Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-25 / 226. szám

toms. megyei VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NEPUJSA! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK JLAPJA XXI. évfolyam, 226. szám ÁRA: »0 FILLÉR Szombat, 1971. szeptember 25. Huszonhat éves a Vietnami Demokratikus Köztársaság Szolidaritási nagygyűlés Pakson Bevezették? alkalmazzák Krizsán Ferenc, az Alsó* tengelici Kísérleti Gazdaság szb-titkára úgy véli: az öt év­re szóló új kollektív szerződés hatályba lépése lehetővé teszi, hogy az eddiginél jobban, kö­vetkezetesebben alkalmazzák a vállalati belső gazdasági me­chanizmust. Ebben a mező- gazdasági üzemben minden ed­diginél jobban érvényesül a felelősség, s ami nagyon lé­nyeges, a növénytermesztés­ben, az állattenyésztésben dol­gozó emberek egyénenként, személyenként is érdekeltek abban, hogy minőségileg és mennyiségileg kifogástalan munkát végezzenek. 1945. szeptember 2-án kiál­tották ki ünnepélyesen a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságot. E jelentős történelmi fordulatot Ho Sí Minh elnök jelentette be. Az évforduló tiszteletére szolidaritási napot rendeztek tegnap Pakson. Reggel 9 órakor a megyei ta. nács Paksi Járási Hivatalában fogadták Chan Tho Thong-ot, a VDK budapesti nagykövetsé. gének első titkárát, és Duong Phuong Son-t, a DVK buda­pesti nagykövetségének har­madtitkárát a járás és a nagy­község politikai, állami és gaz­dasági vezetői. A fogadáson megjelent Hornyák László, a járási pártbizottság titkára, Ri­ba Tibor, a községi pártbizott­ság titkára, Kiss Frigyes a já­rási hivatal vezetője, Juhász Károly, a nagyközségi tanács elnöke, Szűcs Györgyné, a Ha­zafias Népfront Tolna megyei Bizottságának munkatársa és Süth Miklós, a Hazafias Nép­front paksi járási titkára. A vietnami vendégeket tolmács­ként kísérte Ho Xuan Thanh, aki Budapesten végzett a mű­szaki egyetem elektromárnöki karán. A vendégek köszöntése után Kiss Frigyes röviden ismertette a járás politikai és gazdasági életét, szólott az eredmények, ről és a IV. ötéves tervben megoldásra váró feladatokról. Ezután a vendégek és kísérőik a Paksi Állami Gazdaság köz­pontjába mentek, ahol Nagy János igazgató fogadta és kö. szöntötte őket, majd részlete­sen beszélt a gazdaság életé­ről, az állattenyésztésről, nö­vénytermesztésről, az árukibo­csátásról, az előző évek termés­átlagairól, a dolgozók anyagi helyzetéről. A vendégek érdek­lődéssel hallgatták a tájékoz­tatót, s számtalan kérdést tet­tek fel a gazdaság igazgatójá­nak. Chan Tho Thong elmon­dotta, hogy magyarországi ta­pasztalataikat igen hasznosan tudják kamatoztatni hazájuk­ban. Az időjárás is kedvezett a látogatóknak, s így ragyogó napsütésben járhatták végig az állami gazdaság kerületeit. Megtekintették a fenyő-előne- velő melegházat, majd az épü­lő sertéshizlaldához mentek. Megtekintették a korszerű te- nyésztelep automata etetőbe­rendezését, a fémlemez burko­latú épületeket. Elismeréssel szóltak a modern telepről, ahol tízezer sertés gondozását két ember fogja ellátni, míg a ha­gyományos telepen kétszázöt­ven sertést gondoz egy ember. A gazdaság tengelici telepén a hagyományos sertéstenyésztést nézték meg. Délután fél kettőkor meg­szólaltak a harsonák a paksi sportpályán, ahol megkezdődött a II. számú iskola honvédelmi bemutatója és versenye. Ked­ves jelenet volt a bemutató szünetében, amikor a kis út­törők a vietnami elvtársak kö­ré sereglettek, s kérdéseket tettek fel vietnami pajtásaik életéről. A sportrendezvény be­fejezéseként a versenyben részt Vevő gyerekeknek a vietnami vendégek adták át az érmeket, okleveleket. Szintén a kora délutáni órákban tett látogatást a kül­döttség a