Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

! ltlf»Q8Ak SSLnA H t*' VJIXG PÄOIETÄR/Al EGYESÜtJETEI) NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSArANAK LAPJA XXI. évfolyam, 216. szám ÁRA: 90 PILLÉK Kedd, 1971. szeptember 14. A szövetkezeti vezetőkkel együtt tanácskoztak megyénk képviselői Szekszárdion, a MÉSZÖV székhazában, a szövetkezeti és az ifjúsági törvénytervezetet tárgyalta meg hétfőn, Daradics Ferenc elnökletével az ország- gyűlési képviselők Tolna me­gyei csoportja. A tanácskozá­son részt vett Csajbók Kál­mán, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára, Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke, dr. Szabó Pi­roska, a Szekszárdi és Vidéke Tsz Területi Szövetség titkára, Schiszler István, a Kapos-Kop- pányvölgyi Tsz-ek Területi Szövetségének képviselője, ott volt a MÉSZÖV több osztály- yezetője is. A képviselőket először Kál­mán Gyula, a MÉSZÖV elnö­ke a szövetkezeti törvényter­vezetről, s annak megyebeli megvitatása tapasztalatairól tájékoztatta. S mint ismertető­jéből is kicsendült: Tolna me­gyében örömmel fogadták a szövetkezeti mozgalom negyed- százados tapasztalatait, gyakor­latát összefoglaló, s azokat to­vábbfejlesztő törvényterveze­tet, azonban néhány észrevétel tolmácsolására kérte fel a me­gye képviselőit, így például, az új törvény- tervezet tanulmányozásakor azt tapasztalták: az 1003-as kormányhatározat azon helyes rendelkezése, hogy az állam- igazgatási szervek a szövetke­zetekkel kapcsolatos általános érvényű intézkedéseiket köte­lesek az illetékes szövetséggel egyeztetni, véleményeltérés esetén az illetékes végrehajtó bizottság, további vita esetén a felettes államigazgatási szerv dönt, kimaradt a törvényterve­zetből. Véleményük szerint, e kérdés törvényszintű szabályo­zásának elmaradása indokolat­lanul nehezíti a megyei, illet­ve területi szövetségek érdek- képviseleti funkciójának gya­korlását. Továbbá: a törvény- tervezet szerint a szövetkezeti országos tanácsok ajánlásainak megtárgyalása az érintett szö­vetkezeti választott szervek ré­szére továbbra is kötelező. Ugyanakkor, ellentétben a kormányrendelettel, a tör­vénytervezet ezt nem vonat­koztatja a területi szövetségek által hozott ajánlásokra. Ez utóbbinak hiánya a területi szövetségek számára nemcsak azért sérelmes, mert esetleg a szövetségi ajánlások megfele­lő, további intézkedés nélkül elsikkadhatnak, hanem azért, mert enélkül aligha biztosít­hatják az egységes állásfogla­lást, egyöntetű gyakorlatot, pedig — az eddigi tapasztala­tok szerint — erre gyakran van szükség. Ellentmondásra hívták fel a figyelmet az évi mérleg adóhatóságokhoz való beterjesztésének irreális határ­idejével kapcsolatosan is. A szövetkezeti törvényter­vezet vitájában Gyerő And­rás KISZÖV-elnök, Fülöp Iőszló. Daradics Ferenc or­szággyűlési képviselők és dr. Szabó Piroska tsz-szövetségi titkár mondták el véleményü­ket. Ezután Szabó Géza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára az ifjúsági tör­vénytervezetet ismertette, ame­lyet az elmúlt időszakban a társadalomnak szinte minden területén megvitattak. A törvény célja, hogy az ifjúság alapvető jogainak és kötelességeinek megállapításá­val, az állami szervek és a szövetkezetek feladatainak és kötelezettségeinek meghatáro­zásával elősegítse az ifjúság részvételét a szocializmus épí­tésében, és mind kedvezőbb feltételeket teremtsen a Ma­gyar Népköztársaság ifjúság- politikájának megvalósításá­hoz. Célja, hogy rögzítse a fiatalok jogait és