Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

f f n 9 túl* MEGYÉI _ * ^ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! htepojsag A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG A MÁK LAPJA XXI. évfolyam, 156. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1971. július 4. Újabb ipari üzemmel gazdagodik a Ruhagyár épül Szekszárdon A napokban született meg az a megállapodás a megyei ta­nács vb. tervosztálya és a Vö­rös Október Férfiruhagyár kö­zött, amely szerint a fővárosi vállalat ruhagyárat létesít Szekszárdon. Az új üzem a ter­vek szerint 450—500 dolgozót — 80%-ban nődolgozót — fog­lalkoztat majd, és évente 80 millió forint értékű terméket —- mintegy 150 ezer férfiruhát — állít elő. Az új gyár létesítésének költ­sége a számítások szerint 52 millió forint, amihez a megyei tanács a negyedik ötéves terv­ben rendelkezésére bocsátott iparfejlesztési alapból 20 mil­liót biztosít, a többit a VOR sa­ját fejlesztési alapjából, illetve bankkölcsönből fedezi. A városi tanács is — különböző kedvez­ményekkel, többek közt a fő­városból lejövő vezető szakem­berek részére lakás juttatásá­val — segíti az új üzem léte­sítését. A napokban történt meg a helykijelölési eljárás. Az új gyárat a Keselyűsi út mellett építik fel, olyan területen, ahol a további bővítés lehetősége adott. A VOR ugyanis később háromszorosára szándékozik bővíteni a gyár kapacitását és a terület kijelölésénél, a tervek elkészítésénél ezt a lehetőséget is figyelembe kellett venni. A Keselyűsi úti ipartelep közmű- vesítve van, ebbe a hálózatba kapcsolják be az új gyárat, hő­energiát majd a Tarcsay lakó­telepen épülő távfűtőműből kap. A gyártelepítés ..átfutási ide­je” igen rövidnek ígérkezik, legalábbis az eddig történtek alapján. Áprilisban került első Európában meglehetősen szo­katlan meteorológiai jelenség alakult ki pénteken—szomba­ton. A Kárpát-medencét kitöltő hűvös levegő ugyanis össze­találkozott a Kis-Ázsia és a Boszporusz felől a dél-ukrajnai tájakra áramló meleg légtöme­gekkel. Ez a találkozó heves, örvénylő mozgást váltott ki, el­sősorban Jassy környékén 70— 90 kilométeres sebességű szél­lel. Az okok ugyanazok, mint a japán tenger környékén táj­fun bekövetkezésekor. Az euró­pai tájakon megszületett táj­funban azonban sokszorta ki­sebb energiával járt „boszor­kánytáncot” a szél. Szombatra a szelek örvénye mintegy 2000 kilométer átmérőjű körre ter­jedt ki. Az óramutatóval ellen­ízben szóba a szekszárdi ruha­gyár létesítése, május közepén már aláírták az alapmegállapo­dást és ma, miután a megyei tanács vb. is jóváhagyta a 20 millió forintos támogatást, már Az osztrák lapok szomba­ton is .bő terjedelemben fog­lalkoztak Losonczi Pál auszt­riai hivatalos látogatásával. A lapok egyöntetűen beszá­molnak a látogatás befejezé­séről és arról a közös közle­ményről, amelyet egyidőben hoztak nyilvánosságra Becs­ben és Budapesten. A kormány félhivatalos lap_ ja, a Wiener Zeitung teljes terjedelemben közölte a kö­zös nyilatkozatot. A lap első oldalán számolt be Losonczi Pál elutazásáról „Szívélyes búcsú a Bécs-schwechati re­pülőtéren” címmel. A Die Presse a jószomszédi kapcso­latok továbbfejlesztését emel­te ki negyvensoros tudósí­tásban. Az Arbetiter Zeitung, a szocialista párt lapja, a má­sodik oldalon tudósított az eseményekről, „Budapest és Bécs egyetértett az európai biztonsági konferencia ügyé­ben” című kéthasábos cikké­ben. Az első kommentár a kom­munista párt központi lapjá­ban a Volksstimé-ben jelent meg „Állami látogatás után” címmel. Hans Wolker cikké­ben ezeket írta: „Befejező­tétes járású örvénylő szélmoz­gásba a Kárpát-medence lég­tere is belekerült. így szomba­ton országszerte erős szelek kergették a felhőket. A kezdeti tájfun-jelenség azonban nem fejlődött tovább, megrekedt