Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

Hány éves a szurkoló ? A kérdésre jóval könnyebb válaszolni, mint a szállóigévé vált'tréfás talányra, hogy „hány íé'pes a kapitány?”. Mert nyel­vészeink gondosan utánanézték ii; szurkoló szó életrajzi adatai­nak, s rábukkantak hivatalos születésnapjára is. Nem is kel­lett régi annaleseket felümiök —r elég volt a inai Népsport elődjének, a Nemzeti Sport cí­mű lapnak négy évtizeddel ez- élőtti számába belelapozniuk. Az 1931. október 18-i lap első oldalán ott áll a születési anya­könyvi kivonat, azaz egy cikk „hegyen a drukker szurkoló, támasszuk fel ezt a régi diák­kifejezést!" címmel. A „szurkoló” ajánlójának, azaz apjának nevét is könnyű volt földeríteni. Zombory-Fo- dor Miklós ugyanis a sportláp magyarító pályázatán ezzel a ..pályamunkájával" díjat nyert. A: „papa" nemcsak jó nyelvér­zékű embernek, hanem kitűnő jósnak is bizonyult. Ajávlásá- hóz a követke&ő tömör indo­kolást mellékelt”: „Az ilyen szavak a mai világban köny- nyebben tesznek szert népsze­rűségre." Igaza lett. A .szurkoló" be­futott, végérvényesen polgárjo­got nyert a sport-szótárakban, helyet vívott ki magának a leg­gyakoribb kifejezések között is. Külön érdeme, hegy a nyelv- használat ringjóböl olyan nép- szetű ellenfelet ütött ki, mint a német eredetű , drukker” szó. (Nyelvi k. o. volt ez, meg ak­kor is, ha, a „drukker” aléltsá- ga elmúlt, s még ma is vissza­óvakodik nyelvünkbe.) Az igaz­sághoz tartozik, nogy a „szur­koló" -nak nemcsak külföldi, hanem hazai ellenlábasai is akadtak. Ilyen volt például a „szorongáló”, a szorító”, a .,he- vülő”, az „izguló”, az „Ugó”, vagy éppen a „hujhajrázó”. A „szurkoló” azonban tiszavirág- életűvé tette versenytárséinak életét, s közelgő negyvenedik születésnapján is ugyanolyan frissen, jól cseng a fülünkben, mint pályafutásának kezdetén. Abban már nem Zombonj-Fo- dor, hanem a mai magyar foci a ludas, hogy alaposan meg­csappant az izgók és hujnajrá- zók száma. Mit jelent a Latabár név ? A népszerű színészdinasztia neve, amelyet még Déryné ifiasszony is emleget híres naplójában, bizonyára soka­kat foglalkoztat. Érdekes, hogy az idegen hangzásúnak vélt családrtév régi magyar helységnévből származik. A középkori Bihar megyében N agyvárad tőszomszédságában mindössze 10—15 kilométernyi­re; állt Latabár falu. A XIII. század végén, . mint egykori okiratok feltüntetik a falu lakossága 15 kepét tartozott beszolgáltatni a várad i püs­pökségnek, mint földesurának. Később, a török hódoltság után azonban a helység elnéptele­nedett s elmerült a névtelen­ségben. Mint a családnevek kialakulásában szokásos mó­don valószínűleg innen szár­maztak el a népszerű komikus család utódai is, akik ritka ki­vételként az „i” képző nélküli vezetéknéven lettek ismertek a magyar színháztörténetben. A Latabár név ősisége mel­lett szól az is, hogy XIII. szá­zad második felében egy Csongrád megyei „Latabár” nevű birtokról is vannak isme­reteink. A nyelvészek meg­állapították, hogy mindkét el­nevezés azonos eredetű. A szó maga a szláv nyelvekből ke­rült át hozzánk, valaha Rati- bor volt, egy hajdani herceg- ségi város neve. Azt is kiderí­tették, hogy jelentése nem más, mint „harcolni A ma­gyar nyelv történetében hang­rendi törvényünk következté­ben elhasonulás megy végbe, s az „r” „l”-lé alakult így, noha a Latabár név szárma­zásának kikutatása __ egész a szláv kölcsönzésig vezet visz- sza bennünket, mégis magyar szóval van dolgunk, egy azóta a térképről eltűnt magyar fa­lu nevéveL * * Kik szerezlek először gyógyszerész-oklevelet Magyarországon a nők közül ? Ha a járó beteg az SZÍK orvostól kapott receptet be­váltja valamelyik gyógyszer- tárban, ma