kötelességeit, növelje az ifjúságért érzett társadalmi felelősséget. A tör­vény az Ifjúság alkotmányá­nak tekinthető majd, amely a régi jogokon, kívül néhány újat is deklarál. Ez a társadalmi felelősség érződött a törvénytervezet fö­lötti élénk vitában, is. Szászi Gábor pedagógus, országgyűlé­si képviselő több észrevételét mondta el. A szakközépiskolák például sok előnnyel rendel­keznek, ez a csábító jellegük okozza, hogy fizikai dolgozók gyerekei főleg oda iratkoznak, a felsőfokú egyetemi felvétel­nél viszont hátrányba kerül­nek, mert ott nem a gyakor­latot kérik számon. Az ifjúság nevelését erősen befolyásolja a pedagógusok képzettségi szín­vonala is. Dániel Mária azt javasolta, hogy a kétkezi dol­gozók gyerekei részére társa­dalmi ösztöndíjat biztosítsanak, s támogassák a továbbtanulni vágyó munkásfiatalokat. Csaj- bók Kálmán tapasztalata sze­rint, helyesebb lenne hátrá­nyosabb helyzetben lévőnek nevezni a hátrányos helyzetű kifejezést, mert az már sértő. Többek szerint is, szellemi dol­gozók gyereke is lehet hátrá­nyos helyzetben. Élénk eszme­cserét váltott ki az, hogy ki és meddig tekinthető fiatalnak, ennek konkrétabb meghatáro­zása sem érdektelen a törvény- tervezetben. Bolvári Józsefné, Csapó Jánosné szóltak még hozzá a tervezethez. Az elhangzott észrevételeket és javaslatokat Daradics Fe­renc elemezte és foglalta ösz- sze. Az észrevételeket és ja­vaslatokat a képviselők tol­mácsolják a parlamentben. Losonczi Pál a Koreai Népi Demokratikus köztársaságba utazott Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke búcsúztatja a Ferihegyi repülőtéren. (KS foto: Wormser Antal felvétele). Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke — a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlése elnökségének meghívására — hétfőn egy­hetes hivatalos baráti láto­gatásra a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságba uta­zott. Az Elnöki Tanács elnökét a látogatásra elkísérte dr. Sze­kér Gyula nehézipari minisz­ter, Marjai József külügymi­niszter-helyettes, Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának általános elnökhe­lyettese, Kádas István, a Külügyminisztérium főosztály- vezetője, Szunyogh Károly, az Elnöki Tanács osztályvezető­je, Csaba Ferenc, a Külügy­minisztérium protokollosztá- lyának helyettes vezetője. Az Elnöki Tanács elnöke kísére­tének tagja Sebestyén Jenő, hazánk phenjani nagykövete. Losonczi Pált és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Bon- dor József építésügyi és vá­rosfejlesztési' miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, dr. Horgos Gyula kö­högés gépipari miniszter, Ke­serű Jánosné könnyűipari mi­niszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, a magyar néphadse­reg vezérkari főnöke, dr. Or- tutay Gyula, Úszta Gyula és Vass Istvánná, az Elnöki Ta­nács, tagjai búcsúztatták. Je­len volt az elutazásnál Li Dong Szón, a KNDK, és V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. (MTI), Kukoricafajta- és -tárolási országos bemutató Iregszemcsén és Fornádon A kiváló martonvásári hib­ridkukorica-fajtákat és újsze­rű tárolásukat ismertető or­szágos jellegű bemutatót ren­dezett hétfőn Tolna megyé­ben az Állami Gazdaságok Országos Központja, az Or­szágos Fajtakísérleti Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intéze­te, a Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalat és a Tamási Ál­lami Gazdaság. A dunántúli és a Duna—Ti­sza közi állami gazdaságok­ból és tsz-ekből 370 szakem­ber érkezett a