Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
Angliai VENDÉGSZEREPLÉS UTÁN Ki a jó szocialista brigádvezető? A dombóvári Kapos i táncegyüttes tagjainak egy' része gimnazista, ezért a kényszerű nyári .szünet, és tegyük hozzá, a megérdemelt pihenés után nemrégiben kezdték újra a próbákat a táncosok. A nyár legnagyobb megterhelést jelentő, de legizgalmasabb szereplése a dombóváriak számára mindenképpen az angliai út volt. A népi táncegyüttest a Londoni Szövetkezeti Társaság oktatási bizottsága, hívta meg kéthetes vendégszereplésre. Június 26-tól július 10-ig tartózkodtak Londonban. illetve Angliában. Fellépéseik kapcsolódtak a nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségsorozatához. Az angliai élményekről, tapasztalatokról beszélgetünk Bo- dai Józseffel, az együttes vezetőjével, és Lányi Péter zenei vezetővel. — Ez volt az együttes hatodik külföldi vendégszereplése, és most végre , elmondhatjuk, hogy megértették külföldön, amit ki akartunk fejezni. Itt találkoztunk eddig a legzene- értőbb közönséggel. Tudjuk, hogy nagyon sok helyütt a világban cigánynak, vagy legalábbis valamilyen furcsa ázsiai, nációnak tartanak bennünket, és valami ennek megfelelő, csikós-gulyás táncot, népieskedő idillt, várnak tőlünk. Műsorunkat minden esetben úgy állítottuk össze, hogy a közönség, ha fogékony, meg- érezzen valamit a magyar nép hagyományaiból, népművészetének hangulatából. Legnagyobb sikerünket kétségtelenül a féllg-meddig szakmai, vagy legalábbis szakértő közönség előtt arattuk, a londoni néptáncosok »székhazában. Előkerülnek a színes diák is. Képek az együttesről, London nevezetességeiről, közismert épületeiről. Természetesen nem maradhatott ki- g, sorozatból a medvebőr kucsmás gárdista sem, amint rendíthetetlenül áll a helyén. Lassan .belemelegszenek az emlékek, élmények felelevenítésébe. Elmondták többek között, hogy a táncosok kevesellték a fellépéseket. Csak. hat volt a két hét alatt. Sok helyen jártak, vendéglátóik mindent megmutattak, ami eny- nyi idő alatt lehetséges. Jártak a modern művészetek múzeumában, a királyi botanikus kertben. A pálmaházat dia is őrzi. Jártak Cambridgeben, Windsorban, látták a parlamentet belülről, a Szent Pál katedrálist, és voltak a tengerparton is. A felvételeken is jól látható a híres angliai „füstköd”, a smog, amit a szabadtéri előadáson elég nehezen viseltek a táncosok. Olsvai—Tímár: Kapos partján Az együttes már hat vendégszereplésen vett részt, az angliaival együtt, mindig nyugati országban jártak. Mindenütt elismerést arattak, sikerük volt. Felmerül a kérdés az újságíróban, hogy miért nem küldik az együttest szocialista országba is? Lényegesen köze- , lebb vannak, mint Anglia, vagy Franoíaország, ahÓL már többször is jártak, így az út kevesebbe is kerülne? Bőle Dezső, aki a SZÖVOSZ képviseletében kísérte a táncosokat, jelentésében így ír az útról": „Az együttes színvonalas ‘művészi produkciója, a láncegyüttes népviselete osztatlan elismerést, aratott, amit jól egészített ki az ugyancsak magas' színvonalú, kilenctagú zenekar művészi teljesítménye. A csoport tagjai viselkedésükkel, magatartásukkal kiérdemelték a velük érintkező angol emberek elismerését.” Szinte a közönség reagálásából megállapítható, hogy milyen nerrízetiségűek ülhek a nézőtéren. Franciaországban például zajosabb a siker, mint a hidegvérű angoloknál. Ezt az együttes is tapasztalta, bár nagyon sok kint élő magyar nézte meg előadásaikat. — Felejthetetlen élmény marad számunkra — meséli Bodai József — amikor fellépésünkkor, egy tipikus angolnak látszó idősebb hölgy, aki talán magyar lehetett, elsírta magát a hazai dallamok hallatán. Egyébként a hagyományos, magyaros vendégszeretethez képest kicsit meglepett bennünket az angolok hűvössége és kimértsége, bár semmiben nem szenvedtünk