Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

1 Á

Ma már nehéz lenne megállapítani hitelesen, vajon kinek, vagy kiknek tulajdonítható az érdem, hogy a szegedi dóm előtti téren színpadot állítottak föl és megvalósították a magyar kultúrhis- tória kétségkívül legnagyobb szabudtéri színházi vállalkozását. Annyi azonban bizonyos, hogy a sajtó úttörő szerepet vállalt a Játékok gondolatának hirdetésében, propagálásában. Sőt, 1933- ban a Délmagyarország és a Szegedi Friss Újság vezetői, újságírói határozták el, hogy saját vállalkozásban kísérletet tesznek a Játékok megrendezésére és állandósítására. Hivatalosan csak azért nem tekinthető ez az év a születés', dátumnak, mert 1931. június 13-án Voinovich Géza: Magyar Passió című művével indultak meg a Játékok. Ezután egy esztendőre megszakadt a folytonosság és csak 1933-tól követték egymást az előadások minden év nyarán.

Ha azt nehéz is megállapítani, kié is a Játékok gondolatának érdeme, az minden kétséget kizáróan bizonyos, hogy az ötlet eleve a siker reményében született, hiszen a fogadalmi templom előtti tér szinte követeli a szabadtéri játékokat. Az adottságok annyira nyilvánvalóak, hogy szinte természetes az igény, azok minél jobb kiaknázására. Nem véletlen, hogy a szegedi születésű Hont Ferenc kezdettől fogva lelkes támogatója és közreműködője volt a Játékoknak.

A Játékok rövid idő alatt rangot, nevet szerzett magának. 1931 augusztusában a Délmagyarország interjút közölt Max Reinhardttal, aki a kor egyik legnagyobb rendezőegyénisége. Rengeteg elfoglaltsága az, ami nem engedi, hogy aktív szerepet vállaljon Szegeden. Ezért csak egy üzenetet küld: „Madách remekét Az ember tragédiáját minden körülmények között vigyék színpadra szabadtéren. Ha Szeged ezt jól megcsinálja, akkor világhírűvé válik és nevét ismerni fogja az egész világ.”

És Szeged megcsinálta. E következtek az újabb sikerek. 1935. augusztus 10-én már nemzetközi szereplőgárda — csupa világsztár — énekel Mascagni: Parasztbecsület című operájában, amelyet maga a szerző vezényelt. A világhírű komponista - aligha csak udvariasságból - a következőket mondotta:

,,- Meggyőződésem, hogy a szegedi Dóm tér jelentősége semmivel sem kisebb, mint a velencei Szt. Márk téré. A Dóm tér helyzete és akusztikája olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a Szabadtéri Játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani!”

A negyvenesztendős Szegedi Szabadtéri Színház ez év július 24-én tartja a felszabadulás utáni 200. előadást. És ugyanebben a szezonban várja a Játékok Igazgatósága az egymilliomodik nézőt.

Az idei év

Beszélgetés Horváth Mihállyal, a Játékok helyettes igazgatójával

1 Az idei rendezvénysorozat július 17-én kezdődik és augusztus 21-ig tart. A nyitó- előadást a Magyar Állami .Operaház balettegyüttese tartja. Hacsaturján: Spartacus című balettjével itthon és külföldön egyaránt nagy sikert arattak már. A koreográfián és a rendezésen Seregi László némileg módosított, hogy a hatalmas színpad és a szabadtér követelményeit megfelelően kiszolgálhassák. A főszerepeket a Kossuth-díjas, kiváló művész Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor, valamint a Kossuth-díjas Havas Ferenc táncolják. A háromfelvoná- sos, látványosságban bővelkedő balettet két alkalommal mutatják be Szegeden. S

S ha a táncművészetről van szó, hát folytassuk a táncművészettel. A Magyar Állami Népi Együttes idei előadása gálabemutatónak is tekinthető. Húszesztendős, ez a nemzetközi sikereket halmozó kitűnő együttes. Ez ideig 7 ízben voltak vendégei Szegednek. Gyakori fellépésükben része volt annak a felismerésnek, hogy ez a színház, a Játékok, á szó szoros értelmében vett népszínház, ahol a néptánc és a népdal azokhoz szól, akiktől ered. Három előadást tart az Állami Népi Együttes. Műsorukat eddigi legsikeresebb számaikból válogatták össize. A műsorcím- adó Maros—Rábai: Ecseri lakodalmasa mellett, Kodály— Rábai: Kállai kettősét, Vuji- csics—Létai: Botos pásztortáncát, Gulyás—Rábai: Üveges táncát, és Gulyás—Rábai: Este a fonóban című táncjátékát, valamint VujicSics—Rábai : Kalotaszegi leánytáncát, Gulyás—Rábai: Györgyfalvi

legényesét mutatják be. A felsoroltakon kívül műsorukon szerepel még: Gulyás—Rábai: Első szerelem, Csenki—Rábai: Magyarországi cigánytáncok, Gulyás—Rábai Három- ugrósa és Pontozója is. A tánckar mellett néhány „ma- gánszámmal” fellép az együttes énekkara és zenekara is.

