Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-09 / 160. szám
Középtávú ttrv Évente eppiíival nő a termelési ér! Új szolgáltatások: ' ä' szet, sokszorosítás, családiliázépíiés Ügyintézése Közélctiink Megválasztották a népi ellenőrzési bizottságok tagjait és tisztségviselőit A negyedik ötéves terv első félévén túl belelapoztunk a Tolna megyei Szolgáltató Kisipari Szövetkezet középtávú tervébe. Kíváncsiak voltunk: mit terveznek, s fél év alatt mit valósítottak meg. „Szövetkezetünk gazdasági fejlődését meghatározzák azok a gazdaságpolitikai célkitűzések, amelyek a népgazdaság negyedik ötéves tervére vonatkozó törvényben megtestesülnek. .. Szövetkezetünk feladata olyan szolgáltatási tevékenységek kialakítása, amelyek ma még nem szerepelnek a tevékenységi körben, de a lakosság ezeket igényli, ugyanakkor szükséges a hagyományos személyi szolgáltatások színvonalának jelentős növekedése is”. így summázza a terv, s a számokban pedig így fejezi ki: 1971-ben el kell érni a 13 millió forintos összes termelési érték nagyságot, a tervidőszak végéig pedig a 18 milliót. A fejlődés különösen a tervidőszak első éveiben lesz jelentős, hisz minden évre egymillió forintos növekedést terveztek. A létszám növelése is természetes — száz fővel gyarapszik a létszám —, a lakosság szolgáltatási igényei egyre szaporodnak, új feladatok is jelentkeznek. A szolgáltatók középtávú tervét először negyvenen vitatták meg, egy kommunista aktívaülés keretében. Élénk vita alakult ki, mert az eszközök meglehetősen korlátozottak. Kevés a pénz az üzlet és a szakember. Végül a terv ennél a szövetkezetnél is „törvényerőre” emelkedett, miA rövid tény ennyi: kedden népes bizo^sitg járta végig a Ten- geiic—Juliamajor kozott újonnan épült öt kilométer hosszú útszakaszt. Az úttest még nem kész teljesen, hiányzik az úgynevezett pormentes réteg, a műszaki átvételt végző bizottság mégis, úgy határozóit, hogy az utat átadják a forgalomnak a termelőszövetkezet érdekében. A termelőszövetkezet érdeke, hogy most, az aratás időszakában zavartalan legyen a gaoonaszáilítás. öt kilométeres útszakasz — ez így önmagában nem sok, hiszen szerte az országban sokkalta több új út, új autópálya épül, ám, Tengelicen, de főleg Juliamajor- ban becsesebb, mint bármilyen autópálya. Ezt a kis települést végre szilárd út köti össze a világgal, több évtizedes várakozás után. Juliamajorba télen, vagy esős időben nem jutott ki a mentő, csak késve számtalan, a mindennapi élethez szükséges árucikk, és mindaz, ami a mai kor emberének kulturált életfeltételeihez tartozik. Az útkérdés vajúdását hátráltatta a nem éppen szerencsés közigazgatási beosztás is; a major egyik fele Fácánkerthez, majd Tolnához, a másik fele Szedreshez tartozott. A most megépült út története túl a ódonképpen a múlt év elején kezdődött, amikor is a major kis termelőszövetkezetének közgyűlése kimondotta a tengelici termelőszövetkezethez való csatlakozást. Részben azért, mert az volt hozzájuk a legközelebb. . . Áz egyesült termelőszövetkezetnek gazdasági érdeke volt az út megépítése — de a vezetőség látta, hogy kulturális missziót is teljesítenie kell; közelebb hozni — még dehogy a városhoz ^—, a községhez a maíor lakosságát. A törekvést mél^nvolták az állami szervek az~el. hogv a szükséges öt és fél millió forintot visz« megvitatta és jóváhagyta. A vezetőség, szorosan együtt a tagsággal, megkezdte a terv részleteinek megvalósítását. A szakmai továbbképzés ötéves terve fölött a KISZ vállalt védnökséget. Szekszárdon és Dombóvárott már folynak a tanfolyamok, kidolgoztak a rendszeres továbbképzés tematikáját. A vezetőség pedig tárgyalásokat folytat: a kertvárosban épülő szövetkezeti szolgáltató ház földszintjén — az emeleten a szabó ktsz irodái, munkatermei kapnak helyet —, férfi és női fodrásztanulók részére rendeznek be tanüzletet. így sikerül majd a szakmai utánpótlást korszerű körülmények között képezni. Jelentős támogatást kapnak a dombóvári tanácstól, több üzletet tudnak nyitni a tervidőszak ailatt. így az új város lakosságának igényeit majd tökéletesebben tudják kielégíteni. , Az új szolgáltatási ágak munkába állítása részben már megtörtént. Az olajkályha- javító részleg már sikeresen dolgozik. Tervezik a megye két városában a gáz és olaj házhoz szállítását. Gépkocsikat vásárolnak, hogy az egyéb kereskedelmi, illetőleg lakossági szállítási igényeket kielégíthessék. ősztől a dombóvári és a szekszárdi iskolákba minden reggel tejet, kávét, kakaót visznek. A motorkerékpárszerviz, javítás — mint új szolgáltatási ág — már besza nem térítendő, állami célcsoportos hitelként adták. Mivel az útépítés érintette a falu egyik legmostohább körülmények között levő utcáját, a Rákóczi utcát, a községi tanács a maga anyagi eszközeihez mérten, 85 000 forinttal járult a költségekhez. Az útépítés végül ez év elején indult meg, de alig egyhetes munka után az építőknek a márciusi fagyok miatt le kellett állni. A pesszimisták akkor azt mondogatták: „Na, éppen csak megmutattak valamit, de ebből út mostanában nem lesz.” Végül mégis csak elkészült az út, mintegy bizonyításaként annak, hogy az összefogás bármilyen határidőt megrövidíthet. Az útépítést a Pécsi Közútépítő Vállalat szekszárdi kirendeltsége végezte, a termelőszövetkezet munkagépei segítettek a földmunkákban, szállító járművei pedig az építőanyag helyszínre szállításában. Sem a vállalat, sem a termelőszövetkezet nem hivatkozott munkaerő-, vagy géohiányra, csak emberi szőt értve, félretéve a szűkös vállalati érdekeket, közös erővel fogtak munkához. (Meg kell jegyezni azt is. hogy nem kevés utániárás révén kapta meg és vállalta el a munkát a pécsi vállalat, mert a területi elhatárolás szerint illetékes székesfehérvári a balatoni útépítés feladatai miatt csak két év múlva vállalta volna.) Az út, amelv kiláratot nyitott egv kis településnek a világ felé, kedd óta használható. A bizottság úgynevezett hiánypótlással vette át, azzal a megállapodással, hogy az aratás után. még az őszi munkák kezdete előtt elkészül a pormentes burkolat Is. Az építés március eleién kezdődött, az fit- r '1 ís eredeti határideje október 30. volt. indult, a varrógépszervizt most szervezik. Tervezik, hogy könyvkötészettel is foglalkoznak. (Sajnos hónapokig kell Szekszárdon várni, hogy a lakosság ilyén jellegű munkát el tudjon végeztetni. A nyomda egyszerűen nem szívesen foglalkozik lakossági munkával, a városban dolgozó egyetlen kisiparos pedig nem győzi a munkát). A kötészetnek nyilván sok munkája lesz. Ügy- szintén a sokszorosító részlegnek is. A családiház-építők látják majd hasznát annak a szolgáltatásnak, melyet a közeljövőben bevezetnek: — elsőként, s egyedül a szövetkezeti iparban — a szövetkezet elvállalja az építés lebonyolítását. Tehát: telekügylet, tervezés, műszaki ellenőrzés mind feladatkörük lenne. (Ez a szervezet nyilván alkalmas lenne arra. hogy a maszek ellenőröktől átvegye a társasházak műszaki ellenőrzését is az OTP megbízásával. A szerk.). A hagyományos részlegek fejlesztése, korszerűsítése is szerepei a középtávú tervben. Elsősorban a nagy községekben lévő üzletek korszerűsítése kerül napirendre. A kis községekben legtöbb üzlet magánháznál van. A szolgáltatás ötéves, középtávú terve már a megvalósulás stádiumában van. Megpályázott a szövetkezet vezetősége nagyobb összegű támogatást terveik megvalósításához, a megyei tanács a közeljövőben dönt ebben az ügyben. A KI- SZÖV