Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
Am építőipari párt-vb tárgyalta Középpontban a termelés és annak fő ereje, az alkotó ember Legyenek bár gazdaságpolitikai, vagy pártépítési természetű napirendjeik, ebben a testületben sohasem v onat- koztatnak el a legfontosabbtól, a termelést produkáló, azt előmozdító tevékeny embertől. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat MSZMP Végrehajtó Bizottsága ülésein mindig szem előtt tartják, hogy a kötelességtudó építők az érdekek egyeztetésének szemszögéből vegyék szemügyre eredményeiket és gondjaikat. E szokásaikat már a témaválasztásnál is, de még inkább kifejezésre juttatják a viták folyamán. Az e heti, hétfői vb-ülésen ebből az alapállásból vizsgálták meg a vállalati kollektív szerződéskötés tapasztalatait és a kormány által kiemelt beruházás, a báta- széki kerámia- és cserépgyár építkezésén lévő szakvezetők és társadalmi szervek között kialakult együttműködést. Az építőipari vállalat párt- bizottságának titkára, Varga Mihály által vezetett és összefoglalt vb-ülésen megjelent és hozzá is szólt a vitában Vasz- kó Lajosné, a megyei pártbizottság tagja. Az általunk publikálásra kiválasztott eiső napirend előadója Prokos József szb-titkár, a vállalati párt-vb tagja volt. további támogatást kc-U kap- niok. A gazdaságossági szemlélet alapján került szóba, hogy még mindig soknak tartható az időbérben részesülők harminc százalékos aránya, kevésbé ösztökél a több, jobb munkára. A lehetőségekhez mérten törekedni kell ennek folyamatos csökkentésére a teljesítménybér növelésével. Állást foglalt a testület, hogy a nagytömegű munkálatoknál is elengedhetetlen a minőség, a fegyelmezett és céltudatos, jövedelmező termelés, nagy teret kapott a tekintély ily módon való megalapozása és erősítése. Miután az előterjesztést elfogadta és véleményével kiegészítette a vállalati párt- vb, felhívta a figyelmet arra, hogy a kollektív szerződésben foglaltak megvalósítása továbbra sem kerülhet le a mindennapi munkában a napirendről. A pártbizottság titkárának javaslatára, hatáskörében példát mutatva, úgy határozott a szűkebb párt- testület, hogy a jövő esztendő második felében visszatér a témára, ismét napirendre tűzve megvizsgálja a kollektív szerződés mikénti megvalósítását, politikai kihatásait. Ez a döntés bizonyára még élén- kebb és következetesebD tevékenységre buzdít az építőipari vállalatnál. SOMI BENJÁMINNÁ Először 1948. február 14-én látta meg a napvilágot Erős István aparhanti fiatalember. Másodszor „született" 1971. július 17-én délelőtt tíz órakor. ♦ Karika András főagronómus: — Kombájnozott a Pista, Nagyvejkén a Varasdi-dülőben. Erősen partos-oldalas ott a talaj, a kombájn egész nap fél- oldalvást tudott járni, szétdur- rant a kereke, a nagy terhelést nem bírta. Ez pénteken volt. Szombaton, július 17-én az emberek kivonultak, hogy a de- fektet megszeretik. Vittek mindent magukkal. Csak amikor hozzáfogtak volna a munkához, kiderült, hogy az emelő elsüllyed, alá kellene rakni valamit. Az Erős Pista fogta magát, felkapott Palkó Titusz vadonatúj MTZ 50-es traktorára és beszaladt Nagyvejkére deszkáért. Amikor visszafelé jött, akkor történt a szerencsétlenség. A nyomok úgy mutatták, hogy körülbelül húsz méteren keresztül fokozatosan húzódott az út széle felé, és ott zuhant a gép a 14 méteres szakadékba. Kétszer teljesen körülfordult a gép, és még egy félszer. Akkor a tetején állt meg. A kerekei