Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
Dámvad vörösrézből A sai©&góibíÍB©xés problémái Váradi Sándor szobrászművész „Dámvad” szobrot mintáz Százados úti műtermében. A vörösréz lemezből készülő nagyméretű alkotást a budapesti vadászati világkiállításon mutatják majd be. (MTI foto:Szebellédy Géza felvétele—KS) Az újságok asf* x: dió és televízió ilyen jellegű adásai gyakran adnak hírt olyan bűnesetekről, amelyek tettesei a legkülönbözőbb közlekedési eszközök felhasználásával, lakóhelyüktől távol, állandó helyváltoztatás közben követik el — rendszerint sorozatos — bűncselekményeiket. Aki jobban odafigyel, azt is észreveszi, hogy nem csupán magyarországi, hanem világ- jelenségről van szó. A mozgóbűnözés (a rendőri szakzsargon így nevezi ezt a bűnözési formát) nem tartozik az újkeletű jelenségek közé, inkább bizonyos körülmények hatására időnként felélénkül, aktivizálódik. Ezek közül a körülmények közül — saját viszonyainkat tekintve — nem hagyhatók figyelmen kívül azok a belső és külső népmozgások, amelyek társadalmunkban megfigyelhetők. 1 A belső mozgások közül a legjellemzőbb az a tömeges munkaerő-vándorlás, amellyel — sokszor egészséges, sokszor pedig eléggé haszontalan formában — nap mint nap találkozhatunk. A külső mozgások közül hazánk növekvő idegen- forgalma, a hozzánk érkező, vagy országunkon átutazó külföldi turisták áramlása az, ami szintén befolyásoló tényező lehet. Mindez azonban nem oka, csak kedvező feltétele a mozgóbűnözés folytatásának. Az ok a bűnözők azon törekvése, hogy mindenki, aki a törvényTizenkétmilliárd óra a főzőkanál és a partvis mellett Sőt, hogy pontosabbak legyünk: 12 milliárd 100 millió óra. Ennyi időt tölt hazánk lakossága évente mosással, főzéssel, takarítással, azaz házi munkával. Statisztikusaink hozták nemrégiben nyilvánosságra a meghökkentő adatot, amelyhez több mint tízezer família napi elfoglaltságának, időbeosztásának vizsgálata során jutottak. A reprezentatív felmérés eredményeinek általánosításával derült ezután fény arra, hogy a nap 24 órájának 13,7 százalékát — több mint három és egynegyed órát — viszi el a második műszak. Az összesített adatokat azonban a statisztikusok kíméletlen őszinteséggel lebontották, s nemek szerint csoportosították. Kitűnt, hogy a családi tűzhely körüli szorgoskodás 12,1 milliárd órájából a férfiak 9 milliárd 130 millió órát a nőknek „engednek át”, s a házi munkákhoz való jogból csupán 2 milliárd 941 millió órányit vindikálnak maguknak. S ez a szerénység jellemzi az erősebb nemet akkor is, ha a család nőtagjai nem eltartottak, hanem kereső foglalkozást űznek. Erre vall, hogy a „kereső” kategóriába tartozó lányok, asszonyok 2 milliárd 832 millió házi munkával szerepelnek az időmérlegben, tehát alig kevesebbel, mint a férfiak összessége. A teremtés koronáinak mentségére szóljon, hogy a már említett 12,1 milliárdos „időkeretben’7 bennfoglaltatnak a gyermekek ellátásával, gondozásával kapcsolatos teendők is, amelyeknek bizonyos részét ha akarnák, sem tudnák magukra vállalni. A felmérésnek férfiszempontból volt azért más pozitív tapasztalata is. Az, hogy 45 százalékuk adatfelvételkor kertelés nélkül, dicséretes őszinteséggel bevallotta: a statisztika készítésének napján egyetlen percet sem vesztegetett házi munkára. Mi legyen a házi patikában ? Nemrég rendezték meg Szentesen a Csongrád megyei kórház 14. tudományos ankétját, amelyen az ország különböző részeiből ösz- szegyült 250 orvos elemezte a túl gyógy szerezettség káros következményeit. Megállapították, hogy a túlzott gyógyszerfogyasztás, a házipatikák „üzemeltetése’» rendkívül káros az egészségre és elsőrendű jelentősége van annak, hogy csak az orvos hivatott a gyógyszerek kijelölésére és adagolására. Természetesen az ankét jogos megállapítása, valamint a gyógyszerhalmozást ostorozó újságcikkek mély igazsága nem lehet ok arra, hogy a másik végletbe essünk és néhány enyhe hatású szer, elsősegélynyújtó csomag se legyen otthon. Nem helyes a fürdővízzel a csecsemőt is kiönteni. Kérdést intéztünk az ügyben dr. Lévay Károly főorvoshoz, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyetteséhez, aki a következő tanácsokat adja: 1. Kisebb horzsolások, sérülések esetén helyes, ha van kéznél kötszer, kenőcs, sebhintő, lemosó, ragtapasz. Ha azonban tetanusz, vagy egyéb fertőzés gyanúja áll fenn, sürgősen orvoshoz kell fordulni. 