Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Holnaptól s Ez a világ nem a nábobok világa ' Két héten át Az epés olvasó átfutja a címet, és a következőket mondja: A kutya ugat, a karaván halad. Qok igazság van ebben sajnos, minthogy az ösz- szefonódás, a protekcionizmus, a nábob magatartás közéletünk mérgező gyomnövényeként, szinte kihívóan díszük, s attól, hogy elítéljük, kiátkozzuk, esze ágában sincs megszűnni. Illetőleg az egyik helyen megszűnik, megszüntetik, a másik helyen viszont újból gyökeret ver, szívós, akár a tarack és pusztít, mint az aranka. Mintha a kisközösségek sem mutatnának kellő határozottságot, mintha elintézettnek tekintenék a protekcionizmust, a nábob-szemléletet azzal, hogy lenézik, elítélik, megvetik. Ez viszont nagyon kevés. A helyenként szinte már leplezetlenül űzött, kihívó nagylábon éléq ellen cselekvő erély- lyel fellépni elsősorban a párt- szervezetek dolga, de a KISZ, a szakszervezet helytállásán is nagyon sok múlik. A bátorítást újból megkaptuk a X. kongresszus határozatából, és folyamatosan kapjuk a megye politikai vezetőitől. Egyáltalán, mit is nevezzünk nábob-szem- léletnek? A viselkedésben, az életvitelben mindazt, amely eltér a dolgozó emberek életmódjától, s emiatt jogos ellenérzést vált ki a környezetből. S tulajdonképpen az odafigyeléssel nincs baj, de a cselekvéssel annál inkább. Meglátjuk, észrevesszük Szekszár- don, Kocsolán, Bonyhádon, TaRövid határidőre, vagy azonnalra is szállít és beépít 20 TONNÁS Ü.J HÍDMÉRLEGET Görcsönyi Áfész mérlegjavító üzeme Szekszárd, B. Balogh A. u. 8. Telefon: 123—86. (x) másiban, vagy bárhol az összefonódást, a nábob-magatartást, de nem teszünk ellene eleget. Meglátjuk? Hát hiszen nyíltan, sőt kihívóan mutatja magát, amikor megy a kivételezés, a rongyrázás, az'érdemtelen előnyszerzés, és mindaz, ami ide tartozik. ■ „Nagyon nehéz. Olyan ez, mint a bükkönn. Belevágom a kaszát az egyik sarkán, és megmozdul, visszafogja az enész tábla." — mondia sok elvtárs láradt legyintéssel. Mások többnyire a felsőbb szervektől várják az elveket men- csúfoló magatartás, viselkedés felszámolását. Sokan viszont meg abban a tévhitben élvek, hogy akik semmibe vészelt a szocialista erkölcsi normákat, nos, énven azért veszik azokat semmibe, mert elmozdíthatat- lanok. Messzire ér a kezük, összeköttetésekkel rendelkeznek. és az jár várul, aki „kikezd" velük. Némelykor csakugyan előfordul, hogy amikor belső vagy külső nyomásra, elkerülhetetlen a viselt dolgok kivizsgálása, hát mintegy ar- eulcsavásként éri a tisztességes embereket az a körülmény, honit a kivizsgálok számtalan módon lekötelezve, nem az ügy kivizsgálásával, hanem elsimításával foglalkoznak. in ilyen. Főleg akkor és ott van Heien, ahol a pártszervezet, a KlSZ-szerve- zet. a szakszervezet erőtlen, elnéző, s a kivizsgálást vAnző személy érdekelt abban legjobban, hogy ne kerüljenek nan- fényre a disznóságok. Ilyenkor még az sem vigasz, hogy a.ddin jár a korsó a kútra, min el nem törik. Biztos, hoay eltörik, de nem siettetni megalkuvás és gyávaság. Az persze a valóságos helyzet, hogy a nábob magatartásé ember, szinte mindig kifogástalanul adminisztráUa magó.t, sok a lekötelezettje, de az azért mindenkévven csak látszat, hogy „tartják”, s szemen szedett hazugság, hogy a kiskirály, az öntelt vezető münden nagyembert a markában tart. Ez egyszerien nem igaz. Itt az ideje, túljutni azon a naivitáson, hogy az autóból kiszálló, a termelőszövetkezet számlájára vedelő ember nagyember. Szinte soha nem az. Csak a ravasz, a fondorlatos taktika mutatja annak, hogy lóvá tegye a helyi közvéleményt, a szövetkezeti tagokat és elejét vegye a gerinces, jogos fellépésnek. Lássuk be végre, hogy a potyalesők azzal is nagy politikai kárt okoznak, hogy a szövetkezeti gazdák „kábítására” nagyember pózban tetszelegnek, holott legtöbbször jelentéktelen beosztásban dolgozó előadók, üzletkötők, ügyintézők, akik a termelőszövetkezeteket tartják jó terepnek ahhoz, hogy nemlétező valakiságukban kiéljék magukat. Jól ismerjük a fajtáját. Akad nem is egy szekszárdi hivatalnok, aki a megyeszékhelyen megjátssza a jófiút, de a termelőszövetkezeteket, ahol