Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-18 / 194. szám
Jegyzet a statisztika hézagairól Legyen fontos a kimaradók számontartása Falvainkban és különösen a kieső településeken viszonylag gyakran találkozom az abból fakadó szorongató gonddal, hogy nem éppen idős embereknek, kétkezi munkásoknak hiányaik a nyolc általános iskola. Bizony nem egy állami gazdaságban, termelőszövetkezetben, még ipari üzemben is tanúsítják, mekkora fejtörést okoz, hogyan adjanak szakmunkás-bizonyítványt, vagy milyen kiskaput nyitva oldják meg a munkagépek vezetésére jogosító igazolvány kiadatását azoknak, akiknek nincs meg a feltételként előírt nyolc általánosa. Ez a végzettség már ma sem nagy követelmény, holnapra meg éppenséggel nélkülözhetetlenné válik. Előbbiek adtak indítékot* hogy keressek a megyében • olyan falun élő fiatalokat, akik napjainkban, is végbizonyítvány nélkül lépnek ki az általános iskola padjaiból, akik — a maguk, vagy szüleik előretekintésének hiányából, okkal, vagy ok nélkül — idő előtt abbahagyták tanulmányaikat. Eddig hiábavalónak bizonyult a próbálkozás, négyöt helyen és alkalommal falba ütköztem. Jó néhány községben a helyszínen, majd a megyei művelődésügyi osztály felelős csoportvezetőjénél, végül egy járási oktatásügyi szervnél tudakolóztam, édeskevés eredménnyel. Pillanatnyilag sem náluk, sem a megyei statisztikai hivatalnál nem tudnak adalékokkal szolgálni. Jó- szerint napjainkban senki sem tudja megmondani pontosan, hogy milyen arányú a lemorzsolódás az általános iskolákban, mert ezt így külön nem tartják számon a statisztikákban. Sok-e, vagy kevés? Hányán vannak és pótolni akarják-e a mulasztást? Ki tudja? Egyebekben sok mindenre tudnak válaszolni, és a sokasodó adatgyűjtés ellenére mégis kevésre, hézagos a statisztika. Ismerik részletesen a tanulmányi átlagok alakulását, számon tartják a bukott tanulókat, névszerint, tanulmányszámba menő jelentéseket mutathatnak a pedagógusok arról, miért jó előmene- telűek, vagy miért maradnak el a nebulók tanulmányaikkal, de nincs megnyugtató kép: — kik és miért maradnak ki falvainkban az általános iskolákból. Nem titok, hanem egyszerűen ismeretlen, pedig nem érdektelen, fontos lenne. Ezt igazolja az is, hogy az egyik járási művelődésügyi csoportnál . vállalkoztak a meglehetősen sok többletmunkával járó adatgyűjtésre. Amiatt vállalkoztak rá, mert ők maguk is fontosnak tartják, a vezetés részének tekintik ennek megismerését. Azt fogják tenni, hogy né- hónynapos munkával iskolánként összehasonlítják az egyik osztályt elvégzettek és a másik osztályba beiratkozottak számát, kiugrik a különbség, ily módon nyomon követhetőek a kimaradottak. Az oknyomozás során azt mondta a röstell- kedő, nagy lelkiismerettel megáldott szakfelügyelő,. hogy öt évvel ezelőtt nem okozott volna gondot a válasz, akkor még feladatuk volt a kimaradók számontartása. Szerinte a távolmaradás miatt kirótt büntetésekkel, a valóban elvétve, csak indokolt esetben adott igazgatói felmentésekkel nem oldódott meg az iskoláztatás. Az a gyanúja, hogy a véltnél gyakoribb az engedély nélküli kimaradás és az ő körükben adódik a munkahelyeken konfliktust okozó gond. * Okkal, s joggal vagyunk büszkék az ismeretek gazdag tárházát hozzáférhetővé tevő iskoláinkra, a megbízható alapozásra. No de akinek hiányoznak az alapok... Azt kellene elkerülni, hogy tíz esztendő múltán esetleg azt konstatáljuk, hogy minden nemes szándék ellenére újratermelődtek a gondok, a vártnál többen vannak azok, akik elmaradtak az átlagostól. Nétántán az is megtörténhet, hogy a nyolc általánost be nem