is csaknem félmillió forint támogatást nyújt a szekszárdi, — de az egész megyében működő — szövetkezet terveinek megvalósításához. A Tolna megyei Tanács július 7-én megtartott ülésén megválasztotta a Tolna megyei, a járási és a járásivárosi népi ellenőrzési bizottságok tisztségviselőit és tagjait. A megyei NEB elnöke dr. Tóth Bálint, elnökhelyettese Merkl Ferenc és Máthé János, a bizottság tagja pedig Buzogány István, Dudás Antal, Fenyvesi Ferenc, Komonyi Orbán, dr. Kovács Sándorné, König István, Mácsik László és Váradi Sándor lett. A megyei NEB tagjai és tisztség- viselői a tanácsülés előtt letették az esküt. A Bonyhádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé Baricz Józsefet, elnökhelyettesévé Szakács Zoltánt, tagjaivá: Mikóczi Györgyöt, Őri Jánost, Pintér Gyulánét, Simon Imrét és Végh Imrét választották. A Dombóvári Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke Barsi Sándorné, elnök- helyettese Nagy Zoltán, tagja pedig Berkes László, Élő Lajosné, Kovács József, Kutas György, Künsztler József, A Hazafias Népfront Tolna megyei nőbizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott Szekszárdon. Az ülésen az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésének a nőpolitikái kérdésekben hozott határozat végrehajtásáról, valamint a második féléves munkatervről tartott tájékoztatót Szűcs Györgyné, a meg>ei Hazafias Népfront nőpolitikái munkatársa. Az elkészített írásos anyag — amelyet a résztvevők előre kézhez kaptak — jó alapot adott a vélemény-nyilvánításra és a tapasztalatok kicserélésére. A nőbizottsági tagok éltek is a lehetőséggel. Tizen- ketten kettek részt a vitában. Beszéltek az eredményekről, a gondokról, az őszi, téli programról és a vietnámi nép megsegítésére indított takarókészítési mozgalom politikai jelentőségéről. Nagy Béla és Vincellér Károly lett. A Paksi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé Po- lányi Mátét, elnökhelyettesévé Szegedi Bélát, tagjaivá: Marosi Lajost, Papp Mihályt, Pelsőozi Árpádot, Petrovics Istvánt és Tóth Sándort választották. A Szekszárdi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé Cláh Józsefet, elnök- helyettesévé Csikós Vincét, tagjaivá: Karsai Lászlót, Kállai Józsefet, Kopp Ádámot, Lozsányi Sándort, Ördög Árpádot, Sajó Gézát és Szűcs Zsófiát választották. A Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé Gulyás Tibort, elnökhelyettesévé Haiter Jánost, tagjaivá: Bonnyár Jánost, Fülöp Györgyöt, Klein Istvánt, Pető Jó- zsefnét, Révfalusi Erzsébetet, Steiner Józsefet és Ungvári Miklóst választotta meg a Tolna megyei Tanács. A járási és a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok tagjai esküjüket későbbi időpontban teszik le. Az értekezleten részt vett és felszólalt Perecsi Ferencné, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, aki hasznos útravalóval látta el a jelenlevőket, amikor többek között így fogalmazott: — A nőtársadalom problémáival úgy kell foglalkozni és a nők érdekvédelmével kapcsolatos politikai munkát úgy kell végezni, ahogy azt az össztársadalmi érdek és maga az élet igényli. Külön felhívta a figyelmet a munkaviszonnyal nem rendelkező asszonyokkal történő foglalkozásra, hogy őket is be lehessen vonni a közösségi munkába. A felszólalások tanulságát Szűcs Györgyné foglalta össze, majd az elnöki tisztet betöltő Csajbók Kálmán megyei népfronttitkár zárszava következett.- Pj Az ozorai Egyetértés Termelőszövetkezetben működik megyénkben az egyetlen Elfa- Impulsa félautomata fejőgéprendszer, egy kétszer huszonnégy állásos íejjházban. A gép működését fotocella irányítja. Foto: Gottvald JEGYZET Öt kilométer út Az élet naponta adja a nőbizottságok munkájához az ötletet
