Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

Csendesen, szerényen A tolnai pamuttextilgyár éle­tének is nagyon sok összetevő­je van. Csakúgy, mint más gyá­rak esetében. De az egyik oldal jobban szem előtt van, mint a másik, többet beszélnek rólai jobban figyelemmel kíséri a saj­tó is. És van olyan oldala is a gyár életének, amit nem kísér­nek annyira figyelemmel, de ugyanúgy része a nagy egész­nek, mint bármi más. A gyári tűzoltóparancs­noknak parányi kis, irodája van. Ha hárman ben­ne időznek, a negyediket már csak „cipőhúzó kanállal” lehet beoréselni. Dehát ez nem is baj. Legfeljebb néha kényel­metlen. Mindenesetre nem az iroda teszi a testületet... Férgeit J ózsef tűzoltó- parancsnok: — Ez a mozgósítási tervünk. Minden műszakra megvan a bármelyik pillanatban mozgó­sítható raj. Munkaszüneti na­pokra külön szerveztünk tűz­oltóra jt a legközelebb lakók­ból. Van egy női és egy leány­rajunk is: ők elsősorban a megelőző feladatokból veszik ki részüket. A falon emléklapok, a kü­lönböző versenyeken elért si­kerek bizonyítékai. — Majd minden évben sike­rült még eddig valamelyik versenyen helyezést elér­nünk. Az idén három rajunk részt vett a járási tűzoltó­versenyen, mind a három to­vábbjutott a megyeire, onnan pedig kettő az országrészibe. Pár méterrel odébb a gyári tűzoltószertár. Motoros fecs­kendő és egyéb tűzoltó készü­lékek, szerszámok. Minden a legprecízebb rendben. A rend itt egyébként nem valami el­vont esztétikai követelmény, hanem nélkülözhetetlen elő­feltétele a gyors beavatkozás­nak. Mindennek megvan a ma­ga állandó helye, és minden darabnak minden időben ott kell lennie, mert hiszen tűz esetén nincs idő a keresgélés­re. Mint mondani szokás, egy tűzoltószertárban behunyt szemmel is. mindént meg kell találni. Végigjárjuk az üzemcsarno­kokat. A sok szövőgép éktelen zajt csap. Mindenütt vékony piheréteg. Ha akarnák, bizo­nyára nem tudnák ilyen egyen­letesen bevonni vele a gépek, szerkezetek labirintusait és a padlózat minden zugát. — Ezt nevezik flugnak, s ez a legnagj*)bb tűzveszély. Munka közben állandóan kép­ződik, a pamutszálról válik le, és mindenhova odaszáll, mindenütt megtelepszik. Rend­kívül könnyen gyulladó anyag. Ez azt jelenti, hogy ha vala­hol a sok ezer gépalkatrész közül valamelyik meghibáso­dik, átizzik a súrlódás által, könnyen meggyulladhat tőle a flug, és a láng pillanatok alatt végigfuthat az egész termen, leéghet a sok gép. A rendsze­res tisztogatással csökken ez a veszély, de meg sosem szű­nik, mert a flug munka közben állandóan képződik. Mivel eny- nyire tűzveszélyes az üzem, amikor valakit ide felvesznek munkára, mielőtt munkába ál­lítanák, feltétlenül kap tűz­védelmi kioktatást is. Ennek az az ábécéié, hogy ha valaki valami rendelleneset tapasztal a gépénél, például rendellenes szagot érez, azonnal le kell ál­lítania a gépet. Itt a legjelleg­zetesebb a súrlódási hőtől ke­letkezett tűz, s az előzetesen feltűnő szaggal jár, és ha azon­nal leállítják a gépet, még megelőzhető a láng. Egyébként éppen tegnap volt egy ilyen esetünk: szerencsére az ott dolgozók tudták, hogy mi a te­endő, és nem keletkezett üze­mi kár. ♦- A mostani gyári tűzoltó­ság önkéntes jellegű. Régeb­ben fizetett, függetlenített tűz­oltók voltak minden gyárban. Melyik a jobb? — A jelenlegi rendszer. Ugyanis egy gyár tűzvédelmét semmiképpen sem tudja ellát­ni egy függetlenített gárda: a gyári tűzvédelem csak akkor lehet hatásos, ha az minél szélesebb társadalmi bázissal rendelkezik. A mi tűzvédelmi eredményeinknek a széles tár­sadalmi bázis az alapja. Olyan tagjai is vannak már a testü­letünknek, akik 15—20 éve dolgoznak szervezetten a tűz­károk megelőzéséért. Pia jól belegondolunk, a gyárban ez az egyik legszélesebb körű társadalmi mozgalom. Védjük a nép vagyonát. * C’sendesen, szerényen dol- goznak. Tevékenységük fontos, nélkülözhetetlen része a közvagyon gyarapításának. Nem elég fejleszteni az üzem technikáját, nem elég meg­termelni kilométerszámra a sok textíliát, azt védelmezni is kell a minduntalan leselke­dő tűzveszedelemtől. B. F. Izsákon jártunk Tizennegyedszer nyitották meg kapuikat a KISZ nyári építő­táborai. Ez évben több mint 30 000 fiatalt várnak a mező- gazdasági, út- és vasútépítő táborokba. Egy mezőgazdasági tábort kerestünk fel Bács me­gyében, az Izsáki Állami Gaz­daság Kosztka-telepi üzemegy­ségében. Erre a turnusra a szekszárdi Garay János Gim­názium mozgósított. A tábor Izsáktól 6 kilomé­terre fekszik egy csümölcsós- ben. A kapun ez a felirat fo­gadja az érkezőket: Kállai Éva önkéntes Ifjúsági Építőtábor. Aki pár évvel ezelőtt járt utoljára építőtáborokban, az meglepődve tapasztalja, hogy a sátrak eltűntek. Három épü­letben 5—5 szoba egy szoba 10 főnek, azaz egy brigádnak az otthona), ezenkívül orvosi ren­delő, parancsnoki szobák cs büfé van. Külön épült egy 100 fős ebédlő, amely egyben kul­túrterem is. órás kitartó munka után sem sikerült szép eredményt fel­mutatni. A gazdaság kh-ban méri a teljesítményt és nem mindig veszi figyelembe, hogy pl. egy-egy tarackos sort ne­hezebb megsárabolni, mint 5 nem tarackosat. Peredy Rita, aki már az első napon több vízhólyaggal a te­nyerén jött haza, büszkén mondta: — „Kár, hogy apu nem látja, mert így bizonyít­hatnám, én is tudok dolgozni!”. Tud, tudnak és akarnak dol­gozni ezek a 14—18 éves fia­talod. Munkájukkal bizonyít­ják (az első héten 125 százalék­ra teljesítették a normát), hogy nemcsak a tanulásban, de a termelőmunkában is lehet rá­juk számítani. Délután, a csendes pihenő alatt szinte kihalt a tábor, min­denki alszik. Négy órától, a szabadidős programban filmvetítés, elő­adás, labdajátékok, vetélkedők szerepelnek, A legnagyobb si­kere talán a labdarúgóverseny­nek volt. Állandóan foglalt a két pingpongasztal is. Igaz, ott sokszor nem is a partner, ha­nem a viharos szél a leg­nagyobb ellenfél. A legjobb eredményt elért csapatok és egyéni versenyzők jutalomban részesülnek. A gazdaság, jó munkájuk eredményeként valamennyi tá­borlakót beviszi Kecskemétre. A városnéző gyerekek elragad­tatással beszélnek a kecske­méti tanácsházáról és a városi uszodáról, amelyhez fogható Közép-Európában egy sincs, Európában pedig csak három. Ferenczi elvtárs, a gazdaság párttitkára már összeállított egy 2Ó darabból álló könyv­csomagot, amellyel majd ők kedveskednek a legjobbaknak. Folyik a tábori tisztasági ver­seny, a legtisztább szobának szintén a gazdaság ajánlott fel jutalmat. — dobos — Harmincnyolc év a vasút szolgálatában Nem jobb nem rosszabb, olyan, mint a többi 9 vasutas — kaptuk a jelvilágosítást, amikor érdeklődtünk utána. Egy dolog azért mégis ki­emeli társai közül: ő a szakály-högyészi vasútállomás legidősebb dolgozója. — Elkerültem már az 59. évet is, már csak öt hónap van a nyugdíjig — mondja Schmidt István vezető váltó­kezelő. Csak most ne jöjjön közbe semmi galiba — foly­tatja. — Harmincnyolc éve dolgozom a vasútnál. Eleinte vizet hordtam a munkásoknak, de csak ősztől tavaszig dolgozhattam. Tudja, akkor még protekció kellett ah­hoz, hogy véglegesítsenek valakit. Nyaranta aratni jár­tam, egyetlen fia voltam apámnak, nekem is segíteni kellett a családon. 