Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
Óriást faktorok „Mikroanyagokkal" — maximális termés A növények a testük felépítéséhez, a termésérleléshez az oxigénen, szénen, hidrogénen kívül legnagyobb meny- nyiségben nitrogént, foszfort, káliumot, ezenkívül kalciumot, magnéziumot, kent és vasat használnak fel, de már több mint negyven elemről bebizonyították a korszerű, pontos vizsgálati módszerekkel, hogy szinte nélkülözhetetlenek a növények számára. Amíg a nagyobb arányban szükséges úgynevezett makroelemek mennyisége a növényekben egyenként meghaladja a 0,1 százalékot, a többi mennyisége ennél sokkal kisebb, 0,001—0,000,01 százalék közé esik. Ezeket a rendkívül kis mennyiségben szükséges elemeket mikroelemeknek, vagy másképpen nyomelemeknek nevezzük. Bármilyen kevés ' kell belőlük, ha ehhez nem jutnak Sok gondot okoz a porkep- zódés, ami különösen azért káros, mert a porszemekkel együtt rengeteg kórokozó szervezet, többek között szám. tálán betegségokozó baktérium is a levegőbe kerül. Ezenkívül egyre fokozódik a zajártalom veszélye is, mivel a gépesítéssel, a mind sűrűbb településekkel, a közlekedés fejlődésével, egyre emelkedik a zajszínt. Azonban a porképződés és a zajszínt is jelentősen csökkenthető megfelelő fásítással, mert így mintegy fal képezhető a talajt szárító napsugarak, a száraz talajfelszínt felkavaró szél és a zajforrások ellen. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint a lombfelületek árnyékában rendszerint kb. 4 C“-al alacsonyabb a léghőmérséklet a meleg nyári napokon, mint az árnyék nélküli területeken. Ugyanakkor a fák lombkoronája akár felére is csökkentheti a szintén szárító hatású és port kavaró szél erejét. A mégis levegőbe kerülő por nagy része megtapad a leveleken, ahonnan a csapadékvíz visszamossa a talajra, és így tisztább lesz a levegő. Ezenkívül a lombos fák a rájuk eső hangenergiának körülbelül egynegyedét elnyelik és a többit visszaverik, szétszórják, ezért nagymértékben korlátozzák a zaj terjedését és kedvezőtlen hatásait. Ennek eredménye, hogy a fákkal betelepített utcákban csaknem ötszörte kisebb zajszínt mérhető, mint az olyan utcákban, ahol nincsenek fák. A fásítás kedvező hatása még fokozható is a legmegfelelőbb fafajok telepítésével. Már az eddigi megfigyelések is bizonyítják, hogy a nagy, erőslombú fák, cserjék és közülük is a széles, nem hasogatott levelűek jobb hatásúak a többinél. Ennek megfelelően legjobb hatásúnak a hegyi juharfákat tartják és ugyanakkor egyáltalán nem ajánlják fásításhoz a japánakácot és fűzfát. A fásításra kijelölt terület .éghajlati és talajadottságait is figyelembe kell venni. Olyan fákat kell telepíteni, amelyek igényeinek megfelelőek az adottságok, különben nem fognak megfelelően fejlődni. Ez nálunk különösen nagy gondot jelent, mert sok a magas sótartalmú szikes és a száraz, vizet alig tartó homoktalajú terület. Ezeken a területeken a mostoha viszonyokat is tűrő fafajokat kell telepíteni, még akkor is, ha ke- yésbé mutatósak. Ennek megA kiállítás legszebb, legértékesebb darabja a millennium idejéből való. Az országgyűlés elnökének az ezredéves jubileumi ünnepségekre készítették a Köbler-testvérek. A jár* művek mellett díszes lószerszámok, kocsis-, lovász- és díszhuszár-egyenruhák sorakoznak. hozzá a