Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
X ÖÍ HÜ ME8YEX VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZÖCTALISTRMÚNKÄS PART TOLNA MEGYEltBIZOTY, S-ÁÓANAK liAPJA „Tekintsék ezeket az okleveleket, a barátság vízumának” Tizenöt MSZBT-tagcsoport működik XXX. évfolyam, 219. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. szeptember 17. Losomczi Fái megkezdte hivatalos koreai tárgyalásait Az Elnöki Tanács elnöke magyarországi látogatásra hívta meg Coj Jen Gent A tagcsoportok küldöttei Drucker Tibortól, az MSZBT Országos Elnökségének tagjától veszik át a díszokleveleket. Phenjan, Fehér Péter, az MTI különtudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki hivatalos, baráti látogatáson a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tartózkodik, csütörtökön Phen- janban megkezdte hivatalos tárgyalásait. A megbeszélésekről közleményt még nem adtak ki, jól tájékozott körök véleménye szerint azonban a kétoldalú eszmecserét szívélyes, baráti légkör jellemezte, s a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy tovább kell munkálkodni a két ország együttműködésének szélesítésén. Az Elnöki Tanács elnöke délután a főváros közelében fekvő Mandzsundeibe, Kim ír Szén szülőfalujába látogatott, majd felkereste az ugyanitt működő forradalmi nevelőintézetet. A c .törtöki programot a phen- jani opera díszelőadása zárta. Csütörtökön Phenjanban megkezdődtek a tárgyalások Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának a KNDK-ban hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó elnöke és Coj Jen Gen, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, s a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének elnöke között A tanácskozást megelőzően Coj Jen Gén felkereste Losonczi Pált a moranbongi kormányszálláson, viszonozva a magyar q^lamfő szerdai látogatását. A kétoldalú eszmecserére a moranbongi hegyi jellegzetesen koreai architektúrájú, ősi motívumokkal díszített épületében került sor. A tárgyaláson Losonczi Pál kíséretében ott volt Szekér Gyula nehézipari miniszter, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Sebestyén Jenő, hazánk phenjani nagykövete, Kádas István nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal általános elnökhelyettese. Szunyogh Károly, az Elnöki Tanács osztályvezetője, valamint Étre Sándor harmadtitkár, a Külügyminisztérium főelőadója. A koreai felet Coj Jen Gén, valamint Szó Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének alelnöke, Kong Dzin, a nemzetközi gazdasági bizottság elnöke, Li Man Szók külügyminiszterhelyettes, Pák Csöng Guk vezérőrnagy, a koreai néphadsereg vezérkari főnökének helyettese és Pák Szón Gjun a külügyminisztérium főosztályvezetője képviselte. A tárgyalásokon Losonczi Pál tájékoztatta tárgyalópartnereit- a Magyar Népköztársaság életéről, s a nemzetközi helyzetet főbb vonásokban áttekintve, ismertette a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar kormány álláspontját az európai biztonság, a vietnami, az indokínai amerikai agresszió, valamint a közel-keleti válság problémáival kapcsolatban, majd sokoldalúan értékelte a két testvéri nép, a KNDK és Magyarország kapcsolatait. Coj Jen Gén beszámolt a KNDK országépítő munkájáról, részletesen kifejtette a KNDK véleményét a nemzetközi helyzet alakulásának főbb kérdéseiről, szólt arról, a harcról, amelyet a KNDK pártja és kormánya vezetésével a koreai nép folytat hazája békés egyesítéséért és elemezte a magyar —koreai