Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-16 / 166. szám
Korszerű várostervezés és ipartelepítés a II. világháború tapasztalatainak tükrében A közelmúltban bemutatót tartottak a polgári védelem egyik katonai alakulátánál. A bemutatót megelőzte Tornai József ezredesnek, a polgári védelem országos törzsparancsnoka első helyettesének tájékoztatója, a polgári védelem feladatairól, szerepéről, a felkészítés jelenlegi rendszeréről. Tornai ezredes utalt Szoko- lovszkij marsall könyvére, amelyben a szerző megállapítja: a polgári védelem hadászati tényezővé vált; a korszerű háború körülményei között a polgári védelem az országvédelem szerves része. A védelemben fontos feladat vár a speciális katonai egységekre, azonkívül a szakszolgálatokra, a szakszolgálati alakulatokra, de az egész lakosságra. Mindenkinek ismernie kell az alapvető tennivalókat, ameny- nyiben támadás érné az országot. A lakosság a korábbi, tizenöt órás tájékoztató oktatás keretében bizonyos ismereteket szerzett, ez az oktatási forma megfelelt az elsődleges céloknak. A jövőben viszont előbbre kell lépni, változtatást eszközölni az oktatások korábbi, állandóan ismétlődő rendszerén. A most induló oktatás alapja az, hogy mindenki a maga munkahelyén, munkaterületén sajátítsa el, mit kell tennie háború, radiológiai, biológiai, vegyi támadás esetén. Ezek az ismeretek egyúttal fel- használhatók más veszélyhelyzetben, természeti csapások esetén is. A nagyszámú lakosság bevonásával lezajlott polgári védelmi gyakorlatok közvetett sikere volt a tavalyi árvíz alatt a védekezés, a mentés szervezettsége is. Az új oktatási rendszer lényege az is, hogy azt 1975-ig be kell fejezni, az oktatás időtartamát az adott munkaterületre vonatkozó tudnivalók nehézségi foka határozza meg. Változnak a módszerek is; míg korábban az MHSZ végezte a lakosság oktatását, most előtérbe kerül az írásos, a szemléltető propaganda is. Egy egész füzetsorozat jelenik meg, amely különböző területek védekezési módszereihez ad tanácsokat. — A Borsodi, a Bács megyei, a Fejér megyei gyakorlatok, a kisebb, városi gyakorlatok azt igazolták — állapította meg Tornai ezredes —, hogy a lakosság megértette a polgári védelem fontosságát. Amikor 1965-ben próbaképpen megszólaltatták a szirénákat, néhány helyen megrohanták a boltokat. Ma már nincs pánikhangulat, sőt, a kitelepítésre számba vett helységek lakosaival azt is előre lehet közölni, hova telepítik ki, kihez, akár mégis ismerkedhetnek a befogadó családokkal, A bemutató bevezetőjeként egy új találmányt ismertettek a katonai alakulat tisztjei, az epimetert. A szabad területre kihelyezett érzékelő műszer nyomásra és vakító fényre reagál, hangjelzéssel figyelmeztet, meghatározza az atomrobbanás .helyét, irányát, erejét. Jelzéseit a vele összefüggő műszerrendszer papírszalagra rajzolt diagrammal rögzíti. Ezt a diagrammot értékelik a szakemberek és teszik meg a szükséges intézkedéseket. Aztán következtek sorra az alakulat szabadtéren kiállított „fegyverei”, amelyek közül nem egy használatos a mindennapi, polgári munkában is. Terhek emelésére, különböző más célokra a Tatra daruskocsik, árokásók, a különböző munkaeszközökkel ellátott kompresszor és a különleges munkagép, amelynek hatalmas gyaluja egyaránt alkalmas útépítésre, romeltakarításra, egyszóval, a mentés helyére érkező járművek útjának szabaddá tételére^ Ott sorakoztak egymás mellett a speciális berendezésekkel ellátott gépjárművek is; egyebek között víztisztító berendezéssel, amely adott esetben egész tömegeknek biztosítja a tiszta vizet, az élet egyik elsődleges feltételét. A berendezést olyan laborfelszerelés egészíti ki, amely gyorsan kimutatja a víz sugár-, vegyivagy baktériumfertőzöttségét is. A vegyi-, a sugármentesítő berendezés védőruhába öltözött kezelői hatásosan mentesítik a felszerelést, a ruházatot, a fegyvert, a járműveket. A felállított sátrakban egy segélyhelyet mutatnak be, amelyben ott sorakozik minden olyan eszköz, amelyek a könnyen, a közepesen, vagy a súlyosan sérült személyek ellátására szolgálnak. A műtőben egyszerre három helyen végezhetnek életmentő műtéteket. A bemutató azt juttatja kifejezésre. hogy kellő szervezettséggel, alapos felkészültséggel lehet védekezni bármilyen pusztító csapás ellen, annak hatását lehet csökkenteni. Mégis, a szemlélőben azt a gondolatot kelti; azért van szükség a polgári védelmi ismeretekre, azért kell a műszerek, a gépek, a berendezések kezelését elsajátítani, hogy ténvleges alkalmazásukra soha ne kerüli ön sor. Ebben a meg- pilarntásbao nincs semmiféle, ellentmondás. A háborúban a hátországot sújtó légitámadások során a nagyvárosok és a koncentrált ipartelepek voltak legjobban kitéve a . puszii tásnak. Az ellenség elsősorban az ipartelepek megsemmisítése, megrongálása útján igyekezett az ország háborús potenciálját csökkenteni, a