már szinte termé­szetesnek találja, hogy a gyógyszertárban jórészt nőket foglalkoztatnak. Az ú] gyógy­szerészek avató ünnepségén is, — akár a budapesti, akár egyik vagy másik vidéki egye­temünkről van szó — meg­figyelhető, mennyivel több fiatal nő, mint férfi veszi át a gyógyszerész-oklevelet. A gyógyszerészpálya Is tehát, akárcsak a pedagóguspálya, mind nagyobb mértékben „el­nőiesedik”. Pedig még csak háromnegyed évszázada annak, Közép-Európa legnagyobb ipari robbantása Egy modern varázsló Valóban olyan mint egy modern varázsló, akinek keze alól alkalomadtán gigantikus pusztító erők szabadulnak fel. A budapesti Bányászati Kuta­tó Intézet robbantási főosztá­lyát vezeti dr. Varga Elemér Az ő feladata a főváros terü­letén az elöregedett lakó­házak, vagy- sokszor semmi­lyen egyéb bontási módszer­rel el nem tüntethető „beton­kolosszusok’ összerop pantása. A legváltozatosabb techno­lógiákat dolgozták ki a Metró állomásainak kirobbantásaira, vagy elöregedett gyárkémé­nyek ledöntésére, Nemcsak a robbantásra kerülő épületek dőlésére kell ügyelni, arra, hogy kifelé, vagy befelé dől­jenek a falak, hanem a kör­nyező épületekre is. A rob­bantóbrigád dolgát megnehe­zíti, hogy gyakran olyan öreg épületekhez hívják őket, ame­lyek közvetlen közelébe úja­kat építettek. Legutóbb egy fűtőház gyárkéményét kellett ledönteni. A hatvan méter ma­gas kémény körül énületek voltak, magasfeszültségű veze­ték, és a kerítés Is veszélyben volt. Mindössze egyetlen olyan keskeny csatorna volt, ahova a kéményt teljes hosszúságá­ban ledönthették. És a robban­tóbrigád bonyolult számítások­kal úgy helyezte el a töltete­ket,: hogy a kémény alig né­hány centis eltéréssel ledőlt a négy méter széles folyosóra. A Tutaj utcában az Elektro­mos Művek telepén egy 40 méter .átmérőjű, 27 méter ma­gas kör alakú várszerű épít­ményt kellett felrobbantaniuk. Péltonna robbanóanyagot rob­bantottak 2500 gyutaccsal. Ez az akció Közép-Európa leg­nagyobb ipari robbantása volt. A robbantást saját szabadal­muk alapján készített robbarv- tógépükkel végezték el. 4. kés­leltetett robbantással ügy re­pítették levegőbe a hatalmas épületet, hogy egy hat méter­re álló új épületnek egyetlen ablaka sem törött be. Az óriási mennyiségű anyagot másfél másodperc alatt rob­bantották fel. A robbantó­brigádra és a „modern varázs­lóra ’ újabb feladatok várnak. A városrendezési tervben fő­szerepet kaptak, hiszen ők tün­tetik él az elöregedett, város­képet rontó épületeket. hogy hazánkban nők is lehet­nek gyógyszerészek. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1896- ban lépett érvénybe Magyar- országon az a közoktatásügyi és belügyminiszteri közös ren­delet, amely a nőknek is meg­engedte, hogy gyógyszerészi­pályára lépjenek, egyúttal elő­írta, hogy az erre a pályára lépő nők kellően felszerelt kérvényeiket a tiszti főorvos útján a belügyminiszterrel va­ló együttes döntés végett a vallás- és közoktatásügyi mi­niszterhez kötelesek felterjesz­teni engedélyezésre. Megemlítésre méltó, hogy az akkori Magyarországon Thi- enagel János nagyszombati közjegyző Szerafin nevű leánya 1898. október 1-én lépett gya­kornokul Bunzl Gyula nagy- szombati gyógyszertárába: Thienagel Szerafin volt tehát az első nő Magyarországon, aki a gyógyszerészi oklevelet megszerezte. A második Heu- mann Olga, a harmadik pedig Légrády Erzsébet volt. Ez utóbbi 1906-ban gyógyszerész­doktori oklevelet is szerzett, elsőként a nők közül — olvas­hatjuk Halmai János egyik ki­tűnő gyógyszerésztörténeti ta­nulmányában, amelyet ,.A kor­szerű gyógyszerészképzés ki­alakulása Magyarországon (1876—1945) * címen jelente­tett meg. v 140 évvel ezelőtt nyílt meg a balatonfüredi