Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-17 / 193. szám
Az állampolgár nincs szabadságon Illyés-drámával fejeződik be az idei szegedi fesztivál Nincs, bár jónéhány hivatal, vállalat, közszolgálat- intézmény úgy tesz, mintha ott lenne. Ja persze, nyár van, szabadságolások ideje, az előadó kartárs üdülni ment, az osztályvezető elvtárs külföldön tölti szabadságát, az ügyintéző sátortáborozik... s megáll az élet? Van, ahol ezt szeretnék. Várjon í.z ügyfél, a megrendelő, a panaszos, az igénylő, a kérelmező, ne türelmetlenkedjen, értse meg, mindenkinek jár a Szabadság. Jár. Ám szabadságra a személy megy, s nem a munkakör! Azaz az állampolgár dolgait ugyanúgy kell intézni, mint télen vagy tavasszal. Mégis a legtöbb helyen ma már az tűnik természetesnek, hogy a szabadságra induló kollégától senki nem veszi át az ügyeket. A ’ lezárt íróasztalban, iratszekrényben pihennek a papírok. Két hét vagy három hét nem a világ. Különben is: a helyettes úgysem tudna érdemben intézni semmit, hiszen nem ismeri az aktákat, nem foglalkozott a témával, nem az ő területe... Ballagjon hát haza az állampolgár, s majd jöjjön két vagy három hét múlva. Persze akkor is legyen türelme, mert a szabadságról visszatértnek még be kell rázódnia, földolgoznia a távollétében felgyülemlett új . ügyeket, s mindezek után kerít csak sort arra, hogy — végre — félbehagyott dolgait elővegye. Több ága-boga van e gondnak, mintsem első szemreSiklóson, a vár kongresszusi termében, vasárnap ünnepélyes keretek között megnyílt a „Pannónia 71” elnevezésű tudományos tanácskozás, amelynek során hazai és külföldi szakemberek vitatják meg a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit, s a helyszínen tanulmányozzák a különféle típusú szövetkezetek működését. Az Országos Szövetkezeti Tanács védnökséget vállalt a nemzetközi tanácskozás felett. Európában egyedülálló ez a tudományos jellegű szövetkevételezéskor gondolja az ember. Mert nemcsak arról van szó, hogy hivatalok, vállalatok, közszolgálati intézmények némelyikében lebecsülik az ügyei elintézéséért futkosó állampolgárt, s még inkább magát az ügyét. Arról is szó van, hogy a késedelmes intézkedésekből sokféle kár származhat, s hogy szervezetlen a munka, nincsenek megfelelő helyettesek, olyan ügyintézők, akik több feladatkör ellátására :s alkalmasak. Szervezeti és gondolkodásbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak tehát abban, hogy tavasztól őszig lelassul sok helyen az ügyintézés, késlekedve hozzák meg a döntéseket, amint azt e jelenség egyik bírálója megfogalmazta: „íróasztal-kalodába zárják az életet’. E kaloda joggal készteti méltatlanko- dásra az állampolgárt, mert hisz ügyét minden ember fontosnak érzi, s mielőbb szeretne a végére járni. Ha azt látja. hogv dolgát könnyedén íróasztalfiókba süllyesztette a tisztviselő, hogy míg ő a döntés kimenetele miatt tir>- ródik, addig az ügyintéző gondtalanul pihen, nemcsak szájaíze keseredik meg, de véleménye is. Már nem az ügyintézőt, hanem a hivatalt, vállalatot, közszolgálati intézményt marasztalja' el Tévedne? Igaztalan lenne? Aligha. A munka folyamatosságának megteremtése, a kellő helyettesek kinevelése, a több munkakör ellátására alkalmas tisztviselők csoportzeti tanácskozás és a nagy érdeklődés nyomán a rendező szerv — a TIT Baranya megyei Szervezete — a jövőben minden év nyarán megszervezi a találkozót. A „Pannónia 71”- en hat szocialista, illetve kapitalista országból mintegy száz szakember vesz részt. A megnyitó ünnepségen dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tartott vitaindító előadást „A szövetkezeti mozgalom helyzete