tapasztalat- cserére, s először az iregszem- csei növényfajta-kísérleti állo­máson Véczi Dániel főmunka­társ mutatta be a már köz­termesztésben lévő, vagy jö­vőre termesztésbe kerülő martonvásári hibridkukoricá­kat és fajtajelölteket. Ezután a Tamási Állami Gazdaság fornádi üzemegységének nagy­üzemi tábláin láthatták ugyanezeket a kitűnő termést adó hibridkukoricákat, ame­lyeket Csetneki András, a martonvásári intézet Állami­díjas kukoricatermesztője és dr. Paldaszti László osztály- vezető mutattak be. A Tamási Állami Gazdaság­ban csak martonvásári hibri­deket termesztenek, s ezek már évek őta mintegy 40 má­zsa átlagterméssel fizetnek 3000 hold átlagában. A bemu­tatón arra is felhívták a fi­gyelmet, hogy az ősszel kez­dődő vetőmagakcióban már igényelhetők a martonvásári ko- rai és középérésű fajták, to­vábbá több eddig hiányzó ko­rai hibrid, köztük gépi beta­karításra alkalmas fajták is. Bemutattak két újszerű ku­koricatárolási eljárást is. Az egyiknél a csöves kukoricát zúzómorzsolóból acél silótor­nyokba fúvatják gépekkel, fő­leg szarvasmarha-hizlaló ab­raktakarmánynak. A másik a propionsavas eljárás, dr. Hor­váth Jánosnak, a Martonvásá­ri Kutató Intézet osztályveze­tőjének módszere, amellyel egy éven át bárhol veszteség nélkül tárolható a morzsolt kukorica. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt Ifjúsági nap Tamásiban Korábban hírt adtunk arról, hogy Tamási tapasztalatcseré­re hívja a megye ifjúsági klubjait egy napra. Most ar­ról tudósítunk, hogy vasár­nap a vendéglátó tamásiak megrendezték az ifjúsági na­pot Gyönk, Ozora, Regöly, Dombóvár, Decs, Bátaszék és Szekszárd ifjúsági klubjainak részvételével. A tapasztalatcsere első ese­ménye a járási művelődési központban zajlott le, ahol ez alkalomból nyitották meg az intézmény képzőművész szak­körének, illetve a szakkör négy tagjának munkáiból ren­dezett kamarakiállítást. Dél­előtt 11-kor a Lokomotív GT. beat-koncertje következett, délután az ifjúsági nap ven­dégei közül igen sokan tekin­tették meg a gyulaji vadászati kiállítást. Délután a megye amatőr filmstúdiói mutatkoz­tak be. A szekszárdi stúdió Ütőn című kisfilmje nyerte el a közönség díját. Az ifjúsági napon részt ve­vő klubok vezetői a kora esti órákban értékelték, rövid ta­nácskozás keretében, a talál­kozó hasznát, s arra a megál­lapításra jutottak, hogy ha­sonló célú találkozókat érde­mes lenne a jövőben is ren­dezni. A megye ifjúsági klubjainak Tamásiban megrendezett nap­ja este táncmulatsággal sárult» Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága hétfőn a Parlamentben dr. Bélák Sán­dor elnöklésével — ülést tar­tott. Napirendjén szerepelt a szövetkezetekről szóló tör­vényjavaslat. A törvényjavas­latról dr. Szilbereky Jenő, igazságügy miniszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket. Hangoztatta: Hazánkban a szövetkezetek az állampolgá­rok által gazdasági és társa­dalmi tevékenység céljára ön­kéntesen létrehozott szocia­lista közösségek, amelyek a termelés, a, fogyasztás és szol­gáltatások különböző terüle­tein előmozdítják tagjaik anyagi jólétét, a szocialista életforma kibontakoztatását, s számottevően hozzájárulnak a lakosság sokrétű igényeinek kielégítéséhez. A tervezett új törvény az egész szövetkezeti mozgalom számára irányadó elveket állapít meg, továbbá olyan alapvető közös szabá­lyokat amelyek minden szö­vetkezetre egyaránt vonatkoz­nak. A bizottság a szövetkeze­tekről szóló törvényjavaslatot elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents