Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

Süketek párbeszéde Washington és Latin-Amerika között ÍV Mm írja: A lap mottója: A süketek párbeszéde folyik Washington és Latin-Amerika között. Az Egyesült Államok a deli feite- ke országait „vadászterületnek tekinti, amelyhez Jelentős gaz­dasági és stratégiai érdekei fű­ződnek. Ezzel szemben Latin- Amerika vezetőinek többsége a hatalmas északi szomszéddal fennálló kapcsolatok „lényegbe­vágó revízióját” követeli. A erineók” és a „latinok knzöt- ;f vUa csak egyik aspektus, a* iparilag fejlett és a fejlődő or szágok közötti vitának. I. a „kétértelmű amerika” t psseDS Ferdinánd bronz tR6U* Lesseps re ápolt zold­def borított dombok felé fordul, amelyek Jól láthatók a Panama- csatorna Társaság központjából. az amerikaiaknak ez az.^v* ‘1 assági gesztusa “eSLvék'á't PR1 Theodore Roosevelt ár i • ^ 1901-től l«»'1« “ f5gyäki a szó Sen érteimében hatalmába kerítette a csatornaóvezetet^ „E^ Äir az“aar?érfi. aki 'nyíltan basznlüa Latin-Amerlkában^^ ÍZupkp ügyeibe. Theodore Roose fén^eaé\ellt^1ntv^1Cdeeff|i'zív volt vieres'^ beavat^zásr™ lentin-Amerí- yer„e„s„ A, figvesült Államok már 1848-tól kezdve hozzáfogott. b°gy me^kó^^erület^'eeyba^ ^o4r\yÄl0Säiea^^t0s^ Kubát. Puerto-Ricót es a J'llöp szír-eteket kivonta a spanyol ura lom alól. hogy az Egyesült Ál­lamok hatókoreb^vonzza^-^P^ poŰttka legkirívóbb példája. Ettől kezdve Theodore Roosevelttel. de azután még határozottabban Taft­tal és Wilsonnal, az E ' e*”!r Államok beavatkozásai a nyugati íoloniahzmus hagyományainak megfelelően, idealista külszín mő­g ttIeJa°Ztör’ténelem továbbra is ltardonifotfZlo”lkitán°p\annaní'ak^ ne az Egyesült Államok egvlk lesfőbb véde’mi r-átja. ha pr LSA visszavonulna XIX. századi V - indulást támaszpontjaira. Panama tehát, kiváltságos helyet foglal el abból a szempontból, bogy ott a pnx americana Indítékain érőin és gyengeségem elelmélkedj -mk. Ha’ átrepülünk a övezet felett Colon magasságában az Atlanti-óceán partján. va*v vívhattunk azon a “ép a-zftd tozott úton, amely a --ailla d árok és a Madden-tó fe'é hatol be az egyenlítői naev erdőségek­be (ahol a dzsungeliskola kato­náinak kiképzése folyik), akkor értékelhették igazán ennek a tel Jesen zökkenőmentes gépezetnek a trtkéletessé-ét. Dávid s. Parker, akit Nixon elnök márciusban nevezett M az övezet poi-ári kormányzójának pnsz’tlára. blvatalhól a csatorna- társaság elnöke is. Volt ténvic- pe, tiszt, udvarias, kevésoeszédű férfi. A csatorna üzemeltetésére vagy védelmére szolgáló épületek ne­hezen különböztethetők meg a Southern Commandtól függő, ki­fejezetten katonai berendezésektől a cz-ben (csatornaövezet, arne- rlkai fennhatóság alatt, M m*J* föld szélességben, az Atlanti- óceántól a Csendes-óceánig, való­jában magában foglalja a Gatun- és a Madden-tavakat is.) David S Parker és munkatársai termé­szetesen büszkék rá, hogy olyan közigazgatást irányítanak, amely­nek gyarmati jellegét a nemzet­közi szolgálat mérsékli. „Amint ezt Theodore Roosevelt is megmondta — jelenti e a mű soha nem készült volna el %z amerikaiak kezdeményező ere­1e és a telfesítő kepessege nél­kül, az Egyesült Államok „dollár­jai és eszményei nélkül... ,EZ a stílus nem eredeti es nem, is ki­fejezetten amerikai. Ezt használ­ták és használják még ma is az összes gyarmatosítok, hódítók vagy vállalkozók, akik bíznak a mafiuk erejében, amelyet harcba- vetnek a természet ellen földünk fejlődésében elmaradott tájain. Az embereknek mindenütt szük­ségük van rá, hogy igazolják ma­gukat, hogy emberbarátig szóvirá­gokkal leplezzék, még önmaguk elől is, hatalomvágyukat, érde­keiket és hasznukat. Ez a „kétértelmű Amerika” Panamában éppúgy. ielea_^ mint a világ számos más táján, mindenekelőtt Latin-Amerikában. A Southern Command feladata a csatorna védelme és „Latin- Amerika biztonságának biztosítá­sa’' is: Washingtonban tervbe vették bizonyos mértékű korlá­tozását. Az USA politikai okok­ból „amerikaközivé” szeretné ten­ni a Southern Command-ot, de nem szeretné csökkenteni „ütő­erejét”. „Itt nincs probléma — jelenti ki a csatornatársaság .public relations’ igazgatója. Itt minden amerikai... Saját kórházaink van­nak, saját iskoláink, saját tűz­oltóink, saját rendőreink. A pa­namai ivóvíz 70 százalékának tisztítását a társaság végzi el. Oktatási rendszerünk angol nyel­vű, a tanárok az Egyesült Álla­mokból jönnek ide. Két évenként kéthavi szabadságra van jogunk, az útiköltséget fizetik...” Es hozzá­teszi: „A tárgyalások a pana­maiakkal természetesen nehezek lesznek. De egy dolog biztos: nem lesznek kénesek a csatorna üzemeltetésére...” ÉSZAK ÉS DÉL SZEMTÖL-SZEMBE Az egyik oldalon felsőbbrendű­ség! érzés, atyáskodás, önelégült­ség, a másik oldalon keserűség, irigység, és alacsonyrendűségi ér­zés. A fejlett és iparosított észa­ki világot és a fejlődő déli vilá­got egymástól itt csak egyszerű rács választja el. Az amerikaiak szerint pusztán „jelképes” védő­rács, amelyet azonban az 1964-es zendülések óta „megerősítettek”; a panamaiak szerint .szégyen­rács”. Az amerikaiak jelenléte és tevékenysége mellett szóló minden vitathatatlan érv sem lesz képes elfeledtetni a panamaiakkal az „eredendő bűnt”: az amerikaiak az övezetet erőszakkal szerezték meg. A csatornaövezetben az ..észa­kiak” elegáns lakásokkal rendel­keznek, frissen nyírott gyep­szőnyeggel, légkondicionáló be­rendezéssel és olyan „kihelye­zési pótlékkal”, amely kétség­kívül megkönnyíti számukra, hogy elviseljék a nagyon is viszonyla­gos távolságot a szülőhazától. A társaSag számos funkcionáriusa több mint húsz év óta Panamá­ban él. A „rács” túlsó oldalán a „déliek” tapasztalatból tudják, mi a rosszul tápláltság, a munka- nélküliség, a zsúfoltság a több­nyire egészségtelen lakásokban, a nehéz élet. ,,A csatornaövezet — jelentette ki tíz évvel ezelőtt egy floridai szenátor — a fény­űzés szigete a szegénység óceán­jában...” Helyénvaló, hogy ezt a kijelentést árnyaltabbá tegyük. Panamának ís