Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-24 / 198. szám
A központi programok becsülete A negyedik ötéves terv sajátosságai sokféle nézőpontból összegezhetők. Ez az első középlejáratú terv, amely rnár teljes egészében a módosult gazdaságirányítás új közegében valósul meg; ez az az ötéves terv, amely a termelő- szféra hátterét — az úgynevezett infrastruktúrát: a közlekedést és a lakásépítést, a kereskedelmi forgalmat és a szolgáltatásokat — kiemelt ütemben korszerűsíti, fejleszti. A negyedik ötéves terv a mezőgazdasági nagyüzemek általános megszilárdításának programja, és olyan öt esztendős terv, amely első ízben kapcsolódik a népgazdaság fejlesztésének távlati, évtizedekre körvonalazott előirányzataihoz is. Ismeretes, hogy a terv egész sor, úgynevezett központi fejlesztési programot rögzít, ezekre építve a fejlődés más fontos részletelőirányzatait. Érdemes a szokásosnál valamelyest tágabb horizontot rajzolni e központi programok mögé, bemutatva, hogy gazdaságfejlesztésünk alapvetően új vonásáról, lényeges elvi újdonságról van szó. Ami a hátteret illeti: napjaink fontos világgazdasági irányzata, hogy nemzeti keretekben mind határozottabban megszűnőben van a termelésnek nemcsak a múlt századra, de még századunk első felére is nagymértékben jellemző, horizontálisan széles kiterjedtsége, vagy fogalmazzunk prózaibban: vegyeskereskedés jellege. A termelés gyártmányskálájának erőteljes szűkítése, ezzel párhuzamosan a termelőerők koncentrációja különösen az, iparilag gyorsan fejlődő kis országokra jellemző. Sajátos vonás, hogy ezeket az országokat egyszersmind a külkereskedelmi mérleg krónikus deficitje is általánosan jellemzi — érvényes ez Dániától Norvégiáig, s tegyük hozzá: Magyarországig. A koncentráELFEKVÖ KÉSZLETBŐL ELADÁSRA KÍNÁLUNK: albán bitument vas dobban, telített fenyő vezetékoszlopot, vasbeton oszlopgyámot, parafalisztet, AC hullámlemezt, tetőfedő palát, Banol M (gumialátétes mozaikparkettát), duzzasztott perlitet. Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat anyagosztálya Szekszárd, Keselyűsi út 6. Telefon: 123—30 Ügyintéző: Stern. (334) Népújság 1971. augusztus 24. lási irányzat, valamint a külkereskedelmi deficit között meglehetősen egyértelmű — bár különböző tőről fakadó — kapcsolat figyelhető meg. A lényeg röviden szólva az, hogy ezek az országok a gyors ipari fejlődés termelési feltételeit általában importra, és különösképp nagymértékű anyag- és energiahordozó importra alapozzák, amiért természetesen fokozódó mennyiségű és értékű kivitellel kell fizetniök. Ez a kényszer, amely a külkereskedelmi mérlegben tartós fáziseltolódással — a behozatal és a kivitel jellegzetes különbségeivel — kapcsolódik össze, egyszersmind fontos ösztönző ahhoz is, hogy a gazdálkodás, a fejlesztés alkalmazkodjék az adottságokhoz, például .az anyag és energiafeltételekhez, s hogy a termelés gyorsan koncentrálódjék ama kevés de előnyösen előállítható termékre, amelyek piacképesen, nagy sorozatokban termelhe- tők és értékesíthetők. A koncentrálási törekvések tényezőinek szövevényébe tartozik természetesen a termelés korszerűsítésének manapság rendkívüli tőkeigényessége és kutatásérzékenysége is — mindez pedig azt jelenti: érdemesebb a korlátozottan rendelkezésre álló eszközöket — munkaerőt és tőkét — a legelőnyösebben előállítható termékekre összpontosítani. A folyamat, amelyet vázlatosan jellemeztünk voltaképpen nem egyéb, mint a gazdálkodás struktúrájának átalakítása, korszerűsítése, a termelési tényezők állandó átcsoportosítása, a költségek és az eredmény naprakész szem- beállításával, az optimális előny érdekében. Ha most már ebbe a tág összefüggésrendszerbe ágyazzuk negyedik ötéves tervünk központi fejlesztési programjait, akkor a cél világosan kirajzolódik. A terv voltaképpen ezekre a központi programokra alapozta a népgazdaság