Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
* i.f' ■•**** TÓhtiÁ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IUEPUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam. 200. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök. 1971. augusztus 26. Tanácskozás és vita a komplex szarvasmarhatelepek építéséről, üzemeltetéséről A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya, az Állattenyésztési Kutató Intézet Alsótengelici Kísérleti Gazdasága és a megyei Agrártudományi Egyesület rendezésében tapasztalatcsere-jellegű tanácskozás volt tegnap Alsótengelicen. Részt vettek a tanácskozáson az aparhanti, a mőcsényi, a zombai, a kocso- lai, a pálfai, a bátai, a belecs- kai és a bogyiszlói termelő- szövetkezet, valamint az alsótengelici állami gazdaság elnökei, főállattenyésztői, és a komplex szarvasmarha-telepek vezetői. Nem jelent meg a tanácskozáson az ozorai, és a nagymányoki tsz, valamint a Paksi Állami Gazdaság küldöttsége. A tanácskozás résztvevőit Perei Dániel, az MSZMP megyei Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vehetője köszöntötte, ismertette a tanácskozás célját: „Tolna megyében a komplex szarvasmarha-telepek az állattenyésztés fejlettebb, korszerűbb útját jelentik. Alig egy éve működnek ilyen telepek, s ezek flz előzetes számításokat igazolják. Most azért kérte a pártbizottság a szakembereket, hogy a távlati tervek kidolgozásához tapasztalatot szerezzen a komplex telepeket üzemeltető gazdaságoktól." Vitaindító előadást Somor- Jai Sándor, a megyei tanács osztályvezetője tarott. — Á mezőgazdaság 'paroso- dása, átalakulása napjaink jelensége. A tapasztalatok rendszeres felmérése, hasznosítása, nemcsak a gazdaságpolitikát végrehajtó szerveknek, embereknek hasznos, hanem az irányító szerveknek is. Megítélésünk szerint Tolna megyében a komplex szarvasmarha-telepek a jövő útját jelentik, mégha most számos vitára alkalmas kérdés is merül fel, — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy egyre kevesebb ember kell az ország élelmiszerének megtermeléséhez, ennek több oka van: kevés a mezőgazdaságban munkát vállaló ember, egyre gépesítik, intenzívebbé teszik a termelést, a korszerűsítést pedig rohamosan fejlődő életünk is indokolja. Tolna megyében kedvező 1 a mezőgazdasági üzemek ' korszerűsítésére a helyzet. Az 1960-as szerfás épületek ma már történelmi tények, most nem lehetne alkalmazni őket a termelésben, a maguk idejében azonban fontosak, szükségesek voltak, lényegében a mostani korszerűsítések alapját teremtették meg. A komplex állattenyésztő telepek építése 1965 táján kezdődött, a tervezéstől napjainkig sok idő telt el, de nem sok komplex telep készült el. A megyében működő 88 tsz közül mindössze 26 kért tehenészeti telep építéséhez engedélyt, ezek közül tizenötben kezdték meg a munkát, és még csak hat gazdaságban készültek el és csak kettőben fejezték be a pénzügyek rendezései. Eddig összesen 2688 szarvasmarha férőhelyet létesítettek, további 3932 építése folyamatban van. A termelőszövetkezetek egy része csak az 50 százalékos állami támogatást kapta. Egyéb hitelügyek miatt gyengült az érdeklődés a mező- gazdasági üzemekben a komplex telepek iránt. Elmondotta Somorjai Sándor, hogy a komplex telepeken még nem vehető észre a tejtermelés növekedése, költségeinek csökkenése. Ugyanakkor az egy tehén-ferőhely építésre jutó költség megyei átlagban az országos normatíva — 41 ezer forint — felett van. Sőt az ozorai tsz- ben az országos normát több mint 16 ezer forinttal haladták meg. A bátai tsz-ben a tervezettnél viszont 4 millió forinttal kevesebbe került a telep építése, mert saját építőbrigád végezte a munkát. A komplex telepek még nem dolgoznak nyereséggel. További erőfeszítésekre van szükség, hogy a korszerűen felszerelt telepek gazdaságosan tevékenykedjenek. A vita során éppen a gazdaságosság került terítékre. A mostani árrendszer szerint még háromezer liter évi termelésnél sem gazdaságos a tehenészeti telep. Aparhanton, mint arról a tsz elnöke