Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
Amiről beszelnek, amiben tenni kell Gondolatok a törzsgárda hétköznapi megbecsüléséről | Ember és gép együttes erővel dolgozik Építik Ujdombóvár csapadékfőgyűjtő csatornáját. A 17 millió forint költséggel épülő csatornarendszer az Erkel Ferenc utcától a Kapósig fogja vezetni a csapadékot. Foto: Gottvald. ' SzfefcDÁN: MUCSI PÉNTEKEN: LÄPAFÖ „Szolgáltaié járat”— menetrend szerint Egy ember is el tud rontani •egy helyes, sokak által köve- . tett törekvést, ha engedik, ha . tűrik. Van még ellentét a kinyilatkoztatások és a mindennapok cselekedetei között. De . ne korlátozódjék a munka- . helyükhöz hűséges, élenjáró dolgozók elismerése az ünne- . pekre, ne fejeződjék be azzal minden, hogy dicsérő szavak kíséretében átnyújtják a törzsgárdának kijáró jelvényt és némi pénzt. Semmissé válhatnak a mégoly igaz szívből mondott, a valóságot tükröző szavak is. ha vele ellentétben bürokratikus eljárást, nemtö- , rődömséget tanúsítanak azok iránt, akik bebizonyították, hogy rájuk jóban, rosszban . mindig számíthatnak. Nem véletlen, hogy több üzem párttaggyűlésén mosta- nában éppen a kommunista kollektívában érett meg a fellé- pésre nógató felismerés, és . éppen a párttaggyűlés plénu- mán sürgetik a tettekben is megmutatkozó, érezhető, kézzel fogható elismerést. „Adjanak a véleményükre. Érezzék, hogy ők itt számottevő emberek” — fogalmazták meg az útmutatást, illetőleg megszabták a szakvezetők teendőit. A vadászati világkiállítás rendezői gondoltak arra, hogy a látogatók tízezrei lesznek majd kíváncsiak a kiállítás látnivalóin túl a magyar vadászat „kulisszatitkaira”, tehát arra, hogy hol és milyen körülmények között él a híres hazai trófeás vadállomány és miképpen éri el a magyar vad- gazdálkodás világraszóló sikereit. Az IBUSZ — a vadgazdaságok segítségével — a világ- kiállítás idején minden érdeklődő számára lehetővé teszi, hogy meglátogassa azokat a zárt vadászterületeket és természetvédelmi rezervátumokat, amelyek különben a vadállomány háborítatlan fejlődése érdekében a látogatók elől egész évben „zárva” vannak. Egyebek között a mátrai erdőbe indítanak egy-egynapos autóbusz-kirándulást. A vendégek megtekinthetik a pará- di méntelepet, a gyöngyösi helytörténeti és vadászati múzeumot, s a mátrai erdőség bebarangolása után megismerOlvastak a jelekből és a jó, s rossz tapasztalatokból kiindulva tették le a voksot. A visszájára fordult „gondoskodást” panaszolta a minap az egyik szekszárdi üzemben dolgozó szocialista brigádtag. Másfél évtized alatt első alkalommal kért vállalati üdülőbe egy családos beutalót, kirukkolt vele. Először előzékenyek voltak vele, válasszon, hova szeretnének menni. Még választhat is ? Amikor aztán a család a Duna-kanyar mellett döntött, néhány nap elteltével kapott egy felszólítást. „Adjam be írásban, hogy mivel indokolom, miért kérem a beutalót. Szívenütött. Tizenöt év alatt egyetlen egyszer beneveznék és akkor még külön is meg kell indokolnom. Kimaradtunk, így az idén ismét itthon töltjük a szabadságunkat. Tudom, hogy nem dől össze a világ, de velem ne gyakoroljanak kegyet! Ez volt az első és utolsó, hogy én kértem valamit” — fűzte hozzá a frissiben levont, indulatában kissé el is sietett konklúziót. A beutalót különben olyannak juttatták, aki ottani hároméves munkaviszonya alatt ezúttal éppen harmadszorra részesült a kedvezményes üdükedhetnek a helyi vadgazdasággal is. Autóbuszokat indítanak a Duna-kanyar parkerdeibe, ahol a látogatók közelről is szemügyre vehetik a vadászati felszereléseket és tanulmányozhatják azokat a módszereket, amelyekkel óvják az erdők élővilágát. A tatai vadaskertbe hetente négyízben indítanak majd autóbuszokat; Itt igazi élmény vár a vendégekre: az állami gazdaság Remeteség pusztai területén szabadtéri élővad-bemutatóra kerül sor, a veszprémi állatkertben vadászmadár-bemutatókat rendeznek. Egy másik program: a vendégek Siófokról kelnek útra és felkeresik a ro- polyi vadászterületet, valamint a gyulaji zárt vadászvidéket, ahonnan egyebek között a világrekorder dámlapát „származik”. A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal naponta szervez kirándulásokat a ge- menci mocsárerdő világhírű vadászterületére. lésben. Vitathatatlan a méltánytalanság, nem kétséges, hogy a lélektelenség okkal sértette önérzetét. Becsületére váljék, hogy a formaságokhoz ragaszkodó, rideg hivatalnokszellem nem rendítette meg hűségében. Szinte fél életünket töltjük a munkahelyünkön, s az ottani mikroklíma jó. vagy rossz volta fokozza, vagy csökkenti a munkakedvet. A