1940-ben véglegesítettek és egy kő­műves mellett voltam culáger. Utána a csapathoz kerül­tem, majd előmunkás lettem. A visszaemlékezést telefoncsörgés szakította félbe. Meghallgatta az utasítást, majd szabály szerint vissza­igazolta. — 1637-es halad a kettes vonalon, ellenvonat nincs — jelentett az ügyeletes szolgálattevőnek és ieengedte a sorompót. Tizenhét tekerés — vágta rá azonnal, amikor kérdeztem. Már sokszor megszámoltam, mióta itt va­gyok Hőgyészen. Megtörölte melegtől átizzadt arcát, felvette szürke szolgálati zubbonyát, kezébe fogta a piros zászlót, és kiállt az erkélyre. — Meg kell adni a tiszteletet minden áthaladó szerel­vénynek — mondja, miközben a melegre való tekintet­tel levette a zubbonyt, aztán folytatja a megkezdett be­szélgetést: — 1946-tól két évig jegykiadó és pályaőr voltam Re- gölyben, 1948. óta pedig itt szolgálok a 11-cs toronyban. Eddig nem történt semmilyen baleset, bár volt már egy­szer meleg helyzet! Az 59-es gyorsteher nem állt meg a tiltó Jelzés ellenére sem a raktárnál, elkerülte a kijárati jelzőt és felvagdalta az ellenvonatnak átállított váltó­kat. Budapest felől pedig jött a pécsi gyors, de még éppen volt annyi időm, hogy a szabad jelzést átállítsam. Kirohantam és torkom szakadtából ordítottam a teher­vonat vezetőjének. Közben, mivel éjszaka volt, a lám­pással jeleztem a gyorsnak. Száz méterre voltak egy­mástól, amikor meg tudtak állni. Mint később kiderült, a tehervonat vezetője elbóbiskolt. Mondta is a főnök már többször, hogy áttesz az 1-es toronyba, ott kevesebb a munka és a felelősség, de én már 24 éve itt vagyok, ehhez szoktam hozzá, innen akarok nyugdíjba menni. A ranlnAinrÁl beszél. Igaz, mosógép nincs még z~L l olllLlLlJLli UL a fáznál, bár jól jönne, mert felesége beteges, de van egy házuk, meg besegítettek a lányának és a fiának is az építkezésnél. Ok már csalá­dosok, az öregek meg magukra maradtak otthon. Ezért a gyerekek többször látogatják őket, lánya a szomszéd­ban lakik, a fia meg Tamásiból szokott hazajönni. Van otthon baromfi, meg két disznó is. Szabad időben meg a szőlőt műveli. Rendezek majd egy búcsúestet, mindenki jó bort fog kapni — utalt a nyugdíjaztatásra. Csak a reuma ne volna. Idén már volt két hetet Pesten a Lu­kácsban, most júliusban pedig Harkányba megy gyó- gyíttatní magát. Aztán már csak négy hónap marad és vége a 38 éves szolgálatnak. Schmidt István szakály-högyészi vezető váltókezelőt 30 éven túli, vasútnál töltött munkásságáért a törzs- gárdajelvény arany fokozatával tüntették ki. Az ország területére szóló ingyenes utazási igazolványt kapott, és kétezer forint pénzjutalomban részesült. RÓZSA GYÖRGY Június 27-e óta 147 gimna­zista dolgozik a szőlőben, sze­di az almát, vagy éppen ku- koritát fattyaz. Az időjárás nem vette kegyeibe őket az el­ső héten, hiszen a várt bar- nulás helyett néha szinte di­deregtek. A brigádok között verseny folyik. Az 5 turnus legeredményesebb brigádja a KISZ Tolna megyei Bizottsá­gától egyhetes külföldi juta- lomutat kap. Turnusonként a legjobban dolgozó szintén iu- talomúttal tér haza. A 3., 8. 11. napon a legkiválóbb 4 brigád valamennyi tagja pénzjutalom­ban részesül. Az első értéke­lésnél Polecsák Anna, II. a osztályosokból álló brigádja lett az első, napi 51,40 forintos átlagteljesítménnyel. A 6. na­pon már a 64 forintos egy főre eső átlagteljesítmény sem volt elegendő az első hely meg­védéséhez, mert • Tóth Zsóka, negyedikesekből álló brigádja 67 forintos átlagot produkált. Öröm látni a fiatalok lelkes munkáját. Csak az csalt néha könnyeket szemünkbe, ha a 6 Jól beleillik az évszázados park látképébe a Lengyel! Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola új épülete. Foto: Gottvaid

Next

/
Thumbnails
Contents