fejezettek között sok a fiatal korosztálybéli? A kései ébredés ellen biztosítékot adhat a lemorzsolódás időben történő feltárása, s ez lehet alapja az ellene való mozgósításnak. Üdvös lenne, ha... A találgatás, a hallomás helyett pontos képet alkotnának. És ha a tantestületek által kimutatott kimaradók tanulmányainak be- fejeztetésére ne csak a pedagógus vállalkozna, hanem késedelem nélkül mások is. Részt kérhetnének belőle a szülőtársak, és bekapcsolódhatna a kimaradó gyerekek szüleinek munkahelye, a szakszervezeti bizottság, szükségképpen a közvetlen vezető, esetleg az igazgató is szívügyének tekinthetné. Pedagógusberkekben ezt az utat tekintik a leginkább járhatónak az általános iskoláztatás lelkes propagátorai. Ezt nevezhetnénk valódi társadalmi összefogásnak. Mindezekhez pontos és részletes képet kellene alkotni, aminek alapján konkrét „haditerv” kovácsolható. Legyen mindenkinek fontos az általános iskolai lemorzsolódás számontartása és még inkább az egyénileg elmulasztottak pótlása. Ennek megvalósításával kevesebb lesz a kellemetlen és utólagos meglepődés.-i -é Á Magna Chartától a Szovjetunió alkotmányáig : ',Az alkotmány az állam alaptörvénye, mely az osztályharc során elért eredményeket és az osztályok közötti tényleges erőviszonyokat tükrözi. Az írott alkotmány törvény formájában jön létre.” Noha ez valóban így igaz. az temberiség hosszú történelme során meglepően csekély erőfeszítést tett azirányba, hogy a társadalom minden rétegére kiterjedő hatású alkotmányokat hozzon létre. Az első ilyen, melyet Magna Charta néven emleget az utókor, tulajdonképpen egy angol király, Földnélküli János kényszerűségből kibocsátott kiváltságlevele volt. Az 1215. június 15-én kelt irat hatvanihárom cikkelye a városok jogaival és kiváltságaival foglalkozik. Ezenkívül a királyság huszonnégy bárójának jogot ad arra, hogy törvénysértés esetén felkelhessenek az uralkodó ellen. Mivel a kiváltságlevelet természetesen maga, áz ilyesformán megnyirbált jogú, uralkodó írta alá, sürgősen igyekezett is mindent elkövetni hatálytalanítása iránt. III. Ince pápa megtette neki a szükséges szívességet és Krisztus „földi helytartója” minőségében feloldotta vállalt kötelezettségei alól. Ennek ellenére a Földnélküli János korában keletkezett Magna Charta évszázadokon keresztül a brit jogforrások egyike volt Szinte ugyanilyen jellegű okirat ünnepélyes kihirdetésére kényszerítették a növekvő hatalmú magyar főurak II. Endre királyt is hét évvel később, 1222-ben. Az arany függő pecsétjéről emlékezetessé vált Aranybulla által a nemesek részére ellenállási jogot biztosító záradék, legalább elvben, lényegesen tovább élt, mint angol párja. Csak 1687-bin hatálytalanított. az oir.r ág; űié\ Az említetteknél sokívű nagyobb, történelmi jelentősége volt két másik törvénynek. Az első az 1776 július 4-én kelt amerikai Függetlenségi Nyilatkozat. Kiadásának napja máig az Egyesült Államok nemzeti ünnepe. Ebben szögezték le először az emberek egyenlőségét; a jogot az élethez, szabadsághoz és boldoguláshoz; a nép felkelésének és a kormányforma megváltoztatásának jogát. A Függetlenségi Nyilatkozat azonban már keletkezése pillanatában is hordozott magában ellentmondást, hiszen az emberek egyenlőségének elismerése mellett: — nem szüntette meg a rabszolgaság intézményét. Későbbi hatékonyságával kapcsolatban is joggal táplálható némi kétkedés, hiszen az Egyesült Államok egész történelme során, napjainkig bezárólag, bőségesen elegét tett a minden elismerést megérdemlő nyilatkozatban leszögezett elvek: — ellen. A másik történelmi jelentőségű irat