jutottak „morzsák” ebből az egészen közeli észak­amerikai jólétből és kényelem­ből. A város jelentősen terjesz­kedett kelet felé. új. korszerű lakónegyedek emelkedtek, a régi város fafTázas gettói lebontásra vannak ítélve, a főváros lakos­ságának számottevő része a Csa­tornából és a fejlődő idegen­forgalomból él. Körülbelül évi 600 dollár, az egy főre jutó jövedelem, s így Pana­ma nagyon előkelő helyen áll Latin-Amerikában: Venezuela után következik ugyan, de Közép- Amerika és az Andok többi or­szága előft. Mégis sok panamai kétségbe vonja ezt a látszólagos, állítólagos ..mesterséges” jólétet. Leleplezik, hogy a társadalom eredeti kultúráját lassanként meg­fojtja az amerikai életforma. „Valósággal megszállta a dollár- csinálás láza mindazokat, akik közvetlen kapcsolatban állnak a csatomatársasággal vagy a tu­ristákkal” — mondják. Ez a „fej­lődés”, amely Panamában karika­túraszerű, hasonlóképpen alakul a latin-amerikai országok többsé­gében, ahol a hatalmas észak­amerikai társaságok betelepülése nagyarányú gazdasági és társa­dalmi „torzulásokat” idéz elő. Claudio Veliz chilei szociológus, aki angol egyetemeken tanult, és a Santiago-i Nemzetközi Kapcso­latok Intézetének igazgatója, 1971-ben ennek a véleménynek adott hangot: „Nem lenne köny- nyű feladat napjainkban Latin- Amerikában akár egyetlen olyan társadalmi réteget is találni, amely hajlandó lenne fellépni azért, hogy a hatalmas északi szomszéd mellé álljon...” II. „FENYEGESSETEK MEG ÉS SEGÍTENI FOGOK NEKTEK” „Bizonyos, hogy a nacionaliz­mus erősödésének vagyunk tanúi Latin-Amerikában. De a naciona­lizmus nem új jelenség. A leg­fontosabb tényezőnek a rendkívül nagy eltéréseket tartom. A latin­amerikai országod közötti kü­lönbségek nyilvánvalóbbak, mint az egységre irányuló törekvé­sek . . .” Charles A. Meyer, az amerikaközi ügyek államtitkára szemmel láthatólag nem nagyon bízik azoknak felhívásaiban és figyelmeztetéseiben, akik — ve­zetők, közgazdászok, szociológu­sok — Latin-Amerikában egyre erőteljesebben kardoskodnak egy olyan latin-amerikai tömb meg­alakulása mellett, amely kevés­bé egyenlőtlen alapon képes párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal. Charles A. Meyer az United Fruit Company és még másik öt latin-amerikai érdekeltséggel bíró amerikai társaság igazgató taná­csának volt tagja, 1947-től 1960-ig a Sears Roebuck latin-amerikai szekcióját igazgatta. E társaság alelnöke volt, amikor 19G9. már­ciusában Nixon kinevezte jelenle­gi minisztériumi posztjára. Véle­ménye szerint az Egyesült Álla­mok által nyújtott segítség volu­menének növelése „nem a meg­felelő válasz Dél-Amerika prob­lémáira”. A válasz szerinte „ke­ményen dolgozni, nem pedig még több kölcsönt engedélyezni ked­vező feltételekkel”. Az államtitkár szemlélete — és az lenne meglepő, ha másként lenne — tehát egyezik NixonévaL aki politikai és személyes okok­ból szakítani akar azzal a latin­amerikai politikával, amelyet a hatvanas évek elején J. F. Ken­nedy alakított ki. Kennedy politikája. legalábbis elveiben, arra irányult, hogy bá­torítsa a demokráciákat és elszi­getelje az erőszakos rendszereket. E politika sikere nem volt meg­győző. 