Magyarországon” címmel. jának tudatos gyarapítása nem egy-egy ember, hanem az egész intézmény, s elsősorban a vezetők dolga. Elfogadhatatlan az az álláspont, amelynek vallói szerint „ez ellen nincs mit tenni”. Mármint a tervszerűtlen szabadságolások, a munka meg- akasztúsa, a döntések halogatása, a helyettesek niánya ellen. Némelyik liefen már- már a beutalási lehetőségek szabják meg, lesz-e munka a nyáron vagy sem, az ilyen meg olyan utazási lehetőségek diktálják, hogy az ügyfél dolgát mikorra intézik el. Legszívesebben kiakasztanák a táblát a kapura: szabadságok miatt az ügyintézés szünetel... Tagadnánk, hogy a szabadság természetes joga minden dolgozónak? Csacsiság. Nem gondol ilyesmire ■ senki. Még az ügye halogatása miatt dohogó állampolgár sem. Pedig ő mérges, ingerült. Nem a szabadságra menetel jogát vonja kétségbe. Hanem azt a jogot — ami' persze senkit és sehol nem illet meg —, hogy őt, az ügyfelet, s vele ügyét is „szabadságolják”. Várakozásra kényszerítik, fölös szaladgálásra késztetik. Évek hosszú sora óta visz- szatérő gond ez, s éppen ezért tűnik ügy intézményeknél, vállalatoknál, hogy már elfogadottá vált. Olyannyira, hogy akadnak helyek, ahol a tízfőnyi gárdából egy szem „ügyeletes” marad, ő iartja a frontot, azaz nem csinál semmit, hanem nyugtatja a méltatlankodó feleket... Az állampolgár nincs szabadságon. Egyszerű kijelentő mondat. Ám azért, hogy az állampolgár ezt a gyakorlatban is tapasztalhassa, rendet kell teremteni néhány hivatalban, néhány vállalatnál, néhány közszolgálati intézménynél. Azaz összességében már nem is olyan néhány, hanem sok helyen. Rendet: szervezettséget, zavartalan ügymenetet, tervszerű szabadságolásokat, kellő helyetteseket. Nemcsak az állampolgár érdekében. Hanem a hivatal, vállalat, intézmény rangja, tekintélye — társadalmi hitele miatt is! M. O. A szegedi szabadtéri játékok idei utolsó premierjén Illyés Gyula Dózsa György című drámáját mutatták be Félix László rendezésében. A szerző, ki előreláthatóan maga is megnézi majd az egyik előadást, korábbi nyilatkozatában elmondta, kíváncsian és bizalommal fogadta a Dózsa szabadtéri bemutatásának tervét. — A drámát annak idején nemcsak művészi inspirációból írtam: akkor a magyarságra csak rosszat mondtak. Úgy gondoltam, azokat a momentumokat, ámelyekben a magyarság valami nagyot, európaion fontosatj szépet csinált, azokat kellene ábrázolni a népnek, hogy erőre kapjon, s valahogyan új fogalmak szerint alkossa meg hazafias érzését. Ne soviniszta legyen, hanem egybekapcsolva a legmagasabb emberi ideákkal, az emberiséggel rakja össze ismét a maga nemzeti tudatát. A darabot annak idején iszonyúan elmarasztalta a kritika, most azért várom izgalommal az előadást, mert közben az egész világ megváltozott. Illyés Gyula egyebek között elmondta még, mi foglalkoztatta Dózsa alakjában. — A kitűnő katona, akinek föladata megvédeni a magyarságot, följön Pestre, Budára és azt látja, hogy másképpen nem mehet, mint ha forradalmat csinál. Vagyis ha elszakad az általa árulónak tekintett felső világtól és a parasztságra támaszkodva fölkel. A tragédia az volt, hogy ezt egyedül maga akarta, nem tudott társulni se jobbra, se balra. A nagy sikerű szegedi bemutató címszereplője Bessenyei Ferenc, fontosabb szereplői: Nagy Attila, Kállai Ferenc, So- mogyvári Rudolf, Molnár Piroska voltak. N. I. Tudományos tanácskozás a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről Bőrök száz színben A Simontornyai Bőrgyárban naponta 36 000 kg nyersbőrt dolgoznak fel százféle színárnyalatban. £iveszik a húsológépből a hűti. Debreceni Dezsőné brigádja a bőrt alapszínre festi. Foto: Gottvald