a ,,gyerekkorban”. Ennek követ­keztében Ukrajna déli részé­ről a Kárpát-medence fölé áramlik a meleg levegő, s a magasba emelkedő enyheség gyors lehűlésének következté­ben számítani lehet szórványos esőkre, mert a melegtartaléká­tól megszabadított párás leve­gő leejti vízkészletét. Jobbára Dél-Magyarország vidékét szór­ja meg csapadékkal. A „tájfun- gyerek” kimerülésével mérsék­lődnek valamelyest a szelek is. (MTI) a tervezővállalattal megköten­dő szerződést készítik elő. A tervezés a harmadik negyed­évben indul, egy év múlva már meg kell kezdődnie a kivitele­zésnek is. A beruházás befeje­dött a magyar állami látoga­tás. A tárgyalásoknak, beszél­getéseknek és a megtartott beszédeknek, leadott, közlemé­nyeknek a közös nyilatkozat­nak egyenlege pozitív képet mutat. így például még több kooperáció egyezmény kötésé­re nyílik lehetős;*' a kulturá­lis együttműködés fejlesztésé­vel Budapesten, osztrák kul­túrintézet nyílik”. A cikk a továbbiakban így folytatódik: „Ami a nemzet­közi politikát érinti, mindkét ország a legtöbb kérdésben ugyanazt, vagy megközelítően hasonló álláspontot képvisel.” A közös közleményre hivat­kozva a cikkíró rámutat arra is, hogy enyhén szólva nincs összhangban az osztrák politi­kusok sokszor említett baráti és semlegességi szólama azzal a ténnyel, hogy az ország titkos- szolgálata tevékenységet foly­tat a szocialista tábor, köztük Magyarország ellen is. Végeze­tül így ír a Volksstimme: „Lo­sonczi Pál látogatása még arra is emlékeztet bennünket, hogy Ausztria kapcsolata a többi szocialista országhoz még ko­rántsem olyan jó mint a ma­gyarokhoz”. A vidéki lapok közül a leg­tekintélyesebb újság, a szombat —vasárnapi 48 oldalas együt­tes számban megjelenő Salz­burger Nachrichten fényképet közöl a magyar nagykövetsé­gen rendezett fogadásról. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elnökletével minisz­teri értekezleten vizsgálták meg a könnyűipar nődolgozói­nak helyzetét. Az értekezleten részt vett dr. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke és Baranyai Tibor- né, a Textil-, Bőr- és Ruházat­ipari Szakszervezetek Szövetsé- gének főtitkára is. Megállapították, hogy a mintegy 280 000 nőt foglalkoz­tató könnyűiparban a vállala­tok számos sikeres intézkedést tettek a dolgozó nők helyzeté­nek javítására. A kezdeti lépések máris so­kat könnyítettek a dolgozó nők szociális helyzetén. Számos he­lyen a részesedés: alapból köz­megye zési határideje 1973. december 31., az építési köl tség 25 millió forint. A gépi berendezésről a Vörös Október Pérfiruhagyár gondoskodik. A vállalat — miközben ter­vezik, majd építik az új gyárat — megszervezi a tanulóképzést. A következő tanévben — te­hát 1972 szeptemberétől — már a szekszárdi szakmunkásképző intézetben tanulnak azok a fiatalok, akik a gyár első szak­munkásai lesznek. 'Szakoktatók­ról, a tanműhely berendezésé­ről a VOR gondoskodik. Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: Jugoszláviában országszerte ünnepségeket, megemlékezése­ket rendeznek a jugoszláv népfelkelés 30. évfordulója al­kalmából. A Jugoszláv Kom­munista Párt Politikai Bi­zottsága 1941. július 4-én ho­zott határozatot arról, hogy szervezett fegyveres akciót in­dít a Jugoszláviát megszálló náci csapatok és szövetségeseik ellen, s partizánháborút szer­vez Jugoszlávia szabadságának és függetlenségének visszaszer­zésére. A szocialista forradalommá fejlődő népfelkelés és népfel­szabadító háború évfordulója tiszteletére rendezett belgrádi ünnepi ülésen részt vett Tito marsall, jugoszláv államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke is. Mariján Cvetkovics, a Jugoszláv Har­cosok Szövetségének elnöke az ülésen, mondott beszédében rá­mutatott, hogy a háború ide­jén Jugoszlávia lakosságának vetett