Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

Washington Mxoit válság-intézkedései Válságban a dollár ■í>3. Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Nixon elnök vasárnap este az amerikai néphez intézett rendkívüli rádió- és tv-szó- zatában drasztikus válságin­tézkedések sorozatát jelentet­te be, amelyek együttes hatá­sukban gyakorlatilag eddigi gazdaságpolitikájának teljes feladását jelentik. Nixon kö­zölte, hogy vasárnap esti ha­tállyal 90 napra ár- és bérbe­fagyasztást, továbbá 10 szá­zalékos importadó bevezeté­sét, valamint a dollár arany­átváltásának ideiglenes be-: szüntetését — gyakorlatilag a dollár „lebegő” árfolyamra helyezését — rendelte el, További intézkedésként be­jelentette az amerikai elnök, hogy 4,7 milliárd dollárral csökkenti a szövetségi költ­ségvetést és 10 százalékkal a külföldi gazdasági segélyprog­ramokat. Nixon úgy jellemezte új gazdasági intézkedéseit, mint amelyek „a béke kihívására válaszolva” a háború meg­szüntetése felé tett „haladás” .eredményeként váltak volna lehetővé. A prosperitás megvalósítása háború nélkül merész vezetést igényel, olyan vezetést, amely hajlandó merész intézkedé­sekre a következő három problémakörben: 1. több és jobb munkaalkalmat kell te­remtenünk; 2. meg kell0 állí­tanunk a megélhetési költsé­gek emelkedését és 3 meg kell védenünk a dollárt a nemzetközi valutaspekulánsok támadásaival szemben” — mondotta Nixon elnök. Ezt követően Nixon elnök részletezte az USA „új gaz­daságpolitikájának, minősített deflációs csomagtervet, amely lényegében magában foglalja mindazokat a szükségintézke­déseket, amelyeket demokra­tapárti ellenfelei már régóta sürgettek. A több mint 5 milliós mun­kanélküliségről szólva az el­Amman nők a problémát, „a vietnami háború leépítésében elért si­kernek” tulajdonította, mond­ván,. hogy „2 millió dolgozó maradt munka nélkül, akiket a hadsereg leszerelt, illetve a hadiiparból elbocsátottak”. Az infláció megfékezésére foganatosított intézkedések kö­zött első helyen a „szükség esetén szankciókkal érvnvesí- tendő” 90 napos ár- és bér­fagyasztást említette az el­nök, majd felkérte a korporá­ciókat, hogy önkéntes alapon alkalmazzák a befagyasztást az. osztalékokra; illetve profi­tokra is. (A bérbefagyasztás miatt kiesett jövedelmek ter­mészetesen végleg elvesznek, viszont a „befagyasztott’ osz­talékok később kifizetésre ke­rülnek. — A szerk.) A ' dollár védelméről szól­va Nixon élesen megbélyegez­te „a nemzetközi valutaspe- kulánsokat, akik a nemzetkö­zi pénzpiac pillérét próbálják aláásni”. A • dollár aranyát­váltásának és, más tartalék értékekre való .^beváltásának ideiglenes beszüntetését, illet­ve „az USA ’ nemzeti", érdekéi­nek megfelelő” szigorú korlá­tozását bejelentve, Nixon szükségesnek tartotta hangsú­lyozni: „Nincs szó devalválásról. Külföldön ugyan talán keve­sebbet vásárolhatnak dollár­jaikért az amerikaiak, de ide- -feajta ugyanannyit vén--a dollár mint eddig, "feltéve, ha ame­rikai árüt vásárolnak... Szi­lárd . „elhatározásom^, hogy az arperikai dollár nem. lesz töb­bé túsz a nemzetközi speku­lánsok keizében”. Washingtoni idő szerirlt va­sárnap este 10 órára bekéret­ték a külügyminisztériumba a diplomáciai képviseletek ve­zetőit, közöttük Fülop Pétert, hazánk ideiglenes washingtoni ügyvivőiét. A diplomatákat Paul Volker nénzügyminiszter- helyettes tájékoztatta az ame­rikai kormányintézkedések v-ívhatő nemzetközi gazdasá­gi kihatásairól. erőszakmentes polgári engedet­lenségi mozgalmat hirdettek mindaddig, amíg az utolsó in­ternáltat is nem engedik ki a hatóságok a lágerekből. A szálló körül felsorakozó angol katonák nem hatoltak be az épületbe és mintegy húsz perc elteltével visszavonták őket. A távozó képviselőket azonban a szálloda előtt fel­tartóztatták és fegyvert_ szegez­ve rájuk, átkutatták őket. Hétfőn hajnalban álarcos, fegyveres férfiak — saját nyi­latkozatuk szerint az ír felsza- badítási hadsereg tagjai — el­raboltak egy sebesült rendőrt egy Londonderrybén levő első­segélynyújtó helyről. Nem sok- kal az incidens, utón, a város egyik szállodájában tanyázó újságírókat névtelen telefonáló kereste és közölte, hogy az el­rabolt rendőrt az ír Köztár­saságba, a határtól negyven kilométerre levő Letterkennybe szállították, ahol egy kórház­ban helyezték el. A brit katonai kémelhárítás tisztjei hétfőn kihallgatták Thomas Mooret, azt a 17 éves angol katonát, akit pénteken elrabolt az illegális ír köztár­sasági hadsereg (IRA). Moor kihallgatása során el­mondotta, szabadonbocsátásá- nak feltételéül szabták, hogy szerepeljen egy sajtóértekezle­ten és ígéretet kellett tennie arra, hogy felszólítja az angol hadsereg ír tagjait, ne teljesít­senek szolgálatot Észak-Iror- szág területén. Az IRA a szabadonbocsátott fogoly útján üzenetet intézett Harry Tuzohoz, az Észak-Ir- országban állomásozó brit csa­patok parancsnokához, amely­ben figyelmeztették, hogy a jö­vőben az ír köztársasági had­sereg minden elfogott katonát kivégez. Paul Volcker, az amerikai pénzügyminisztérium állam­titkára hétfőn délelőtt Lon­donba érkezett, hogy tájé­koztassa a nyugat-európai kormányok pénzügyi szakér­tőit Nixon elnök drasztikus dollármentő intézkedéseinek kihatásairól és egyben meg­próbálja rábeszélni a tőkés kereskedelmi partnereket, hogy a dollár árfolyamához képest értékeljék fel nemze­ti valutáikat. A londoni repülőtéren Volcker kitért annak a kér­désnek a megválaszolása elől, hogy vajon a Fort Knox-i arany befagyasztása és ezzel együtt az amerikai behozata­li pótilleték gyakorlatilag nem egyértelmű-e a dollár leértékelésével. Londoni üzleti körök, kö­zöttük is elsősorban az autó­ipar vezetői, a tízszázalékos pótületék miatt idegesek. Bonnban és a nyugatné­met ipari, valámint kereske­delmi központokban hétfő reggel óta lázas tanácskozá­sok folynak: megvitatják Nixon bejelentésének várható következményeit. áhlers, a bonni kormány szóvivője ki­jelentette, hogy Brandt kan­cellárt 'Nixon elnök szemé­lyes levélben előre informál­ta. Az amerikai intézkedések következményei azonban még nem áttekinthetők — mon­dotta. A nyugatnémet kor­mány „megértéssel viseltetik ugyan a gazdasági egyensúly h elyreá 1 lit ásóra irá nyu 1 ó' ame- rikai lépések iránt, de to­vábbra is a kereskedelem szabadságának fenntartása mellett foglal állást” — han­goztatta Áhlers és hozzáfűz­te: a márka szilárdságát Nixon bejelentése nem érinti. A nyugatnémet ipari és ke­reskedelmi köröket villám- csapásként érték az amerikai intézkedések, egyöntetű a vé­lemény. hogy az Amerikába irányuló export nehezebbé, vagy csaknem lehetetlenné válik a védővámok 10 száza­lékos felemelése miatt. „Gazdasági irányváltás — Nixon devalválja a dollárt” — ez a főcíme a Wall Street Journal hétfő reggeli tudósítá­sának, amely „elképesztő” for­dulatnak nevezi azt, bog# Nixon elnök vasárnap este be* jelentett „új gazdaságpolitiká* ja” két, mindeddig „elképzel* heteden” intézkedést tártál* máz: a dollár devalválását és az ár-bérellenőrzés bevezeté­sét. Az amerikai üzleti körök általában üdvözölték az elnök bejelentéseit, jóllehet, egyes vezető bankárok és neves köz­gazdászok erős fenntartásaikat fejezték ki. A legnagyobb ame­rikai szakszervezetek vezetői egyelőre elzárkóznak minden érdemi kommentártól. Az első kommentárok általá­ban azt emelik ki, hogy Nixon „180 fokos hátraarcot” hajtott végre abban a reményben* hogy az 1972-es elnökválasz­tások előtt eltakaríthatja csőd­bejutott gazdaságpolitikájának romjait. Nixon bejelentéseinek hírére káosz keletkezett a tokiói va­lutapiacon. Az elnöki beszéd elhangzása után egy órával a japáni valutabankok 300 millió dollárt adtak el a japán bank­nak, amely a korábbi váltóár­folyamon vette meg a dollárt. A japán bankélet vezetői szerint az ország súlyos hely­zetbe kerülne, amennyiben Nixon bejelentéseinek hatásá­ra a nyugat-európai országok „lebegtetni” kezdenék valutái­kat, a nemzetközi pénzügyi helyzet tisztázódását várva. Londonban a kormány ré­széről nem történt nyilatkozat Nixon bejelentéseiről, de a pénzügyminisztérium szóvivő­je kijelentette: tudomása sze­rint az angol kormánnyal nem közölték előre Nixon tervezett intézkedéseit. Nixon amerikai elnök rá­dió- és televíziós nyilatkoza­tát kivonatosan ismertetve a TASZSZ tudósításában rámu­tat arra, hogy az elnök a dollár „megmentése’ érdeké­ben hozta meg a nyilatko­zatban vázolt rendkívüli útt* tézkedéseket. Nixon elnök azt állította-* mondja a TASZSZ jelentése —, hogy a dollár helyzetét komolyan megingatta „a nem­zetközi valuta-spekulánsok” tevékenysége és ennek szerin­te semmi kö2e az amerikai gazdaság szilárdságához. Valójában — mondja a TASZSZ jelentése — a dollár­válság csupán az amerikai kapitalizmus igen súlyos vál­ságát tükrözi. Maga Nixoa nyilatkozata is számos ékesen szóló beismerést tartalmaz ebben a vonatkozásban. Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államokban „a csüggedtség és a vereség hangja" hallatszik, „erősödik; a kétely, amely aláássa ener­giánkat és aiz erőnkbe vetett bizalmat”. Mint Nixon beval­lotta, az Egyesült Államok az elé az égető probléma elé ke­rült, megmarad-e „vezető ál­lamnak a világgazdaságban* vagy pedig megelégszik a má­sodik, a harmadik, vagy a ne­gyedik hellyel”. — Az elnök nyilatkozata, ugyanakkor kifejezésre jut­tatta, hogy a gazdasági vál­ságból, amelybe a kormány­körök juttatták az országot, a kormány elsősorban a dolgo­zók rovására keresi a kiveze­tő utat — mondja a TASZSZ jelentése. — A kormány ál­tal bejelentett munkabérrög­zítés csapást mér az ameri­kai lakosok széles rétegeire* akiknek reálbére már amúgy- is jelentősen csökkent az inf* láció következtében. Nixon elnöknek a rendkí­vüli gazdasági intézkedésekre vonatkozó nyilatkozatát más tőkés országokban úgy érté­kelik, mint annak elismerő-; sét, hogy hangzatos Ígéretei ellenére a washingtoni kor* mány nem képes kivezetni aa országot a válságból —j motelja a T^Z^ Kedvezőbb légkör A hírügynökségek jelentései­ből úgy tűnik, hogy kedvezőbb légkör alakul ki a jordániai— Palesztinái viszály rendezésé­hez. Egy jordániai kormánylap hétfői számában közzétette azt a dokumentumot, amelyet Husszein király adott át Fej- szál szaud-arábiai uralkodó, és Szadat egyiptomi elnök sze­mélyes képviselőinek a jordá­niai kormány és a Palesztinái ellenálló-szervezetek közötti viszony szabályozásáról. A do­kumentum szerint Jordánia hajlandó biztosítani az ellen­állók szervezeteinek szabad te­vékenységét, ha azok készek az ország szuverenitásának és Észak-ír or szúg biztonságának telj'es szavatolá­sára. A Palesztina! ellenállási szervezetek ugyancsak elfogad­ták azt az egyiptomi—szaud- arábiai rendezési tervet, amely a Jordániában kifejtett tevé­kenységükre vonatkozik — kö­zölte hétfői számában a kairói Ál Ahram. A lap ugyanakkor hozzáfűzi, hogy a gerillák „bi­zonyos gáranciákat” követel­nek: nevezetesen az ellenállók egységeinek beengedését meg­határozott jordán területekre és valamennyi letartóztatott gerilla szabadonbocsátását. A biztosítékok között. szerepel a jordániai kormány csapatai ál­tal . zsákmányolt fegyverek visszaszolgáltatása. Polgári engedetlenségi kampány ' Polgári engedetlenségi kam­pányt hirdetett vasárnap este az észak-ír park.mént kilenc ellenzéki képviselője egy bel­fasti szállodában tartó:; gyű­lésen. A kép .iselők annak a tize? három tagból álló paria­lt* csoportnak tagjai, amely a múlt héten úgy fióntötf: bof^: kottálja a parlament ülései t míg Faulkner rnáúszteaélBiSt hivatalban van. A képviselők —... miftöáöen a szállodát égy 10CT főnyi rendőri alakulat vette körül — nyilat­kozatot írtak .alá, amelyben. A Fort Mcpherson-i (Geor­gia állam) öttagú hadbíróság hétfőn kezdte meg a tanúk kihallgatását Ernest Medina százados a My Lai-i tömeg­mészárlással vádolt „legmaga­sabb rangú” amerikai liszt ügyében. A bíróság 48 tanút idézett be kihallgatásra. A vádirat szerint Medina százados 1968 márciusában My Lai faluban saját kezével gyilkolt meg egy nőt és egy kisfiút, ezen kívül „legkeve­sebb” 100 védtelen és fegyver­telen falusi lakos lemészárlá­sáért felelős. » Hétfőn délelőtt hivatalos megerősítést nyert az a hír, hogy az elmúlt héten megkez­dődött Mudzsibur Rahman Sejk, a betiltott kelet-pakisz­táni Avami Liga vezetője pe­rének tárgyalása, v- * Ä négy nagyhatalom nagy­követei hétfőn délelőtt Jean Sauvagnargues francia nagy­követ elnökletével megkezdték a nyugat-berlini kérdés ren­dezésére hivatott tanácskozás- sorozatuk 30, ülését C/ * .» A szombati francia ftidfo- génbomba-kísérletről szóló egyik jelentésében a UPI a többi között r;zt írta, hogy a robbantásba járás-elemzések alapján a ter­vezettnél 24 órával később ke­rült sor. A szombati kísérlet — írja az amerikai hírügy­nökség — az ötödik volt a jú­nius elején megkezdett soro­zatban és egyben a legna­gyobb erejű, egy megatonnás. * A dél-vietnami tengerész- gyalogosok vasárnap kényte­lenek voltak feladni egy stra­tégiai fontosságú támaszpon­tot a fegyvermentes övezettől délre — közölte hétfőn egy saigoni katonai szóvivő. A támaszpont kiürítését a népi erők több hullámban végrehajtott, összpontosított tüzérségi és gyalogsági táma­dásai előzték meg, amelyek s°rán több ízben közelharcra került sor a szembenálló fe­lek között. • A budapesti fiatalok aláírá­sok százaival követelik Angela Davis szabadon bocsátását. A tavaszi fővárosi demonstrációk során összegyűjtött, aláírások­kal megerősített k,övetelések- ből, röplapokból, tiltakozások­ból albumot állítottak össze és ezt a rövidesen Budapestre ér- 1 kező 3. 3. Abt New York-i ügyvéd útján juttatják el a polgárjogi mozgalom személyi- séö.éiíeJc JftgvaUueióihQZy

Next

/
Thumbnails
Contents