fölfelé álltak. Azonnal kirohantunk, én Erőst orvoshoz, kórházba küldtem, mert vérzett a füle mögött, meg ki tudja mi lehet... A fiú maga mászott ki a fülkéből. Sápadt volt, nagyon megijedt. Bodony Gyula gépcsoportvezető: — Ha a traktoron nincs védőkeret, akkor most csak halottról tudnánk beszélni. Az a keret mentette meg Erős Istvánt. Két és félszer fordult meg oldalvást a traktor, csoda, hogy nem lett nagyobb baja. Az meg egyenesen hihetetlen, hogy az Erős épségben megúszta ezt a szörnyű balesetet. Jelzem, csak a jugoszláv anyagból csinált keret a megbízható. A magyar acélból készített összelapul a harmincBeépítették a javaslatokat — a többség elégedett Elismerték, valóban kollektív munkával készült az öt esztendőre hatályos „üzemi törvény” a vállalatnál. Tgy volt egyrészt az előkészületek első fázisától az aláírásig, másrészt a különböző szakbizottságokba bekapcsolódtak a párt, a szak- szervezet, a KISZ aktivistái. Ezek a munkabizottságok a vállalati dolgozók — a munkások, műszakiak, alkalmazottak — körében gyűjtötték a javaslatokat, véleményt kértek, mérlegeltek, tervezeteket készítettek. Arra törekedtek és sikerrel, hogy a gazdag eszmecserét követően bekerüljenek az ésszerű javaslatok a szak- szervezeti tanács elé kerülő előterjesztésbe. Többszörös módosítások után vitték az elképzeléseket a dolgozók termelési tanácskozásai elé, s az ott elhangzott javaslatok közül tizennyolcat be is építettek a kollektív szerződésbe. Nehézséget okozott, hogy az időben elkezdett felkészüiés ellenére, a munka közepette, illetőleg késve je’entek meg a rendeletek. Elégedetten konstatálták a vb-ülésen, hogy az üzemtől küldött jelzések is hozzájárultak ahhoz, hogy a felsőbb szervek egy hónappal megnyújtották a kollektív szerződések elkészítésének határidejét Élénk viták folytak a vállalatnál ' a cjolgozók körében a törzsgárda anyagi és erkölcsi megbecsülésének biztosítása felett — kell-e növelni, avagy nem az ő nyereségrészesedésüket — forszírozták a munkaruhák kihordási idejének csökkentését. A többség Amiben messzebb is tekintettek Amíg szinte egyöntetűen helyeselték az építőmunkások a törzsgárda erőteljesebb megbecsülését, még ma is vitatják a felmondási idő hos6zas- ságát, sokallják, bár megszavazták. Megszabta a vb, hogy ennek kétoldalúságával továbbra is foglalkozni kell, magyarázatot kell nyújtani arra, hogy ezzel a szabályozással mindkét fél kapott lehetőséget, mind a vállalatot, mind a munkavállalót kötelezi. Mások számára is irány- mutatóan, ügy foglalkozott a kollektív szerződéssel a vb, hogy, az abban foglaltak ne merüljenek feledésbe. Támogatták, hogy a szerződés tartalmát a szakszervezet okta- tásszerűen ismertesse, miáltal emlékeztet a jogokra •'s köteNépujság 1971. augusztus 26, megelégedésére ezek a javaslatok bekerültek a szerződésbe, illetve a csatolt szabályzatokba. A dolgozók kollektíváit képviselő szakszervezet és a vállalat igazgatója a reális igények és a lehetőségek egyeztetése folyamán együttesen tört lándzsát amellett, hogy a 15 esztendős hűség fejében 100 százalékos nyereségrészesedési többletben részesüljön minden érintett vállalati dolgozó. A kollektív szerződésben rögzítették a szocialista munkaverseny anyagi dotálását, megszavazták a termelési tanácskozásokon a dolgozók, hogy bronz, ezüst, arany fokozatot elért brigádok tagjai fejenként száz, kétszáz, illetve háromszáz forintot kapjanak. Tekintettel az egyre inkább meghonosodó új technológiára és a munkaegészségügy fokozására, ami ezelőtt nem volt, a munka jellegéből fakadóan védőfelszereléseket, védőruhákat, szintetikus mosószereket is biztosít a szerződés a munkásoknak. (Jelzi a vállalat nagyságát, a dolgozók sokaságát, hogy például kézmosószappanra évente fél millió forintot költ a vállalat.) Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy gondosan az üzemi és munkásdemokráciára széles körben építve készült a kollektív szerződés. A június 30-i aláírást követően jelent meg a gépkocsivezetők munkafeltételeivel, az alkalmazottak kategóriába sorolha- tásával kapcsolatos rendelkezés, így ezek figyelembevételével máris kiegészítésre szorul a vállalat alaptörvénye. lességekre, s ez szükséges, mert ma is adódnak zavarok az ismeretek hiánya miatt. Elvi-politikai alapon folytattak eszmecserét a vb tagjai a fagyszünettel kapcsolatos külön vállalati juttatás helyes, avagy helytelen voltáról. Az egyik álláspont szerint azért nem dotálhat fagyszünet miatt külön is a vállalat, mert erre ma nincs módja. Lényege miatt inkább a teljesebb, a másik álláspontot fogadták el, mely szerint más okokból indokolt elvetni az ilyen címen adható külön juttatást. Nem akarják rászoktatni a dolgozókat munka nélkül szerzett jövedelemre, a pénzeszközöket inkább a teljesített célok jutalmazására helyes fordítani, s ezáltal is ösztönöznek a téliesítésre, a folyamatos és produktív munkára. A gazdaságpolitikai célok jegyében elismeréssel szóltak arról, hogy az alsóbb szintű vezetők hatáskörének növelése már hozni kezdi eredményét a felelósségteli munkában, kitértek arra, hogy az előírások betartása es betartatása terén Dolgozó nyugdíjasok munkaideje és munkabére A nyugdíjas munkavállalók és a munkaadók kérdéseire az alábbiakban rögzítem álláspontunkat: A nyugdíjasok foglalkoztatása — a munkaidő, illetőleg a munkára való igénybevétel szempontjából — a legkülönbözőbb módon történik, különösen azóta, hogy a nyugellátás folyósítása melletti kereseti összeg nem havi ötszáz, hanem évi 6000 forint. A leggyakoribb foglalkoztatási módok a következők: — A 6000 forint keretösz- szeg eléréséig, vagy a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése alatt teljes (azaz törvényes) munkaidővel történő alkalmazás. — A rövidebb (napi, heti, havi) munkaidővel és annak megfelelő arányos munkabérrel való alkalmazás. Mindkét lehetőségen belül több variáció is van, de lényeg, hogy a nyugdíjas dolgozók munkabérének megállapítása ugyanazon módon történik, mint az egyéb, nem nyugdíjas dolgozóké, azonban mindig a munkaidő arányában. A munkaidőt pedig a munkabér figyelem- bevételével kell meghatározni. A munkabér szempontjából a ténylegesen betöltött munkakör (illetőleg végzett munka) az irányadó, függetlenül attól, hogy a nyugdíjas dolgozót a nyugdíjaztatását megelőzően milyen munkakörben és milyen személyi alapbérrel foglalkoztatták. Például a dolgozó a nyugdíjaztatását megelőzően havi 2400 forintos bérrel művezetőként állt munkaviszonyban, nyugdíjasként pedig mint szakmunkást 7 forintos órabérrel alkalmazták, vagy fordítva. A munkaidő és a vele ösz- szefüggő munkabér megállapításával kapcsolatos szabályok mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nyugdíjas dolgozók is jogosultak a munkaközi szünetre, túlmunkavégzés esetén annak ellenértéke, alap- és pótszabadságra stb. Hetenként (azaz hat munkanapon végzett munka után) a nyugdíjas dolgozót is