Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

A vállalati belső mechanizmus továbbfejlesztésének politikai feladatai

A gazdasági döntéseknek politikai jelentőségük van

110 ezer garnitúra alkatrész a

Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egyidő- ben meg kellett változtatniok a vállalatoknak a belső irányítási rendszerüket, mivel a tervutasításos rendszerről áttértek az önálló gazdálkodásra és ez nagyobb követelmények elé állította a vállalatok vezetőit. A belső mechanizmus így a vállalatok létfeltételének egyik legfontosabb meghatározója lett.

Az MSZMP Dombóvár városi Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tűzte napirendjére a vállalati belső mechanizmus megvizsgálását. A vizsgálatot a pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottsága végezte. Nehéz helyzetben volt a bízott, ság, mivel a dombóvári üzemek belső mechanizmusa rendkívül eltérő. Ez jellegükből adódik. A dombóvári üzemeknek csupán egy része önálló, több vállalat gyáregységként működik. Ebből a kettősségből következik, hogy az üzemek nemcsak nagyságrendben különböznek jelentősen egymástól, hanem a vezetés színvonala is erőteljesen eltérő.

— A téma napirendre tűzése kísérlet volt. Teljességre nem törekedhettek a vb tagjai, mivel nagyon széles skálájú anyagról van szó, amelynek részletkérdései is külön napirendet igényelnének — szűri le a vb általános véleményét Kurucz Géza, a dombóvári városi pártbizottság titkára. — Egy biztos. A népgazdaság irányítási rendje, fejlődése megköveteli, hogy a vállalatok belső mechanizmusát átalakítsuk. Hogy hogyan? Ez ma még eldöntetlen. Vitatott. Erre vonatkozóan a vállalatok rendkívül sok instrukciót kapnak. De a választás, — hogy ebből mit és ’ hogyan használjanak fel, rájuk van bízva. És ez a választás rendkívül nehéz. Ezért kicsit ijedten szemlélik a legtöbb helyen ezt a témát.

■— Mi tehát a mai helyzet?

— A mai helyzetet, ha ösz- szevejjük a feladatokkal, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy rosszabbul állunk a vállalati belső mechanizmus átszervezésével, mint ahol áll. nunk kell, amint azt megköve- telné fejlődésünk rendje.

— Mi ennek az oka?

■ — Amint már említettem, túl sok a bizonytalanság. ■ De közrejátszik, hogy a vezetők sok helyütt félnek és tartózkodnak az újtól. Ez a tartózkodás pedig arra enged következtetni, hogy a vezetők felelősségvállalásával sincs minden és mindenütt rendben.

— A vezetők szervezőkészségén, találékonyságán, jelkészültségén nagyon sok múlik. Milyenek a dombóvári

üzemek vezetőgárdái?

— A jól képzett, magas szintű vezetés részben már biztosítéka a belső mechanizmus helyes alakulásának: De vezetőink egy része nem rendelkezik megfelelő vezetési kultúrával. Továbbképzésük, képzésük pedig csak részben megoldott, országosan. Az á tapasz íalat, hogy a továbbképzésen részt vevők tájékozottabbak a gazdasági szabályozók alkalmazásában, szélesebb a látókörük, de a tanultakból keveset alkalmaznak munkahelyükön. A vezetőképzéssel egyidejűleg több gondot kellene fordítani a vezetői utánpótlásra, a káderképzésre.

— A vállalatok szervezési tevékenysége nagyban függ a vezetési módszerektől. Milyen vezetési módszerekkel

találkozunk a dombóvári üzemeknél, vállalatoknál?

— A szövetkezeteknél, a tanácsi vállalatnál és a kisebb üzemeknél a hatáskörök decentralizáltak — mondja Nők János ipari főelőadó, a gazda, sági bizottság megállapítását.

— A gyáregységeknél, a centrikusabb irányítás a döntő.

— Emellett olyan példákról is tudunk, ahol a vezetés egyes elemeit korszerűsítették csupán — mondja Kurucz Géza.

— Másutt meg a munka és a felelősség megoszlása nincs a kívánt szinten, nincs kellő összhangban egymással. Pontosabban kellene meghatározni, konkretizálni a munkaköröket. Ahol ezt már elvégezték, ott is nagyon általános síkon maradtak. Fokozott felelősségvállalást pedig csak úgy ■ lehet elérni, ha pontosan körülírtak a feladatok.

— A tapasztalataink szerint nem érvényesül még élég szé7 les körben, a differenciált bérezés. A gazdasá’^vezetők többsége szívesebben' alkalmazza az egyenlősdit - így Nők János —, mert a? sokkal népszerűbb. Persze csák pillanatnyilag, mert ahol paar rendszeresen alkalmazzék a 'munka szerinti elosztás elvét, ott jól bevált,

— A belső mechanizmus kialakításának egyik fontos része az információs hálózat kialakítása. Mi a tapasztalat e tekintetben?