2. A rohanó élettempó, az időnként fellépő idegfeszültség, külső hatásokra fellépő izgalmi állapot esetén jó, ha akad a háznál olyan ártalmatlan csillapító, mint a Valeriana, ‘vagy az Antinéuralgiea. Sokan az Andaxinra, vagy a Tri- oxazinfa esküsznek, ezek azonban már erősebb hatású szerek. Fájdalomcsillapítóul fejfájás, ^ íogfá, : : . . • < T jás elleni házi szerül a Demalgon ajánlható. (Sok esetben szednek főfájásra hajlamos emberek különböző tablettákat, azok koffein tartalmáért, noha gyógyszerfogyasztás nélkül elérhetnék ugyanazt a hatást természetes úton, egy csésze erős feketével.) 3. Az emésztés kisebb zavarai esetén hashajtóként Phenolphtale- in. Taxin felel meg, hasmenésnél pedig hatásos lehet a carbo medicinalis, __ orvosi szén —, v agy a Neocarbolax. 4. Garat- és gégegyulladás esetén a száraz, tehát a légzőutakat lepedőktől nera_tisztító köhögés . Ni * csillapítására néhány tabletta kodein-készítményt szedhetünk, s "helyes ilyenkor Hyperol tabletta 4— 5 százalékos oldatával gargarizálni. Sok vonatkozásban hasznos ezekben a Kalmopyrln, amely fejfájás ellen Is eredményesen alkalmazható. Végül pedig amidozo- phen-készítményeket szedhetünk kis mennyiségben lázcsillapítóként. Lényeges azonban: ha 1—4 tablettával a fentiekből nem érünk el eredményt, akkor ne sajnáljuk a saját időnket, sem a körzeti orvosét* vizsgáltassuk meg magunkat. Néhány további alapszabály a házi patikával kapcsolatban: gyógyszert mindig elzárva és eredeti csomagolásban tártsunk csak. Ez utóbbi azért fontos, mert a tabletták könnyén keverednek, s egy idő után már nem tudjuk, melyik mire való. Ha Ilyen eset bekövetkezik, vagy egy gyógyszert régebben tárolunk, s lejáratát nem Ismerjük, forduljunk gyógyszerészhez. Bármelyik gyógyszertárban készségesen adnak tanácsot, s bármely időpontban. nemcsak olyankor, amikor a Vöröskereszt a házi patikák gyógyszerészi felülvizsgálására évenként kampányt kezdeményez. nyel szemben áll, igyekszik elkerülni a lelepleződést és elodázni a cselekedeteiért járó jogos büntetés letöltését. Ez pedig az egyes bűntettek óvatos, kitervelt és körültekintő elkövetése mellett általában azzal is biztosítható, hogy a bűnözők nem megszokott környezetükben (ahol már esetleg sokan, beleértve természetesen a hivatalos szervek képviselőit is, ismerik őket), hanem attól távol követik el tetteiket. Egyben arra is ügyelnek, hogy azonos helyeken ne túl gyakran jelenjenek meg, és lakóhelyükön, munkahelyükön se tűnjön fel távollétük. Ezeknek a célkitűzéseknek (amelyek mind a bűnöző tevékenység leplezését szolgálják) természetesen csak gyors, sokmoz- gásos tevékenységgel lehet eleget tenni. Ez a tevékenység pedig nem más, mint a mozgóbűnözés. Hogyan realizálódik a mozgóbűnözők tevékenysége? Melyek azok a — társadalmat egészében és az egyes állampolgárokat egyaránt érintő — plusz károk, amelyek a mozgóbűnözést az általánosnál veszélyesebbé teszik? A vál<iCT megadásához felit TctiaSA tétlenül tudni kelli hogy melyek azok a bűncselekményfajták, amelyek viszonylatában a legtöbb mozgóbűnözőt találjuk, vagyis melyek az ebbe a kategóriába tartozó bűnözők kedvenc cselekményei? A legszembetűnőbb a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésében való részvételük. A zsebtolvajok, vasúti és besurranó tolvajok, lakás- és üzletbetörők és a csalók szívesen folyamodnak a helyváltoztatás, előnyeihez. Ez a helyváltozta-' tás azonban eszközöket, méghozzá közlekedési eszközöket igényel. Éppen ezért a különböző járművek (leginkább a személykocsik) tolvajai és jogtalan használói között gyakori az olyan elkövető, aki azért hajtotta végre cselekményét, hogy az így megszerzett jár- 1 mű segítségével egy másik — rendszerint súlyosabb — bűntettet kövessen eL Á .