segélyeket nyújtanak a többgyermekes, vagy gyerme­küket egyedül nevelő anyák­nak. A segítség formái rendkí­vül változatosak. Ingyen, vagy kedvezményesén ebédet és va­csorát biztosítanak részükre. Több szövődében és fonodá­ban ha kívánják, könnyebb be­osztást kaphatnak, Változatlan jövedelemmel a 20—25 éve a gépeken dolgozó, nyugdíj előtt álló nők. Több vállalatnál már beszerezték azokat a gépeket, amelyek a nők fizikai munká­ját könnyítik az üzemekben. A minisztérium vezetői elha­tározták, hogy az igazgatói ér­tekezleteken felhívják a válla­latok vezetőit a további felada­tok végrehajtására. (MTIj Magyar—szovjet építésügyi tárgyalások N. V. Goldinnak, a Szov-r jetunió nehézipari építési mi­niszterének vezetésével Ma­gyarországon tartózkodó szov­jet építésügyi küldöttség befe_ jezte tárgyalásait, amelyeket a két ország építésügyi együtt­működésének fejlesztéséről folytatott az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és a hazai nagy gyárépítő válla­latok vezetőivel. A szovjet minisztert fogadta Fehér La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese. A küldöttség töb­bek között megtekintette a Csepel Művek és a Gagarin Hőerőmű építkezését, s láto­gatást tett több nagy építő- és építőanyagipari vállalatnak A szovjet küldöttség meg­beszéléseiről összeállított em­lékeztetőt szombaton délben írta alá Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter és N. V. Goldin, a Szovjetunió nehézipari építé­si minisztere. Jelen volt Sz. Sz. Popov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének má­sodtitkára is. Az emlékeztetőben mindkét fél kifejezésre juttatta, hogy gyakoribbá és hatékonyabbá teszik a tapasztalatok kölcsö­nös cseréjét. Célszerűnek tart­ják, hogy továbbfejlessrzék a két ország vállalatai közötti közvetlen gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködést is. több mint 11 százaléka elpuszJ tűit. Csak a jugoszláv hadse­regnek 305 ezer halottja és 425 ezer sebesültje volt. Megemlé­kezett arról, hogy „amikor a Vörös Hadsereg elérte hatá­rainkat, egységeinkkel vállvet­ve felszabadította országunk keleti részét és Belgrad váro­sát”, s hozzátette, hogy a 3j ukrán front parancsnoksága alatt bolgár egységek is részt- vettek a jugoszláviai harcok-- ban. Joszip Broz Tito az évfordu­ló alkalmából adott nyilatko­zatában kijelentette: „A for­radalom 30. évfordulóját ün­nepelve, — azt a forradalmat, amely alapjaiban megváltoz­tatta népeink és nemzetisége­ink történelmének folyását — a háború utáni szocialista fejlő­désben kivívott nagy győzel­münket is ünnepeljük, amely hazánk teljesen átalakult. Ez új alkotói tevékenységre ser­kenti dolgozóinkat és csata­sorba állítja őket azoknak az akadályoknak és nehézségek­nek gyorsabb leküzdéséért, amelyekkel társadalmunk szemben találja magát”. A jugoszláv államfő síkra- szállt az önigazgatásra épülő jugoszláv szocialista társada­lom további erősítése mellett, s hangoztatta: „Ez egyúttal szükségessé teszi a küzdelmet mindaz ellen, ami veszélyezte­ti társadalmunk gyorsabb és haladó fejlődését, a harcot a nacionalizmus és sovinizmus, a szűlklátókörűség és a bezár­kózás minden megnyilvánulá­sa ellen”. Tito leszögezte: „E nagy feladatok megvalósítása végett elsősorban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége egy­ségére van szükség, amelynek: minden tekintetben történelmi küldetésének magaslatán kell állnia. Ugyanilyen mértékben szükség van a dolgozók egysé­gére is mert törekvéseiket és érdekeiket csakis az erős és egységes szocialista Jugoszlá­viában érvényesíthetik”. „Tájfun-gyerek“ Európában Az osztrák sajtó méltatja Losonczi Pál látogatását Tanácskozás a könnyűipar nődolgozóinak helyzetéről Ünnepségek Jugoszláviában a népfelkelés 30. évfordulóján

Next

/
Thumbnails
Contents