1963-ban. a Rio Grandetól délre, a katonai államcsínyek szá­ma megdöntött minden eddigi re­kordot! Nixon véleménye: ..Ad­junk kevesebb tanácsot és hall­gassuk meg jobban őket...” (Folytatjuk) «mutatjuk a 퀮fs® Sz?k7zárdon aug. 3-án nyílik meg a Tolna megyei Népbolt Vállalat tepr-7 • r*: r; i / ruházati áruháza. Ebből az alkalomból keresztrejt­vényünkben annak néhány jelleg­zetességét ismertetjük. A helyes megfejtést beküldők között a vál­lalat 10 db lf>0 forintos vásárlási utalványt sorsol ki. VIz.öz.üm i'iüs: z. ez Lesz a Korzó Aruház, összes alapterülete 2262 négyzetméter, melyből a vevőtér 1338 négyzetmétert tesz ki. 26. Kényúr. 27. Porcelánföld. 28. Bí­borpiros virágú törpecserje. 29. Is­mert magyar grafikus (kereszt­nevének kezdőbetűjével). 30. Esőn álló. 31. Időmérő. 32. Elrámol. 34. Visszaring! 36. Két zenei hang. 37. Morse-hang. 38. A csodák csodá­ja (ford.). 39. Karbantartó részleg. 41. LTG. 42. Svéd, magyar és osztrák gépkocsik jelzése. 44. Gö­rög nyelvi jellegzetesség. 47. Sil- bak. 48. Asszonyj elölt. 49. Hang­szer. 51. Ennyi eladói körzet, il­letőleg pénztár jog üzemelni az áruházban. 54. Számos. 55. Szén, kálium, urán. 56. Férfi becenév, 58. Város Uruguayban. 60. Talaj­erőpótló. 61. Rokon hangzású be­tűk. 62. Földet forgat. 63. Európai nép. 64. . . .Sámuel. 65. Olasz sza­badsághős (Ciro, 1798—1831). 67. Vékony dongájú, névelővel. 70. Folytonossági hiány, táj szóval. 72. Az ételízesítő. 73. Szolmizációs hang. 74. Hátratűr! 75. Hívlaik. 77. Szekér. 79. Riímusosan tagol. 81. A vásárlók széles rétegének igényeit fogja kielégíteni. 85. Az áruház az eladás mellett néhány szolgál­tatással is kedveskedik vevőinek. Ezek egyike. 87. Kotródik. 88. Női név. 89. Elbeszélő költészet. 90. ZNE. 91. Szamárium, 93. Bá­torkodik. 94. Össze-vissza mar. 9C. Ez nem les? kapható ä Kőertó Áruházi-ár^. Vt^riok. 1&. pótló. 103. Ókori egyiptomi főisten. 105. Ismeretlen. 106. Római 999. 108. Teréz egyik becézett válto­zata. 110. Csörgés angolul. 111. Nem össze. 112. Panaszkodás sza­va. 113. Londoni szem (EYE).H4. Az áruházban a férfi-, fiú-, a női, leányka- és az illatszerosztály mel­lett ez is megtalálható. 118. Pa- tet... 119. Volt francia terror­szervezet. 120. Papírra rögzít. 121. Harapós kutyák utcai viselete. 123. L-lel, a Nana írója. 124. Vasas egynemű betűi. 126. Vállalati OTP. 127. Ugyanaz mint a 47. sz. 128. Személyes névmás. 129. Lárma. 130. ír nyelven. 132. Rejtély. 134. Tej­termék. 135. Névutó. 136. Keresz­tül megy. 139. Tétlenség. 141. Fa­ház. 142. Magyar festő a Szegedi Pedagógiai Főiskola tanára (László, 1912—). 144. A méteráru vásárlói­nak ezen szolgáltatás igénybevétele után már csak a varrás marad. 145. E szolgáltatás érdekében al­kalmaz az áruház ruhatervezőt, aki a vásárlóknak a ruhadarabok ki­választásában, esetleg tervezésé­ben segítséget nyújt. 