Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
A kibontakozás útján T Uj vállalkozási politika — Szigorúbb fegyelem és ellenőrzés — A munkásoknak tetszik a változás Kik lesznek a iárási egészségügyi és szociális intézmények gazáéi? A múlt év végétől sokat beszéltek a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatról. A jólértesültek tudni vélték, hogy a vállalat csődbe került, mások azt hí- resztelték, hogy menekül mindenki, mert „süllyed a hajó”. Híre kelt, hogy néhány városi üzemben felvételi zárlatot rendeltek el a TOTÉV dolgozóival szemben... A sok híresztelés mögött súlyos gondok húzódtak meg. A vállalat 1970-es tervét nem teljesítette, összesen 105 millió forint értékű munkát végeztek, lényegesen kevesebbet, mint a megelőző évek átlagában. Különféle pénzügyi akciók révén minimális nyereséggel „húzták ki a vállalatot” a súlyos helyzetből. A megyei tanács illetékesei már korábban figyelmeztették a TOTÉV vezetőit: szigorúbban gazdálkodjanak anyaggal, pénzzel, emberekkel. A tanácsot nem fogadták meg. S ha mi leírjuk e helyütt, hogy a vállalat csődbe került, nem túlzunk vele. Hisz a megyei tanács és az ÉVM támogatása nélkül nem tudtak volna talpra állni. Több mint harminc millió forintot „injekcióztak” a vállalatba, hogy a termelést növelni tudják, a megkezdett beruházásokat befejezhessék. Az anyagi támogatás után megkezdődött a vállalatnál a „rendcsinálás”. Számos személyi változást hajtottak végre: új igazgató, főmérnök, osztály- ' vezetők vették kezükbe a vállalat irányítását. A vezető garnitúrát szinte teljesen kicserélték, részben a vállalattól, részben más cégektől jöttek az új munkaerők. Átszervezték a termelési osztályt. A vezető posztokon lévőknek nagyobb hatáskört adtak, megerősítették a műszaki osztályt, felszámolták a tervező részleget. És a legfontosabb: új vállalkozási politikát dolgoztak ki. Meghatározták a vállalat tevékenységének fő irányát, módját. Kobra József, a vállalat igazgatója, túl az első két hónap nehéz feladatain, a kibontakozást reményteljesnek látja. „Gyorsan -szeretnénk a nehéz helyzetből kikerülni. A termelést már az idén legalább 150 —160 millió forintra kell növelni, hogy a gazdasági egyensúly helyreálljon. A kapacitás és tényleges termelésnövelésre kapott pénzt akkor nem kell visszafizetnünk, ha a megyei vezetés által előírt szintet elérjük. A vállalat ügyeinek rendezéséhez a lehetőséget megkaptuk: pénzt és kellő önállóságot, hogy mindenki legjobb tudását gyümölcsöztethesse.” Korábban arról volt nevezetes ez a vállalat, hogy a megyében három-négyszáz munkahelyen is dolgoztak egy évben. Az erők elaprózása, a sok anyagveszteség, és egyéb költségek növekedése késztette az új vezetőséget arra, hogy a jövőben csak nagyobb munkákat vállaljanak. Koncentrálni akarják az erőt, így gyorsabban végeznek egy-egy feladattal, előbb is kapnak pénzt. Problémát jelent a régi szerződések teljesítése. Korábban igen alacsony vállalási árban állapodtak meg az OTP-laká- sok építése esetében. A szekszárdi Mérey utcai lakásokra például több mint harminc 1971. szeptember 21. százalékos a ráfizetés. A vállalat tárgyal az OTP-vel ármódosításért. Az OTP hallani sem akar erről. Amennyiben nem sikerül az egy lakás építési árát emelni, úgy a vállalatot az idén újabb ötmillió forint veszteség éri. Tisztességes munkáért tisztességes ellenszolgáltatást akarnak. (Kérdés azonban, hogy a lakásépítők az