megilleti a heti pihenőnap, munkaszüneti nap esetén pedig a nyugdíjasnak sem kell munkát végeznie ég az e miatt kiesett munkaidőre részére is megjár a munkabér. Ha pedig munkaszüneti napon is munkát kell végeznie, a munkaszüneti napra eső munkabéren felül jogosult még az aznapi munkavégzés díjazására is. Más a helyzet azonban, ha a nyugdíjas dolgozót kifejezetten azért alkalmazták, hogy a heti pihenőnapokon (vasárnapokon), szabadnapokon (szabad szombatokon), valamint munkaszüneti napokon helyettesítőként végezzen munkát. Ebben az esetben ugyanis csak a rendes munkabér jár számára, tehát a nyugdíjas dolgozót a végzett munkán felül nem illeti meg egyéb díjazás. Körösi István SZMT Közgazdasági Bizottság vezetője Életet mentett a védőkeret mázsás gép alatt. A fiú vállalta a kártérítést, körülbelül kilencezer forintról van szó. Ha a szakadék aljában nincs egy tuskó, amely a fülkét megnyomta, kevesebb lett volna a kár. így elgörbült a felni, szóval nagy nyolcas lett a kerékben, deformálódott a kerék- agy, elrepedt a nagy vagdalózástól a kerékagyház, a védőkorlát tönkrement, meg egy csomó lemezmunka volt a fülkén. Más semmi. Mondom, a fiú vállalta a kártérítést, jelzem, egy kicsit ittas is volt. Egyébként a legjobb szerelő, soha nem volt vele probléma, valódi, belemenő, mindent megcsináló, bátor fiú. Mindent rá lehet bízni. Ez esetben azon- ban önfejű volt, senki nem küldte a deszkáért.., Erős István szerelő: — Amikor észrevettem, hogy az első kerék belefordul az út szélébe, megkapaszkodtam a kormányban, a kézigázt levettem, aztán ráléptem a fékre, kuplungra, megfeszítettem magam, hogy ha vagdalózik a gép, ne essek ki belőle. Az első fordulónál hallottam, hogy az asszonyok sikoltoznak, aztán fejreálltam. Kimásztam a gépből, és már ott is volt néhány asszony, meg Sebestyén Imre, kőműves. Jöttek a munkatársaim is, a barátaim ösz- szevissza csókoltak, volt aki azt mondta, nyomott volna agyon a gép, mert azt sajnálta nem engem ... így történt. Ha nincs védőkeret, akkor'én meghalok. Azóta napról napra fogyok, alig tudok enni, a gyomromban valami idegességféle van. Más bajom nem lett A fülem mögött egy kis karcolást kaptam, meg a fejemre egy búbot, más sérülésem nem volt... Szorítottam a kormányt, meg nyomtam a pedált, feszesen tartottam • magam ... aztán egyszer a gép nagy zuhanás után fejreállt. Én meg kimásztam belőle. Hát így volt. Ha ülök, és várom. hogy majd megjavítják a kombájnt, talán nem történik a szerencsétlenség. * Egy évvel ezelőtt Aparhant község határában próbálták ki a Tolna megyei MEZŐGÉP bonyhádi üzemében készített borulást védő traktorkeretet. Akkor nem tudtak olyan terepet kiválasztani, hogy a gép — miután a partról lelökik —■ legalább kétszer forduljon meg. Filmet is készítettek a kísérletről. Azután Mórágy határában próbálták ki. Ott sem tudott a gép úgy megpördülni, mint ahogy a védőkeret tervezői szerették volna. Apar- hanton két és félszer fordult meg az MTZ-traktor. Erős Istvánt megvédte az acélkeret. Életben maradt. • A védőkeret ára 2830 forint. Az aparhanti tsz-ben három traktorra már felerősítették, harminc erőgépre még nem szerelték fel a biztonságot nyújtó, borulást védő acélke- retet. * 1972. január 1-től minden traktorra kötelező lesz felszerelni a borulásvédő acél csőkeretet.- Pj Érettségizett fiúkat MŰSZERÉSZTANULÓNAK FELVESZÜNK 1971—72-es beiskolázással. Jelentkezés: ozabó Szövetkezet Szekszárd, Arany J. u. 23. (399)