elég ostobák ahhoz, hogy etessék, itassák, saját hitbizományának tekintve kihasználja, s estéről estére pityókása.n, teli hassal fejezi be kiküldetését. Itt az ideje visszautasítani azt a hazug érvelést is, amely az üzleti tárgyalások eredményességéhez nélkülözhetetlennek tartja a konyakot, a csirkepörköltet, a rétest, magyarul a vedelést, a zabálást. Közzsebre természetesen. Nem és nem. Okkal-móddal megengedheti magának bármelyik üzem, vállalat, intézmény a vendéglátást, a repre- zentálást. De az már túl sok a jóból, amikor üzleti tárgyalások ürügyén a községi presszó mindennap, minden másnap a tivornya színhelye reggeltől napestig. S még van képe némelyik elnöknek azt mondani, hogy ez a gazdaság érdekében történik. A tagok ne fogadják el, ne .higgyék el. Ne fogadják el és ne tűrjék el azt, ami Tolna megye két-három közös gazdaságában szinte mindennapos dolog. Ismerünk olyan elnököt, aki úrhatnámságban hovatovább túltesz a dzsentri világ leghitványabb figuráin, minthogy élete nem áll másból, mint közösségi munka címén végzett balatoni víkende- zésből, vendégfogadásból, nagyvonalú ajándékozásból, ügyintézésnek álcázott sétako- csizásból, kirándulásból és pökhendi hangoskodásból. Tfi a világ nem nábobok világa. Aki mégis annak tartja, a vezetői beosztásra méltatlan. Tolna megye gazdaságvezetőinek nagy-nagy - többsége a közösség érdekeit szem előtt tartva, elhivatottan, környezete legnagyobb megelégedésére végzi munkáját. Rájuk nézve is sértő tűrni, elnézni annak a néhány életművésznek az ügyeskedését, aki falujában kényúrnak, minden írott és íratlan törvény felett állónak tartja, hiszi magát. Külső segítséggel, de belülről kell őket kipiszkálni, s félelem nélkül, mert nincs erejük, nincs hatalmuk. Ami van, az csak szappanbuborék. Sz. P. nyári vásár Megyénkben egységesen augusztus 2—14 között kerül megrendezésre a szezon végi kiárusítás, a nyári vásár. Mintegy 8 954 000 forint értékű méteráru, konfekció, kötött divatáru és cipő kerül leértékelt áron a vásárlóközönség rendelkezésére.. Az áruk 20—30—40 százalékos engedménnyel vásárolhatók, számítások szerint kb 2 700 000 forint megtakarítási lehetősége van ez idő alatt összességében a megye lakosságának. A leértékelésbe a tőkés importáru, szintetikus női leánykaharisnya, harisnyanadrág és szintetikus női és férfizoknik kivételével minden árucikk bevonható. Értesüléseink szerint áruellátás szempontjából csupán a cipők és szandálok értékesír tése területén lesz némi fennakadás a hétfői napon, tegnapig ugyanis félévi leltározást tartottak a cipőnagykereskedelmi vállalatnál. A további napokon a cipőellátás is megoldódik. — R — Új színfolt Dombóváron a Molnár György utcai lakótelep Jelenleg öt 16 lakásos és egy 8 lakásos lakóház épül és a tervek szerint az év végére átadásra kerül. Örök legenda ? Szekszárdi legenda címmel a ^ Nép- szabadság 1960. évi május elsejei számában Faludi András riportot írt. Ebben számol be a szekszárdi fiatalok nagy terveiről. Arról, hogy egy év alatt ifjúsági ház épül egy mesterséges tó partján, ahol nyáron csónakázni és fürdeni lehet majd, s korcsolyázni telente. S ezt az idilli környezetet körülöleli az ifjúsági park. Faludi András riportja azon első írásos bizonyítékok közé tartozik, ahol először felbukkant a szekszárdi ifjúsági park megépítésének gyönyörű legendája. S a legenda, immár örök életre tör. Tizenegyedik éve tartja magát, kon nőkul, néha-néha új színekkel gazdagodva, kiterebélyesedve, majd új elképzelések álomködébe simulva. De a legenda eredeti magja mit sem . változik: ifjúsági parkot építenek a KISZ-esek. A tizenegy év alatt gyerekek értek ifjakká és ifjakból lettek éltes korú felnőttek. KISZ-vezetők váltották egymást. De az ifjúsági park legendája . tartja magát. Igaz, a helye az évtized alatt többször változott. A Faludi-cikk a megyei tanács mögötti területre képzelte, aztán egy ideig a régi megyeháza udvarán funkcionált is, majd a város, határába a deltába helyezték, s már évek óta a Kálvária oldalába tervezik megépítését. * És hol tartunk most? — A szekszárdi tanács végrehajtó bizottságával 1969. augusztusában együttműködési tervet dolgoztunk