áremelést hogyan fogadják. A szerk.) Számos munkát „áron alul” vállalt a TOTÉV, és ezek jó részét az eredeti szerződésben megállapított áron kell elkészíteni. Természetes, hogy folynak tárgyalások szerződés- módosításról is, ezek eredménye azonban nem egyértelműen pozitív. A kibontakozás, úgy tűnik, a vállalatnál jól kezdődött. A munkásokkal az új vezetőség számos alkalommal találkozott: elmondták a programot, közölték: szigorúbb munkafegyelmet, gondosabb munkát kívánnak. És ennek fejében, aki dolgozik, aki közreműködik abban, hogy a kibontakozás minél előbb teljes legyen, az átlagnál jobb eredményt mutat fel, megfelelő anyagi elismerésben részesül. Sőt: bizonyos területen a béreket is rendezték. Elsősorban a kvalifikált szakmunkások bérét emelték, majd a földgépkezelők fizetését rendezték. Mindez jó hatással volt a dolgozókra. Körülbelül egy hónapig azonban létbizonytalanság volt tapasztalható. A hangulat, a légkör, a kezdeti napokban rossz volt. Az emberek várták, mit tesz az új vezetőség, hogyan kezdi a hibák kijavítását, és legfőképpen azt várták: aki a vállalat érdekében többet tesz, azt ismerje el a vezetőség. Miután a két hónapi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy alá a kibontakozásban aktívan közreműködik, annak munkáját a vezetőség elismeri, megfelelően honorálja — a vállalatnál a hangulat kedvezően változik... Pedig még az idén sem lesz nyereséges a vállalat. Bizonyos pénzügyi akciók révén idén ismét valamivel jobb helyzetbe lehet hozni a vállalatot mint a null színvonal. Az év első nyolc hónapjának eredményei nem ígérnek magas nyereséget, tervtúlteljesítést. A vállalatnál bevezetett intézkedések — az anyagelszámolás megszigorítása elsősorban — a vezetőség elhatározása, együttműködése a dolgozókkal azonban arra enged következtetni, hogy egy-két éven belül a TOTÉV-nél már úgy mennek a dolgok, mint az egy tanácsi vállalattól elvárható. Egyébként a kibontakozást sokan segítik. Tanácsi és pártvezetők éppen úgy, mint a társvállalatok vezetői. Azonban mindig történik valami, nem várt esemény, más vállalat intézkedése, keresztül húzza a jól megtervezett kibontakozási utat... A pincehelyi gáztöltő állomás műszaki átadása a napokban megtörtént. Két hónapon keresztül nagy erőkkel dolgozott itt a TOTÉV, a Gáztrösztnek az elvégzett munkáért fizetni kellene, harminc- millió forintot. A Gáztröszt közölte: pillanatnyilag nem tud fizetni... Aki egy kicsit is jártas a pénzügyekben, tudja, hogy harmincmillió forint egynapos kiesése is mennyi gondot okoz egy vállalatnál. S mennyit egy olyan cégnél, ahol súlyos bajokból próbálnak kilábalni ... Az egészségügyi miniszter irányelvet adott ki a járási tanácsok megszűnése folytán szükségessé vált egészségügyi szervezési feladatokról, változásokról. A járási hivatalok nem hozhatnak létre és nem is tarthatnak fenn egészség- ügyi és szociális intézményeket, legfeljebb egyes intézmények irányítását, felügyeletét, fenntartását láthatják el — a megyei tanács végrehajtó bizottságától nyert felhatalmazással. A volt járási tanácsi intézmények új gazdáit, fenntartóit a megyei tanácsok jelölik ki. A városokban lévő intézményeket legcélszerűbb a városi tanács kezelésébe adni. Az olyan intézményeket, amelyek járási székhelyül szolgáló nagyközségekben vannak és e községek várossá nyilvánítása a közeljövőben várható, a járási hivatal kezelésébe lehet adni. A többi községben