík feléd, Keresi részvéted tekintetét, Tebenned bízik — úrban a hívő.” Könyvjutalmat nyertek: Bö- röcz Katalin, Szekszárd. Béri Balogh Ádám u. 81., Deák Edit, Szekszárd, Mészáros Lázár u. 8., István Józsefné, Mözs, Szent István u. 25., Kovács János, Győré, Kossuth Lajos u. 44., Podráczky Józsefné, Dombóvár, Jókai u. 1. A könyveket postán küldjük el. SZEREK próbának alávetett személy jelenlegi tevékenységének vizsgálatára alkalmaznak: a vizsgált személynek különböző feladatokat kell megoldania. Lehetnek ezek szellemi típusú feladatok, de lehetnek az emberi kapcsolatok köréből választottak is — ez utóbbi esetben azt vizsgálják, hogyan reagál az illető különböző tisztázatlan konfliktushelyzetekben. A megoldások megválasztása felszínre hozza az illető bizonyos élet- stratégiáit, olyanokat is, amelyek esetleg akadályozzák Szakmai feladatai megfelelő elvégzését. A fő konstrukciós problémát nemcsak a megfelelő feladatok összeállítása, hanem olyan ismérvek kialakítása képezi, melyek eldöntik, vajon a próbának alávetett személy meg kívánja-e téveszteni a kutatót, s ha igen, milyen mértékben. Számos kérdőív tartalmaz ilyen „biztosítékot”. — Fontos az is, hogy meggyőződjünk arról, hogyan működik egy ember a ,,pszichológiai megterhelés” feltételei »között, azaz stressz hatása alatt. E célból különleges kísérleti helyzeteket, ún. miniatűr életszituációkat szerkesztenek, melyek a természetes feltételeket Imitálják; az embernek ilyen körülmények között tanúsított eljárását megfelelően összeállított kategóriarendszer segítségével meglehetősen beható elemzés tárgyává teszik. — Az ilyen és ehhez hasonló módszerek jelentősen gazdagítják a jelölt pszichikai képességeire vonatkozó ismereteinket, de ez mindössze fontos segédeszközt jelent. — Milyen szerepe lehet tehát a pszichológusnak a kádergazdálkodásban? Vajon mindez nem azt jelenti-e, hogy munkájához viszonylag csekéiy a gyakorlati haszna? — Nem, erről szerintem nincs szó. Teljesen téves az az elgondolás, amely a pszichológus szerepét a szelektív tevékenységre korlátozza. Hangsúlyozni kívánom, hogy a szelekció fontos ugyan, de mégsem egyedül döntő kérdés: annál kevésbé, mivel a szelekciót nem lehet hibátlanul végezni. Rendkívül fontos az, mi lesz az emberrel akkor, amikor már hozzáfogott feladatai elvégzéséhez. Az előbbi autópéldához visszatérve: ha kontár kézbe kerül, akkor még a jó autó is „konspirálja erényeit”, sőt gyorsan tönkremegy. És a legkiválóbb tehetségeket és lehetőségeket is el lehet fecsérelni egy rossz intézményben. — Az, hogy egy ember alkalmas-e a rábízott feladatok elvégzésére, jelentős mértékben függhet attól, milyen hatással vannak rá munkahelyén (feltéve persze, hogy durva hibát a selejtezésnél nem követtek el, és nem olyan embert választottak, akinek alapvető fogyatékosságai vannak.) Úgy gondolom, hogy a pszichológusnak éppen e területen vehetik igen sok hasznát. » — Először is az ember működése. tevékenysége nagymértékben függ attól, miért és hogyan minősítik. A helyes minősítési rendszer az emberi tevékenységet befolyásoló rendkívül fontos tényező. Ezt könnyű kijelenteni, annál nehezebb megvalósítani. Igen sok olyan beosztás van ugyanis, melynek ellátását a felettes nézőoont- 1ából nem könnvű értékelni. Ezért az emberek tevékenységének megítélésében igen gyakran nem tényleges tevékenységük, hanem téliéin mellékes tulajdonságaik játszanak szereoet. Az.az az intézmény dolgozójának tevéVonvségét nem olyan alapvető kritériumok alantén í+élik meg. melvek e dolgozó fő feladataiból adódnak, hanem olyan mellékes kritériumok szerint, melvek alkalmazása -p^m okoz fáradságot: nem azt értékelik. amit értékelni kell. hanem azt. ami könnven értékelhető. Nehezen lehet például azt minősíteni. vajon az orvos jó diagnoszta-e. gondosan gvógyít1a-e betegeit : azt viszont könnyen rrmg lehet állapítani, hánv beteget fogad egy óra alatt. Nehéz elbírálni, vajon egy diszpécser optimális döntéseket hoz-e. de azt köny- nyen megállapíthatjuk, határidőre készítette-e el jelentéseit. Ilyen és ezer hasonló eset folytán a dolgozó minősítésének feltételei tévesen alakulnak ki. A téves minősítés pedig téves irányú cselekvésre ösztönöz: olyan cselekvésre. amely biztosítja a főnökök tetszésének megnyerését! bár ugyanakkor az intézmény fő feladatait nem sikerül megfelelő módon elvégezni. Ilyen körülmények között a legnagyobb sikert szükségszerűen nem azok aratják, akiknek érdeke a jó eredmény, hanem azok, akik kidolgozták a maguk speciális módszereit arra, hogy kedvező fényben tűnjenek fel. — Úgy hiszem, hogy a pszichológusok elősegíthetik az emberek helyes megítélését, fontos szerepet játszhatnak a hamis látszatok leküzdésében. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy egy ember munkája, tevékenysége azoknak a hatóságoknak pszichológiai következményei szempontjából történő elemzése ugyancsak fontos feladat, — Hallhatnánk ezzel kapcsolatban egy példát? — Minden emberi tevékenységben van egy jó adag pszichológiai ßtressz: olyan tapasztalatokról van szó, amelyek megterhelik az ember pszichikumát (veszélyhelyzet, az emberi tevékenység zavarai, kudarcok és károk). Az ember jól el tud viselni egy bizonyos stressz- szintet, sőt olykor a stressz hatása alatt még többre is képes, mint anélkül. De csak akkor, ha ez a stressz nem túlságosan nagy. Ha túl nagyra növekszik, akkor káros hatással van a pszichikumra. Nemcsak az ember intellektuális működési készségét rontja, de negatív emóciókat is kelt: kedvte- lenséget, ellenségességet, félelmet, 6őt közömbösséget, passzív rezig- nációt. — Számos olyan intézményt említhetnénk. ahol a stressz-szint túlságosan magas, méghozzá nemcsak kivételesen ritka, kritikus helyzetekben, hanem állandóan. A stressz olykor erősödik, amikor nem lehet, stabil munkamenetet kialakítani, minthogy egyre újabb és újabb feladatok szakítják meg, vagy hiányzik valami, amire szükség van: az emberek többsége számára két feladat ellátása összehasonlíthatatlanul nehezebb, meg- terhelőbb akkor, ha egyidejűleg kell ilyen feladatokat végrehajtani, mint akkor, ha szukcesszíve jelentkeznek, bár mindkét' esetben ugyanannyi időt fordít e feladatok elvégzésére. — A stressz-szint növekszik akkor is, ha az emberi cselekvés útjába különböző akadályokat állítanak. Azoknak, akik ezeket az akadályokat állították, általában arra volt gondjuk, hogy megóvják az intézményt a téves döntésektől, visszaélésektől, veszélyes kockázattól. De kiszámította-e már valaki ezeknek az akadályoknak a pszichológiai költségeit? Figyelembe vette-e valaki azt, hogy minden egyes ilyen akadály az egyén számára további stressz forrása? Pedig az egyénnek korlátozott a stresszel kapcsolatos tűréshatára. Ha túl sok stressz éri, akkor a legkülönbözőbb nem kívánatos magatartásokat szabadítja fel. Az ember például megtanulja azt, hogyan kerülje meg a törvényt. Vagy közömbössé válik és már semmire nem törekszik (legfeljebb arra a látszatra, hogy mégis törekszik), vagy ellenséges, agresszív érzések halmozódnak fel benne, melyek váratlanul erőszakos tettekben jutnak kifejezésre. — Úgy gondolom, a pszichológusok feladata lenne e tényezők mérése. Természetesen nemcsak a stresszről van itt szó. Számos olyan más tényező is létezik, melyek hatása eldönti, vajon egy meghatározott beosztásra hivatott ember igyekszik-e megtanulni azt, hogyan végezze feladatát egyre jobban — vagy rosszabbul, hibásán fog működni. E tényezők elemzésével a pszichológusok jelentős mértékben hozzájárulhatnának a helyes kádergazdálkodáshoz. — Az emberi tehetségek és lehetőségek kincsestárának nyitja ugyanis nemcsak azoknak a kezében van. akik ismerik a pszichikumot, hanem elsősorban szókéban, akik hatással vannak az emberi pszichikumra. Népújság 12 1971. szeptember 26.