konzervgyárban. Ságban. A magyar—vietnami barát. sági találkozó következő prog­ramja a szolidaritási nagygyű­lés volt, melyet az ifjúsági ház­ban rendeztek meg. Az I. szá­mú általános iskola díszbe öl­tözött úttörői virággal köszön­tötték a vendégeket, majd ked­ves műsoruk után Czank Jó­zsef, a Hazafias Népfront Tol­na megyei szolidaritási bizott­ságának titkára mondott ünne­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a Szovjetunióban járt tudományos-műszaki küldött­ség útjáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a KGST kere­tében folyó magyar—szovjet tudományos és műszaki együtt­működésnek azokat az idő­szerű feladatait, amelyek a szocialista integráció komplex programjából adódnak. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a Kassán szeptember 20—21-én tett lá­togatásáról számolt be, ahol megbeszéléseket. folytatott a magyar—csehszlovák gazdasá­gi együttműködés egyes kér­déseiről. A kormány mindkét beszámolót elfogadta. A külügyminiszter jelentést tett Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatásáról. A magyar—francia kapcsolatok fejlesztését szolgáló tárgyalá­sokat a kormány hasznosnak ítélte s a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter dr. Ru­dolf Kirchschläger osztrák kül­pi beszédet. Megemlékezett a huszonhat éve felszabadult Vi­etnami Demokratikus Köztár­saságról, s mint mondotta: — A Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltása nem csupán a vietnami nép győ. zelme és nagy ünnepe volt, ha­nem a világ valamennyi hala­dó erejéé is. Ezt követően a felszabadulás utáni esztendőkről, a vietnami nép gyarmatosítás elleni há­borújáról szólt, majd méltat­ta az amerikai agresszorok el­len harcoló hős vietnami nép erejét, bátorságát ügyminiszterrel szeptember 12- én folytatott, nem hivatalos megbeszéléseiről is jelentést tett, amelyet a kormány elfo­gadott. A külkereskedelmi miniszter tájékoztató jelentést terjesz­tett elő a Jugoszláviában foly­tatott tárgyalásairól. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. Szeptember 15-től 20-ig liba­noni küldöttség tartózkodott Magyarországon dr. Saeb Ja- roudy nemzetgazdasági és ide­genforgalmi miniszter vezeté­sével. A belkereskedelmi mi­niszter a delegációval folyta­tott tanácskozásokról jelentést tett, amelyet a Minisztertanács elfogadott. A kohó- és gépipari minisz­ter beszámolt lengyelországi tárgyalásairól, amelyeket egye­bek között az elektronikai ipar és a járműgyártás területén kialakított magyar—lengyel együttműködés fejlesztéséről folytatott. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány 1968-ban hatá­rozatot hozott a közúti jármű- gyártás központi fejlesztési programjáról. A kohó- és gép­Ezt követően a hét pontról beszélt, melyet alig néhány hete — idén július 1-én ter­jesztett elő a déi-vietnami ideiglenes forradalmi kormány nevében Nguyen Thi Binh asz- szony. Az ünnepi szónok együttérzően beszélt a Vietna­mot sújtó természeti csapásról, az árvízről, s hangsúlyozta, hogy „a vietnami nép terhei­nek elviselését talán enyhíthe­ti, hogy tudják; mellettük van az egész szocialista közösség, köztük a Magyar Népköztársa, ság is." Chan Tho Thong emelkedett ezután szóra, s méltatta a ma­gyar és a vietnami nép barát­ságát, majd a hazájában zajló agresszió elleni harcról beszélt. A nagygyűlésen Gangéi Já- nosné, a községi nőbizottság titkára és Baller Ferenc, a Ha­zafias Népfront járási bizott­ságának elnöke jelképesen át­adott a vietnami eivtársaink- nak egy takarót, melyet a járás és a nagyközség dolgozói „ta­karót a vietnami gyerekeknek” akció során készítettek. Este fél hétkor a Duna-par- ton levő vietnami—magyar ba­rátsági parkban a fehér már­vány emlékmű