Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

Elektronika a gépkocsiban A jelek szerint a elektronika a következő években a gépko­csik egyre több szerkezeti egy­ségét hódítja majd meg. A szakértők arra számítanak, hogy rövidesen a mikro- áramkörök legnagyobb „fo­gyasztója” a számítógépipar mellett a gépkocsigyártás lesz. Miért kellett ilyen sokáig vár­nunk erre, a megvalósításra régóta megérett lépésre? Egy­szerűen azért, mivel a kis hely­szükségletű elektronikai ele­mek nagy tömegben és olcsón való előállításának csak most érnek be a feltételei. Gyújtás tranzisztorral A tranzisztoros gyújtókészü­lék — Guiot francia mérnök ta­lálmánya — már több, mint tíz éve vár a „hódításra”. Lényege az, hogy egy nagy teljesítmé­nyű tranzisztor az akkumulá­tor áramából váltófeszültséget állít elő, amely a transzformá­torba, majd onnan a gyújtó- gyertyákra kerül. Magát a tranzisztort áramimpulzusok vezérlik, amelyeket a megsza- kítótengellyel összekapcsolt mágneses impulzusgenerátor kelt. Ezzel feleslegessé válik az eddigi „legsebezhetőbb” alkat­rész, a megszakítókalapács. Tranzisztoros gyújtókészülékkel magas fordulatszámon is egyenletesen, jó hatásfokkal jár a motor. Még majdnem telje­sen kimerült akkumulátorral is begyújtható a motor, mert a szikraképzéshez szükséges fe­szültség igen kicsiny, mind­amellett, a szikra jóval inten­zívebb. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az elektronikus gyújtásnál a motor alacsonyabb oktánszámú benzinnel is „meg­elégszik”, kb. 5 százalékkal csökken az üzemanyag-fogyasz­tás, és mintegy 15 százalékkal emelkedik a kocsi végsebessé­ge. A következő lehetőség az elektronikusan vezérelt benzin­befecskendező rendszer elter­jesztése lehet, mely a „hadál­lásait" oly régen tartó porlasz­tó egyeduralmát döntené meg. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a motor a fordulat­szám és a terhelés függvényé­ben a mindenkori szükségleté­nek megfelelő mennyiségű és összetételű üzemanyagot kapna. Az optimumnak ily módon való megközelítése természetesen ugyancsak jelentős üzemanyag­megtakarítással járna. Számítógép a gépkocsiban Időszerű lenne a mechanikus mérőműszereknek elektroniku­sokkal való felváltása is. Az elektronikus sebességmérés már megvalósult néhány luxusgép­kocsiban, ahol kis tárolószerke­zettel kombinálva arra is hasz­nálható, hogy bizonyos, előre meghatározott sebességen tart­sa a haladó autót a gázpedál nyomása nélkül is (a fékpedál működésbe hozása azonnal ki­kapcsolja a készüléket). Elektronikus úton mérik, el­lenőrzik és szabályozzák majd az üzemben levő gépkocsi mo­torjának forgatónyomatékát, az útviszonyoknak megfelelő fék­nyomást. Az elektronikus fék- erő-határoló meg fogja akadá­lyozni a hirtelen fékezés veszé­lyes következményeit. A szer­kezet „lelke” egy logikai áram­kör lesz, amelybe előzetesen betáplálják a kerekek fordu­latszámának és lehetséges súr­lódási együtthatóinak adatait. Elektronikus „gondolkodó egységgel” kombinált infravö­rös érzékelők fognak őrködni a közlekedés biztonságán, mér­Nyári időszakban az ország­utakon sok olyan járművel ta­lálkozunk, amelyik szélesen ra­kott terményt szállít, szalmát stb., és ezeket igen nehéz meg­előzni. A megelőzés problémá­ját nem az okozza, hogy a szé­nát szállító jármű gyorsan köz­lekedik, hanem az, hogy a ra­komány a KRESZ-ben előírt maximális szélességet messze túlhaladja. Az ilyen gépjármű­vet nehéz megelőzni, mert az utánajövőt gátolja a szabad ki­látásban. Ha a maximális 2,5 m vén az autó előtt és mögött ha­ladó járművek távolságát és se­bességét, s önműködően gyor­sítanak, vagy fékeznek, kiegé­szítve a vezető tevékenységét. Később sor kerül majd a szá­mítógép-vezérlésű hajtómű ki­dolgozására is; ez a