Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
Egy asszony az építkezésen Mire negyvenéves lett, el- nyütte az idő. Kopott lett, lompos, fakószemű, lassú észjárású, lustán mozdul és már nem érdeklik a férfiak. Megsárgult fogai közül elöl kettő 'kiesett, pöszén beszél, az s-betűk egészen furcsán süvítenek ki a száján. Mindig más építkezésen dolgozott. Először kőművesek mellett, aztán a takarító brigádban. Az asszonyokkal jói kijön, elnevetgélnek, az építkezés idején összekapkodják a téglatörmeléket, a fadarabokat kupacba rakják, és télen eltüzelik az egérsza- gú öltözőben. Télen mindig jó meleg van. Néha az ablakokat ki kell nyitni, áttüzesedik a vaskályha, a könyökcső egészen fehéren izzik. A főnökökkel nem volt semmi baja, a férfiak nem bántják, nem is heccelődnek vele. Az egészben a legnagyobb mulatság az öregasszony. Nem „kerek” az teljesen.. Naponta ötvenszer is leszalajtják a felvonulási épületbe, hogy vigyázzon, mert elviszik a fizetését. Az meg szalad hanyatt- homlok. Már mondták neki, ha még egyszer lejön, elküldik. De mindenki, az asszony is tudja, hogy úgyse küldik. Régi munkás és a dolgát is jól végzi. Az öregasszonynak lehet nevetni. Csak mondja-mondja a világnak, ami éppen eszébe jut. De szeretik, meg sajnálják is, mert olyan szerencsétlen. Akkor jó, mikor már benti munka van. Ha felépült a ház. A szerelők még dolgoznak, a lépcsőház hangos, mindig találgatják ki jön. Söpörnek, szedik a törmeléket, mossák az ajtókat, az ablakokat, a követ, még vegyszerekkel is dolgoznak. Jó mészszag van, tiszta szag. A lakások két, meg három szobásak, Egyszer már volt is egyben, mikor beköltöztek. Olyan beszédes asszonyka volt, aki behívta. Eldiskuráltak. A konyhában ivott egy pohár vizet, és jól érezte magát. A munkaruhát nem használja, a nadrág slicces és bő a szára. Melegítőt hord, az jó meleg, meg nem lötyög az emberen. Ez, ami most rajta van, piros. Nemigen szereti, mert hogy piros, de lassan kikopik, agyon van már foltozva. A pu- fajkát az öregember, meg a nagyfiú használja. Az asszony azt mondja, nem tud benne mozogni, vastag, és főleg új korában olyan kemény. Jó meleg télikabátja van, fekete félcipője, most is felruházkodott, vett egy szoknyára valót, meg egy szép halványzöld pulóvert. Hajnalban, fél ötkor kel, a falutól ötven kilométerre utazik dolgozni. Az állomás négy kilométerre van, mindig időre kiér, beül a vonatba, előveszi a tneséskönyvet és olvas. Tizet is kihoz egyszerre a könyvtárból, s amíg tart, jól megvan, elüti vele az estéket, meg a vasárnapokat. Két szoba, egy konyha a lakás. A rokonok beszélték rá, hogy adják el a zsúpos házat és költözzenek ebbe a faluba. Mert itt olcsóért lehetett knríni, kevés pénzért nagy kőházat. Szép is, nagy is. Az utcai szoba háromablakos. nemrég vett rá keményített függönyöket. Az öreg meg a gyerekek a konyhában tanyáznak, ő egyedül a szobában, az olvasás, meg a rádió miatt, hogy ne mocorogjanak a többiek, ha hallgatja, vagy ha ég a villany. Kereső, családfenntartó, ennyi kijár. Nappal az öreg van otfhon, a gyerekek meg ez albérlő a hátulsó szobában. Az albérlő nem sok Vzet zavar, havi százat fizeh ’-ölön koszton él, nemigen beszél, inkább csak elüldögél e"é:z nno. Az öreg főz. m"g -üf is. 'z-'káes volt a kamnáékn/'l. I-m jól főz. Nem is engedi a lánvát hozzányúlni. El'oíbelődik a ház körül, szidja a nagyobbik fiút, aki néha egészen értelmetlen dolgokat művel. A múltkor, mire észrevette, szétszedte a rádiót, azt mondja, kiváncsi volt rá, mi van benne. Merthogy rádiószerelő akar lenni. „Éppen te — korholta az öregember — mikor még a nevedet is alig tudod leírni”. Ezen aztán eldohogott egész nap. Az öregember a legnagyobb kincs, a leghasznosabb örökség. A ház hármójuké, a három testvéré, de azt mondják, nekik nem kell. Lakja csak amíg él. Az öreg nyugdíjat kap, havi hatszáz forintot. Az is jól jön. Az asszony meg naponta tizenöt forint különélést. ez emel valamicskét a fizetésén. Az útiköltség nem sokba jön, megfizeti a vállalat. A kosztra megy a legtöbb. A fene se győzné. Szeretik a jó zsíros, laktatós ételeket, szombatonként húst visz haza. ha kap, leginkább belsőséget, szívet, vesét. A kertjük éppen hogy. Hagyma, krumpli van benne és öt hatalmas diófa. Már ígv ve11 ék, ezzel a rengeteg sok diófával. Néha elsiratja az életét. Jól kijutott. Árva lett, aztán tizenhat évesen férjhez ment. a férje nem csavargott, nem ivott, csak örökké a villanyt, meg a rádiót babrálta valamerre. Nemsokérő ember volt. Hat éve, hogy külön mentek, azóta több a gond, meg az idegesség. Néha kiabál a gyerekekkel. pedig nem kiabálós természet. Inkább o’”an csendes féle. Lcgift'-’-'cl; a nagyfiú miatt idegeskedik, mert az elég gyenge gyerek. K4-*váiv- nyel vette ki az is', ilából