Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-23 / 197. szám
Nyári könyvslágerek in. TALÁLKOZÁS A VÁRBAN 1. A katonaság vonult nyugat felé. Április tizenhatodikén a 2. Hadsereg hadosztályai erőszakos átkelést hajtottak végre a Neisse folyón, egy páncélos hadtest Drezda irányában nyomult előre, kelet felé pedig hadifoglyok vánszorogtak végeláthatatlan sorokban. A háborúnak azonban még nem volt vége. Az S3 páncélos hadosztályok még kétségbeesetten ellenálltak, a Wehrmacht-törzs- karokon még ellentámadásokra gondoltak, amélyek megállíthatnák a Berlin ellen irányuló támadást, Schönner tábornagy észak felé készült támadni. A 2. Hadsereg vezérkara a Neissétől nyugatra, egy német kisvárosban rendezkedett be. A főtéren útjelző táblát állítottak fel: Drezda felé, Budziszyn felé. A tehergépkocsik egymás után kerülték ki az egyik, német „tigris” roncsait és kapaszkodtak felfelé a kaptatón, végig a csúcsokon kanyargó országút fehér szalagján. Az úttól nem messze lévő kis ház ablakából jól lehetett látni ezt az országutat, a városkát is meg az erdőket, amelyekben még állt a harc. Az őrnagyi egyenruhát viselő tiszt elfordult az ablaktól és ránézett a fogolyra, akit éppen kihallgatott. A kihallgatás már hosszú órák óta tartott, az őrnagy bele is fáradt, de amikor németül tette fel a kérdéseket és a fogoly szemében mindig ugyanazt a riadt elképedést látta, különös örömet érzett, amilyenben rajta kívül a hadsereg törzskarán aligha lehetett része bárkinek is. Végre-valahára annyi német mundérban végigcsinált esztendő után önmaga lehetett; nem játszott, nem színlelt, megszabadult a kínzó tudattól,, hogy még egy vigyázatlan izó/ vagy mozdulat is elárulhatja. A hadifogoly mozdulatlanul ült a széken és .várta a soron következő kérdést. Tiszt volt, százados, a neve Broil, és ha az őrnagy megmondta volna a nevét, amelyet a német hadseregben viselt, ha megmondta volna, hogy Hans Klossnak hívták, azonnal kiderült volna, hogy bőven akad közös ismerősük. sőt már találkoztak is nemegyszer. Broil százados ugyanis az Abwehrben dolgozott és óriási jelentőségű információkkal szolgálhat. A kihallgatás tehát figyelmet és türelmet követelt. Ugyanezen véleményen lehetett az íróasztalnál ülő ezredes is; kigombolta zubbonyát, és izzadó homlokát töröl- gette, mert az idei április csaknem kánikulát hozott. — Ismételd meg a kérdést — dörmögte az őrnagyhoz fordulva. — Még egyszer kérdezem — az őrnagy hangja határozott és nyers volt —, hová rejtette Ring az okmányokat? Broil nem szólt. Arcán mosolyféle játszott. Tenyerével végigszántott borostás képén. — Az őrnagy úr úgy beszél németül, mint... — Beszélek — szakította félbe nyersen. Azon tűnődött, hogy ez a Broil csakugyan nem tudia, vagy csak tetteti magát? Válaszai mintha őszinték lettek volna, bár látszhatott is. Az őrna°y tudta. ho°y ezek az emberek tudnak látszani. Broil átlátott a szitán és hamar rájött, hogy mit jelentenének Ring dokumentumai a lengyel kémelhárításnak, hogy mit jelentene a wroclawi Abwehrstelle archívuma. Az őrnagy nemegyszer hallott róla hírszerző munkája során; Ring ezredes (egy alkalommal találkoztak az ezredes úrral) lengyel területen toborzott ügynököket. A konspirá- ciós munkára ő készítette elő az embereket, akik a saját területükön maradtak, és csak a parancsra, csak a jelre vártak, hogy munkához lássanak. Klossnak e munka levéltári anyagára volt szüksége, meg kellett szereznie az archívumot. — Esküszöm, nem tudom — mondta újra Broil. Az őrnagy a beszélő hangját figyelte. A német most nyugodtabban válaszolgatott, magabiztosabbnak látszott. — Tehát azt állítja, hogy Ring