lévő volt járási tanácsi intézmények, vagy a megyei tanács egés-ségügyi osztályának kezelésébe kerülnek önálló egysenként, vagy pedig a megfeA Tolna megyei Népújság szeptember 19-i számában Püspöklila kisestélyi és egyebek címmel cikk jelent meg. Ennek néhány mondata a Pannónia Sz. V. V. által üzemeltetett Gemenc Szállót is érinti. „Két hete körül” — a cikk szerint — presszónk teraszáról felszolgálóink elutasítottak egy „rendesen, tisztán öltözött” cigányasszonyt. Ennek nyomán gondos vizsgálatot folytattunk. Felszolgálóink a két hét „körüli” idő. pontban egyetlen esetben utasítottak el egy ittas cigánytársaságot, a hatályos rendelkezések szerint. Az írásban megjelölt esetről nem sikerült lelő megyei intézet kihelyezett r iszlegeként folytatják működésüket Ha pedig város von- zásterületábe tartoznak, akkor a városi tanács önálló intézete, illetőleg valamelyik intézet kihelyezett részlegeként látják el feladatukat. Az irányelv hangsúlyozza: a szervezeti változtatásoknak nem szabad fennakadást okozniuk a lakosság ellátásában. Ha például egy szülőotthont az illetékes kórház szülészeti osztályához kapcsolnak, to« vábbra is szülőotthoni és nem kórházi szülészeti-nőgyógyászati feladatokat lát el. Nem szenvedhet csorbát a kórház-rendelőintézeti egység és érvényben marad a területen már korábban kialakult be- tegbeutalási, irányítási rendszer is. A községi körzeti fogszakorvosi, üzemi egészség- ügyi, valamint a járási és a körzeti gyermekorvosi szolgálatot a területileg illetékes rendelőintézethez kell kapcsolni, a községi szülésznő viszont a községi körzeti egészségügyi szolgálat dolgozója. (MTI). megbizonyosodnunk. Ha az mégis előfordult volna, vendégeink elnézését kell kérnünk. Teljesen egyetértünk ugyanis a cikkíró további megjegyzéseivel, melyek ugyanerre a tárgykörre vonatkoznak. írásuk megerősített bennünket abban a tervünkben és célunkban, hogy Szekszárdon új üzemegységünk színvonalát a jövőben is tartani, őrizni és megőrizni kívánjuk. Egyben minden hasohló jószándékú kritikát örömmel és köszönettel fogadunk. Bragyova Miklós üzletigazgató Hotel Gemenc, Szekszárd- Pj Van -e a pénznek hatalma ? — Kinek van legtöbb pénze a faluban? — Természetesen a doktornőnek! — Kinek van a legszebb lakása? — A doktornőnek! — Ki öltözik a legelegánsabban? — A doktornő! — Na, én kinek leghosszabb a munkaideje? Ki dolgozik a legtöbbet? — Vitathatatlanul a doktornő! Teljesen mellékes, hogy melyik faluról van szó, a példát többől is vehettük. Ugyanígy a kérdésekre sem egy, hanem több személy válaszolt, valószínűleg a válaszok elárulják, hogy férfiak és nők vegyesen. A tanulság jelen esetben az, hogy a jó kereset módot ad a szép lakásra, az elegáns öltözködésre és feltehetően az élet sok más örömére, utazásokra, színházlátogatásra, könyvek vásárlására. Ez nem újdonság, de mégis érdemes előidézni mellette, egyben hangsúlyozva, hogy jelen esetben csak a sok, tisztességes és társadalmilag hasznos munkával szerzett jövedelemről van szó. Egy középüzem főmérnökét kérdeztük: — Igaz a közmondás, mely szerint a pénz nem boldogít? — Betű szerinti értelmében igaz, hiszen a fiókban gyűjtött Ady Endre-fejes bankjegykötegek látványa csak egy Harpagonnak okozhat lelki örömet, ami már idegorvosi kóreset. Valójában nem igaz, hiszen pénzen a dolgok egész serege megszerezhető, melyek könnyebbé, szebbé teszik az életet, tehát nagyon is hozzájárulnak a