Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

Gazdag középkori pénzlelet Vereben A Fejér megyei Vereb község határában szántás közben XIII. századi friesachi dénárokat magában rejtő edény került elő. Az 1719 darab ezüstpénzből álló kincslelet érdekes vizs­gálati lehetőséget nyújt a XIII. század nemzetközi kereske­delmi életről. A képen: néhány darab mutatóban, az elő­került ezüstpénzekből. (MTI-foto: Jászai Csaba felv.) A földrengések keletkezésének nyomában ii. A két férfi egyedül ma­radt. Az ezredes sokáig hall­gatott, majd odalépett Kloss- haz. Arcán nyájas mosoly je­lent meg. — Sokat hallottam magáról, kapitány. Állítólag kiváló tiszt, egyike azoknak, akikre számítani lehet. Tulajdonkép­pen hogy került ide? — Kitörtem és átcsúsztam. — Azt tudom, de hogy ke­rült ide, ebbe a házba? — Biztos voltam abban, hogy Ring ezredes családja menedéket ad. — Csak? — Csak. — Kloss észrevet­te, hogy Ring ezredes keze lassan a pisztolytáska felé siklik. Ó maga zsebre tette kezét, Walterét kibiztosította. Az az érzésem, ezredes úr — közölte szenvtelenül —, hogy most nem fog lerázni. — Nem is szándékozom — felelte Ring le nem véve ke­zét a pisztolytáskáról. — Hall­jam a maga véleményét. — Nekem nincs saját véle­ményem. Én német tiszt va­gyok. — Ez nem hangzott va­lami nagyon okosan, de Klossnak semmi más bölcsebb nem állt rendelkezésére. Csak a becsületes német tisztet játszhatta. A paradox helyze­tek napja! — Kérem, ne okoskodjék — Ring egy kissé hangosabban szólt. — Mindketten jól tud­juk, hogy az archívum nem kerülhet a lengyelek kezébe. Olyan emberekről szóló infor­mációkat tartalmaz a levéltár, akik még hasznosak lehetnek számunkra. Remélem, ezt megérti ? — Nagyon is jól értem. Azt is kezdem felfogni, hogy az amerikaiaknak akarja átját­szani. Sokáig hallgattak. — Lát valamilyen más meg­oldást? — szólalt meg végül Ring. — Ne játsszunk szembe- kötősdit. A háború a végéhez közeledik, hacsak nem jön valamilyen hirtelen, váratlan fordulat. Ki tudja, lehet, hogy ez a lány előbb-utóbb a szö­vetségesünk lesz. Erre számítasz hát — gon- dolta Kloss. — Régi német óhaj: változtatni a szövetsé­gesen. — Hisz ön az amerikai ga­ranciában? — Én semmiben sem hiszek. De ha egyáltalán van esély, akkor ez az egyetlen. Mit tehetett? Tovább kel­lett játszania a becsületes né­met tiszt meglehetősen ké­nyelmetlen szerepét. — Ennek az esélynek egé­szen egyszerű neve van: áru­lás — mondta. Ring kirántja pisztolyát? Nem, nem szánta rá magát és higgadtabban füstölögte: — Nem szeretem a nagy szavakat, Kloss. Ezt maga nem mondt3. — Rendben van, nem mondtam — Kloss új hadál­lást építgetett magának. — Megértem, hogy tárgyalnia kell velem — folytatta —, mert véletlenül meglehetősen sokat tudok. De kérem, mond­ja meg, mi a biztosítékom? — Az, ami az enyém. — Nem. ön jobb helyzetben van. Engem a saját, személyi biztonságom érdekel. Most Ring keze a pisztoly­táskájára siklott; Kloss meg- • előzte. Már a kezében tartót ta a Waltert. — Én gyorsabban lövök ­mondta. — Nem hinném, Ring ezredes, hogy az ön számára az efféle megoldás volna a legjobb. Ring csak nehezen tért ma­gához. — Mindketten idegeskedünk és nem vagyunk urai saját magunknak. Mondja meg végre konkrétan, mi az óha­ja? — Biztosíték — ismételte meg Kloss, — Mégpedig olyan garancia, amely meggyőz ár­ról, hogy nem akar megsza­badulni tőlem. Más szóval: kérem, közölje velem ponto­san, hogy hova rejtették az archívumot? — Ha mások volnának a körülmények, agyonlövetném magát. Az archívumot majd együtt ássuk ki. — Ez