Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

ü 1 5 ? * í 2í © 9. Másnap tíz óra felé szél ke­rekedett. Le kellett állniok, a gépeket cövekekhez kötözték. Kocsis káromkodott. Krisztina rámosolygott. — Nagyon kedves kis gye­rekek. Nem is hiszi. Valami szpmorú is volt eb­ben a lányban, de az sem to­lakodóbb — mint ahogy sem­mi sem t'olt rajta tolakodó, de még erősen rajzolt sem. — Maga itt nagyon egyedül lehet — mondta neki Bíró. A lány meglepődött a hang­ra, először néni tudta mire vélni, de mikor Bíróra nézett, tudta, hogy ebben a pár szó­ban semmi rossz szándék nincs. A medveszerű ember­ből sugárzott a magány és su­gárzott a szeretet. — Csak néha — mondta. — A gyerekek sok mindenért kárpótolnak. Csak tudja, na­gyon kell szeretni őket. Azt hi­szem, ez a titka. — Sok mindennek ez a tit­ka — mondta Biró. Átjárta ez a lány. Sohasem hitte, hogy ' valaha még az életben ilyen hatással lesz rá egy nő. Mintha megtisztult volna. Sokáig beszélgettek, Krisz­ta , kedves volt, szinte simoga­tó: — Látja, az ember soha nem tudhat semmit előre. Idejövök a puszta kellős kö­zepére,- és itt megismerkedhe- tem egy ilyen emberrel, mint maga.. —"Miért, milyen' 'ember’ va­gyok? — Hát rendes — mondta magától értetődő egyszerűség­gel a lány. Biró. összehúzta magát, ki- dagadtak a rágóizmai. — Megbántottam? — kér­dezte ijedten Kriszta. _ — Á, dehogy — rázta a fe­jét Birq. — Az jutott eszem­be, hogy egyszer a fiam is megkérdezte: ugjm apu, te nagj'on rendes ember vagy? — Hány éves a fia? — Hat. — Akkor jövőre már tanít­hatnám. — A lányom tizenkét éves — folytatta Bíró. Látszott raj­ta, hogy. kínlódik. A lány tud­ta, miért kezdett hirtelen a családjáról beszélni. Saját ma­ga miatt. Nem Krisztina mi­att — ez esze ágába sem. ju­tott. Olyan volt a medveszerű ember, mint egy kősizobor: kemény és szenvedő. Aztán a gépet mutogatta a lánynak. — Ha akarja repülhet ve­lem egyet mondta —, ha eláll a szél. A szál ekkor már gyengült. Kocsis ügyködött a szélmérő­vel és bemondta az erősséget. A szalmakazal mögül hirte­len előtűnt Csapó. Aktatáskát lóbált a kezében, bőrzekéjét a vállára akasztva hozta. Meg­állt szemben Fehér Krisztiná­val. A lány ijedten, meg­megránduló szájjal nézett rá. — A kollégám, Csapó Gyu­la — mondta Biró. I — Ismerjük egymást — mondta halkan a lány. — Csak találkoztunk — mondta Csapó és mosolygott. — Haragszik? — Nem — mondta kis gon­dolkozás után a lány — a, cse­lekedetek önmagukban hord­ják a jutalmukat is meg a büntetésüket is. — Ez nekem bonyolult — mondta Csapó, — csak annyit mondhatok, hogy utána meg­álltam és szerettem volna ma­ga után rohanni... Az ember néha csinál hülyeséget. Elszontyolodott. — De utána megtanított egy kisfiút a millecsinkve- csentóra. — Honnan tudja? A lány keresgélt a szemé­vel a gyerekek között: — Ott van — és odahívta a gyereket. — Megismered a bácsit? A kisfiú azonnal rá vágta: — Millecsinkvecsento — és megfogta Csapó kezét. — Maga furcsa ember lehet — mondta elgondolkozva Krisztina. Elállt a szél, újra dolgozni kezdtek. Az iskolások egy ide­ig még nézték a repülést, Biró csak az első leszállás után szállt ki a gépből —töb­bé nem. Tudta, hogy Csapó mindig kiszáll és odamegy a tanítónőhöz. Egy kanyart rosz- szul vett, megcsúszott a gép, a laikus talán nem is vette ész­re, de Csapó Kikiáltott: — Szentségit! — Valami baj van? — kér­dezte ijedten Krisztina. — Nem, nem. úgylátszik kicsit megdobta a szél. — Maguk barátok? — Azt hiszem igen — mondta Csapó. — Szereti a barátját? — Nagyon rendes ember — válaszolta a férfi és elszomo­rodott. A következő forduló után elbúcsúzott tőlük a lány. Bi- róhóz oda kellett menni a géphez, mert nem szállt ki csak akkor, amikor látta, hogy a lány búcsúzni akar. Csapó kiszállt, azonnaL — Már megy? — Sietni kell a gyerekek miatt. — Maga ugye, Verebesen tanít? — Igen. — Meglátogathatnám egy­szer? — Hát, ha van kedve, per­sze. És az autós modorát hagyja otthon. Egymásra nevettek. — Legszívesebben már ma elmennék — mondta ésapó. — Hát jöjjön — mondta kedvesen a lány. (Folytatjuk) ^ A Tolna megyei Tejipari Vállalat munkavédelmi vetélkedőt rendezett a szekszárdi teiüzemb«n Az üzem illetékesei a felkészítés legjobb módját választották: 10 állomásból álló akadálypályát állítottak fel más-más feladattal és más-mas elméleti tudnivalóval. A résztvevőknek mondani kellett, amit csinálnak és csinálni, amit mondanak. Képünk a 3-as állomásnál készült. Komprcsszorrobbanas! Feladat: Mentes ammo­(ifókgázzal telt helyiségből; ___- ....