kapcsolatokat. Mértékadó vélemények szerint a tárgyaló felek teljes egyetértésben megállapították: a magyar—koreai kapcsolatok jók, megfelelnek a két nép érdekeinek, a szocializmus nemes ügyének. Csütörtökön délelőtt megkezdődött Szekszárdon a szüreti napok egyik legrangosabb eseményének, a II. dél-dunántúli népművészeti hétnek a programsorozata. A megyeháza nagytermében rendezett megnyitó ünnepségen megjelentek Somogy, Zala, Tolna, Baranya megye és Pécs város népművészeti szakemberei. A vendégeket dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd dr. Vargyas Lajosnak, a zenetudományok doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportja igazgatójának elnökletével megkezdődött a tanácskozás. Bevezetőként dr. Andrásfalvi Bertalan kandidátus felolvasta dr. Martin Györgynek, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársának dolgozatát a tánc-folklór időszerű kérdéseiről. Délután korreferátumok hangzottak el, népviseleti bemutatót rendeztek, este pedig Tolna megyei folklórműsorban gyönyörködhetett a művelődési otthon közönsége. A magas szintű tudományos tanácskozás sok hasznos ismerettel gyarapította a részvevőket. Ezek részletes közlése meghaladná az újság kereteit, ezért csak néhány érdekességet említünk meg a sok közül. Az a terület, amelynek részvevői most tanácskoztak, vagyis Dél-Dunántúl, az ország legjelentősebb néprajzi vidéke. Ennek pedig az itteni lokál- patrióták sem igen voltak tudatában, országos szaktekintély hívta fel erre a figyelmet, s ez nem csupán azt jelenti, hogy eggyel több érdeLosonczi Pál hivatalos látogatásra hívta meg Coj Jen Gent, aki ezt köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját később rögzítik. A csütörtöki programot a phenjani opera Losonczi Pál tiszteletére adott díszelőadása zárta. A vendégek — a KNDK számos párt- és állami vezetőjének társaságában — megtekintették a Tengernyi vér című operát, amely a koreai nép forradalmi harcairól szól. Losonczi Pál Phenjanba érkezésének sajtóvisszhangja hűen tükrözi a hivatalos, baráti látogatás fontosságát. Szerdán a KNDJC fővárosának valamennyi lapja első oldalon közölte Losonczi Pál fényképét és rövid életrajzát. Méltató cikkek jelentek meg a magyar ipar és mezőgazdaság fejlődéséről, a két ország kapcsolatairól. SZEKSZÁRDI SZÜRETI NAPOK 1971 SZEPTEMBER 16-19 kességet tudunk vidékünkről, hanem ez bizonyos kötelezettséggel is jár: Dél-Dunántúlon megkülönböztetett gonddal kell kutatni, őrizni, feldolgozni a néprajzi értékeket. Ezekben az években örvendetes jelenségként könyvelhetjük el, hogy nő a közérdeklődés a néprajz iránt. Ezt természetesen nem a hobbis magángyűjtők — a „padlássöpröge- tők” — sokasága bizonyítja, hanem a színvonalas néprajzi kiállítások, bemutatók, előadások közönsége és az, hogy a Tegnap a kora délutáni órákban bensőséges ünnepséget rendezett az MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Magyar—Szovjet,Baráti Társaság Országos Elnöksége a Gemenc Szálló első emeleti tanácstermében, amelynek keretében átadták a Tolna megyében újonnan alakult tagcsoportoknak a felvételüket megerősítő okleveleket. A megjelenteket — köztük Tolnai Ferencet, a megyei pártbizottság titkárát és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok néhány tisztjét — István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. Ünnepi beszédet Drucker Tibor, az MSZBT Országos Elnökségének tagja mondott: — Ez év áprilisában indult el a diósgyőri Lenin Kohászanéprajzi hagyományok