146. A tört­fehér színű, legmodernebb kivite- '-ű berendezés típusneve, FÜGGŐLEGES: 1. A vásárolni kívánt áruk kiválasztásához nyújt segítséget, 2. A mondatrész, 3. ... Ce-tung. 4. Kiejtett betű. 5. Tömör mondás. 6. Város Angliá­ban. T. VifclMnosipari gyárunk. 8» *v.czöga2Cí.ítóáö ,Kete.­,v. /.ft .■ eredetű nép tagja. 10. Észak — angolul. 11. Föld alatti folyosó. 12. GIK. 13. Fordított kettős betű. 14. Helyrag. 15. Némán buzog. 16. . . . tavaszt, virítót, s tenyésző nyárt (Kölcsey). 17. Hibásan jegy­ző. 18. Sporteszköz. 19. Kicsinyítő­képző. 20. Egymást követő betűk. 21. Rengeteg. 22. Púpos tulkok. 23. Kesernyés. 24. Rédium. 25. Ló frufruja. 33. Amint. 35. Görög be­tű. 39. Három oroszul. 40. Az áru­ház — igény esetén — a vásárolt kalapokba betűzi. 42. Sajnál. 43. övék a gyermekgondozási segély. 45. 249 római számmal. 46. Gön­gyöleg. 48. . . .carte. 49. Erő mér­tékegysége. 50. Bugyor. 52. Sárga páratlan betűi. 53. Telnek-múlnak. 55. Somogyi község (+’). 57. Kicsi .. de erős. 58. Alkohol. 59. An­gol Pista. 63. Tragikus emlékű patak. 65. Program. 66. Perzsiái. 68. Régi űrmérték. 69. Testrész. 71. Az eladók ezen magatartása elő­segíti a vásárlóknak a legmegfele­lőbb árucikkek kiválasztását. 72. A harckocsi. 74. Rásóz. 76. Kiváló. 78. Visszacsípi! 79. Növendékmar­hák. 80. Tanulmány. 82. Test­mozgató rugók. 83. Szándékozó. 84. Bortermelő. 86. öt akarom ! 87. Kon­fekcióáruk vásárlásakor a szabó — szükség esetén — elvégzi ezt a szolgáltatást is. 92. Az áruház egyik osztálya. 94. A feleség. 95. Kötszerművek. 97. Álljon ki az esőre. 98. ... Pavone. 99. Végtelen 10J* Kevert Don. 102. Szovjet motorkerékpár-márka. 104. Sankt .... (svájci üdülőhely). 105. Kedves, barátságos. 107. Csúcs a Mecsekben. 109. Női név. 111. Sa- pienti. . . 113. Nem a fölé. 115. Né­hányat. 116. Elmebeteg. 117. Svéd város a Balti-tenger partján. 119. Surranó. 121. Méretre vág. 122. Építőanyag. 125. Hosszú ideig. 126. Félsziget a Szovjetunióban. 127. Karol. 131. LOA. 132. A hét vezér egyike. 133. Kakas hangzói. 134. Papírmértek. 135. Kurta alumí­nium. 137. Feltételes kötőszó. 138. Egyforma betűk. 139. Utóvizsga. 140. Egymást követő betűk. 141. Bór és szén. 143. Néma köd! Beküldendő a vízsz. 2, 51, 81, 85, 114, 144, 145, 146, függ. 1, 40, 71, 87, 92. számú sorok megfejtése, 1971. augusztus 2-án. déli 12 óráig, a Megyei Művelődési Központ, Szek- szárd címre, levelezőlapon. A le­velezőlapra kérjük ráírni: REJT­VÉNY. Az 1971. július 11-i rejtvény he­lyes megfejtése: Gyermekek ked­venc fekete eledele — Szerecse- nek — Kecskecsemete — Ketre­cek, melyben ezer beste hever. Könyvjutalmat nyertek: Gergits Ferenc Dombóvár, Kertváros, Györkő Ferencné Szekszárd, Kini­zsi utca 1, Németh Zoltán Szek­szárd. megyei tanács, Schrottner Károlyné Szekszárd, Tarcsay B 6, Szabó Pál Sárpilis, Liliom utca 4. A könyveket postán küldjük el. — SZEREK —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents