Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-31 / 179. szám
Láng gépgyári munkások véleménye a hangulatról, a keresetről, a gyárról Állategészségügyi szolgálat a határállomásokon Alig kétéves a Láng Gépgyár Dombóvárott. Az új gyárat megelőzte a híre, az építéssel egyidőben már toborozták a munkásokat, felvitték őket a fővárosba tanulni, mert a dombóvári új gyárban a szokványos vasas munkától eltérő a tevékenység sok az egyedi, a különleges munka. A dombóvári üzem beindítása a tervek szerint történt, a termelést nem tudták az induláskor — és sajnos még most sem — az optimális szinten tartani — létszámhiány miatt. A gyár már beilleszkedett a város életébe, tud róla mindenki, a környéken is híre futott: jó keréseti lehetőség, rendezett üzem, jó légkör. A város vezetői számon tartják az új gyárat. Mint gazdasági és mint politikai potenciál, egyre jelentősebb szerepet kap Dombóvár életében. Hogyan élnek ebben a jelentős vasipari üzemben a munkások? Szabó Ferenc géplakatos, Villányi Pál esztergályos, Ficzere József hegesztő, Kumini Károly hegesztő és Fehér Sándor hegesztő volt beszélgető partnerük. A letelepedés A legtöbb új munkás a lapokban megjelent hirdetés nyomán jött a gyárba dolgozni. Mind azzal a szándékkal — az előzetes szemle után —, hogy itt letelepednek, családot alapítanak. Mert a gyár jövőt jelent, s állandó munkát ígér, nem is rossz keresettel. A gyárnak érdeke, hogy a munkás letelepedjen. De érdeke, hogy költsön a munkások utaztatására is. A letelepedés egyfajta segítése, hogy fiatal házasok, magános emberek részére az albérleti díj felét a gyár fizeti. Közel húsz munkás részesül ebben a kedvezményben. Mások viszont nem veszik igénybe ezt a „segítésnek nem mondható fele fizetést”, mert, mint Szabó Ferenc mondja: „Ha valaki Komlóról jár be naponta, akkor a gyár ezer forint utazási térítést fizet ’. De mind kevesebb az olyanok száma, akik vállalják az utazást. Fehér Sándornak például Komlón saját családi háza van. Dombóvárott mégis albérletben lakik. Nem hajlandó az utazást vállalni. Egy másik lehetőség: támogatja a gyár a dolgozók Ä Borsod! Vegyikoinbinát szekszárdi gyáregysége felvesz: érettségizett extruderkezelőket betanulással, kezdő és gyakorlott villanyszerelőket, kompresszorkezelőket és betanított segédmunkásokat Jelentkezni lehet a munkaügyi előadónál, BVK Szekszárd, Palánki út. (Műszergyár mellett.) (452) részvételét a különféle lakás- építési akciókban — egyelőre csak elvben. A Láng Gépgyár egészének mindössze százezer forint jut lakásépítési hitel céljaira —, s ezt a fővárosban használják fel. A dombóvári tanács Ígérete szerint a gyári munkásokat előnyben részesítik a szövetkezeti házak építésénél. De itt olyan hatalmas összeget kellene indulásként letenni, hogy eddig még csak egy személy vállalkozott így letelepedésre. A munkakörülmények Az új gyár átadásakor sok dicséret hangzott el a kedvező munkakörülményekről. Kumini Károly például azért jött el előző munkahelyéről, Pécsről, a Hőtechnikai Vállalattól, mert ott állandóan szabadban dolgozott. Itt tágas, világos, szel- lős, télen fűthető a munkahely. Fehér Sándor viszont nem elégedett a munkaellátással. Az anyag lökésszerűen érkezik, annak ellenére, hogy már szigorú intézkedéseket hoztak az anyagellátás javítására — papíron. De a gyakorlatban semmi nem változik. „Mindig az az anyag hiányzik, ami kellene”. S ez gyakori vitát, mér- gelődést, néha veszekedést is eredményez. Különösen a hegesztők érzik a rendszertelen anyagellátást. Egyébként a munkahelyek valóban tiszták, rendezettek, kulturált körülmények között lehet dolgozni. Amikor jó az anyagellátás, szinte hang nélkül végzi mindenki a dolgát. Ha késik a gépkocsi az anyaggal, akkor mindenki futkos. Szinte érthetetlen, hogy egy országos viszonylatban elsőrangú gyárban az anyag-, szerszám-, segédanyag-ellátás ilyen csapnivalóan rossz. Ez a tény a munkások hangulatában is érződik. Anyaghiányos időben feszült a légkör, ingerlékeny a csoportvezető, a gyárvezető, és ilyenkor előfordul, hogy valakit megsértenek, és a dolgozó azonnal kilép. A keresetekről A Láng Gépgyárban nem rosszak a kereseti lehetőségek. A jó szakmunkás tíz forint feletti órabért kap. A gyári átlagórabér néhány fillér híján tíz forint. Ficzere József 13 forintos órabért kap, másfél éve dolgozik a gyárban, már kétszer emelték ez idő alatt az órabérét. Ahogy megismerik az embereket, ahogy bizonyítják munkájukkal hozzáértésüket, úgy rendezik az órabért. Elég gyakori, hogy valakit behívatnak a művezetői irodába és megmondják, hogy húsz, ötven fillérrel emelik az órabérét, mert megérdemli, jól, példásan dolgozik. Az ilyen intézkedésnek nagy az erkölcsi hatása^ És érdekes — talán mert nagyon sok fiatal szakember dolgozik itt — nincs fúrás, nincs hőbörgés, ha valakinek az alapórabérét emelik. Még a túlórázások miatt sem szólnak, különösen, amióta a szakszervezet közbenjárására rendezték a túlóra-káoszt. Célprémiumban a túlóradíj Az volt a gyárban a szokás, hogy a munkásoknak célprémiumot tűztek ki egy bizonyos munka elvégzésére, de túlórát nem fizettek. Például az 1— 23—323—01 gyártási számú kazánok esetében az volt a célfeladat, hogy június 24-re kell elkészíteni, százszázalékos állapotra, akkor kétezer forint célprémium fizethető ki. A munkások átlag tíz—tizenöt túlórát dolgoztak, de ezt nem fizették ki: mert benne van a prémiumban. A szakszervezet közbelépésére most a túlórát is kifizetik. Egyébként a csoport- vezetők nem kapnak túlórát, azért kapják a kiemelt órabért, hogy a munkakörükkel járó kötelességet, tehát a „túlórázó” munkások felügyeletét is ellássak. Ez az intézkedés sem találkozik a csoportvezetők egyetértésével. A havi fizetések A Láng Gépgyárban az első évben több vitára adott okot, hogy a munkások nem tudták megkeresni egy-egy hónapban azt a pénzt, amit toborzáskor ígértek, amire számítottak. Most a havi keresetek alakulása már Dombóvári viszonylatban az első helyen áll. A hangulat, a légkör A gyárban jó a munkások hangulata. Az esetenként felfokozott paprikás órák, napok légköre nem jellemző a gyárra, de az is van, és így teljes a kép. A munkások szeretik a gyárat, s kialakult a törzsgárda. Persze, vannak olyan dolgok, melyekkel nem tudnak egyetérteni, vitatkoznak bizonyos kérdésekről, keresik a megoldás útját. Vannak még igazságtalanságok a bérezésben, előfordul, hogy valakire több munka jut a műszak alatt. De a gyárudvaron ott sorakoznak már a kész kazánok. Valamennyi kiváló minőségű, a piacon megszokott Láng Gépgyári termék. A dombóvári üzemről már nem úgy kell beszélni, hogy gyáregység. Pedig ez az új gyár még kétéves sincs.- Pj A Hegyeshalom murakeresztúri határállomáson és a Ferihegyi légikikötőn évente több százezer állatot szállítanak. A betegségek megelőzésének és továbbvitelének megakadályozására minden ki-, és beszállított állatot megvizsgálnak. A hegyeshalmi közúti határállomáson az álletegész- ségügyi szolgálatot teljesítő dr. Borbély Lajos vezető szakállatorvos az igazolások ellenőrzése után megvizsgálja a belépő airdel-terriert. (MTI foto: Fehérváry Ferenc felv.—KS) Kollégiumok ifijárón A középfokú tanintézetek kollégiumai és diákotthonai a nyári tanítási szünet ideje alatt sem tartanak zárva. A legkülönbözőbb intézmények helyezik el szobáikban időszakosan a csoportjaikat. Egy-egy jól felszerelt kollégiumban jóformán egész nyáron teljes üzem van. Ez megnehezíti a nagy- takarítást és a festést. Nem ritka az a megoldás sem, hogy mindezeket a munkákat részletekben végzik el. Mindig azokban a szobákban, ahol nem lakik senki. Szekszárdon, a Rózsa Ferenc szakközépiskolai kollégiumban volt idáig a legnagyobb a forgalom. Ennek a kollégiumnak is, mint a többi szakközépiskolások lakta diákotthonnak már eleve hosszabb volt az éve, mert a tanulók itt töltötték nyári gyakorlatukat július elejéig. Még ezt is meg kellett szakítani az úttörőolimpia miatt, mert a város összes kollégiumát annak résztvevői lakták, június 11-től 17-ig. Július 10-e és 20-a között itt szállásolták el a fizikai dolgozók gyermekei számára rendezett egyetemi előkészítő tanfolyam résztvevőit. Laktak a Rózsa Ferenc kollégiumban általános iskolások is, akik számára a Garay gimnázium rendezett előkészítőt, június 21-e és 26-a között. Itt kapott helyet az óvodaépítő középiskolás fiúk egy része is. A szekszárdi Szabó Erzsébet lánykollégiumban július közepéig tartott a nyári gyakorlat, utána a kórházban, szintén nyári gyakorlaton levő orvostanhallgatók vették birtokba augusztus végéig az épületet. Bár nincsenek sokan, mindössze heten, nyolcán, mégis az egész kollégiumban laknak, mert mindig vándorolniuk kell, attól függően, hogy melyik szobát festik. A Béri Balogh Ádám kollégiumot két évre bérbe adta a megyei tanács a MŰM 505-ös szakmunkásképző intézetnek, ők nem is tudnak idegeneket fogadni, mert egész nyáron lakják az iskola gyakorlaton levő diákjai. Vidéken valamivel jobbnak tűnik a helyzet, legalábbis a festés, nagytakarítás szempontjából, mert kisebb a forgalom. Bár ennek vannak sokkal kevésbé pozitív okai is. Például a tamási kollégiumot télen sem lenne szabad már hasznáni, olyan rossz állapotban van. Már elkészültek az új kollégium tervei. Van a megyei tanácsnak egy megállapodása az idegenforgalmi hivatallal, hogy meghatározott kollégiumokban — ezek közé tartozik például a bonyhádi Martos Flóra — az ő vendégeiket is elszállásolják. A nyárra kiadott szobák egy részéért fizetnek a lakók, illetve a programot rendező szerv. Ez a pénz a kollégiumoké. A kollégiumok tehát a nyári időszakban sem állnak üresen és még némi pénzt is hoznak az intézménynek. Csereakció a Bizományi fl Áruházban 1 Hűtőgépek és egyéb háztartási gépek cseréje Felvilágosítás, OTP-ügyintézés a helyszínen BÁV. Szekszárd, Garay tér 10. (471)