növények, nem képesek tökéletesen fejlődni. Azonban a mikroelemhiányból eredő fejlődési rendellenességek nem minden esetben tűnnek fel. Ezért gyakori, hogy az egészségesnek látszó növények mikroelemekkel való ellátása is ugrásszerű termésjavulást eredményez A mikroelemek közül nálunk legtöbbet a borral foglalkoztak. Megállapították, hogy a virágképződésben és a terméskötődésben van nagy szerepe, tehát a hiánya csökkenti a termésmennyiséget. Ezenkívül a csírázást is serkenti, és fokozza a növények szárazságtűrését, ami a gyakran aszályos nyaraink miatt különösen kedvező. A rézszulfátot rézgálic néven már régóta alkalmazzák a növényekben élősködő gombabetegségek ellen. Használata oldásához nagy segítséget jelentene a kedvező természeti adottságok figyelembevételével előállított új hárs és más fafajták. Az a legjobb, ha a fákból nagy területen, jelentősebb megszakítás nélküli, és egészen a földig érő, zárt, tömött lorflbfal alakul ki. Ezért különösen káros, ha többé-ke- vésbé indokolatlan fakivágásokkal megbontják a már meglévő fasávokat A fák alá legalább az egyik oldalon, a zaj-, illetve porforrás felől, sűrű növésű cserjéket is célszerű telepíteni, ami kitölti a fakoronák és a talajszínt közötti teret. A kedvező hatás leghamarabb gyors növekedésű, és már koronás állapotban, földlabdával telepített fákkal érhető el. Ahol nincs mód fasáv kialakítására, ott az élősövénynyel is helyettesíthető. Egy húsz méter széles vegyes fa- és cserjesáv hatása ugyanis rendszerint elérhető azonos hosszúságú, de csak egy-két méter széles, magas' sövénynyel. K.L. során felfigyeltek arra, hogy egyes gyümölcsösökben a gombafertőzéstől mentes fáit is szebben fejlődtek és bővebben teremtek a rézgálicos permetezés hatására. Ma már a Balaton-menti lőzegtalajú területeken 5—15 kgkataszt- rális holdankénti rézgálic kijuttatását ajánlják, mert ezzel gyorsítható a növények fejlődése, és fokozható a magtermés. A gyümölcsfák fejlődését gyakran gátolja a cinkhiány is, törpeszártagúsá- got, ecsetágúságot okozva. A tünetek cinkszulfát adagolásával megszüntethetek. Ezek a legfontosabb hatások ;s bizonyítják a mikroelemek jelentőségét. Ennek ellenére csak újabban kezd térthódítani a mikroelemtrágyázás, mert a rendkívül kis mennyiségben szükséges anyagokat nehéz egyenletesen kijuttatni. Ez szilárd, szemcsézett, vagy por formában csak úgy oldható meg, ha más tápelemet tartalmazó műtrágyával keverik el. Így kapják a nyomelemes műtrágyákat A mikroelemtrágyázás másik formája a permettrágyá- zás. Már egyre több eredmény bizonyítja ugyanis, hogy a növények a gyökérzetükön kívül a leveleiken keresztül is képesek kisebb mennyiségben különböző anyagokat felvenni így még gyorsabb is az anyag- felvétel, és a levelekre került anyagok zöme előbb eljut a növények különböző részeibe, mint azok, amelyeket a gyökerek vesznek fel. Mivel a mikroelemekből csak csekély mennyiséget kell adagolni, legjobb permettrágyázás formájában kijuttatni. A különböző mikroelemek sokféle növényvédőszerrel is keverhetők anélkül, hogy a hatásuk, vagy a növényvédő szerek hatása csökkenne. A mikroelemtrágyázás tehát összekapcsolható a növényvédő permetezésekkel. Az újabban forgalomba- kerülő WUXAL nevű szer, ami többféle mikroelemet is tartalmaz, ugyancsak lombtrágya, azaz permetezéssel