— A gazdálkodást pozitív és negatív irányban egyaránt tudja befolyásolni .a vállalati információs rendszer. Az-elhangzott vélemények szerint a vállalati belső információ elég hiányos. A központi - elképzeléseket, javaslatokat, terveket sokszor * jobban ismerik az emberek, mint a szomszédos gépcsoport, vagy üzemrész dolgait.

— A gyáregységeknél előfordul az egy- és a többcsatornás információs rendszer is Ebből következően több. esetben előfordul, hogy az; intézkedések ellentétesek.

— Általában azt is el lehet még mondani, hogy nem csak a felfelé, tehát a felsőbb szervek, vagy központok felé küldött információ a gyenge, hanem sok esetben a kapott információk .továbbadása sem történik meg.’

— Hogyan érvényesül a vállalati demokrácia Dombóváron?

A termeléssel és az üzemi élettel kapcsolatos véleménynyilvánítással nem mindenütt élnek a dolgozók. Általában a szövetkezeteknél jobban érvényesül a demokrácia, s hogy ez így van, az a tulajdonosi szemlélettel is összefügg. Az1 üzemi demokrácia ott érvényesül .jól, ahol a dolgozók érzik, hogy véleményük, javaslatuk meghallgatásra talált, s végrehajtásukról az üzem vezetői számot is adnak.

— Milyen a kapcsolat az üzemi pártszervezetek, azok vezetői és a gazdasági: vezetők között?

— Üzeme válogatja. Az üze; mi és gyáregységi pártszervezetek informálása sem mindenütt megfelelő. Nem jut el, vagy csak kevés információ jut el a pártszervezetekhez

’ így a termelést ellenőrző, segítő munkájukat nem tudják

megfelelően elvégezni. Elhangzott a vitában olyan vélemény is, jhogy . egyes párttitkárok csak a bólogató, szerepét töljjk be a gazdasági vezetők mellett. Előfordul a gazdasági vezetők körüludvarlása. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy nem jó ujját húzni a gazdasági vezetővel, mert az ott adja vissza a kölcsönt, ahol neki tetszik. Persze legalább ilyen káros az a nézet is, ahof azt hiszik, hogy a párttitkárnak az ellenzék szerepét kell betöltenie. Erről szó sincs. A helyes, talán annak a szemmel- tartása, fíogy a vállalati szintű gazdasági döntéseknek sokszor politikai jelentőségük van. A tétel fordítva is érvényes. Mindkét szempontból mérlege- lendők á feladatok. .

Dombóváron — ha nem is kimerítően, hisz a téma miatt ez lehetetlen kívánság volna — alaposan foglalkoztak a vállalati belső mechanizmus alakulásának jelenlegi helyzetével. A helyzetfeltárásból pedig törvényszerűen következtek a végrehajtandó feladatok A vb úgy határozott, hogy titkári értekezleten ismertetik az anyagot, s áz elhangzott felszólalások tapasztalatait. - S a jövő hónapban üzemi, vállalati, szövetkezeti pártszervezetek is napirendjükre . .tűzik a. bplső mechanizmus helyzetének megvitatását. E taggyűlések akkor lesznek jelentősek, .lia az.álta- -lános megállapításokét a helyi körülményekkel vetik össze.

MÉRY ÉVA

Eddig 140 ezer garnitúra alkatrész készült el a Zsigulikhoz a Bakony Művekben. JMiní i^rjieretes, a veszprémi gyár négyféle alkatrészt: ablaktörlőt, gyújjáselosziőt, . kyríoí és kormányzáráí gyújtáskapcsolót készít a szovjet gépkocsikhoz. A Togliattiban működő autógyár kérésére — a gépek jobb ki- használáscval — 1971 év végére az eddigi 10—15 ezer helyett, havi 25 ezer gr.imtú.’át fognak előállítani.

Jól működik a bálaszéki konzervgyár

Sokat beszéltek ez év tavaszán, nyarán arról, hogy a bá- taszéki tsz konzervüzemét megvásárol tá a. Szegedi Konzervgyár. Holott egészen .más történt: a t’ermei őszövetkezet és a szegedi gyár megállopodott, szerződésben szabályozták az üzem működtetésének, a termékek értékesítésének, Valamint a nyersanyag-termelésnek a módját, rendezték a bátaszéki üzemben1 dolgozók problémáit is.