^ r U j mesterséges légzőkészülék A modern orvostudomány műtétek, heveny betegségek, balese­tek alkalmával reanimációs módszerekkel igyekszik fenntartani a súlyos beteg életét. A reanimáció különösen a súlyos műtéteknél kap fontos szerepet. Nemcsak a műtét alatt, hanem azt megelőző­en és a műtét után is a különféle méréseknek, megfigyelő rendsze­reknek nagy szerepük van a beteg regenerációjában. A reanimá­ció jelentős célkitűzése a betegség vagy a műtét súlyos szakaszá­ban a légzés és a megfelelő vérkeringés fenntartása. Ezt jelzőbe­rendezésekkel és különféle kisegítő ‘készülékekkel érik el. A Szovjetunióban nemrégiben új mesterséges légzőkészüléket dolgoztak ki. A PO—-5-ös berendezés teljesítményét tekintve felülmúl­ja az eddigi típusokat. A készülék automatikus választó rendsze­re módot nyújt az elgyengült légzés fokozására. Képünkön a Ka­raganda! I. számú városi kórház orvosai és asszisztensnője láthatok: a kórház reanimációs osztályának műtőjében, ahol sikeresen műkö­dik a PO—5-ös készülék. Hagenau grófnő nem hitelesíthető világcsúcsától az ausztráliai kilences ikrekig Az utóbbi hetekben több szó esik az ikerszülésről, mint 1935 óta bármikor. Persze, nem ok nélkül. 1935-ben szü­lettek a híres kanadai ötös ikrek, az öt kis Dionne testvér, akik mindnyájan szerencsé­sen életben is maradtak. A kanadai ötös ikerekről min­denki tud. Kevésbé ismert azonban, hogy nekünk is ju­tott hajszál híján egy ilyen világszenzáció a két nagy há­ború közötti időben, de a ma­gyar ötös ikrek anyja nem tudta kihordani a bő gyer­mekáldást. A mostani ikerhír-dömpin- , get május 13-án a gdanski ötös ikrek megszületése indítot­ta el. Leokadia Kichert asz- szony szült előbb három fiút, majd két kislányt, s mindezt öt perc híján másfél óra alatt. Mind az öt csöppség él és a körülményekhez képest jól érzi magát a Medicor-gyárt- mányú magyar inkubátor jó­voltából. Június 7-én Garcia Garrido 31 éves madridi asz- szony négy egészséges gyer­meknek adott életet. (Nekünk is vannak négyes ikreink: ez 1952. máius 24-én született Csordás fivérek. A Somogy megyei erdész fiai azóta stramm legényekké nőttek fel. és jelenleg egy alakulatnál együtt töltik katonaidejüket). Á_ madridi négyes ikreket egy héttel később kilences iker­szülés követte Sydneyben. Geraldine Brodrick 29 éves asszony kilenc ikermagzata közül hetet élve hozott a viJ lágra. Az orvosok minden igyekezete ellenére sem sike-j rült őket életben tartani. Emberi lénynél meglehető^ sen ritka az ikerszületés. Át-> lagban minden nyolcvanadik^ nyolcvanötödik szülésre esik egy ikerpár, 80x80, vagyis 6400 szülésre számíthatunk egy hármas iker világra jöttére,' több mint félmillió szülésre esik egy négyes iker, (80x80x80) és ha nyolcvanat a negyedik hatványra emeljük, kijön az ötös ikrek adata: 40 960 000 rendes terhességre esik egyet­len ötös. Az ikerterhesség olyanoknál jön általában létre, akik ma­guk is ikerszülésre hajlamos szülőktől származnak Orvosi szakkönyvek megemlékeznek egy bécsi asszonyról, aki 11 szülésre 32 gyermeket hozott a világra. A gyerekek apja maga is ikergyermek volt, a szapora anya pedig négyes­iker. Ráadásul az anyai nagy­mama 38 gyereket szült. Bur­ger Károly szülészeti munká­ja sok ilyen esetet említ. Egy Vafeziljev nevű orosz paraszt­nak két asszonytól 87 gyer­meke született, egy párizsi férfi felesége 7 év alatt 21 gyermeket szült, s a szolgáló­juk is szült közben egy iker­hármast. A középkori úgyne­vezett Rajna-legendát is emlí­ti Burger professzor (persze csak kuriózumként): Hagenau grófnő, főrangú hölgy állító­lag 365 magzatot hozott a vi­lágra.

Next

/
Thumbnails
Contents