szerkezet a gyorsulástól, a terheléstől és útellenállástól függően, telje­sen önműködően kapcsolja majd a sebességi fokozatokat. Ez utóbbira azonban még jó ideig kell várnunk. Robotberendezés vezet A fotocellás érzékelővel ösz- szeköttetésben levő elektronika folyamatosan „figyeli” majd a szembejövő gépkocsik lámpái­nak fényét, és akkor is tompít­ja a reflektor fényét, ha a gép­kocsivezető megfeledkezne az átkapcsolásról. Az esőcseppekre önműködően meginduló ablaktörlő megszü­letésének híre a közelmúltban bejárta a világsajtót. Rövide­sen a szériakocsikat is el fog­ják látni vele, ami annak kö­szönhető, hogy egyszerű és ol­csó kis elektronikus egységet sikerült kifejleszteniük a kuta­tóknak, mely a „nedvesedési jel” parancsának engedelmes- kedve működésbe hozza — az esőzés mértékének megfelelő fokozatban — a törlőlapátokat működtető mechanizmust. A távolabbi jövőben bizo­nyára sor kerül majd olyan robotberendezés kidolgozására is, amely az autóutakon telje­sen átveszi az autó irányításá­nak bonyolult feladatát a ve­zetőtől. szélességet jóval meghaladja a rakomány, ennek folytán az út szélességéből is többet vesz igénybe. Továbbá gátolja a gép­kocsi, vagy vontató vezetőjét abban is, hogy a visszapillantó tükröt használni tudja. Az ilyen rakománnyal való közle­kedés rendkívül sok veszélyt rejt magában, mert ha balra akar fordulni, vagy valamit megelőzni, vagy kerülni, akkor nem tud meggyőződni a jármű vezetője arról, hogy egy gyor­sabb jármű nem akarja-e meg­előzni. Az elmúlt napokban a 65-ös számú útvonalon a kétyi tsz szénát szállító vontatóját igen nehezen sikerült megelőzni, mert a rakomány szélessége a négy métert is meghaladta. Ezt a szélességet úgy sikerült elér­niük, hogy a pótkocsi oldalfa­lait félig lenyitották, és így rak­ták meg szénával. Az igaz, hogy így a szállítás gazdaságosabb, de vajon megéri-e azt a ve­szélyt, amit rejt magában? Van másfajta rakomány is, ami nem azért rejt magában veszélyt, mert terjedelme az oldafalakon kinyúlik, hanem azért, mert hullik, potyog. IlyeVi a követ, sódert, szenet, betonkeveréket szállító teherautó. Persze az ilyen rakomány csak akkor po­tyog, ha nem megfelelő formá­ban és mennyiségben történik az áru felrakása. Például jú­nius 30-án a 6-os számú főút­vonalon, Dunaújváros közelé­ben egy ZIL tehergépkocsiról szóródó betonkeverék három vele szemben menő gépkocsi­nak a szélvédő ablakát törte ki. Ezek az aránylag szerencsés kimenetelű balesetek sokkal rosszabbul is végződhettek vol­na. A KRESZ alapvető szabá­lyának megszegése, egyes fele­lőtlen személyek gondatlansága, súlyos baleseteknek lehet az okozója, ______ K. li A rakomány és rakodás Rakétaautó A gép egyelőre még csak egy ezüstös, autóhoz távolról sem ha­sonlítható modell képében létezik. Az absztrakt ábrázolású őskori lényre emlékeztető szerkezet he­gyes orra lándzsában végződik. Hátsó része szélesen szétterül, ol­dalai mentén pedig uszonyszerü bordák vannak. Ez a gép már sem sebességét, sem pedig konstrukcióját tekint­ve nem tekinthető autónak — a szó hagyományos értelmében. Meghajtása rakétaszerű motor se­gítségével, kerékáttétel nélkül tör­ténik, fékezéséhez pedig ejtő­ernyőt helyeznek működésbe. Az áramvonalas bordákat és a fafok- részt úgy alakították ki, hogy azok nehezítsék a gépnek az út­tól való elszakadását. A gép orr­részébe szerelt elektronika az előretörő ,.lándzsa” körüli áram­lási adatok alapján, a repülő­gépeknél használatos fékszárnyak segítségével tartja a rendkívüli autót az úttesten. A gépkocsik gyorsasági rekordjai ugyanis csak akkor érvényesek, ha az autók folyamatos, jól kivehető nyomot hagynak az úton. A gyorsjáratú autók a Harkovi Autóközlekedési Intézet egyik tá­gas laboratóriumában készülnek. A