Szegeden minden évben Színre kerül — immár hagyományosan — az operairodalom egy-egy remekműve. Az idén Muszorgszkij: Borisz Go- ídunovjára esett a választás. A piü bemutatása régi, dédelgetett vágya volt a Játékok Igazgatóságának. Az előadás rendezője a Kossuth-díjas érdemes művész Szinetár Miklós. Vezényel: Vaszy Viktor, érdemes művész. A íszleteket Fülöp Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész tervezte. A jelmezek Márk Tivadar, Kossuth-díjas, érdemes művész elképzelései alapján készülnek. Az opera címszerepét, az idei játékok egyetlen vendég- művésze, Nikolai Gyuszelev énekli. Partnerei budapesti és szegedi énekesek lesznek. Többek között Berdál Valéria érdemes művész, Udvardy Tibor, érdemes művész, Pal- csó Sándor, Karikó Teréz, Gregor József, Szalma Ferenc és Réti Csaba. Az előadás ezúttal magyar nyelvű lesz, — eltekintve attól, hogy a bolgár énekes oroszul énekli szólamát. Az előadás rendezője elmondotta, hogy a történelmi környezet adta látványosságot szeretné hangsúlyozottan érvényre juttatni.

A Játékok Igazgatósága változatos programot igyekezett összeválogatni. Gondoltak idén is a könnyebb műfajú előadások kedvelőire is. Farkas Ferenc romantikus ihletésű daljátéka, látványos előadásnak ígérkezik. A háromfelvoná- "sos daljátékot már 1960-ban játszották Szegeden. A szerző, Farkas Ferenc lesz a mostani előadás dirigense, Kossuth-dí- ját a Csínom Palkóért kapta. A darabot a Pécsi Nemzeti Színház operarendezője Horváth Zoltán állítja színpadira. Balogh Ádám, kuruc- kapitány szerepében a kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész Bessenyei Ferenc lép színpadra. Partnerei a főbb szerepekben: Turpinszky Béla, Gyimesi Kálmán, Agárdi Gábor, érdemes művész, Berdál Valéria érdemes művész és Domahidi László.

Az 1971. évi Szegedi Sza4 badtéri Játékok prózai bemu-; tatója Illyés Gyula: Dózsa György című drámája. A Játékok idei programjának tön» ténelmi karaktere és a közeié gő Dózsa-évforduló, mind a dráma bemutatása mellett szólnak. A két részes drámát Fúl:: László r'endezi. Dózsa György szerepét Bessenyei

Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész alakítja. Mészáros Lőrinc szerepében Nagy Attila lép színpadra. Mellettük az érdemes művész Agárdi Gábor és a kiváló művész Kállai Ferenc, Molnár Piroska, Kovács János, Fónay Márta, Somogyvári Rudolf neve látható a színlapon.

— Miért szakítottak a hagyománnyal? Ez ideig magyar művel — leginkább Erkel- operával — nyitott a Szegedi Szabadtéri Játékok.

— Szervezési problémák adódtak. Az Erkel-művet azonban sok helyütt számon kérik tőlünk. És elsősorban a közönség. Jövőre visszatérünk az eddigi gyakorlathoz.

— A korábbi években több

külföldi vendégművésze voH: az operaelőadásoknak. Ez évben miért csak Nikolai Gyű-? szelevet szerződtették?

— Személyében világsztárt kaptunk, az őt megillető áron. De nem anyagi okai vannak annak, hogy egyszemélyben képviseli a külföldi nagyságokat. Inkább: nem volt olyan szerep, amely vendégművészt kívánt volna. Hiszen a Mu- szorgszkij-operának csupán két főszereplője van; a címszerep-! lő és a kórus.

— Mennyi jegyet adtak e$

ez ideig?

— Ügy 55 000-nél tartunk.

Összehasonlításul elmondhatom, hogy a múlt esztendőben 58 000-rel zártuk a Játékokat. Tehát nagyon jól állunk. Ha jó a program, nem nagy gond a jegyek eladása sem.

— Külföldi vendégeket várnak idén is?

— Bizonyára. Erről az utazási irodák tudnának felvilágosítást adni. Mi csak utólag értesülünk arról, hogy milyen nemzetiségű, milyen országbeli látogatóink voltak. De nem is a külföld a lényeg.

— Ezt jó hallani. Az igazgatóság tehát tudja, hogy elsősorban a magyar közönségre támaszkodhat ?

— Természetesen. Még hosz- szú ideig magyar fesztivál lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok. Eszerint állítjuk össze a programokat is. Sőt, megtoldanám azzal, hogy a vidék közönségének állítjuk össze a programunkat. A Játékok népművelési jelentősége rendkívüli; Ezt keli tudomásul vennünk éa felmérnünk.

— Hol tartanaik az idei évad előkészületei?

— A díszletek előkészítése már a napokban befejeződik. Budapesten próbálják az Illyés- drámát, a Dózsa Györgyöt. Június elsejétől már Szegeden tartózkodnak az előadásokon közreműködő műszakiak. 9-én pedig már megkezdődnek a próbák.

— Minden évben, az előadássorozat megkezdésének idején már meghirdették a következő év programját. Hallhatnánk erről?

— Sajnos... Még a szezon végére sem ígérhetek 1972-es programot. Semmit sem mondhatok. Tárgyalásaink még nincsenek abban a stádiumban, hogy nyugodt szívvel bejelenthessünk bármit is.

Vendégművész : Nikolai Gyuszelev

Nikolai Gyuszelev, a világ élvonalbeli operistáinak egyike. Dimitrov-díjas, s csodálatos basszusát megcsodálták már a világ szinte valamennyi nagy operaházának látogatói. Néhány esztendővel ezelőtt már járt Magyarországon, amikor Fülöp király szerepében aratott nagy sikert a Magyar Állami Operaház színpadán.

Az idei Játékok egyetlen külföldi vendége. Mély zengésű, drámaian telt, töniör hanganyaga, amelyet avatott színészi játékkal tesz élvezetesebbé, a Muszorgszkij megálmodta és megformálta Borisz Godunov igényes szerepének hű tolmácsolását ígéri).

Szegedi Szabadiéri Játékok 1971,

Adalékok a múltból