struktúrális átalakításának egész tartópillérrendszerét, más szóval: erőink koncentrálásának centruma, a távlati fejlesztési célokra összpontosított erővonalak kiindulópontja itt határozható meg. Elegendő bizonyítékként egyetlen pillantást vetnünk néhány fejlesztési programunkra. íme csak címszavakban: a textilipar rekonstrukciója teremt alapot ahhoz, hogy idővel módosíthassuk árrendszerünknek azt az alapvető gyengéjét, hogy a ruházati termékek fogyasztói árai nemcsak a nemzetközi arányok de jóval a hazai ráfordítási színvonal felett helyezkednek eL A közúti jármű- program — egyebek között — Európa első autóbusz-termelőjévé és -exportőrévé teszi hazánkat, ami jó példa arra, mit jelent a valóságban néhány előnyösen értékesíthető termékre összpontosítani erőinket. Az építőanyagipar fejlesztése lehetőséget teremt az A dombóvári Alkotmány Tsz-ben egész építőipar modern, iparszerű megújítására; a számítógép-program nemcsak azért fontos, mert új és élvonalbeli iparágat honosít meg hazánkban, hanem azért is, mert az elektronikus számítógépek széles körű alkalmazása korszerűsíti, hatékonyabbá teszi egész gazdálkodásunkat és termelésirányításunkat. Az állat- tenyésztés fellendítése, ezen belül az iparszerű sertéstelep, hálózat kiépítése egyértelmű azzal, hogy egységnyi földterületről, a takarmánytermelésre alapozva, a korábbinál sokkal több értéket „húzunk ki”, ami nemcsak a hazai ellátás, hanem a külkereskedelmi mérleg szempontjából sem mellékes. Nem soroljuk tovább a programokat; ez is elegendő annak érzékeltetéséhez, hogy a negyedik ötéves terv központi fejlesztési programjai valóban hordozói a népgazdaság korszerűsítési irányzatainak. Amiből egyszersmind az is következik, hogy e programok megvalósítási módozatai, akadályainak leépítési feladatai sem mérhetők a gazdálkodás általános és megszokott mércéivel. Gyakorlatibbra fordítva a szót: nem újdonság arra utalnunk, hogy a közismerten feszült beruházási körülmények közepette enyhén szólva nincs kellő biztosíték arra, hogy a negyedik ötéves terv egy-egy előirányzott fejlesztési célja vagy objektuma időben és a tervezett ' költségekkel megvalósul, ám rendkívül fontos, hogy ez az általános negatívum lehetőleg mind kevésbé érvényesüljön a központi programok esetében. Ha valahol, akkor itt túlzás nélkül létszükséglet, hogy minden erőt — finanszírozási eszközöket csakúgy mint kapacitást — összpontosítsunk az előirányzatok hiánytalan megvalósítására. A Központi Fejlesztési Bank — csak helyeselhető módon —, az idei szűkült hitelezési lehetőségek közepette olyan módon alakította át finanszírozási módszereit, hogy elsősorban a központi programokhoz, illetve a kapcsolódó vállalati fejlesztésekhez folyósít beruházási hiteleket. Meglehet, hogy jó néhány visszautasított — más jellegű — vállalati hitelkérelem vitákat, ellenvéleményeket ébreszt, de ezt határozottan vállalni kell. Éppen a központi fejlesztési programok esetében lenne szükség arra, hogy példát teremtsünk a gyors, hatékony, eredményes beruházáspolitikára, hogy tehát a gyakorlatban próbáljuk ki és érvényesítsük a koncentrálás nagy népgazdasági előnyeit. A központi fejlesztési programok egysizersmind azt is feltételezik, hogy a megvalósításukban közreműködő minden vállalat, sőt minden dolgozó érezze milyen jelentőségű munka részese. Ha valahol, itt valóban a szó pontos jelentésében érvényes, hogy a jövő, az ország holnapja érlelődik a fejlesztési programok megvalósulásával. Ehhez mért felelősség várható el mindenkitől, aki valóra váltásának részese. TÁBORI ANDRÁS i ' A szalma betakarítása óta végzik a vetőszántást a träte» torokkal. Kató; Gátival# _ IlÍ Az idén készül el a tsz saját tervezésű magtisztítója^ képünkön „kuli” zsákológéppel a kitárolást végzik,, Három hete került „benépesítésre” a 2010 hízóférő-: helyes komplex sertéstelep, (