ezredessel első Ízben Bischofsfeldén találkozott? — Igen — felelte Broil. — Hazudik! — kiáltotta. — Álljon fel! — még feljebb emelte hangját és érezte, hogy az ezredes erősen figyeli. — Januárban részt vett a hírszerző tisztek eligazításán Wroclawban .. — Igen — suttogta Broil. — Honnan tudja? — Most újra félt. — De ... — Csak az igazat mondani! — Akkor csak néhány szót váltottunk. Néhány közömbös mondatot. Aztán csak Bischofsfeldén találkoztam vele pár órával az önök katonasága bevonulása előtt. Saját fedezete volt,... — Az archívum vele volt? — Igen. Benzint adtam neki. Mindössze annyit mondott, hogy az archívumot valahol a közelben akarja elrejteni. Azt nem mondta, hogy hol. — Nem is sejti? — Őrnagy úr — szólt Broil és hangja elcsuklott. — Én az igazát akarom mondani... Az őrnagy úr úgyis sokat tud, én pedig... — Mit mondott még? — Azt, hogy hátrahagy valakit, aki fog rá vigyázni — nyögte ki a német. — Hol tartózkodott a Bischofsfeldén? — Az egyik rokonánál. Az is Ring. Gyógyszerész. Helyesebben annak a családjánál, mert a gyógyszerészt behívták. Két órát tölthetett ott... Az őrnagy még feltett egykét kérdést. Broil megmaradt állítása mellett; lehet, hogy csakugyan nem tudta? Ring tapasztalt Abwehr-tiszt volt. Miért tájékoztatta volna ezt az embert? Az ezredes is azon a véleményen volt, hogy a fogoly 16 évet betöltött lányokat szövőnek felvesz a Pamuttextilművek Jacquard Szövőgyára. A betanulási idő 12 hét. Ezen idő alatt havi 1050.— Ft bruttó fizetést és napi 1.— Ftért ebédet biztosítunk. Lakást, minimális térítés mellett, leá.i.yotlh .nszerű elhelyezésben adunk. Jelentkezés írásmindent elmondott, amiről tudomása volt. Amikor Brollt kivezették, egy pohár teát tolt az őrnagy elé. A tea hideg volt és túl édes. Hallgattak, egyikük sem akart elsőnek szólni arról, ami egyszerre jutott eszükbe. Az ezredes az asztal alól üveget vett elő, és a vodkát bögrékbe töltötte. Messziről a tüzérség veretése hallatszott. — Dél felől — mondta az őrnagy. — Nowak főhadnagy —szólt az ezredes — átfésülte Bischofsfelde környékét. Egy régi vár meg egy tó van ott és sok erdő ... Semmit sem talált- Sehol semmi nyom ... Mindketten tudták ezt jól. Azzal is tisztában voltak, hogy az, vagy azok, akiknek Ring a gondjaira bízta az archívumot, előbb-utóbb rájönnek, hogy az okmányokat veszély fenyegeti, és akkor inkább megsemmisítik, de nem engedik, hogy az anyag lengyel kézre kerüljön. — Meg kell szereznünk az archívumot — ismételte meg az ezredes, isten tudja, hányadszor. Az őrnagy az ablakhoz lépett. A nyugat felé futó utat nézte és arra gondolt, hogy újra megkezdődik, újra vissza kell térnie szerepéhez, amelyről a legszívesebben már elfeledkeznék. — Mikor indulhatok? — kérdezte. Végre elhangzott..; — Jól jegyezd meg, én ilyen parancsot nem adok — jelentette ki az ezredes. — Náluk véged van. — Bischofsfeldén a mieink állomásoznak... — A mieink — mormogta az ezredes. — Nem a páncélos hadtest parancsnokságára indulsz. Front van ott! Az ördög tudja, mi történhet még. Az őrnagy nevetésben tört ki. Mint rendesen, amikor az akció megtervezéséhez kezdett, habozása és nyugtalansága most is messze tűnt, már a részleteket dolgozta ki magában, amelynek óriási jelentőséget tulajdonított, a feladat végrehajtása ugyanis a részletektől függött. — Hihető legendát kell kitalálnom — mondta. — A bekerítésből sikerült kisiklanom, persze polgári ruhában, útban vagyok Schömer törzskarára. Ilyesféle mesét mondok majd. — Melléd adom Nowak főhadnagyot segítségül. Majd tartja a kapcsolatot az egység- parancsnokokkal. Megadod neki az utasításokat. Ügyes fiú, nem buktat