a francia nép sza- badságszeretete jóvoltából született. Amikor az 1789 május 5-én összehívott Rendi Gyűlés tizenkét nappal később sokkal tágabb perspektívákat kínáló Nemzetgyűléssé alakult át, már bizonyos volt a forradal- m változások ténye. Ugyanez a gyűlés július 9-től Alkotmá- nyozó Nemzetgyűlésnek nevezte magát és augusztus 26-án megalkotta az Emberi és Polgári Jogok Deklarációját, mely a hangsúlyozottan polgári szellemű jogalkotás egyik legszebb példája. Az egész társadalom valóban minden rétegének jogait kodifikáló alkotmány megszületésére azonban egészen a munkásosztály hatalomra kerültéig kellett várni. Ez a Szovjetunió 1918-beli első alkotmánya volt, melyet a máig érvényben lévő 1936-os követett. A magyar alkotmány, szovjet példára. rögzíti a fejlődés tényét és további lehetőségét. Éppen ezért már szinte elvben szükségszerűvé teszi, hogy a társadalmi fejlődés előrehaladtával, az egész nép érdekeinek megfelelően módosítható legyen. Az 1949. évi XX. sz. törvény írja elő, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya az országgyűlés tagjai kétharmados szótöbbségével módosítható. A módosítás természetesen bonyolult és hatalmas jogi munka, melyről köztudomású, hogy folyamatban van. ( O. I. Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár nagyszereldé- jében szovjet megrendelésre sorozatban készülnek az IKARUS—250-es típusú, 48 ülőhelyes távolsági autóbuszok. Az NDK részére IKARUS 556-os típusú városi autóbuszokat gyártanak. A 100 személyes, háromajtós járműbe 192 lóerős Rába-MAN motorokat építenek be. (MTI foto — Bara István felv. — KS) H VDSZ-táj értekezlet A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete, mely országszerte kétszáznegyvenháromezer tagot tömörít, kétnapos tájértekez- . letet tartott Domboriban az újságíróüdülőben. A tegnap- véget ért értekezleten, mely első volt az ország különböző pontjain, megtartandó három közül, Baranya, Bács. Csong- rád, Pest és Tolna megyék H.VL)S>Z-vezatői vettek részt. Az országos központtól megjelent Péter István és dr. Szabó József osztályvezető. Megyénket. a HVDSZ itteni vezetőin kívül, az SZMT részéről Schrottner Károly képviselte. Az értekezlet első napirendi pontja a középszervek működésének továbbfejlesztéséről kiadott útmutató megvitatása volt, mely a megyénként változó gyakorlat és tapasztalatok figyelembevételével kerül majd szeptemberben a szakszervezet elnöksége elé. Következőként az 1970—71-es oktatási év tapasztalatai alapján tárgyalták a következőre való felkészülést. Változtatásra van szükség a szakszervezeti tanács és a műhelybizott- .aágok „.tagjainak felkészítése terén. 1971—72-ben országosan 833 tisztségviselő kerül központi iskolára, közülük 672 vidéki. Végül a tegnapi tárgyalások során az őszi szak- szervezeti munkák előkészítésével foglalkoztak, elsősorban a gazdasági hatékonyság szempontjából. Ifjúgárdisták szendéje Kecskeméten A KISZ KB augusztus 17 és 21 között Kecskeméten rendezi meg tizenkilenc megye ifjú- gárdistáinak országos szemléjét. Tolna megyét Szekszárd város szakasza képviseli. A fiatalok számot adnak politikai tájékozottságukról, a polgári védelem és a harci technika terén, szerzett ismereteikről. Ezenkívül részt vesznek menetdalversenyen, lövészeten és tájékozódási járőrversenyen. A szemle résztvevői augusztus 20-án Budapestre utaznak, ahol délelőtt megnézik a tisztavatást. a vízi- és légiparádét, este pedig a tűzijátékot. A Paksi Körzeti Építőipari Ktsz újítja fel a fajszi községi tanács Benedek nevű motoros hajóját, Foto; Gottvalg IKARUS autóbuszok a Szovjetuniónak, NDK-nak