juttatható ki a növényekre, A Kavicsbánya Vállalat délegyházai kavicsbányájában éjjel-nappal dolgoznak -a hatalmas kotró és osztályozó gépek, hogy minél többet szállíthassanak az építkezések egyik legfontosabb alapanyagából, a kavicsból. Az osztályozóban 3 km bosszú szalag- rendszer naponta 1200—2000 köbméter anyagot továbbít. Képünkön: A kavicsbányából iparvágányon szállítják a kavicsot a délegyházai vasútállomásra, £MTI foto — Király Krisztin^ felit* — K§). A múzeumban díszhintók, a városi közlekedésben használatos népszerű Jiakkerek, nyitható tetejű utazókocsik, hajtó-, vadászkocsik is helyet kaptak. Hiányoznak azonban a paraszti, szállításra, közlekedésre használt szekerek, fogatok. Ezeket később, egy másik múzeumban szándékoznak kiálliA tanú KAPAR MARTA J A Lajtahansági Állami Gazdaságba óriástraktorok érkeztek. A K—700-as szovjet, 8 hengeres, 200 lóerős turbo- ventillátoros óriásgép 10 óra alatt 8 ekefejjel 40 hold szántást végez. E gép előnye, hogy enyhíti a traktoros-hiányt* hiszen egy-egy óriás erőgép teljesítménye 5—6 hagyományos traktort, illetve traktorost helyettesít. Kocsimúseum Párádon Párád, a gyógyvizéről, természeti szépségeiről messze- földön méltán híres mátrai üdülő a napokban újabb látnivalóval gazdagodott. Megnyílt az egykori Károlyi-féle „cifra” istállóban a Közlekedési Múzeum első hazai kocsimúzeuma. A szép, műemléki eile gű épületet eredeti formájában állították vissza. A Közlekedési Múzeum értékes, gazdag anyagot gyűjtött egybe. Kocsikat, hintákat, lószerszámokat, kocsisöltözékeket mutat be Párádon. Az ember több mint ötezer éve használja a fogatot, a kocsit. Vajon lesz-e még az emberiség történelmében közlekedési eszköz, amely ilyen hosszú ideig szolgál? Az első termekben a kocsiépítésben évszázadok folyamán szakosodott bognár, kerékgyár- tó, kovács, nyerges, kárpitos* kocsifényező műhelyek szerszámait állították ki. Ott van az 1700-as évek óta híres Köb- ler kocsigyárosok műhelyének részlete. Látható az első Magyarországra települő Köble* Párizsban nyert aranyérmei oklevele is — amelyre itthon lovagi címet kapott. A kerékműhelyben „bok&z- zák”, küllőbe állítják a kereket, faragótönkön formázzák a küllőt. Amott a korbát, a kocsiszekrényt alakítják. A kovácsműhelyben felépítettek egy kovácstűzhelyet, fújtatóval. Szerszámaival, berendezéseivel megvették a mohácsi kovácsmester, Bakó János műhelyéti kiállították a zalaegerszegi Ba- zsó József kocsigyártó mester 1925-ben nyert aranyérmét, oklevelét. A kocsi történetére néhány metszet, sírkő, rajz utal. Az asszírok, a rómaiak, a görögök idejéből. Hazai vonatkozások: a kocsi; a kerék Kocs községhez fűződő eredete. A füzesgyarmati ktsz, a budapesti kocsikárpitos, Hajnal mester újították fel a díszes, színes hintákat, utazókocsikat, vadászfogatokat. Fehérvárról származik a kék kárpitú városi szekér, Nógrád. megyei az úri szán, piros al- vázas a Károlyi-vadászkocsi. Az első Eszterházy-kocsit Csekleszen készíttette egy bécsi kocsigyárossal Eszterházy Antal. A Károlyi-uradalomban használták a zöldre festett, farugós orosz vadászkocsit, a tarantászt. A múlt század utolsó éveinek utazóhintaját egy váci mester készítménye reprezentálja. A kocsit Drágffy ügyvéd használta országjáró útjaihoz. KORUNK ^övényfalak — por és zaj ellen