December 31

A bátaszéki gyár létesítése hasznos volt, azonban a később i megjelent gazdasági. sza-_ bályozóic miatt került nehéz helyzetbe. Az üzem termékeit nehezen tudták értékesíteni, magas volt a készlet. Csaknem az egész évi termést legkorábban májusban értékesítették, az es.zközlekötési járulékot a magas készletét kamatterheit a kis üzem nem bírta. A meglévő termelő apparátus kihasználására történt a megállapodás a tsz és a szegedi gyár között. Eszerint már az idén közösen üzemeltetik a bátaszéki kis gyárat.

Hatvan és negyven

Az együttműködési szerződésben sok. - a gazdasági mechanizmus adta lehetőség, kihasználása figyelhető meg. A szegedi gyár bizonyos összeget fizet a termelő berendezések amortizációjára, az üzem eredményéből is mindkét fél részesedik. A tsz-í. a nyereség hatvan, a szegedieket negyven százaléka illeti meg. A tsz a gyár rendelkezésére, bocsátja a termelő üzemet, ’ ugyanakkor a szegedi gyár a forgóalapot „állja”. A:.tsz. gondoskodik az épületek karbantartásáról, részben biztosítja a nyersanyagot, átadja a barack- és

a zöldsegkeríeszet te. ...'doyenek nagy részét.

Száz tsz-lag = száz gyári munkás

Természetesen a megállapo- ’ dás nem így summázza, sokkal részletesebben meghatározza a két fél. együttműködését,. kötelességét, jogát. Nem hinnénk, hogy a tsz-gyár személyzetének ügyét jobban el lehetett volna intézni, mint az ahogy most . van. A termelő-. szövetkezet tagja maradt továbbra is mindenki, aki az átadás-átvételkor a tsz-gy árban dolgozott) ugyanúgy megkapják a ' háztáji földjüket, mint korábban. Aki kilép a most már félig szegedi' gyárból, az elveszti tsz-tagságát és az ezzel kapcsol:;.os jogokat is. Viszont mindenki a szegedi gyár állományába került — ipari biztosítással, nyolc órai munkaidővel. ' A szegedi gyár kollektív1 szerződése érvényes a bátaszékiekre is.

Kétszeresére nő a termelési

Hogyan működik a. közös gyár? Kérdésünkre Hegyi László, gyárvezető válaszolt: „Jói,' miután a forgóalapunk biztosított és értékesítési gondjaink megszűntek.. Az év első .nyolc hónapjában kétszázhetven vagon árut készítettünk.”

A tsz-gyárban egy év. alatt, csináltak ennyit. A termelés felfutását az- tette, lehetővé, “'hogy á gyár nyersanyagellátá- ' Sa jelentősen javult, miután nagyobb területről vásárolhatják 'a zöldséget,1 gyümölcsöt. A. termékek minősége azonos mint korábban. A régi címkéket' mindaddig használják a bátaszéki termékek üvegén, amíg a késilet tart. Azután a

szegedi gyár címkéjével kerül forgalomba a bátaszéki gyümölcs- .és zöldségkonzerv.

. A konzervgyártási szezon még nem fejeződött be Báta- széken. A paprikafélék feldolgozása van még hátra. Várják a káposztát, uborkát, pri- tamin paprikát, hagyn^át és ezekből készítenek majd salátát.

A közös gyár eredményességéről még nem sok információ áll rendelkezésre Bátaszé- ken. A szegedi gyárban is majd csak az éves mérleg elkészülte után tudják, hogy mennyi - nyereséggel dolgozott a közö's gyár, hogyan, alakullak a költségek. Amennyiben a szegedi gyár nyereséggel zárja az évet, ugyanúgy kapnak nyereségrészesedést a bátaszéki tsz-tagok, gyári munkások is, mint a szegediek. Iga,z, a bátaszékiek a tsz-töl már nem kapnak az év végi zárszámadáskor, mert most összes munkabérüket megkapják, minden hónapban elszámolják munkájukat, nem úgy,

■ mint a tsz-ben, amikor a ha- 1 vi kereset tizedrészét visszatartották.

Amit még rendezni kell

ügy tűnik, hogy a bátaszéki gyár ügyét a tsz és a Szegedi Konzervgyár vezetői jól elrendezték. A termelés biztonságos, szintúgy az értékesítés. Megfelelő gondoskodás történt arról, hogy a bátaszéki üzem bővítse gyártmányainak listáját. Nem sikérült azonban megnyugtató módon . rendezni különféle társadalmi-politikai kérdéseket. Például nincs szak- szervezet, pártszervezet, nőbizottság, ifjúsági szövetség stb. A bátaszéki gyár vezetői e problémák megoldásához a helybeli társadalmi szervek vezetőitől várnak segítséget.- Éj *