formaságok kedvéért a lényeget feláldozó lélektelenség még az erős köteléket s lazítja, szét is szakíthatja. Gyakori eredője a csökkenés ellenére még mindig nem jelentéktelen kilépéseknek, hogy a sok kicsi, felgyülemlik, s megszületik a válságból kiútnak tetsző, többnyire nehéz elhatározás. Talán aranyszabálynak kellene tekinteni, hogy a szakmájában elismerést kivívott, évtizedek óta becsülettel helytálló törzs- gárdatag munkahelyétől történő megválására jobban oda kellene figyelni. Méginkább kötelező megtenni az összefüggések vizsgálatát, ha a távozás ismétlődik, jelenséggé válik körükben, öreg hiba volt, hogy a megyeszékhelyen a 24 esztendőn át ilyesfajta munkahelyi múltat szerzett szakembernek gondolkodás nélkül, könnyedén kiadták az általa jószerint még nem is látott munkakönyvét, és anélkül tették, hogy megkérdezték volna; elhatározását mi váltotta ki. Tudták .pedig azt, hogy sehol nem kecsegtették több fizetéssel, vagy úgynevezett nagy állással, az ő esetében munkaerő-csábításról szó sem volt. Hiányzott az erő ahhoz, hogy szembenézzenek önmagukkal? A közel negyedszázados, egy munkahelyen eltöltött munka- viszonyát megszakító, 'jó szakembernek távozása után az lett az első, keserűségében fogant tette, hogy odaadta a törzs- gárdajelvényt a tőle korábban hasztalan kunyeráló jelvénygyűjtő kaniasz fiúnak. Majdhogynem csalhatatlanul tudják a munkahelyi kollektívák, ki mit ér, kik azok, akik valóban rászolgáltak, méltóak arra, hogy „adjanak véleményükre”. Felismerik és elismerik a szerényen, hivalkodás nélkül helytálló, feltétlen megbízható munkatársakat, ök azok — és sokan vannak a hozzájuk hasonlók —, akik nem követelnek különös jogokat, akik mindig azt teszik a munkában, amit egy lelki- ismeietes, munkahelyéhez erősen kötődő embernek tennie kell. Legyen teljesebb és harmonikusabb az összhang az ünnepi hangvétel és a hétköznaA falusi lakosság is mind többet költ elektromos háztartási gépek beszerzésére. Ezek a gépek, nagyon sok jó tulajdonsággal rendelkeznek, s ezek mellett egy rosszal is: gyakran meghibásodnak. A gépek javítását városokban úgy ahogy sikerült már megfelelő mértékben elintézni: a GELKA- hálózat, a kisipari termelőszövetkezetek, a tanácsi vállalatok műhelyei éppen úgy fogadják a készülékeket, mint a magánkisiparosok. A javítási idő sem túlságosan nagy: átlagosan három naptól két hétig terjed. Falun azonban rosszabb a helyzet. Másfél-kétezer lakosú községben „nem tud megélni” egy rádió- és tv-javító kisiparos, ktsz sem tud műhelyt létesíteni. Egy rádió-tv szerelő szerszám-műszer készlete több mint ötvenezer forintba kerül. Azonkívül a megfelelő anyag- ellátást sem lehet kis műhely részére biztosítani. A központi műhelyek szervezése bevált módszer, a gyakorlat ezt igazolja. A központi műhelybe szállítják a rossz készülékeket, mert itt kellő műszer-szerszám ellátás, azonkívül anyag is rendelkezésre áll. A dombóvári járásban több alkalommal szóba került tanácsi- és pártfórumokon a falusi lakosság ellátásának, szolgáltatási színvonalának növelése.. Elsősorban az elektromos háztartási gépek javítása kívánt új rendszert, a lakosság e területen szenvedett hiányt. A Dombcalor Szövetkezet vállalkozott arra, hogy korszerű javítóüzemet épít, megfelelő szakembereket vesz fel, és elvégzi a járás területén au elektromos háztartási gépek javítását. Szervezkedni is kellett: az előzetes számítások azt bizonyították, hogy legjobb- volna begyűjtőhelyeket létesíteni. így aztán a községekben működő áfész-üzletek lettek a „munka- vállalók”, ide gyűjtötték be a készülékeket, és a ktsz menetrend szerint küldte gépkocsis szerelőit a községekbe. Minden hét szerdáján Kócsola—Szaíccs —Nak—Lápafő útvonalon közlekedtetik a begyűjtő gépkocsit. A felvevő helyeken a szerelő megvizsgálja a gépet, l>a kis munkával a hiba elhárítható, azonnal megjavítja, ha nagyobb, bonyolultabb a munka, akkor beszállítják a központi műhelybe. Pénteken Döbrököz—Sütvény puszta— Kurd—Csibrák—Duzs—Mucsi az útvonal. Egy hét múlva ismét a fenti útvonalon közlekedik a jármű, de akkor már kijavított készülékkel. A lakosság megszokta, megszerette már a szolgáltatás e formáját. Megbízható a központi műhely munkája, menetrend szerint közlekedik a ' begyűjtő kocsi. — Pj — MÜKÖVESMUNKÁT ÉS ' SÍRKŐKÉSZlTÉST rövid határidőre vállalunk. „Szakály. Testvérek” Építőipari Ktsz, Szekszárd, Rákóczi u. 15. ■' (201) pi tettek között... SOMI BEN.IAMINNÉ Műtrágj ázzál» a földet az őszi búza vetése előtt, a kurdi Vj Élet Tsz-ben. ^ ^ ^ Összeállították a vadászati világkiállítás vidéki programját