színház , ; " ' OMEGA 5&>. % Egy község diagnózisa Uj fotók készültek az OMEGA együttesről. Ezekből mutatunk be egyet. A ceglédi kórház több szak­orvosa néhány hónappal ez­előtt hosszabb időt töltött Ceglédbercelen, s megvizsgál­ták a község lakosságát. A csaknem ötezer lakos közül 3640 felnőttről és 300 tizen­éves gyermekről állítottak ki tüzetes vizsgálat és szakmai kérdések alapján orvosi lapot. Akinél felfedezték valamilyen betegség kezdeti stádiumát, s kartonjára került a további vizsgálatok sorrendje, sőt ha szükséges volt, azonnali kór­házi kezelésre utalták. Ha­zánkban ez volt az első eset, — de a szakirodalomban sem található nyoma hasonló pél­dának — hogy ilyen népes közösséget, ennyire részletes vizsgálat alá vetették volna. A nagyszabású vizsgálatot nem azért tartották, mintha Cegléd­bercelen több beteg lett volna, mint más községekben. Első­sorban azért, hogy megváltoz­tassák a falusi emberek egész­ségügyi szemléletét: ne csak akkor menjenek orvoshoz, amikor már nagy a baj. __ A vizsgálatsorozat alaposan megingatta a „makkegészség” hagyományos hitelét. Cegléd­bercelen csupán 540 teljesen egészséges felnőttet találtak. Több mint ezer megvizsgál­nak magas vérnyomása volt, 800 embernél mozgásszervi, 660-nál szív, és érrendszeri, csaknem ötszáznál pedig gyo­mor, vagy bélrendszeri zava­rokat fedeztek fel: Több mint száz cukorbajos közül jó né­hánynak még nem fejlődött ki a betegsége. A szűrővizsgála­tok során derült ki az is, hogy a megjelentek jelentős része nem tudott a betegségéről. Sokkal jobb volt az-arány a gyermekeknél: csupán ütven- nél fedeztek fel kisebb szervi bajt. A vizsgálatokon kiállított kartonok .tudományos értéke­lését most végzik. Az egész­ségügyi és orvósszociológiai feldolgozásuk után a lapok visszakerülnek Ceglédbercelré, ahol ezután még eredménye­sebben végezhetik majd mun­kájukat a nagyközség orvosak Balatonfüreden a század*! forduló után több társulat a Iáit otthonra. A bálterem- jen 1816 után — többek kö* :ött — Kilényi Dávid társu- ata, 1821. július 29—augusz- us elejéig Balogh István, a uagyar színészet egyik úttö- -ője játszott Füreden. Aa 1820-as évek nyári hónapjai­ban a vándorszínészek fellépé­se még inkább megsokasodott, á. színészek rendkívül siral- nas helyzetben, fából tákolt 'észerekben, a vendéguraktól rölcsönözött öltönyökben lép­lek a közönség elé. Ebből az állapotból ragadta ki a füredi színjátszást Kisfaludy Sándor L827-ben indított „színházépí­tési terv” akciója. Az indítványt megyei köz» gyűlésen tárgyalták« és 1830- aan gyűjtést indítottak. Az eredmény: mintegy ezer váltó forint. Ezt követően — ugyan­csak a köz támogatásával —; gyorsan követték egymást aa események. 1830 őszén kijelöl­ték a telket, a színházépület tervét Fülöp József építőmes­ter díjtalanul elkészítette és még a tél beállté előtt a fa­lakat felépítették. Újabb gyűj­tés eredményeként. 1831 tava­szán valamennyi építőanyag ést a színház berendezése, díszít«* eleme együtt volt. Az építés; a berendezés alig egy hónapi alatt elkészült és a 400 néz® befogadására alkalmas Bala­tonfüredi Színház készen állt a bemutatóra.. Az 1831. július 3-i megnyitó előadáson —; amelyre a nép íngyen mehetett — Komlóssy Ferenc színtársu­lata-mutatta t be a „Magyar Hölgy? című/nugjátékot. • A 'színház ‘létrehozásában *— á nép áldozatkészségén túl —>j jelentős szerepe volt Balaton-* füred fejlődésének, de azt is^ mondhatjuk,* hogy ez a cso­dálatosan szép üdülőhely to-«, [vábbi és gyors ^növekedése el­őkerül heteti énül a színház meg-« ^■.szüntetését is jelentetted ; Ugyanis a gyógyfürdő terjeszd ■kedése következtében 18i8-banT lebontották a színházat.

Next

/
Thumbnails
Contents