ki. Ennek is része az ifjúsági park és a KRESZ- park megépítése — mondja Keresztes János, a városi KISZ-bizottság titkára. — A múlt év őszén és tavaszán összesen körülbelül egy hónapig 30—35—40 gyerek volt ott napi 2—2 órát. Földmunkát végeztek; meg fákat vágták ká, bozótot és szőlőt irtottak. Elkezdték az utak kivágását is. Középiskolások és nyolcadikosok dolgoztak ott, becsülettel. — Hol tartanak jelenleg? — Idén még nem dolgoztunk ott. Majd ősszel szeretnénk folytatni a múlt év gyakorlatához hasonlóan délutános módszerrel. — A terület átalakításának van terve? — A városi tanács költségvetési üzeménél. Öle adják a társadalmi munka szakirányítását. — Mekkora területen kell parkosítani? — .:: Nem tudnám pontosan megmondani ... — Költségvetése van ennek a munkának? — Úgy tudom, a városi tanács 500 ezer forintot szánt e célra. — Mennyit használtak már fel ebből az összegből? — Mi nem használtunk fel. Esetleg a költségvetési üzem .. Nem tudom .. — Mennyi társadalmi munkaórára van szükség az ifjúsági park kialakításához? 1 — ... Nem tudom, hogy ezt kiszámolták volna’ ..... Valahogy úgy van ez a z egész, hogy: magam sem tudtam, mit vállalok, amikor ezt vállaltam. Kínos örökség. Többen tervezték már az elődeim is. Tenger munka kell oda. — Megvalósítható? — Nagyon elhatároztam, hogy most már csak azért is megcsináljuk. — Kiszabtak valamilyen határidőt? — A már említett együttműködési terv szerint 1971. július 1-én kellett volna átadni. « — Átadási határidő? — Nem tudok róla, hogy lenne, — A park terve? — Társadalmi munkában a tanácsi tervező emberei készítették el. Olyan a jellege, mint egy lakóterületi parknak. Szerintem nem jó a terv. Ifjúsági parknak úgynevezett vadparkot tüdnék elképzelni. A természetes környezetet kellene jobban megtartani. Az új beszélgetőpartnerek: Szabó Zoltán, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezető főmérnöke, Vilinovszky Ferenc, a költségvetési üzem műszaki vezetője és Csák Péterné főkönyvelő. — Költségvetés? — Részletes költségvetés nem készült, csak felbecsült. De azóta már az is elavult, hiszen sokat változtak az árak. — Mennyi társadalmi munkaórára van ott szükség? — Egyszer már kiszámoltuk. Ha jól emlékszem, 5000 óráról volt szó. — Mekkora területen fekszik majd a park? — Húsz hektár... — Van az 25 is ... — Ezt csak a Földhivatalnál tudnák megmondani. — Megvalósíthatónak tartják ezt az elképzelést? — Ilyen formában nem. Munkatábor jelleggel legfeljebb. Mint ahogyan most közreműködnek a fiatalok az ’ óvoda építésénél. — Ennek is az lesz a vége, ami a KRESZ-parknak. Akkor lesz belőle valami, ha a költségvetési üzem csinálja meg. Ha szerepel a tervünkben. — A városi' tanács negyedik ötéves terve fásítási programjában szerepel ha jól tudom, ennek a területnek a rendezése is. Akkor majd meglesz. * Ez a helyzet tehát napjainkban. Tizenegy éve ugyanez a helyzet. Véget kellene vetni a szekszárdi legendának. Megfelelő és becsületes tervre volna szükség. Részletes és alapos költségvetés kellene. Amikor ezek elkészültek, meg kellene határozni, hogy mit lehet társadalmi erőből — és menynyiből — elvégezni. Ezeknek a tényeknek az ismeretében kellene a városi KISZ-bizottságnak megtárgyalni, hogy képes-e vállalkozni a feladat végrehajtására. Mert milyen vállalás az, ha a vállaló nem tudja, mi vár rá? Ilyen, — semmilyen. Manapság már hálátlan dolog a szekszárdi ifjúsági parkról beszélni, s .még hálátlanabb írni. Annyi irodalma van — ha összeadjuk a felajánlásokat, a határozatokat, a terveket, a szerződéseket, az újságcikkeket, amelyek e tárgyban íródtak —, hogy a parkot, mármint a majdani parkot befedhetnénk vele. (Igaz, felelőtlen a kijelentés hiszen még az sem tisztázódott, hogy mekkora lesz ez a park!) Tizenegy év, hosszú volt a komolytalanságra. Véget kellene vetni a szekszárdi legendának. Elég volt abból, hogy új és új variációkat' találjanak ki ez ügyben. Elég a mendemondából, a meséből. Szóval a legendából. Most már tenni is kellene az ügyért igazán, és komolyan, hozzáértéssel cs felelősséggel. Vagy ismerje be a város fiatalsága — mert ehhez is erő Kell, — hogy e feladat végrehajtására képtelen; MÉRV ÉVA