mind sokoldalúbban épülnek bele a mindennapi életünkbe. A magángyűjtők elszaporodása a néprajz általános előtérbe kerülésének az egyik, nem mindig szerencsés mellékhajtása. Sok szó esett a pásztortáncok kialakulásáról. Az egyik legel- fogadhatóbbnak mutatkozó tudományos magyarázat a következő: „Az a tánc-anyag, amit ma a pásztortánc fogalomkörbe sorolunk, eredetileg nem a pásztorok, hanem a parasztság, az egész falusi nép körében alakult ki, és élt hosszasan. Majd ezeket a táncokat a pásztorok mentették át a következő korokra, és a modern kor néprajzkutatói tőlük tanulták meg, gyűjtötték össze. Tehát nem a pásztoroktól tanulta meg a falu népe, hanem fordítva.” Helyenként még ma is nagyon szép és eredeti néptánc-emlékekkel találkoznak a kutatók. Iregszemcsén például találtak egy idős táncospárt, amely sosem volt színpadon, nem szakemberektől tanult táncolni, és nagyszerű, eredeti kanásztánc. cal lepte meg a néprajzosokat. A megyei művelődési központban már várja az érdeklődőket a népművészeti és iparművészeti szakkörök országos kiállítása. Erre az ország minden tájáról érkeztek szakköri munkák. A nagydíjat Ko- vácsné Kun Sára decsi népművész sárközi ingvállmintás futója kapta. Nívódíjat kapott eddig ismeretlen hímzések alkalmazásáért dr. Németh Pál- né szekszárdi, Lackner Aladár- né keszőhidegkúti és Dancz Zsófia ugyancsak keszőhidegkúti népművész. B. F. ti Művek dolgozóinak kezdeményezésére az a mozgalom, hogy a Magyar—Szovjet/ Baráti Társaság munkahelyi tag_ csoportokból álljon. Eddig az országban közel 300 tagcsoport működését hagyta jóvá a társaság országos elnöksége. Köztük 15 tagcsoport Tolna megyei. — Társadalmunk minden rétege megkülönböztetett érdeklődéssel fordul a szovjet nép fejlé. Ez a megismerési vágy mindkét népben kölcsönösen éL Nemcsak történelmi hagyományaink, hanem ösztönös ro- könszenv is táplálja ezt az érdeklődést, amely tudatos cselekvéssel is párosul. Egymás jobb és alaposabb megismerését azonos céljaink és törekvéseink is sürgetik. — A szovjet nép sok segítséget nyújtott politikai, gazdasági és kulturális életünk fejlődésében. Éppen ezért népünknek a szovjet nép iránt érzett barátsága elválaszthatatlan az igazi hazafiság fogalmától. Ezt a barátságot, pedig legjobban a becsületesen végzett munkával erősíthetjük. Ennek szellemében indították a Lenin Kohászati Művek dolgozói e mozgalmat, s kívántak munkahelyi tagcsoportok kezébe adni a barátság ápolását. Ezt követően Drucker Tibor a megyében megalakult 14 tagcsoport jelenlévő képviselőinek adta át az oklevelet. MSZBT-tagcsoport alakult a dombóvári Universal Szövetkezetnél, a tolnai Pamuttextilműveknél, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalatnál, a Dal- mandi Állami Gazdaság hibrid üzemében, a felsőnánai Egyetértés MGTSZ-nél, az ér- tényi Búzakalász MGTSZ-nél, a Bonyhádi Cipőgyárban, a tamási Vörös Szikra MGTSZ- nél, a Simontornyai Bőrgyárban, a Dunaföldvári Gumiipari Ktsz-nél. a hátai November 7 MGTSZ-nél. a Dombóvári Kesztyűgvárbah. a MÁV Dombóvári- Vontatási Főnökségén, a Mezőgazdasági Gépjavító várdombi üzeménél és a faddi Lenin MGTSZ nél. A tagcsoportok nevében Fülöp László, országgyűlési képviselő, a bétái November 7. MGTSZ elnöke ígéretet tett, hogy a jövőben élenjárnak a magyar—szovjet baráti kapcsolatok ápolásában. A Gemenc Szálló dísztermében ezt követően fogadást adtak a megalakult tagcsoportok jelenlévő képviselőinek tiszteletére. Megkezdődött a II. dél-dunántúli népművészeti hét