hiányt. (Ihárosi) Jakab—Bodai; Pásztortáne „Vezess kiválóan Sorkötelesek gépjármű-yezeíöi versenye A Magyar Honvédelmi Szövetség gépjárművezető-képző iskoláin évről évre nagyon sok fiatal sajátítja el a gépjármti- vezétést. A kiképzés színvonalának emelését, a kulturált közlekedésre nevelést, a közlekedési, szerkezeti és üzemeltetési, a hibaelhárítási, a politikai és katonai ismeretek alaposabb elsajátítását, a vezetési készség fejlesztését, a néphadseregnek még jobb gépkocsivezetők biztosítását szolgálja az a ver^nyforma, amelyet ezúttal először hirdetett meg az MHSZ országos központja, „Vezess kiválóan” címmel. A versenyt osztályonként és tanfolyamonként, a magasabb szintű versenyeket évenként rendezik meg úgy, hogy azon minden ^kiképzési időszak hallgatói részt vehessenek. Az osztályversenyeket házi vizsga keretében rendezik meg, amelyek három első helyezettje vesz részt a megyei versenyen. A részvétel önkéntes, azon részt vehet a sorköteles tanfolyamok minden hallgató- ‘ .la, aki az adott kiképzési évben vett részt tanfolyamon, függetlenül attól, hogy jogosítványát már megkapta, vagy sem. A versenyen vizsgázni keli a közlekedési, szabályok ismeretéből, szerkezeti és üzemelési ismeretekből, politikai. általános műveltségi kérdésekből, (ezekből tesztlapokon kell megjelölni a helyes válaszokat), hibaelhárítási gyakorlatból, vezetési gyakorlatból, végül pedig lövészetből. A megyei gépjárműiskola a közelmúltban rendezte me.g a „Vezess kiválóan” verseny megyei döntőjét, a kiírásnak megfelelően tizennyolc részvevővel. A legiobban a duna- földvári Tornán György szerepelt, második helven a bölcske! iff. Bénák János, a harmadik helyen a szekszárdi Kalmár István végzett. Jutalmuk 1500, 10tíÖ, illetve ötszáz forint. Az osztályok versenyének első helyezettjei tandíj-visszatérítést kaptak. A három fiatal vesz részt október 2—3-án az országos versenyen, amelvnek első hárorti helyezettjét 5000—4A00—30oo forinttal és oklevéllel jutalmazna az MHSZ országos központja. Válaszért a legilletékeseb- bekhez fordultunk, szocialista brigádvezetőkhöz, brigádtagok- hoz a megye' több üzemében. Állásfoglalásuk természetesen nem minden kérdésben volt azonos, az elmondottakat a helyi körülmények motiválták, de lényegi különbség a brigádvezető személyének megítélésében alig akadt. Nem kívánta egyikük sem, hogy a brigádvezető afféle „csodalény” legyen, aki mindenben a legjobb. A realitás talaján állva, a mindennapok munkáját, a brigádéletet ismerve mondták el véleményüket. — Élveznie kell a brigádtagok, a gazdasági és mozgalmi vezetők bizalmát, hogy el tudja látni az „összekötő kapocs” szerepét. Ha ezzel a feltétellel nem rendelkezik, nem tudja jó kollektívaként együtt tartani a brigádot és nem támaszkodhat a vezetők segítőkészségére sem. — Jó „családapa” (a brigádra értelmezve), jó pajtás, jó barát legyen. Ez alapvetően fontos, hiszen aki rossz viszonyban van munkatársaival, az nem képes semmilyen, befolyást gyakorolni rájuk. Ha pedig egyedül akar dönteni a brigád dolgaiban, akkor bizonyosan ellenállásra talál. — Széles látókörrel rendéi- • kezzék, ismerje á bel- és külpolitikát, . a munkahely és a népgazdaság helyzetét. — Alapvetően egyetértek abban, hogy sokoldalúan képzett, tájékozott legyen, de nem szükséges, teszem azt, népgazdasági szinten érteni az összefüggéseket. Ismerje viszont saját üzemének egész tevékenységét, legalább úgy, mint a .csoportvezető, vagy művézetői Politikai ismereteket tekintve feleljen meg, mondjuk; párt- csoportbizalminak. — Nem tartom helyesnek, ha a csoportvezető egyúttal brigádvezető is. így nincs kollektív elhatározás, s ahol ezt a két tisztséget egy ember viseli, ott a tagok gyakran már kész tények előtt gllnak.' Ha a brigád választja .meg a vezetőjét, arra szavaznak a tagok, akit