mellett egy-egy fenyőfát — a barátság fáját — ültetett el Chan Tho Thong és Duong Phuong Son. ipari miniszter e határozat ér­telmében kötelező évi jelen­tését terjesztette a Miniszter- tanács elé a közúti járműgyár­tás fejlesztésének helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a fejlesztési program első sza­kasza általában kedvező ered­ményekkel zárult. A harmadik ötéves tervidőszakban az ipar több mint 21 000 autóbuszt és közel 18 000 tehergépkocsit ál­lított elő. A járműgyártás te­rületén megvalósított beruhá­zások lényegében létrehozták az előirányzott termelőkapaci­tásokat és lehetővé tették a termelési előirányzatok telje­sítését. A jelentés foglalkozik a közúti járműgyártás fejlesz­tésének az idén elkezdődött második szakaszával, részlete­sem elemezve a gyártó válla­latok feladatait és a program végrehajtása érdekében szük­séges intézkedéseket. A kor­mány a jelentést tudomásul vette, s utasította a kohó- és gépipari minisztert, hogy in­tézkedjék a fejlesztések szo­rosabb összehangolására és irányítására. (Folytatás a 2, oldalról) Jól áttekinthető, pontosan kimutatható és minden eset­ben elhatárolható, hogy ki mi­kor, miért, s kinek tartozik felelősséggel. A tehenészek mindegyike ismeri a gazdaság termeléséből rá háruló rész­feladatokat. A következő lép­csőfok a brigádvezető, majd az ágazatvezető. A brigádveze­tő megint csak anyagilag és erkölcsileg érdekelt abban, hogy a brigádtagoktól elvárja, megkövetelje a pontos és gon­dos munkát. Végső soron ha­sonló módon érvényesül az érdekeltség és a felelősség, lentről egészen a vezetés „csú­csáig” s onnét vissza a fizikai munkát végző dolgozók mind. egyikéhez. Ilyen helyzetben előfordulhat, hogy a traktoros munkájáért felelős ember a traktoros munkájában kifogá­solni valót talál, és nem veszi azt át. Rossz üzlet tehát az Alsótengelici Kísérleti Gazda­ságban selejtmunkát, minősé­gileg kifogásolható teljesít«; ményt nyújtani. Senki nem állítja még a gazdaságban, hogy a belső mechanizmus kifogástalanul működik, de azt igen, hogy ki­alakult, tökéletesíthető és na­ponta tökéletesítik. Az üzem vezetői hasznos­nak és nagyon értékesnek tart­ják az indokolt belső reformok bevezetése szempontjából a szocialista brigád mozgalmat Ebben a gazdaságban huszon­két szocialista brigád műkö­dik, s tagjai nagy segítséget adnak a párt- és a gazdaság- vezetésnek, a belső vállalati mechanizmus tökéletesítésének. Hogyan? Elsősorban úgy, hogy helyeslik az ésszerű intézkedé­seket, amelyek arra irányul­nak, hogy minden esetben mindenki ismerje a feladatát s amelyek arra irányulnak, hogy a jó munkát meg­különböztessék, többre érté- , keljék, mint a rossz munkát Ilyen szempontból a szocialis­ta brigádok együttese erkölcsi erő is, mivel tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a hanyagokat a szocialista brigádszervezefcből kizárják és az új embereket csak néhány hónapos próbaidő után fogad­ják maguk közé. Nagy gond ebben a mező- gazdasági üzemben, hogy a lakóépületek egy része nem felel meg a mai követelmé­nyeknek. Az élet- és a munka- körülmények más szempontból is sok kívánnivalót hagynak maguk után. Ez a mostohának nevezhető állapot ha kismér­tékben is, de visszahat a ter­melésre. A vezetőknek és a dolgozóknak mégis szinte egy­séges a véleményük abban, hogy éppen a belső mechanizmus tö­kéletesítésével teremthetik meg a jobb anyagi feltételeket, az élet- és munkakörülmények javításáhox, A vietnami vendégek látogatása a Paksi Állami Gazda­— vhm — Ülést tartott a Minisztertanács A közúti járműgyártás^ a kollektív szerződések; a lakás-, üdülő- és telektulajdon rendezése és a sütőipar fejlesztése a kormány előtt

Next

/
Thumbnails
Contents