beszámolt, a 314 férőhelyes telep húsz hónap alatt készült el. Azt tanácsolta, hogy a gazdaságok ne építsenek magtár- padlásos istállót, mert a magtárban folyó munka zavarja az istállóban kialakított technológiát, idegesíti az állatokat a sok jövés-menés, ennek nyomán csökken a tejtermelés. Kifogásolta, hogy az új telepeken nincs megoldva a jószág jártatása, ez a szaporulatra van rossz hatással. Nem tartja helyesnek a ta- karmányos részleg mos lan elhelyezését sem. A komplex szarvasmarha-telepen, Aparhanton és a megyében másutt — nincs lehetőség arra, hogy a leellett szarvasmarhákat megfelelő helyen 1 utókezelésben részesítsék. Fülöp László, bátai tsz-elnök arra figyelmeztette kollégáit, hogy a kivitelezőkkel csak fixáras szerződést kössenek. Megelégedéssel, dicsérően emlékezett meg a MEZÖBER, mint a bátai 522 férőhelyes telep lebonyolítójáról. Kifogásolta, hogy a komplex telepek tömegtakarmányozásához az ipar nem készít megfelelő gépeket, olyan abrakadagoló van forgalomban, amelyet öt ember alig tud mozgatni, ugyanakkor az adagolást nem lehet pontosan beállítani. Dicsérte az ELF A típusú tej kezelő berendezést, de kifogásolta, hogy sehol nem találni a hűtőhöz javító embereket. Nem jól működik a lengőlapátos trágyaszállító sem a komplex telepeken — elvi működése jó, azonban olyan rossz anyagból készítik, hogy naponta szakad-törik a berendezés. Két ember állandóan a szállító javításával foglalkozik Bátán. Hiába a korszerű tervezés, az állami támogatás, k.o a telepen használhatatlan sok üzemzavarral működő ,1-cre', dezéseket kell felszerelni. A komplex telepek tejfeldolgozó berendezését is bírálta: ninc6 mód arra, hogy a tehenek tejhozamát fejéskor mérjék. Lakos József pálfai tsz-elnök vitatkozott az előadóval: minél előbb szükség van megfelelő árrendszer kidolgozására, mert enélkül a korszerű, komplex szarvasmarha-telepek csak félkarú óriások, ráfizetéssel működő gazdasági egységek. Óriási az építési költség, nehezen lehet hitelt kapni— nincs kedve a gazdaságok vezetőinek komplex telep építésébe fogni — állapította meg. A belecskai tsz elnöke kifogásolta egyes hatóságok bürokratikus szemléletét: 408 tehén részére alkalmas épületet — egy tető alatt — a tűzoltóság nem engedélyez üzemeltetni, holott külföldön már ezer szarvasmarhát is tartanak egy tető alatt. Az állategészségügyi előírásokat nem mindenütt tartják be. Az egyik gazdaságban például a sok látogató után kapott az állomány ibc—fertőzést. Kocsolán nem csökkent a tehenészetben dolgozók száma, mert most ugyan kétszer annyi jószágot gondoz egy személy mint a hagyományos tartásnál, de a kiszolgáló személyzet száma megnőtt. Póczik Zoltán a korszerű telepekhez megfelelő állatok kiválasztásának fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy az állattenyésztési felügyelőség a gazdaságoknak a jövőben is segítségére lesz az állomány kiválasztásában. A hasznos vita után a tapasztalatcsere résztvevői megtekintették az alsótengelici gazdaság új szarvasmarhatelepét. Itt Folk János, a gazdaság főmérnöke ismertette az Állattenyésztési Kutató Intézet tanulmányterve alapján készített 400 férőhelyes szarvasmarha-telepét. Az „X” elrendezésű telep korszerű felszerelésével, a legújabb kísérleti berendezésekkel meg- riyerte a jelenlévők tetszését, bár itt egy szarvasmarha-férőhely költsége mintegy 20 ezer forinttal több, mint más komplex telepeken. A tanácskozás résztvevői hosszasan vitatkoztak, beszélgettek a látottakról. Abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben egy működő komplex szarvasmarha-telepet tekintenek meg, és az üzemeltetéssel kapcsolatos egyedi eset tanulságait veszik bonckés alá. —Pj— Sajtókonferencia a VDK nagykövetségén A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának: közelgő 26. évfordulója alkalmából Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete szerdán sajtókonferenciát tartott, amelyen Nguyen Hung Knanh, a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetségének :de'glenes ügyvivője is részt vett. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a VDK megalapítása óta, az elmúlt 25 év során politikai, gazdasági, kulturális és katonai téren egyaránt jelentős eredményeket ért el. A továbbiakban Hoang Cuong részletesen foglalkozott az amerikai imperialisták vietnami agressziójával, amelyet már Laoszra és Kambodzsára is kiterjesztettek. Megemlítette, hogy 1969 eleje óta 1970. augusztusáig az amerikaiak 2,1 millió tonna bombát és 2,3 millió tonna lövedéket „használtak fel” Vietnamban. Ez meghaladja az Egyesült Államok által a második világháború idején felhasznált robbanóanyagok mennyiségét, s egyenértékű 340 olyan atombombával, amit Hirosimára dobtak. A vietnami nép mélységesen békeszerető, de igaz békéért, a függetlenségben és a szabadságban virágzó békéért száll síkra — mondotta ■ és méltatta a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának 1971. július 1-én nyilvánosságra hozott hétpontos javaslatot. Hoang Cuong nagykövet vé4 gül elismeréssel emlékezett meg arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép milyen értékes segítséget nyújt az amerikai agresszió ellen harcoló hős vietnami népnek. Szívből jövő köszönetét fejezte ki a pártnak, a kormánynak, a tömegszervezeteknek, a testvéri magyar népnek a sokoldalú támogatásért. (MTI) Losonczi Pál Helsinkiből vidéki kőrútra indult Helsinki (MTI) Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke feleségével és kíséretével szerdán reggel 8 órakor Helsinkiből vidéki körútra indult. Ez alkalommal elkísérte dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke is és ezt a tényt hangsúlyozottan említik a fővárosi politikai lapok. Először a mustlalal mező- gazdasági technikumot látogatta meg a magyar küldöttség. Losonczi Pált nagy szeretettel fogadták és a tanintézet igazgatója ismertette a finn mező- gazdaság jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy napjainkban az összlakosság 24 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, de a szakértők számításai szerint már a következő években ez az arány 13 százalékra csökken majd. A megművelt terület teljes egészében magán- tulajdonban van, mégpedig túlnyomó többségben kisbirtokosok kezében. Az erdőgazdaságok 25 százaléka viszont állami tulajdon. A tanintézet igazgatója tájékoztatást adott az iskola múltjáról: 1556-ban királyi kastélynak épült és 1840-ben itt alapították Finnország első mezőgazdasági szakiskoláját. Napjainkban mezőgazdasági szakközépiskolaként működik, állattenyésztési és növénytermesztési szakon tanítják a fiatalokat, minden tanévben 1050 órát fordítanak gyakorlati oktatásra. Az Elnöki Tanács i lnöke ezután Pori városába látogatott, ahol az utcákon piros-fehér- Zoid és finn zászlókkal íjj&soNagy János külügyminiszter-helyettes (balról) és Olavi J. Mattila külkereskedelemügyi miniszter kézfogása a finn— magyar konzuli egyezmény aláírása után. A háttérben jobbról az első Olavi Salonen iparügyi miniszter, mellette Rónai Rudolf nagykövet. rakozott lakosság igen lelkes fogadtatásban részesítette. A Városi tanács velencei stílusban épült dísztermében a polgár- mester szeretettel köszöntötte a magyar _ vendégeket. Emlékként átnyújtotta a város ajándékát: egy ezüst tálat, amelybe Pori címerét ötvözték. A városi tanács a vitorlázók egyesületének pavilonjában adott díszebédet Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Az ebéd után az Elnöki Tanács elnöke Kekkonen társaságában megtekintette az Outokumpu Rt. kutatóintézetét és különböző műhelyeit, majd felkereste az egyik szomszédos gyárat. A gyárlátogatást követően Losonczi Pál Uusikaupunkiba utazott, ahol Kekkonen elnök meghívására az „Apu” nevű. jégtörőre szállt. A jégtörő este hat órakor az Iniöi-szigetek felé indult. Csütörtökön délben Turku kikötőjébe fut be a magyar és finn elnököt hozó hajó. Ä késő délutáni órákban Turku városi tanácsa fogadást ad Losonczi Pál és felesége, valamint kísérete tiszteletére. Az Elnöki Tanács elnöke este fél- hétkor indul különrepülőgépen Buda-* pestre.