munkája, emberi magatartása alapján a legérdemesebbnek .tartanak. — A mi brigádvezetőnk egyszerű ember, de 1 tud bánni mindenkivel, képes irányítani a közös munkát és ismeri az üzemet, mint a tenyerét. Ezzel azt akarom mondani, hogy gyakorlott szakember kell a brigád élére, aki a tagok és az eredményesebb munka érdekében szakavatottan mond véleményt és intézkedik. — Csatlakozom. A szakmában legyen otthon a brigádvezető. Elvileg annak nincs szerintem akadálya, ha a csoport- vezetőt választják képviselőjüknek a brigádtagok. Megfelelő ember- legyen, az a fontos. — Alapjában egyetértek az eddigiekkel — kivéve a széles látókörre vonatkozó igényeket. Szerintem egyszerűen annyi szükséges, hogy jó szakember legyen és rendelkezzék reális ítélőképességgel. Vitatom azonban az „egy emberes” csoport- és brigádvezető megoldást, sőt nem is tartom helyesnek. Azt hiszem, egy nagyon fontos bri_ gádvezetői vonásról még nem esett szó: a személyes példa- mutatásról. Ez alapvető feltétel* — így van: Ember legyen a sző legnemesebb értelmében, de ne legyen „szent”. Tartózkodjék a nagyképűségtől* s ne prédikáljon vizet, amikor o bort1 iszik! Legyen együtt a brigádjával, osztozzék gondjaikban, örömükben, ki mehet velük a meccsre, igyanak meg együtt egy-két pohár sört. A családi élete legyen rendezett.-f. Csak akkor képes a hozzá tartozó kis kollektívát a szocialista brigádmozgalom elvei szerint irányítani, ha maga is az elemi erkölcsi normákat betartja, aszerint él, dolgozik. — Kötelessége úgy betölteni az „összekötő kapocs” szerepét, hogy tevékenységével segítse a brigádmozgalom elveinek érvényesülését a munkában, a tanulásban, a magánéletben egyaránt. ■— Nem törvényszerű, hogy á brigádvezetőnek afféle „ütkö- ző”-nek kelljen lennie az adott terület vezetői és a brigád között. Ahol törődnek a brigádokkal, számítanak munkájukra, ott, nem kell „hadakozni”, elegendő, ha a brigádvezető egyszerűen csak képviseli az őt megválasztó kollektívát. Ha arról beszélünk, ki a jó brigádvezető, akkor hozzáteszem, azt tekintem jónak, aki érvényre tudja juttatni a mozgalom elvei szerinti brigádakaratot. A beszélgetések végén összegezve megállapítjuk, hogy mindannyian a legfontosabb követelményül szabták a brigádvezető számára; saját munkaterületét alaposan ismerje, az adott gazdasági egységen, belül legyen áttekintő képessége és érdemelje ki a brigád — a brigádón kívüliek bizalmát elismerését. Tehát végezzen jó munkát és- segítse munkatársait az eredményes munkában. Tájékozódjék a napi kül-" és belpolitikai eseményekről, az. átlagosnál jobban, ismerje a politikát. Legyen arról kialakult véleménye, és áz értelmezésben, viták során a helyes álláspontot képviselje. A brigádtagok, elvárják vezetőjüktől, hogy általános műveltséggel rendelkezzék, megértesse másokkal a művelődés jelentőségét, s a mozgalom elveinek megfelelően ilyen irányban mások érdeklődését is felkeltse. Törekedjék arra, hogy a brigádtagok becsületes,' rendes embernek tartsák, de ne legyen más, valamiféle „magasabb típusú” ember. Volt aki úgy fogalmazott: „velünk, egyivású” barát és vezető legyen egyszemélyben. Elgondolkoztató persze, hogy ha egyáltalán *a „jó brigádvezétő” személyét akarjuk megtalálni, nem esünk-e túlzásokba. Ha azt akarjuk, hogy minden adottság, amit felsoroltunk, meglegyen bennük, megtalálnánk-e ezt a sokfajta jó tulajdonságot a ma már több mint. egy évtizede működő brigádok vezetőiben ? Bizonyára fellelhetnénk hiányosságokat. Hiszen senki sem mondhatja eí magáról, hogy * mindenben megfelel a követelményeknek. Itt jegyezzük meg végső következtetésként: nemcsak az a jó brigádvezető, aki eleget tud tenni ezeknek a kritériumoknak, haném aki törekszik rá, hogy ilyen legyen. Ügy hisszük, ez nagyon fontos. Körösi István Népújság 5 1971. szeptember 23,
