Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-03 / 181. szám
Mehlv^Sisokasái Ä^yetani Könyv ST ■\ itiitmn rSÉSTEi VjZfG FJtOlEÍÁflfAl EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 181. szám ARA: 90 FILLER Kedd, 1911. augusztus 3. A testvéri országok vezetőinek baráti találkozója 1971. augusztus 2-án Krímben baráti találkozóra került sor több szocialista ország kommunista és munkáspártjának a Szovjetunióban üdülő vezetője és vezető szovjet párt- és államférfiak között. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Erich Honecker, az N8ZEP Központi Bizottságának első titkára; Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának elnöke; Edward derek, a LEMP Központi Bi- , zottságának első titkára: Gusztáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára; te- ; onyid Brezsnyev, az SZ K P ■ Központi Bizottságának főtitkára; Nyikolaj Podgomij, . az SZKP Politikai B zottsá- gának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke; Pjotr Seleszt, az . SZKP Politikai Bizottságának • tagja, az Ukrán KP Központi Bizottságának első titkára. A találkozó résztvevői tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista és kommunista építésről. Egyöntetűen megállapították, hogy egyre nagyobb a jelentősége a test- ' véri szocialista országok nagy sikereinek és a szoros és a sok- . oldalú együttműködésnek, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján. Mély megelégedésüknek adtak kifejezést, hogy a | szocialista gazdasági integráció fejlesztése alapvető feladatainak és elvi irányzatainak megfelelően, — amelyeket a a KGST-országok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői vázoltak fel a KGST rendkívüli, 23. ülésszakán, a Kölcsönös Gazdasági : Segítség Tanácsának 25. ülésszaka egyhangúlag elfogadta b a KGST-országok együttműkÖ- f dése további elmélyítésének J komplex programját. E hosszú }■. távú program megvalósítása v aktívan előmozdítja a dolgozók ' életszínvonala további emelését, a testvéri szocialista országok politikai és gazdasági egysége és összeforrottsága további szilárdítását célzó feladatok megoldását, s történelmi szerepet fog betölteni abban a vonatkozásban, hogy a szocializmus és a kommunizmus újabb győzelmeket érjen el a béke és a nemzetközi biztonság szilárdításában. .. , A találkozón érintették, a kommunista világmozgalom fejlődésének időszerű kérdéseit, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó külpolitikai problémákat. Hangsúlyozták, hogy. a nemzetközi fejlődés alakulása igazolja a kommunista és munkáspártok 1969-es nemzetközi tanácskozása értékeléseinek és következtetéseinek helyességét, amelyet a testvéri marxista—leninista pártok politikájának megingathatatlan alapját képezik. Az élet bebizonyította, hogy a tanácskozás történelmi jelentőségű volt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista—leninista egységének további szilárdulása szempontjából. és az imperialistaellenes küzdelemben az összes haladó és nemzeti felszabadító erők összefogása szempontjából. A találkozó résztvevői hangoztatták, hogy nagy jelentőségű a békeprogram, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán vetettek fel és amelyet a testvéri kommunista és munkáspártok támogattak. E program megvalósítása fontos szerepet tölthet be a nemzetközi feszültség valóságos enyhítésében, a béke és a népek biztonságának szavatolásában. A véleménycsere során jelentékeny figyelmet szenteltek az európai biztonság erősítése kérdéseinek. A testvéri szocialista országok, amelyek a gyakorlatban valósítják meg a lenini külpolitikát, számos jelentékeny kezdeményezést tettek annak érdekében, hogy biztosítsák a tartós békét Európában, s bizonyos pozitív haladást értek el az európai helyzet alakulásában. A találkozó résztvevői meggyőződésüket fejezték ki, hogy az európai népek alapvető érdekei a feszültség enyhítése terén aktív lépéseket követelnek valamennyi európai államtól. Az európai értekezlet összehívása, az NSZK-nak a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal kötött szerződéseinek ratifikálása, a nyugat-berlini probléma rendezése, a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenítése, az Európában lévő fegyverek és fegyveres erők csökkentése fontos határkő lehet, és kell is, hogy legyen a tartós európai béke megteremtése útján. A találkozó résztvevői újra kifejezték határozott és változatlan eltökéltségüket, hogy megadják a szükséges sokoldalú támogatást Indokína népeinek az amerikai agresz- szió ellen vívott hősies harcukhoz. A résztvevők véleménye szerint a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának nemrég tett javaslatai az indokínai konflikus békés rendezésére, amelyek az ismert „hét pontban” nyertek kifejezést és amelyekkel teljes szolidaritást vállalt a VDK kormánya, megfelelnek Indokína összes népei alapvető érdekeinek és igazságos alapot képeznek a béke és a biztonság helyre- állítására Délkelet-Ázsiában. A találkozó során megállapították a résztvevők teljes nézetazonosságát az arab népeknek a közel-keleti béke helyreállításáért és az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért vívott igazságos harca támogatósával kapcsolatban. A Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának haladéktalan teljesítése napjaink parancsoló követelménye. A találkozó résztvevői komoly aggodalmuknak adtak hangot a Szu- dóni Kommtinista Párt ás az ország más demokratikus szervezetei ellen folytatott kegyetlen terrorral kapcsolatban. A résztvevők határozottan elítélik a szudáni hatóságok törvénytelenségét és önkényét, amelyet az imperializmus és a reakció erői a szudáni nép érdekei ellen használnak fel. A találkozó résztvevői hangsúlyozták, hogy különösen fontos a harc a szocialista közösség, a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom, az összes antiimperialista erő egységének és összeforrottsá- gának további erősítéséért a szocialista és a kommunista építés sikeres menetének biztosítása, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek érvényre jutása a munkás- osztály és a szocializmus ügyének újabb győzelmei érdekében. A testvérpártok vezető személyiségeinek találkozója szívélyes, baráti légkörben folyt le és a teljes egyetértés s kölcsönös megértés jellemezte minden érintett kérdésben. A találkozón részt vettek K. F. Katusev és B. N. Ponomar- jov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai, valamint K. V. Ruszakov és G. E. Cuka- nov, az SZKP Központi Bizottságának tagjai is. (MTI) A MÉM miniszteri értekezlete a vadászati világkiállítás előkészületeiről A MÉM miniszteri értekez lete dr. Dimény Imre miniszter elnökletével hétfőn ülést tartott, a vadászati világkiállítás területén. Az értekezlet résztvevői megtekintették és megtárgyalták az augusztus 27-én nyíló vadászati világkiállítás előkészületeit. Elismeréssel állapították meg, hogy a beruházási, felújítási, tatarozási munka, az utak és a parkok építése terv szerint megfelelő ütemben halad, s időre elkészül a kiállítás környékének rendezése. A hazai bemutatók belső berendezésén is eredményesen dolgoznak, több pavilonban, rrfegkézdödött a kiállítási anyag elhelyezése. A külföldiek 'any agai is folyamatosan érkeznek, s több c 'j -nemzeti pavilonjában megkezdődött a belső kivitelezés, , V Duna menti fiatalok találkozója 1971. Vasárnapi számunkban közölt ük már, hogy a konzervipar fia-* tál szakmunkásainak vetélkedője szombaton a délutáni órákba nyúlt. Azóta rendelkezésünkre áll a végeredmény. Első helyezési ért el a Nagykőrösi Konzervgyár II. számú csapata. Jutalma, a, csapat mindhárom tagjának tíznapos üdülés az NDK-ban, zsebpénzzel. Második Békéscsaba csapata, amelyik a KISZ Tolna megyei Bizottsága által felajánlott díjat, egyhetes NDK-beli tartózkodást nyert. A harmadik helyre került paksi Il-es csapat (a faddi részleg) egy hetet tölthet Romániában. A negyedikként „befutott” szi^ getváriak ugyancsak egy hétre mennek Romániába, de költőpénzüket már saját zsebből fedezik. Budapest II. csapata lett az ötödik* ennek mindegyik tagja 800—800 forint pénzjutalmat kapott. Szombaton került még sor a szekszárdi megyei művelődési központban megrendezett hangulatos estre is, melyen különösen nagy sikert ara«j tott a jugoszláviai Rumából érkezett tánc- és zenekar, (Beszámolónk folytatása a 3. oldalon). Ugráltató s A tamási járási hivatal egyik vezető tisztviselője felhívta telefonon a miszlai Termelőszövetkezetet és közölte: a közös gazdaság egyik szakembere még aznap jelenjen meg Szekszárdon, a megyei tanács illetékes osztályán „adategyeztetés céljából”. Miszláról Szekszárdra utazni elég körülményes feladat, főleg akkor, amikor a menet- rendszerű autóbuszjáratot már nem éri el az ember. S minthogy a közös gazdaság gépkocsija más ügyek intézésére elment Budapestre, nem maradt más hátra, minthogy az agronómus kölcsönkért gépkocsival indult a megyeszékhely, re. A rend az rend, a fegyelem az fegyelem. Szót se érdemelne a dolog, ha csakugyan a rend, a fegyelem jegyében fogant volna az utasítás. Félő azonban, hogy ebben az esetben is a nagyvonalú, a tiszteletre egyáltalán nem méltó hivatalnoki túlbuzgósággal van dolgunk. A miszlai közös gazdaság szakemberével ugyanis a megyei tanácsnál közölték: az intézendő apróságért tulajdonképpen felesleges volt személyesen befáradnia, hiszen az egészet fél perc alatt elintézhették volna telefonon is. Egyébként valóban elintézték hatvan másodperc leforgása alatt az egészet. De ez a munkanap a szakember számára és a termelőszövetkezet szár mára most már mindenképp pen kárbaveszett. Elintézte maszek dolgait, a hentesüzlet, ben megvette kutyájának a húsadagot, és némi városnézés után visszaindult Miszlá- ra. Ne túlozzuk el a dolgokat; hisz annyi történt csupán; hogy az egyik közös gazdaság egyik szakembere feleslegesen, szükségtelenül tette meg Miszla és Szekszárd között oda-vissza az utat. Nem is ez az egy eset a döntő. Sokkal inkább az a szemlélet, az a régi mechanizmusra emlékez-; tető gyakorlat, amely megP gondolatlanul és szükáégteleP nül ugráltatja azokat a szakembereket, akik különben sem rnondhatjják magukróli, hogyj időmilliomosok. Jobban kellene tisztelni aá üzemekben lévő vezető beosztásúak rangját, s az elismerést, a tiszteletet oly módon is általánossá kell tenni, hogy ne tekintse senki a mérnököt, az igazgatót dróton rángatható bábunak. Ha nem is túl gyakori a szükségtelen „bérén z delés”, „kirendelés”, mégis előfordul s akárhogyan néz«' zük nem más, mint leöccuiP lés.
