Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

f ÖL KA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IVEPUJSAG AMAOYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 194. szám. ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1971. augusztus 18. ¥ oldraj zíndósok T'olnában Tizennégy ország geológusai Duna földváron A Magyar Földrajzi Társa­ság megalakulásának századik évfordulója alkalmából a Ma­gyar Tudományos Akadémia nemzetközi tanácskozást hívott össze. A világ minden tájáról érkeztek földrajztudósok, geo­lógusok, akik szakterületüknek megfelelően több szekcióban tanácskoztak. A löszkutatással foglalkozó tudósok tegnap Du- naföldvárra látogattak, hogy megtekintsék a partszakadást, vagy ahogyan szaknyelven hív­ják, a súvadást. A Szovjetunióból, Csehszlo­vákiából, Belgiumból, az Egye­sült Államokból, az NDK-ból, az NSZK-ból, Mexikóból, Ka­nadából, Norvégiából, Ausztri­ából, Olaszországból, a Román Szocialista Köztársaságból, Lengyelországból és Francia- országból érkezett löszkutatók a meredek partoldalon közvet­lenül tanulmányozták a talaj­rétegek sajátosságait. A helyszínen dr. Pécsi Már­ton, az MTA Földrajzi Kutató- intézetének igazgatója, Lóczy Lajos-díjas kutató, rövid elő­adásban ismertette a dunaföld- vári löszpart geológiai tulaj­donságait. Minden tudományos munkának csak akkor van lét- jogosultsága és értelme, ha va­lamilyen formában — előbb, vagy utóbb — a gyakorlatban is alkalmazhatók a kutatások eredményei. A geológia szoros kapcsolatban áll a gyakorlati élettel. Munkatársunk kérdé­sére Pécsi professzor elmon­dotta, miért számíthat a duna- földvári löszpart a külföldi tu­dósok érdeklődésére is. Elsősorban a talaj fizikai­kémiai szerkezetét vizsgálják, ami szoros összefüggésben van annak termékenységével. Ér­deklődésre számottartó a part eredete, keletkezésének ideje. Ez szilárdságát is meghatároz­za. Ettől függ, mennyit lehet építeni rá, mit bír el. Harmad­szor azt vizsgálják, hogyan tu­dott élet- és munkakörülmé­nyeket teremteni magának az ősember ezen a helyen. Az em­ber megjelenése óta is több változáson ment keresztül, szá­mos alkalommal lecsúszott, el­omlóit az itteni fal. Legutóbb nem is olyan régen keletke­zett súvadás. A kutatók azzal a kérdéssel is foglalkoztak, mi­ként alakította át az ember a geológiai viszonyokat. A geológusok számára az alábbiak közismertek, az olva­só számára azonban érdekesek lehetnek. Az észak—déli irányt követő folyók mindig a jobb partot mossák inkább, ezek az oldalak meredekebbek. így fel­színre kerülnek a jégkorszak­beli talajrétegek. A dunaföld- vári fal ötvenméteres magas­sága miatt is érdekes, és azért, mert a földfelszín alatt har­minc méternyire a jégkorszak­ban kialakult réteg található. A laikusok számára csupán többszínűnek tűnő talaj a geo­lógusnak sok mindent elárul keletkezése körülményeiről, a hajdan volt növényekről, élő­lényekről. Az ősember jelen­létéről egyebek között az is ta­núskodik, hogy itt több kagyló, csiga található, mint másutt. Ezek az általa elfogyasztottak maradványai. A folyók, már említett tu­lajdonságai miatt vált szüksé­gessé Dunaföldvárnál is, a kő­gát építése, hogy további sú- vadásokat megakadályozzanak. A Magyar Tudományos Aka­démia által összehívott tanács­kozás tagjainak dunaföldvári tapasztalatcseréje, az informá­ciók kicserélésének lehetősége öregbítette hazánk tudományos életének jó hírét. (Ihárosi) Előbb kezdődik a kukorica-, később a cukorrépa-betakarítás Őszi előkészületek az állami gazdaságokban Eredményes aratás után most az őszi betakarításra, s a jö­vő évi termés megalapozására készülnek az állami gazdasá­gok. Van teendőjük bőven, hi­szen összesen több mint 400 ezer hold szántóterületről kell begyűjteniök a termést, még­pedig többfélét egyidőben. Jelenleg a burgonyát és a hagymát szedik a gazdaságok­ban, s augusztus végén meg­kezdődik 15 000 holdnvi rizs­vetés aratása is. Ez lesz az el­ső komolyabb őszi feladatuk, annál is inkább, mert a külön­leges munkát igénylő „vizes kalászos” jó termést ígér. A Az iraki külügyminiszter látogatása a Dunai Kőolajipari Vállalatnál Abdul Karim Al-Sheikly ira­ki külügyminiszter kedden a kíséretében levő iraki szemé­lyiségek társaságában Százha­lombattán a Dunai Kőolajipa­ri Vállalatot kereste fel. A vendégeket a látogatásra elkí­sérte Hollai Imre külügymi­niszter-helyettes, Ferro József, hazánk bagdadi nagykövete és Nagy S. Lajos, a külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Péczeli Béla igazgatóhelyet­tes köszöntötte a vendégeket, s adott tájékoztatást az ország egyik legnagyobb kőolaj fino­mító üzemének munkájáról. A többi között elmondotta, hogy 1965-ben adták át rendelteté­sének az első üzemegységet, s ma már 3 és fél millió tonna kapacitással dolgoznak az idő­közben felépült 15 üzemrész­ben. Az építkezést folytatják és a tervek szerint 1975—76- ban már 9 millió tonna termé­ket állítanak elő 30 üzemegy­ségben. Az igazgatóhelyettes tájékoztatójában kitért arra is, hogy vállalatuknak közvetlen kapcsolata van a fejlett kő­olajiparral rendelkező Irakkal; a péti gyáregységben iraki kő­olajat dolgoznak fel. útépítő bitument gyártanak belőle. A vendégek a tájékoztatás után megtekintették az üzemet. Abdul Karim Al-Sheikly a látogatás befejeztével nagy el­ismeréssel nyilatkozott a lá­tottakról. Hangsúlyozta; nagy benyomást tett rá a magas színvonalú műszaki berendezés és a fejlesztés nagyszabású programja. Ez — mint mondot­ta — bázisa lehet a két or­szág közötti további gazdasági kapcsolatok kiépítésének. Tá­vozóban sok sikert kívánt az üzem vezetőinek és dolgozói­nak. Az iraki külügyminiszter és kísérete — a magyar vendég­látók társaságában ezután Keszthelyre látogatott. (MTI) legnagyobb rizsterülettel ren­delkező üzemek, például a ti- Bzasülyi és a Szarvasi Állami Gazdaság, ahol a termést tel­jes egészében géppel takarítják be, már minden előkészületet megtettek a rizsaratásra. Az idén 50 százalékkal na­gyobb területen, 13 300 kataszt- rális holdon vetettek cukorré­pát, amely eltérő eredménnyel biztat. Sok helyen az aszály fenyegeti a korábban jónak indult termést, ezért az érin­tett gazdaságok az öntözés fo­kozásával igyekeznek pótolni, amit a természettől nem kap­tak meg a földek. A meleg egyébként kedvezett a cukor- képződésnek, s még van re­mény a terméskilátások javu­lására — azért is, mert a cu­korgyárak az idén később kez­denek, így a répa szedése is elhúzódik szeptember első fe­lére. Az őszi munkacsúcsot a 260 ezer — az illetményföldekkel együtt több mint 300 ezer — hold kukorica betakarítása je­lenti az állami gazdaságoknak, amelyek az előző évekhez ké­pest 30 százalékkal növelték a vetésterületet. Ennek meg­felelően az eddiginél több ko­rábban érő hazai és külföldi hibridet vetettek az üzemek — ez az egyik fontos feltétele, hogy a megnövekedett tenni­valókkal időben végezzenek — így a betakarítást is előbb, szeptember közepén kezdik meg. A bábolnai, az enyingi és az agárdi gazdaság már készen áll a nagy munkára: az ara­tás utón azonnal rendbehozták a gépeket, kukorica-adapterrel szerelték fel a gabonakombáj­nokat, s most már a betaka­rítás, a szállítás-ütemtervet ál­lítják össze. Szépen halad az állami gaz­daságokban az őszi vetések ta­lajelőkészítése. A terv szerint mintegy 335 ezer katasztrális holdon vetnek kenyér- és ta­karmánygabonát. A talajmun- kák jelenlegi helyzete kedvező, az egyéb teendőkkel is jól áll­nak a gazdaságok, amelyek — ha rendkívüli időjárás nem za­varja munkájukat — október végére befejezik a vetést. (MTI) Miniszteri elismerés Dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter a holdanként 16 má­zsát .meghaladó rekord búza­termésért levélben fejezte ki elismerését és köszönetét a mezőgazda sági nagyüzemek kollektíváinak. A miniszter el­ismerően. emlékezik meg a mezőgazdaság dolgozóinak, a gabonatermést segítő ipari, felvásárló, feldolgozó és ke­reskedelmi vállalatoknak áldo­zatos munkájáról és szorgal­máról, valamint a párt-, az ál- ■ lami és a társadalmi szervek támogatásáról. Utal arra, hogy a^ javuló anyagi-műszaki lehe­tőségeket csakis a felelősség- teljes és szakszerű emberi munkával lehetett ilyen ered­ményesen kamatoztatni. Kü­lön kiemeli, hogy a tsz-ek és az állami gazdaságok a szo­kásosnál gyorsabban és az át­lagosnál lényegesen kisebb szemveszteséggel takarították be a termést. Dr. Dimény Imre kéri a gazdaságok vezetőit és dolgo­zóit, hogy az őszi munkákat a nyáriakhoz hasonlóan jól szervezzék meg és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a termésátlagok növeléséért. (MTI) Felavatták a SZÖVOSZ főiskolás kollégiumát Uj létesítménnyel gazdago­dott a felsőfokú kollégiumok hálózata a XI. kerületben, 30 millió forintos beruházással felépült a SZÖVOSZ új kollé­giuma, amelyben október 1-től a kereskedelmi és vendéglátó­ipari főiskola 300 hallgatója kap korszerű, kényelmes ott­hont. Kedden tartották az avató­ünnepséget, amelyen részt vett dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke és Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszterhelyet­tes is. Dr. Molnár Frigyes el­mondotta többek között, hogy az új létesítmény kettős célt szolgál: segíti a vidéken élő fi­zikai dolgozók gyermekeit, hogy fővárosi felsőfokú oktatá­si intézményben tanulhassa­nak, másrészt közvetve hozzá­járul az egyre sürgetőbb szak­emberszükséglet kielégítéséhez. A Szovjetunióban augusztus I8-án ünnepük a légierő napját. Képünkön: szuperszonikus, ultramodern harci gép a felhők között.

Next

/
Thumbnails
Contents