lakosságot demoralizálni, gátolni a harcoló csa- natok hadifelszereléssel, lőszerrel és élelemmel való ellátását. Az elsőrendű hadicélpontokat jelentő ipartelepek, pályaudvarok, közlekedési csomópontok, üzemanyagtároló helyek és közműberendezések bombázása minden esetben a környező lakóterület pusztulását is maga után vonta. Ä második világháború tapasztalatait elemezve, a magyar légoltalom újjászervezése után meghatározták azokat az általános irányelveket, amelyek betartását célszerűnek látták a lakosság védelmének fokozásához; Ez annál is inkább kínálkozó lehetőség, mert a várostervezés és az ipartelepítés korszerűbb légoltalmi követelményei nem ellenkeznek, hanem szervesen megegyeznek. a korszerű várostervezés követelményeivel. Természetesen az irányelvek az új ipartelepek, új lakótelepek, illetve új városok esetében könnyebben érvényesíthetők, mint meglévő városaink belső területeinek újjáépítése során, ahol a történelmileg kialakult városkán, az összefüggő, tagolás nélküli, maximálisan beépített lakónegyedek sokszor gátolják és korlátozzák a korszerű követelmények érvényesítését. Az új szabályok a városok lakóterületeit védősávok beiktatásával, a beépítettség és a laksűrűség csökkentésével javasolják megoldani. (A lakónegyedeket övező parkok, zöldterületek a ma emberét egy kicsit közelebb viszik a természethez, feloldják a régi városnegyedek kőrengetegének nyomasztó hatását. Elég csak Budapest régi és új városrészeit összehasonlítani.) A zöldterület, a széles utak, terek, valamint a városkörnyékhez kapcsolódó; összefüggő zöldövezetek a tapasztalatok szerint nagy mértékben csökkenteni tudják a területi tüzek és tűzviharok kialakulását, illetve terjedését. A korszerű, széles úthálózat menekülési lehetőséget biztosít a lakosság számára és egyben lehetővé teszi a kárfelszámoló egységek felvonulását is. A tervezési irányelvek nagy figyelmet szentelnek a domborzat adta lehetőségek kihasználásának, és ahol azok lehetővé teszik, törekedni kell a lakóterületek, valamint az ipartelepek függőleges tagolására is. A korszerű várostervezési és ipartelepítési elvekkel teljes mértékben megegyezik az a légoltalmi előírás, amely szerint a lakóterületeket el kell választani az újonnan létesítendő ipartelepektől, teherpályaudvaroktól és egyéb ipari létesítményektől. Ezek az el« vek teljes mértékben érvényesülnek például a dunaújvárosi városépítésnél és ipartelepítésnél. A korszerű úthálózat-fejlesztési és útépítési irányelvekkel pedig teljesen megegyezik az a légoltalmi előírás; hogy a távolsági forgalmat lebonyolító főútvonalak a városok centrumát kerüljék el és a város forgalmi úthálózata minden körülmények között biztosítsa az átmenő forgalmat, ahol a megkerülési feltétel nem teljesíthető. Korszerű és a városfejlesztési elvekkel teljesen megegyező volt a közműhálózatok többirányú kié-; pítése, a közműtelepek berendezéseinek decentralizált elhelyezése, valamint az üzemi tartalékok biztosítására vonatkozói előírás; A fenti előírások az elmúlt \ időszakban alapvetően nem i változtak és többnyire a | megelőző műszaki intézke- j dések, valamint városren- í dezési tervek polgári vé- J delmi irányelvként ma is 1 létjogosultak. J Áz 1950-es évek polgári védelmi szakirodalma részletesen elemezte a II. világháború tapasztalatait az ipartelepek védelmére vonatkozóan; A levont következtetések ésa előírások a következő fő kérdések közé csoportosíthatók: —■ Az új ipartelepeket az ország területén elosztva, a túlzott koncentráltság megelőzés sével, lehetőleg az energia- és nyersanyagbázishoz célszerű telepíteni. — Az alapanyaggyártó és feldolgozó üzemeket komplex csoportosításban célszerű elhelyezni. — A terep, a domborzat adta lehetőségek, valamint a természetes és mesterséges tárolók, földalatti terek lehetőséi gének kihasználásával telepíteni. A decentralizálásnál és a széttagolásnál esetenként je-; lentkező gazdaságtalanság elkerülése végett légoltalmi szempontból helyesnek tartották az ikervállalatok létesítés sét; Ugyanis az ikervállalatok ai legcélszerűbben tudják biztosítani az iparcikkek folyamai tos gyártását és a vonzási kör-5 zet igényeinek kielégítését. A légoltalmi irányelvek aá üzemek telepítésénél pem javasolták a gigantikus méretű, koncentrált ipartelepek létrehozását, illetve a meglévő üzemek túlzott méretű, mértékű továbbfejlesztését. Ugyanis az ellenség elsősorban az ilyen üzemek lerombolása útján kísérli meg az ország védőképességének tönkretételét. Az ország ipari üzemei korábban mintegy 50 százalékban Budapest területére koncentrálódtak. E tényből kiindulva — és a munkaerőhelyzetet figyelembe véve született — kormány- határozat a budapesti üzemek vidékre telepítéséről, e határozat szellemében települt több üzem Tolna megyébe, és települ még a jövőben is; Ambrus István mkj őrnagy. _ Felkészülés és védekezés