is, hogy ne költse ootyá'"' a pénzt. A kisebbik azf mondja szobafestő lesz. Négy egész, valahány tized a bizonyítványa. Mégis jobb azoknak, akik- nait uruk van. Rendes, dolgos, kereső emberük. Volt egy, aki ígérkezett. Elvált ember volt, csa'khát, egyszer, mikor összevesztek, visszament az asszonyhoz, azóta nem kell. Másfél éve ennek. Pedig biztonságosabb lenne. Azelőtt nem félt. Most ha meghal valaki a faluban, egész éjjel égeti a villanyt. Nem nyugszik, amíg a halott a föld felett van. Azért jól elvannak. Az öregember, a gyerekek, az albérlő, meg az asszony. Vasárnap a legjobb. Látja mit csinál a csalgd, elbíbelődnek, készülődnek a következő hétre. Délután mindig, ledűl. Nem alszik, csak ledűl, és olvassa a meséket. Egymásután, sorba, ahogy következnek, D. VARGA MÁRTA A szpuínyikfigyelő állomáson Tolna megye szomszédságában, Eaján működik az ország legjobban felszerelt szputnyik- figyelő obszervatóriuma. Regényekből, filmekből mindenkinek van valamilyen elképzelése arról, mijyen lehet egy csillagvizsgáló. 'Haján, az egyébként is csendes k'sváros egyik még csendesebb utcájában van a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének állomása. Itt nincs hegy, sőt nem magasodik ki a többi ház közül még a megfigyelőtorony sem, melynek berendezése mintegy másfél millió forint értékű. Az állomáson nyolc ember dolgozik. Az igazgató dr. Ili Márton. Van még három tudományos kutató, a többiek tulajdonképpen a segédszemélyzet, de közel olyan fontosak, mint a kutatók. Nélkülük elképzelhetetlen lenne a munka. Kezdve a kalkulátortól a műszerészekig mindenki nélkülözhetetlen. Miért van tulajdonkeppen arra szükség, hogy a felbocsátott mesterséges holdak útját figyelemmel kísérjék? Hiszen a tuctírr.ány jelenlc-gi állása lehetővé teszi, nogy a természetes bolygók ér. holdak pályáját is kiszámítsál:, hát még azokét. melyeket maga az ember küldött Föld körüli útjára. A választ az obszervatórium igazgatója adja meg: — Valóban kiszámítható, sőt kiszámított a mesterséges holdak pályája. Ha azonban megfigyeléseket végzünk, rögtön kiderül, hogy valóságos pályájuk a számítottól térben és időben eltér. Ez természetesen nem azt jelenti, mintha a szputnyikokra nem lennének érvényesek a Kepler-féle törvények, és a más égitestek mozgására vonatkozó törvényszerűségek. Azonban ezek a törvények csak bizonyos feltételek között érvényesülnek. A valóságos pálya akkor lenne azonos a kiszámítottál, ha a Föld szabályos gömD alakú lenne és anyaga tökéletesen homogén, a légsűrúség pedig nulla. A mesterséges holdak esetében egyik feltétel sem adott. A megfigyelés célja és feladata az elté’-úsc-k nagy pon- tr.rc-ír'-’, me!r simítása. Felvetődhet mindjárt a következő kérdés: — Miért van erre szükség? Attól lesz boldog a csillagász, hogy megtudja: mennyi a pályaeltérés? Természetesen nem erről van szó. Az ezzel a témával foglalkozó csillagászok feladata, hogy a megmért eltérésekből megállapítsák az előidéző hatásokat. Mondok egy gyakorlati példát. A pálvamó- dosulás egyik oka a súrlódás, az, hogy nem légüres térben mozog a mesterséges hold. ezért fékeződik. Kiszámítható tehát a levegő sűrűsége olyan magasságban, ahová nem lehet eljutni mérőműszerekkel, tehát ahol tulajdonságait nem lehet más módon észlelni. Az óceánok pontos alakját, az óceánokban szétszórtan elhelyezkedő szigetek pontos helyzetét is ki lehet számítani. Magyar tudós volt pé’.dául. aki rájött, hogy az Egyenlítő nem kör, hanem ellipszis alakú. A megfigyelő állomás egy nemzetközi megfigyelő rendszer része. A hasonló obszervatóriumok rendszeresen tájékoztatják egymást észleléseikről. Egy-egy nemzetközi program célkitűzése hatáfozza meg, hogy éppen melvik mesterséges ^ hold mozgását ficvelik. Ottlétünkkor is érkezett egy előrejelzés, amely egy ilyennek adatait tartalmazta ^.z egyik angliai intézet ne'”g tudományos publikációkat küldött. Képünkön az igen fmom- AFU—75 típusú, holdkövető távcső látható, amely szinte elképzelhetetlen pontossággal határozza meg és fényképezi a mintegy kétezer mesterséges hold közül a megfigyelés alatt állókat. A szputnyik helyzetét térben és időben figyelik meg, az időt ezredmásodpercnyi pontossággal méri a kvarcóra. Ennek megbízhatóságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy pontosan beszabályozva, egykét év alatt egy másodpercet késne. A kvarckristály azon tulajdonságát használják fel időmérésre, hogy Váltóáram hatására szabályosan összehúzódik és tágul. Az ősszel a „Balsaja Horda” (Nagy Húr) elnevezésű program indul, amelyben dr. Ili Márton már nem vesz közvetlenül részt, mivel szeptember hónapban egy évre Franciaországba utazik. Besancon városának egyetemén ad elő egy évig vendégprofesszorként. IHÄROSI IBOLYA 1071. szeptember 12.
