Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-26 / 227. szám

Drámai órák a föld gyomrában 1971 tavaszán, a lengyelorszá­gi Rokitnica szénbánya egyik vágata több mint 80 méter hosszúságban beomlott. A ka­tasztrófa oka az a rendkívül erős tektonikus rengés volt. amelyhez hasonló alig szerepei a lengyel bányászat krónikái­ban. Az omlás 19 bányászt te­metett' maga alá.'Nyolc bá­nyászt azonnal sikerült meg­menteni, a 11 bentmaradt em­ber életének megmentéséért drámai küzdelem indult meg. A, legkorszerűbb eszközökkel felszerelt mentőbrigádok min­den irányból az eltemetettek felé törtek. Munka köbben megismétlődő erős íöldrengé-. 6ek sodorták életveszélybe a mentőbrigádokat is. Ennek el­lenére a mentőakció pillanat­nyi szünet nélkül folyt tovább. Negyedik nap jutottak el a mentők az omlás mélyén élet­ben maradt egyik bányászhoz; a közelben dolgozó két bá­nyász azonban életét vesztet­te. A mentőakció 174 órán át — tehát több mint egy hétig — tartott. Ennyi idő elteltével találták meg a. beszakadt fal­ban keletkezett két méter hosz- szú és 30 centiméter magas rést, amelyen keresztül a sze­rencsés véletlen folytán állan­dóan friss levegő nyomult a tárnába. Amikor az egyetlen életben maradt bányászt fel­színre' hozták, a továbbiakban már nem: lehetett szó menté­si munkálatokról, mert lehe­tetlen volt elképzelni, hogy ennyi időn át . élelem és víz nélkül bárki életben maradha­tott. A dráma eseményei fel- tárultak; a beomlás pillanatá­ban már 8 bányász vesztette az életét, holttestüket a tárna mögötti beomlott szakaszban találták-meg a mentőexpedíció tagjai az életben maradt bár nyász melletti két holttesttel együtt. Az életben maradt bá­nyász neve Alozy Piontek: megmenekülését az orvosok rendkívüli esetnek tártják — 174 órán át nem jutott étel­hez és vízhez, de a kis résen lejutó levegő és példátlan akaratereje, valamint az a sze­rencsés véletlen, hogy az om­lástól távolabb dolgozott, meg­mentette az életét. 97 millió gépkocsi van az Egyesült Államokban. Ha a szelek nem szállítanának friss oxigént az óceánok felől, Ame­rika megfulladna. Egyetlen autó 900 kilométer megtételé­vel több oxigént fogyaszt, mint egy ember egy egész év alatt. * Földünk légkörében 10 szá­zalékkal több ma a széndi­oxid, mint a század elején. A tettesek: az a 200 millió autó, amely földünkön közlekedik; és a több százezer füstöt oká-, dó gyárkémény. * Amerikai tudósok — Win­kelstein és M. Gray profesz- szorok (Berkeley egyetem) — megállapították, hogy a halá­los szívinfarktusok száma ro­hamosan növekszik a szennye­zett levegőjű körzetekben. Ezeken a vidékeken 80 száza­lékkal több a halálos szívin­farktusok 'száma, mint a „tisz­ta" vidékeken. * Az oaklandi (Kalifornia) múzeumban különös kiállítás nyílt: 70 — a légkör szennye- zettséf^ellen tiltakozó — kép- zőművSz állította ki itt mun­káit. Ron Patterson egyik „al­kotása" is szerepel a kiállítá­son: egy autókerék, melynek belsejében egy sírkeresztet he. lyeztek el. temetési koszorú­val. * A tokiói városi hatóságok felszólították Tokió - lakosait, korlátozzák hétvégi kirándu­lásaikat. A várost egyidejűleg elhagyó több százezer gépko­Drótkötélpálya a Vitosára A Vitosa hegység Szófia, a bolgár főváros közvetlen köze­lében nyúlik a magasba. A jövő évben megkezdik egy új drótkötélpálya építését. A pá­lya hossza 2,3 kilométer, a szintkülönbség 543 méter. A szófiaiak új „libegője” órán­ként 600 utast fog szállítani Dragalevci falu és az Aleko menedékház között. A régi drótkötélpályára a közbeeső, Vaszlonai állomáson lehet majd átszállni. esi már-már az egészséget és az életet veszélyeztető mérték­ben mérgezi a levegőt. Se Robert Jungk professzor, az ismert futurológus egy helsin- gőri tanácskozáson felszólítot­ta a skandináv államokat: in­dítsanak pert a Német Szö­vetségi Köztársaság ellen „a Ruhr-vidék levegőmérgezése” miatt. Jungk professzor a nyu­gatnémet ,(Szenny-agressziót” a második világháború idején Dánia és Belgium ellen inté­zett hitleri invázióval hason­lította össze. •T Chorzów lengyel város la­kosait reggel nem ébreszti fel madárcsicsergés. A chorzówi hajnalok ködösek, a levegő telítve van füsttel. Chorzów egyike a legszennyezettebb le­vegőjű városoknak. Az észak­sziléziai ipari körzetben — Európa egyik legnagyobb ipari központjában — évente 318 ezer tonna gáznemű termék kerül a levegőbe. * „Ózonlámpákat” gyárt a mylowicei elektromechanikai berendezések gyára. E lám­pák valóban ózont állítanak elő — óránként 25 milligram­mot. Ez a gáz, mint ismere­tes, semlegesíti a levegőben le­vő szennyező anyagokat, ha­tására a levegő megtisztul, akárcsak vihar után. Az „ózonlámpákat.” nagy előadó­termekben, tanácskozótermek­ben, irodai helyiségekben sze­relik fel. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói építik a Halimba III. nevű uj bauxit­bányát. A 800 millió forintos beruházással készülő bánya a legnagyobb lesz Közép-Európá- ban. A szakemberek szerint a bánya érckészlete 40 évre elegendő. Az építők jelenleg a fővágatokat betonozzák. A bányanyitás 1966-ban kezdődött, azóta több kilométernyi vá­gatot mélyítettek. A termelés 1973 elején kezdődik. Az új bauxitbányának fontos szerepe lesz a magyar—szovjet alumínium-egyezményben, ugyanis a negyedik ötéves terv végére évente 600 ezer tonna bauxitot ad a népgazdaságnak Halimba III. Képünkön: 250 méter mélyen a föld alatt üzemelnek ezek a mammutszivattyúk az új bányában, _ Melegrekordok Az alábbiakban röviden fel­soroljuk bolygónk „legforróbb” pontjait. Európában a legmagasabb hőmérsékletet (47 °C-ot) Spanyolországban (Ciudad Real) és Cipruson (Nicosia) mérték. Ázsiában az indiai Tar sivatagban van a legmelegebb, ahol a hőmérséklet eléri az 53 °C-ot. Ausztráliában a hő- mérsékleti maximum ugyan­olyan, mint Indiában. Dél- Amerikában szintén mértek 47 °C-ot (a Parana folyó völgyé­ben). Észak-Amerikában a Halálvölgyben mértek rekord­meleget (56,7 °C.) A völgy azért kapta ezt a- nevet, mert itt pusztultak el az első aranyásók, akik 1848- ban érkeztek erre a vidékre. A közelmúlt időkig a Halál-völ­gyet tartották a föld legmele­gebb vidékének. 1922-ben azonban megállapítást nyert, hogy a líbiai sivatagban. 40 kilométerrel Tripolitól délre, El-Azizia térségében a hőmér­séklet még a szeptemberi na­pokban is elérheti az 57,8 fo­kot. Mindkét térség klímája tipi­kusan sivatagi. Ez már ön­magában véve is elegendő ah­hoz, hogy a levegő hőmérsék­lete magas legyen. A rekord­hoz hozzájárul a sivatag leve­gőjének pora is: minden por- szemecske, amelyet felhevített' á napsütés, a levegő moleku­láival érintkezve leadja az el­nyelt napenergia egy részét. A rekord legfontosabb előfelté­telét azonban a vidék dombor­zatának alakulásában kell ke­resni (mindkét térség hegyek­kel érintkezik), azonkívül az itt uralkodó atmoszféraáram­latokban. Köztudomású, hogy a lég­nyomás a, magassággal együtt csökken. A hegyekről a völgy­be áramló levegő összesűrűsö- dik. A sűrűsödés energia- veszteség nélkül megy végbe, s a termodinamika törvényei­nek értelmében a gáz hőmér­sékletének eközben .emelkednie kell. Nem nehéz megmagyarázni, hogy a hőmérsékleti értékek összehasonlításánál a Halál­völgye miért marad el némi­leg a líbiai sivatag mögött. Líbiában intenzívebb — a Szahara központi területeiről — egy sor nem túl magas hegyláncon keresztül érkező felhevült trópusi levegő áram­lása. Ráadásul el-Azizia köze­lebb fekszik az Egyenlítőhöz, mint a Halálvölgy, A Szovjetunióban a leg­magasabb hőmérsékleti értéke­ket a közép-ázsiai köztársasá­gokban regisztrálták. Egyes te­lepüléseken 50 °C-ot is mértek. Mivel a föld felszíne alap­jában elnyeli a napból érkező hőt, ezért a déli szélességeken a talaj hőmérséklete jóval meghaladja a földet borító le­vegőréteg hőmérsékletét. A Szovjetunióban a legmagasabb talajhőmérsékletet a turkmé- niai Repetekben mérték, ahol a homok 77 °C-ra is felhevül, ezenkívül Üzbegisztánban Sur- csi településen, ahol már 79 °C talajhőmérsékletet is. mértek. A vízfelület legmagasabb hő­mérsékletét a Mexikói-öbölben és a .Vörös-tenger déli részén észlelték! Mindkét helyen egy­formán 33 °C-t mértek, csak­hogy ezek az értékek némileg különböző körülmények hatá­sára alakultak ki Nyaranta az Atlanti-óceáa déli része felett erős anticik­lon uralkodik (így nevezik a meteorológusok az atmoszféra fokozottan magas légnyomású területeit.) Az anticiklonra a légtömegek leszálló mozgása jellemző, ez pedig a hőmérsék­let emelkedéséhez vezet. Anti- ciklonos időjárás esetén a Mexikói-öböl felett felhőtlen az égbolt. A nap jól átmelegí- ti mind a levegőt, mind a vi­zet. Az öbölben gyengék az áramlások, a víz felszíni rétege nem adja át hőjét a hidegebb alsó rétegeknek. A Vörös-tenger abban külön­zik a Mexikói-öböltől, hogy kevésbé mély. S minél kisebb a mélység, a környezet klímá­ja nyilván iannál erősebben be­folyásolja a víz hőmérsékletét? A világ legnagyobb tavában, a Kaszpi-tengerben a víz hő­mérséklete egyes helyeken el­éri a 37,2 °C-t. Az Amu Darja egyik mellékfolyóján már 45,2 °C-t is mértek. Rovarirtás hőenergiával A poznani Politechnika egyik munkatársa, Leszek Welnijak, érdekes föld-sterilizáló készü­léket szerkesztett. A berende­zés ‘ elektromos hőenergia fel- használásával fertőtleníti a földet: a hősterilizálás elpusz­títja a rovarokat, a férgeket, a növényeket károsító bakté­riumokat. I Egyházak és szex Nyugat-Németországban a protestáns egyház gondozása, ban „Modern szex-enciklopé­dia” címmel fényképekkel il­lusztrált könyvet jelentettek meg. A könyv rövid idő alatt a szexuális nevelés egyik leg­népszerűbb tankönyve lett a mintegy hetven nyugatnémet evangélikus ifjúsági nevelési központban. Használják Vezető római katolikus pedagógusok is. „A katolikusok — jelentet­te ki enne}c kapcsán egy evan­gélikus lelkész — elsápadtak az irigységtől, amiatt, hogy nem ők adtak ki először ilyen jellegű könyvet." Az egyik legnevezetesebb amerikai katolikus kiadó, a Herder and Hérder most elha­tározta, hogy a német encik­lopédia mintájára „Szex-köny­vet” jelentet meg. Az amerikai katolikusok nemcsak „ellopták” a protestánsok • ötletét, hanem szinte szó szerint átvették a szöveget is. A katolikus enciklopédiában megtaláljuk az alapvető sze­xuális fogalmak magyarázatait. A szöveg mellé igen bátor ké­pek párosulnak. A kritikusok többségének véleménye szerint azonban a megfelelő környe­zetben elhelyezett fényképek nem pornográf jellegűek. Vé­leményük szerint a „szex­könyv” elősegíti az olyan lég­kör kialakulását, amelyben a szexualitást az ember egyik legteljesebb kifejezési formá­jaként fogadják majd el. Népújság 10 1971. szeptember 26=

Next

/
Thumbnails
Contents