le. Az őrnagy hallgatott. Újra Hans Kloss kapitánnyá változott, visszabújt régi bőrébe; rápillantott órájára. Mindjárt beesteledik. Nowak főhadnagy elviszi kocsin Bischofsfeldéig, de a városkába természetesen már egyedül megy. Tenyerével az arcát ellenőrizte. Jó, hogy reggel már nem volt ideje borotválkozni, fáradtnak és kiéhezettnek kell lennie; olyan tisztnek, aki napok óta az erdőben tévelyeg ... — Mi persze semmit sem tudunk erről a Ring-családról? — kérdezte a biztonság kedvéért. Az ezredes megrázta a fejét. (Folytatjuk) ban, a PTM Jacquard Szövőgyár mur.kaerő-gazdálkodási osztályán. Budapest, XIII., Szekszárdi u. 19—25. (9) Villanyszerelő Vállalat Beremend munkahelyre azonnal felvesz villanyszerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat. Jelentkezés; Beremend, Cementmű VlV-kirendelt- ség, vagy VlV-kirendeltség Pécs, Rákóczi u. 65—67. (7) „Az a pofon akkora volt, hogy csak tizenhárom év múlva kezdtem ocsúdni kábulatábólígy kezdődik Henri Char- riére nagy sikerű, Pillangó című regénye, mely Párizshoz hasonlóan (ahol egy év alatt egymillió példányt adtak el), Szekszárdon is megnyerte az olvasók tetszését. Leposa Dezső, a szekszárdi könyvesbolt vezetője szerint ez a könyv vezet a nyári könyvslágerek listáján, ötszáz darabot rendeltek belőle, de sajnos csak kétszáznegyvenet kaptak, ami néhány nap alatt el is fogyott. Az idei nyár nagyon kedvezett a könyvbarátoknak, hiszen több remek szépirodalmi müvet jelentettek meg a kiadók, mellyel a gyakran „uborkaszezonban” telő nyarat felélénkítették. A szekszárdi olvasók szívesen vásároltak K. Rokosszovszkij Katonai kötelesség című könyvből, szintén sok fogyott Bulgakov drámáiból, Paszternák Luvers gyermekkorából. Németh László Égető Észtere — mint már annyiszor — e nyáron is az olvasók kedvenc könyve volt. Az üzlet vezetője elmondta azt is, hogy ezen a nyáron verseskö- tetekből is sok fogyott, egyedül a József Attila-kötet volt hiánycikk. A téli hónapokban az üzletnek körülbelül háromszázezer forintos a forgalma, s ehhez viszonyítva a nyári hónapok kétszáz-kétszázhúsz- ezres forgalma igen magasnak számít. Persze mint mindig és mindenütt, problémák akadnak itt is. A jól sikerült kedvelt Panoráma sorozatból már csak három — NDK, Szovjetunió, Ausztria — kapható. Az egyre növekvő turizmussal párhuzamosan sajnos nem emelkedik az idegen nyelvkönyvek, szó- > tárak száma, választéka. Pél- * dóul a szerb-horvát—magyar útiszótárból mindössze húszat kapott az üzlet, s még legalább száz fogyott volna el. A német—magyar útiszótár nem érkezett meg időben — tíz napja kapták csak meg. Az olasz—magyar úticzótárból is legalább száz elfogyott volna, de be kellett érniük az eladóknak és a vásárlóknak a tavalyelőttről megmaradt három darabbal. Ezenkívül egyáltalán nem lehetett kapni nyáron német és angol nyelvkönyvet. Viszont a táncdalfesztivál daloskönyveiből már kétszázat adtak el. s utólag is kellett igényelni belőle. Az utórendelésekkel kapcsolatban egy érdekes adat: a Forsyte Saga-ból országosan nyolcvanezernél tartanak a kiadásban, Szekszárdon háromszáz darab fogyott el, s még háromszázat) rendeltek meg. — Gyakran mondjuk, de mégsem elég sokszor, hogy javulhatna a könyvkiadásunk, s ez nemcsak az üzlet dolgozóinak, hanem a vásárlóknak is kívánsága. — mondja Lep osa Dezső, az üzlet vezetője. — hm Csepeli kerékpárok harminc országba A Csepel Vas- és Fémművek Kerékpár és Varrógép Gyár legsikeresebb terméke a jól ismert „Csepel" kerékpár. A kerékpárok exportképességét bizonyítja, hogy több mint 30 országban vásárolják. (MTI fotó — Király Krisztina felv. — KS) Dolgozókat felvesz