óg* A járművet azonban nemcsak megszerezni, vezetni is kell, Kellő képzettség hiányában azonban a lopott, vagy jogtalanul használt gépkocsit (esetleg motorkerékpárt) vezető bűnöző — csupán a jármű jogtalan birtoklásával és használatával is —olyan veszély- helyzetet teremt, amely az amúgy is ■ zsúfolt >\közutainkon egyáltalán nem kívánatos. Amint látjuk, a kérdés meglehetősen összetett. Az utazgató tolvajok és csalók által okozott közvetlen kár mindenkit érzékenyen érint. De ugyanilyen jelentős — ha közvetet-, ten is — az a kár, amelyet ezek a személyek a társadalmi tulajdonban okoznak. A rosz- szul őrzött állami, vagy közös pénz, ha ellopják, már nem kerülhet kiosztásra és az okozott kár arányában csökken a részesedés, kisebb az osztalék. Az sem kellemes, ha a község egyetlen boltjában, vagy a közeli önkiszolgáló üzletben azért szünetel a kiszolgálás, mert az éjszakai betörés miatt leltároznak. Mindez a kellemetlenség és bosszúság — az erkölcsi károkat leszámítva — tekintettel a mozgóbűnözők aktivitására és telhetetlenségére, az ő tevékenységük nyomán fokozottabban jelentkezik. Arra is volt már példa (pl. Sági István és társai), hogy az ország területén lopott gépkocsival furikázó betörők —vagy más bűnözők — súlyos életellenes (rablások, esetleg emberölés is) cselekményeket is elkövettek. Mimii*?: £elhívia a figyeiITJUUUCli met a mozgóbűnö. zők elleni védekezés szüksé-" gességére. De hogyan lehet kivédeni ennek az óvatos, általában mindent számításba vevő bűnözőkategóriának a tevékenységét? Mindenekelőtt az általános főleg a vagyonbiztonsági szabályok fokozott betartásával. Megfelelő figyelemmel a közös tulajdon és saját értékeink iránt. Nem bizalmatlansággal az idegenekkel szemben, de nem is túlzott, indokolatlan: bizalommal. A mozgóbűnözőknek is meg kell küzdeni azokkal az akadályokkal, amelyeket az élősködők, ügyeskedők elítélése a társadalom, a becsületes emberek védekezése, a közerkölcs teremt. Számukra is akadály a modern zár, az éber, biztonságos őrzés. A rendőrség módszereik állandó elemzésével figyelemmel kíséri és ismeri működésüket Birtokában van azoknak az eszközöknek és módszereknek, amelyekkel tevékenységük csökkenthető, visszaszorítható. Ha ehhez megfelelő társadalmi összefogás és segítség is járul, akkor az elkövetés egyre csökkenő és. szűkülő lehetőségei, a leleplezés növekvő veszélye, a jogos és kiérdemelt büntetéstől való félelem, vagy éppen a józan ész visszatarthatja őket újabfy bűntettek elkövetésétől^ A DK. DOBOS JÁNOS 1 Kővé vált fák A Karl-Marx-Stadt-1 termé-»v szetrajzi múzeum egyik nem-V" rég megnyílt osztálya <50 lió éves, kővé vált fadarabé^ kát és n övénymaradv ányokaí? mutatott be a nagyközönségnek. A rendkívül érdekes gyűjtemény legtöbb darabja a századfordulón élt ismert B gyűjtő, Johann' Traugott Ster- í zel kollekciójából származilci ' { Néhány megkövesedett fa- törzset, ’az ősvilág e sok mil-í lió_ éves tanúját, a múzeum 1 előtt állították fel. (BudapresS —• Panoráma DDR.) s ________________________ Ü jságpapír mint takarmány Már többször jelentek meg hírek a sajtóban arról, hogy az újságpapír állati takarmányként felhasználható. Legutóbb az amerikai Beltsvillben lévő mezőgazdasági kutatóintézet volt hasonló hír forrása. Dr, Dinius szerint az újságpapír jól emészthető takarmány. A papírt szalmaszerű csíkokra vágták, szójababból" készült lisztet, ásványi anyagokat és vitaminokat adagoltak hozzá. Állítólag a teheneknek ízlett e2 a taikarmány. Népújság 10 1971. augusztus 8, < f|. % %. i fe 4