boldogsághoz. — Hatalom-e a pénz? — Affenét! — Mennyi a havi jövedelme? — Fizetés, prémium, nyereségjutalom, újítási díjak, szakértői honorárium együttesének átlagában, tavaly havi nyolcezer forint körül volt. — A következő kérdésre természetesen egyáltalán nem köteles válaszolni, hiszen az OTP se mondaná meg. Mekkora a takarékbetétje? — Hetvennyolcezer forint. És egy tízezres autónyeremény-betétkönyv. Az autószerviz szakembere ugyanezzel a főmérnökkel kapcsolatban, miután hangulatoldásra lenyeltük a fröccsöt: — Naná, hogy hatalom a pénz! Mit gondol, ha odadugnak az embernek két piroshasút, nem alaposabban bütyköli meg a főmérnök úr Taunusát, mint a postamester Trabantját? Az ilyenfajta borravaló — tessék bár, avagy ne tessék a keményebb szó — természetesen a vesztegetésnek egy formája. Nem azonos nagyságrendű azzal, mintha valaki egy lakásügyi előadót próbálna lekenyerezni, de mégis csak vesztegetés, hiszen nem utólag honorál egy többletmunkával járó teljesítményt (lásd az éttermi felszolgálókat), hanem előre igyekszik rábírni a jobbra. (Lásd a nem egy orvosnak előre fizetett pa- rasolventiát.) Ebben az esetben tehát a pénz hatalom. Társadalmi rendünk alapelveivel szegesen ellenkező módon az, amivel kapcsolatban csak mérsékelt vigasz, hogy a társadalmi fejlődésnek viszont úgynevezett átmeneti korszakát éljük. Ez is része az átmenetnek. Kérdés a főmérnökhöz: — Természetes, hogy ilyen alkalmakkor csúszópénzt ad? — Szeretem a jó munkát. így jobbat kapok. Különben, más is adja. Természetes. Kérdés az autószerelőhöz: — Természetes, hogy a főmérnök előre oda adja azt a kél piroshasút? — Teheti. Más is teszi. Természetes. „Természetes”, mert azzá tettük. Egész pontosan, egymást szoktatjuk a baksis-rendszerre. Adjuk, mert eleve feltételezzük, hogy a másik elvárja, és e folyamat eredményeként előbb-utóbb valóban el is várja. Olykor állami támogatással, hiszen például az éttermi felszolgálók illetményénél tudatosan kalkulálnak az illetékesek a borravalóval. Ne nevezzük a kört ördöginek, de mindenesetre szabályosnak tűnő kör. Marad még egy kérdés. Mekkora a pénz lelki hatalma? Többnek, nagyobbnak, emberileg értékesebbnek tartja-e a közvélemény azokat, akiknek az átlagosnál lényegesen nagyobb a jövedelme? Becsülik-e őket ezért, hangsúlyozottan csak és kizárólag e z é r t? Esetleg irigylik, vagy éppen legendákat szőnek körülöttük. A főmérnökéhez hasonló precizitással a magas keresetekről a közvélemény általában nincs informálva. A doktornő jövedelmének jelentős része semmilyen munkabér-szalagon nem mutatható ki. Ugyanerről az autószerviz szerelőjénél is lehetne beszélni. Indulatot elsősorban a társadalmilag haszontalan, bár legális tevékenységgel elért nagy jövedelmek váltanak ki. Például egy giccsárusé, vagy a disszidált fogorvos-táncdalénekes házaspáré. Az orvosnő, a főmérnök, a termelőszövetkezeti elnök megbecsülésének alapja elsősorban a munkája. Ami természetesen nem zárja ki azt, hogy a méltánytalan juttatások rossz vért szüljenek. A munka megítéléséhez nemcsak a felülvizsgáló főorvosoknak, minisztériumi revizoroknak és más feletteseknek van szemük. Az egyszerű embereknek is. Márpedig az egyszerű emberek összessége képezi a közvéleményt. Térjünk vissza a címben feltett kérdéshez. Van-e a pénznek hatalma? Képviselői mandátumot, vagy részvény- kötegeket Magyarországon nem lehet venni érte. Hatalma azonban van. ORDAS IVAN V ISSZHANG