nekem kevés, ezre­des úr. Ha nem tudom meg, hol van az archívum, az ame­rikai ügynököt megfelelő je­lentés kíséretében átadjuk a Schörner-csoport törzsének. — Hidegvérrel zsarolta Ringet, de korántsem volt biztos ben­ne, vajon a zsarolás meghoz­za-e az eredményt. — Blöff — mormogta Ring. — Nem, üzlet. Biztosítékra van szükségem, hogy nem hagy vízben. — Német tiszt adott szava! Kloss ezúttal őszintén elne­vette magát. — ön tréfál, ezredes úr. — Az archívum az edelsber- gi várban van. — Ezt már az amerikai kémszolgálat is tudja — fe­lelte Kloss. — Ingétől, ugye? Az a Mar­ta mindent kifecsegett... Inge tudja, hogy ki végzett Mar­tával? — Nem, nem tudja — vála­szolta Kloss. — És maga? — Én igen. Bár az az ember jól játszotta a szerepét. Nem fél tőle? Feszült csendben méreget­ték egymást. Az az ember, akire most mindketten gon­doltak és aki valahol itt tar­tózkodott a városban. Ring­nék veszélyt, Klossnak pedig bizonyos lehetőséget jelen­tett... Igen, lehetőséget, de olyat, amilyet nem igen kíván magának az ember. — Ostobaság! — pattant fel Ring. Nem akart már sem­miféle esetleges további komplikációt tekintetbe ven­ni. — Tehát hol van az archí­vum? Az ezredes habozott. — Rendben van, megmon­dom. Az edelsbergi parkban, a tizenhatodik századbeli kápol­na pincéjében. Elég ennyi? — Bizonyíték? — Ezúttal maga tréfál, Kloss kapitány. Megnyerte ezt a menetet? Semmi garanciája nem volt arra, hogy Ring az igazat mondta-e, és ha úgy volna is, arra, hogy ezt az információt idejében hasznosítja, mielőtt Ring és Elken kisasszony el­tüntetik ónnak az okmányo­kat? Észak felől ismét erősebb tüzérségi tűz hallatszott; az utcán német páncéltörő ágyúk gördültek végig, aztán a gya­logság özönlött, de ezek a gyalogosok, ahogyan Kloss az ablakból elnézte sokkal gyat­rábban festettek, mint a Tiichofsfeldct elfoglaló élcsa­patok. Idősebb emberek, mun- d 5rjuk nem adjusztált, nehe­n >-‘mán meneteltek, a ' •" I nem messze húzódó frontra. Ring elővezettette Bertával Anna Mariát. Az amerikai nő, mihelyt belépett a szobába, rögtön kitalálta, hogy az üz­let létrejött. Kijelentette, hogy szívesen meginnék egy kávét meg valami erőset is, mert a kamrában szörnyű volt és le­vegőt is alig kapott. Külön­ben csak Ringhez szólt, akit egy kissé alantasaként ke­zelt. Kloss őszintén megcsodálta magabiztosságát. Ring pedig nem tiltakozott. Beszólította Bertát és rendelkezett. Ezután leültek az asztalhoz és be­szélgetni kezdtek, de most már konkrét dolgokról. Anna Maria szerette a szabatossá­got és a tényszerűséget. Meg­kérdezte Ringet, hogy mi a helyzet a teherautókkal, a fegyveres kísérettel és a moz­gási lehetőséggel délnyugati irányban. Akaratlanul is elé­gedetlenségét fejezte ki, mert a német nem tudott megbíz­ható képet adni a hadi hely­zetről, és azt sem tudta, hol lehet találkozni a lengyel egy­ségekkel. Ring meglehetősen bátortalanul, majd egyre eré­lyesebben biztosítékot köve­telt. A garancia volt nz, ami a leginkább érdekelte őt. — Elszállítják az archívu­mot és megadják magukat az amerikaiaknak — jelentette ki nyersen Anna Maria. — Bizonyosságra van szük­ségünk. — Az senkinek sincs Ring űr, nekem sincs. Aztán meg nincs is más választása. — Harcolhatunk mindvégig — jelentette ki az ezredes. — Kérem szépen. Anna Ma­ria nagyszerűen játszotta a közömböst. — Csak harcolja­nak, ha kedvük van, harcol­janak a Führerért és a Har­madik Birodalomért. — Megsemmisítjük az ar­chívumot és magát is likví- dáltatjuk, — Ez szintén nem fizetődik ki maguknak. =-B,feCgteb Mat­egy kicsit — nevette el ma­gát Anna Maria. — Én leg­alább nem játszom hamis kártyákkal. Berta kávét hozott be tál­cán, egy palack italt, két csé­szét és két kupicát. Csodálko­zó szemeket meresztett az asztalnál ülőkre. — Még egy terítéket — uta­sította Ring rá sem nézve. Ez hiba volt. Kloss azonnal látta, hogy Ring elkövette az első komoly hibát. Elég volt ránézni Bertára, hogy az em­ber tisztában legyen mind­azzal, ami az öreg szakácsnő lelkében végbement. Szó nél­kül kiment a szobából, hogy egy pillanat múlva újra visz. szatérjen harmadik csészével, a harmadik terítékkel. (Folytatjuk.) * 1 VOLÁN 11. sz. Vállalat azonnali hatállyal alkal­maz: 1 nő dolgozót kétműszakos adminisztratív munkakör­be, autószerelőket, autó­villamossági szerelőket, férfi és női segédmunká­sokat. Jelentkezési hely: VOLÁN 11. sz. Vállalat, Szekszárd Tarcsay V. u. 21. (29) FELVESZÜNK: női dolgozókat BETANÍTOTT MUNKÁRA, férfi SEGÉDMUNKÁSOK AT és adminisztratív mun­kában jártas dolgozókat. Bőrdíszmű, Szekszárd (56) Röviddel a perui földrengés előtt tért haza útjáról egy ame­rikai kutatóhajó, amelynek feladata az volt, hogy a föld­rengések okait próbálja feltár­ni. A „Glomar Challenger” el­nevezésű expedíció megerősí­tette azt a már 1915. óta több ízben felbukkant elméletet, hogy a világ mai hat konti­nense a földtörténet őskorá­ban egy összefüggő „szuper- kontinens" volt. A mai konti­nensek állandóan távolodnak egymástól és úgy sodródnak a föld belső izzó lávája fölött, mint a jéghegyek a tengerben. Az így keletkező nagyarányú földrész-eltolódások okozzák a földrengéseket. A geológusok­nak már régen feltűnt, hogy a mai hat földrész darabjai úgy illenek egymásba, mint egy hatalmas építöszekrény kockái. Az egykori összefüg­gésre már régebben Is találtak bizonyítékokat: pl. a dél-ame­rikai közetrétegek pontosan megfelelnek az Atlanti-óceán másik partján levő nyugat-af­A Szekszárdi Vasipari Vállalat FELVÉTELRE KERES FŰTÉS. VÍZVEZETÉK- SZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT és j SEGÉDMUNKÁSOKAT. J Ezenkívül Í TEKERCSELŐ FÉRFI SEGÉDMUNKÁST. ! Jelentkezni lehet a válla- I 1st központjában, Rákó- | czi u. 13. sz. alatt. (58) rikai kőzetrétegeződésnek, s as elkövesedett növényi és állati leletek is teljesen egyformák, A leszakadó észak-amerikai kontinens még ma is centimé­terről centiméterre nyugati irányba halad, egykor az így keletkezett árokból lett az At­lanti-óceán. De a glóbusz forró lávatömegei fölött mozgásban van a többi kontinens is: Euró­pa és Ázsia kelet felé, Auszt­rália észak-keleti irányba „úszik”, csupán Afrika marad nagyjából régi helyén. A föld_ golyó e forró láva tömegén va­ló úszás azonban igen veszé­lyes: a földkéreg hatalmas, ke­mény, letöredezett részei egy­másnak ütődnek, föltornyosul­nak, s e nagy földalatti fe­szültségek földrengésekben ol­dódnak fel. Ez történt Peru­ban, ahol hegyek tűntek el, amikor a föld úgyszólván meg­nyílt. A kontinensek felszakadozva és remegve egyre csak távo­lodnak egymástól, mint eddig is: évenként 4 centiméterrel. VISSZHANG A Népújság augusztus 31-i, Olvasóink írták összeállításá­ban az Iregszemcse—Nagykó- nyi vasút átvételével kapcso­latban megjelent észrevétel és más irányból is hozzánk érke­zett bejelentésekre figyelem­mel a Volán 11-es Vállalata azonnali intézkedést foganato­sít a vasárnapi járatok közle­kedtetésére. A menetrendek el­készültek, azt az utazóközönség rendelkezésére bocsátjuk. Va­sárnap a kívánt buszjárat már közlekedni fog. Volán 11. sz. Vállalata Személyforgalmi Osztálya

Next

/
Thumbnails
Contents