falak mentén átlátszó műanyag fóliával gondosan letakart ver­senyautók sorakoznak — limou- slne-szerű óriásoktól kerékpár­motor hajtotta, százkilométeres sebességet is elérő mini verseny­autókig. Ezek a versenyautók har­minc országos és kilenc nemzet­közi rekord birtokosai. Valamennyiüket Vlagyimir Nyi- kityin versenyző és konstruktőr tervezte, aki 1948 óta áll a tervező- iroda élén. Alacsony termetű, halk beszédű férfi. Mellét számos ki­tüntetés és a sport érdemes mes- lerúnek Jelvénye díszití» , . Rajta kixxül egy mérnök, egy szerelő és egy tizennyolc éves la­boráns a laboratórium állandó al­kalmazottai, a többiek — maguk a tervezők, rajzolók, szerelők, la­katosok és a segédmunkások is — diákok, 1970-ben végzős hallgatók egy csoportja kollektiv diplomatéma­ként az imént ismeretetett, nagy sebességű gépkocsi létrehozását vállalta magára. — Baj van a gumival — mondta gondterhelten Nyikityin. — Bár az Abroncsipari Kutatóintézet, — amely maga ajánlotta fel, hogy 'együttműködik a diákokkal —, kí­sérleti üzemének legjobb termé­keit küldi ide, a gumi nem felel meg a sebességgel járó igénybe­vételnek. Nyikityin, a Baszkuncsak tó tü­körsima sós medrében rendezett egyik versenyen nem akarta köny- nyen gyorsuló gépét visszafogni, túllépte a gumiköpenyre érvényes, 300 kilométeres garanciahatárt. 'Bal hátsó kereke defektet kapott. A gépkocsi a levegőbe emelke­dett, kerekeivel az ég felé for­dult, majd a földre zuhant. Az Üvegszálas műanyag karosszéria kitünően vizsgázott, nem úgy Nyi­kityin háta, amely alaposan le­morzsolódott a sós „betonon”.- De ha a gumi alig bír el 350 kilométert, hogyan akarnak majd­nem a hangsebességgel szágul­dani? Megjegyezzük, hogy a vi­lágrekord óránként 966 kilométer. .. A szerkezet modelljével illuszt­rált magyarázat azonban eloszlat­ta a kételyeket. Lehet, hogy az autó nem éri el a tervezett sebes­séget, megjelenése és elvileg új megoldású futóműve mégis nagy technikai esemény lesz a szak­emberek számára. x A. KRAMINOV *>. Döntőit a Legfelsőbb Bíróság Mikor jogos a betegségi segély ? Ami jár, az jár — Kártérítés a véletlenül elpusztított salátákért Egy halászati tsz tagja megbetegedett, de a szövetke­zet csak december 1-ig folyó­sított részére betegségi se­gélyt, azután arra hivatkozva, hogy a téli időszakban úgy­sem tudná foglalkoztatni, a segély folyósítását beszüntet­te. Az illető a szövetkezet' ve­zetőségi bizottságához fordult, amely azonban elutasította, mire pert indított a tsz ellen, s ebben december 1-től a kö­vetkező év március 1-ig ter­jedő időre járó betegségi se­gélyét követelte. A járásbíró­ság helyt adott a keresetnek, de fellebbezésre a megyei bí­róság elutasította. Törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen határozott: — A vonatkozó rendelet ér­telmében a december elseje és a következő év március el­seje közötti időszakban csak akkor jár betegségi segély, il­letve a már megállapított se­gély csak akkor folyósítható tovább, ha a munkahelyi ve­zető igazolása szerint a se­gélyre jogosult részére ebben az időszakban is megfelelő munkát tudnának biztosítani — hangzik a határozat. A bí­róságnak nemcsak joga, ha­nem kötelessége, hogy ennek az igazolásnak helytállóságát vizsgálja. Ebben az esetben a tsz olyan igazolást adott, hogy a beteget a kérdéses időszak­ban nem tudták volna foglal­koztatni. A járásbíróság által kihallgatott több szövetkezeti tag és szakértő véleménye el­lentmondó volt. A tógazdasági brigádvezető és több tag azt állította, hogy a munkáslét­szám kevés volt és ezért a szóban forgó időszakban a nádkitermelést nem tudták idejében elvégezni, viszont a szakértő ellenkező álláspontra helyezkedett. A pontos tény­állás megállapítására további bizonyításra van szükség. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítot­ta. • Egy tsz. ácssegédje 1969-re munkadíj és részesedés fejé­ben 41 ezer forintot kapott. A múlt évben a szövetkezet zár- számadási köegyűlése úgy ha­tározott, hogy a terven felüli nyereségből minden tag évi összkeresetének húsz százalé­kát kapja, de ebből nem ré­szesednek azok. akik 1969-ben, illetve 1970 első negyedében indokolatlanul kiléptek, vagy tagságuk más címen meg­szűnt. Az ácssegédet a múlt év március 1-i hatállyal a ta­gok sorából törölték, de idő­közben a terven felüli nyere­ségből 8200 forintot felvett, ezért ennek az összegnek visszafizetésére kötelezték. Az ácssegéd a határozat hatályon kívül helyezéséért pert indí­tott. A járásbíróság és a me­gyei bíróság elutasította. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő ál­láspontot foglalta el: :— Minden termelőszövetke­zetben a munka szerinti el­osztás érvényesül, a díjazás­nak pedig a teljesítményhez kell igazodnia. A terven felü­li nyereségből csak azok ré­szesedhetnek, akik a többlet- jövedelmet biztosító közös munkában tényleg részt vet­tek. Azonban a termelőszö­vetkezeti munkadíjazási rend­szer alapelveivel nem egyez­tethető össze, hogy a munka elvégzése után, tehát utólag, olyan feltételeket szabjanak ki, amelyek a közös munká­ban elért eredményektől füg­getlenül, a tag korábban szer­zett jogait csorbítják, vagy a tagot ezektől a jogaitól meg­fosztják. Tehát a zárszámadáskor a közgyűlés a munkadíjhoz és a kiegészítő részesedés­hez való jogosultsághoz — a lezárt évre vonatkozóan — nem állapíthat meg új feltételeket és — vissza­menőleges hatállyal — a korábbiakat sem módosít­hatja. Nem lehet tehát a már kifi­zetett összeget azon a címen visszakövetelni, hogy a tag az új, illetve a módosított fel­tételeket nem teljesítette. A munkadíj és a kiegészítő ré­szesedés kifizetésének feltéte­leit mindig előzetesen kell meghatározni és a tagokkal közölni. * Egy tsz-ben repülőgépes, vegyszeres gyomirtást végez­tek. Ennek során a község fe­lett elszálló- repülőgépekből kicsöpögött és porlasztott álla­potban földet ért Dykonirt vegyszer hatására egy hivatá­sos kertész három parcellá­ban kiültetett fejes saláta ter­mése elpusztult. A kertész a tsz és a Repülőgépes Növény­védő Állomás ellen kártéríté­si pert indított A járásbíró­ság és a megyei bíróság rész­ben ellentétes ítéletei útin törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a következő álláspontra helyezkedett: a történtekért a tsz nem felelős, csak a Repülőgépes Növény­védő Állomás. Ezért a szövet­kezettel szemben a keresetet elutasította, míg az állomást teljes kártérí­tés kifizetésére kötelezte. Azt is kimondta, hogy a tel­jes kár úgy számítandó ki, hogy a saláta értékesítéséből elérhető vételárat csökkente­ni kell a saláta szedésének és piaci értékesítésének költsé­geivel, amelyek — tekintve, hogy a termés a parcellán pusztult el — elmaradtak. Te­hát az állomás a szakértő ál­tal megállapított „ab telep- hely”-árat köteles megfizetni. HAJDÚ ENDRE A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres egy fűtés-vízvezeték- szerelő szakmunkást és két fő segédmunkást. Továbbá egy hálózati villanyszerelőt és egy segédmunkást. Jelentkezni lehet a válla­lat Keselyűsi úti telepén a TMK-vezetőnél. (276) Dolgozókat felvess 16 évet betöltött lányokat szövőnek felvesz a Pamut­textilművek Jacquard Szövő­gyára. A betanulási idő 12 hét. Ezen idő alatt havi 1050.— Ft bruttó fizetést és napi 1.— Ft­ért ebédet biztosítunk. Lakást, minimális térítés mellett, leányotthonszerű elhelyezés­ben adunk. Jelentkezés írás­ban, a PTM Jacquard Szövő­gyár munkaerő-gazdálkodási osztályán, Budapest, XIII, Szekszárdi u. 19—25. (176)

Next

/
Thumbnails
Contents