Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

! POLITIKAI OKTATÁS \ A SELYEMGYÄRBAN Tapasztaljuk, hogy a gazdasági, politikai, társadalmi élet rohamos változásait dolgo­zóink többsége élénk érdeklődéssel kíséri, a sajtó és más tömegkommunikációs eszközök nem elégítik ki maradéktalanul igényeiket. Elmondható: dolgozóink várják tőlünk az évenként beindított oktatási formákat. Leg­eredményesebb a középfokú marxizmus— leninizmus iskola volt, 16 résztvevővel. A siker, és az oktatásokon való megjele­nés persze kapcsolódik az előadók felkészült­ségéhez. Előadógárdánkból mindenki elvégezte a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet. Az eredmény örvendetes: lezárult oktatási évünket értékelve, a foglalkozásokon a rész­vétel mintegy 90—95 százalékos volt. Az új oktatási év szervezésekor propa­gandistáink ügyelnek, hogy a tanfolyamokra beosztottak előrelépjenek egy fokkal. Az öt témakör: Szocialista építésünk kérdései, Gaz­daságpolitikai tanfolyam, Társadalom és ál­lamelmélet, Pártirányítás. Pártélet és a marxiz­mus—leninizmus középfokú iskola lesz. A tan­folyamokra 116 dolgozónkat küldjük, közülük 88 nődolgozót. Szép hagyományunk szerint a tanfolyamokat évente ünnepélyes külsőségek között zárjuk. Majténvi Mihály Tolna AZ ÖRA-EKSZERIPARI VÁLLALAT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSÉBŐL Szakszervezeti tanácsülésen írtuk alá az ötéves, vállalati kollektív szerződést. A dol­gozókból választott tanácstagok jó javaslatok­kal segítették az összeállítási munkát. Néhány poniát érdemes kiemelni: a szak­munkás-utánpótlás érdekében évente 10 dol­gozó kaphat 1200—1800 forintig terjedő tanul­mányi ösztöndíjat. Előnyben részesülnek a törzsgárdatagok gyermekei. A kezdő szak­munkás bére 7-től 14 forintig állapítható meg. A vállalat hozzájárul dolgozóink lakás­igényének kielégítéséhez. Az adható legmaga­sabb összeg 20 ezer forint, amit 5.—10 év alatt kell visszatéríteni. A visszafizetendő összeget a törzsgárdatagoknál és a többgyermekes csa­lódok esetében maximálisan 25 százalékkal csökkentik. Jutalmazzák a szocialista brigádmozga­lomban bronz-, ezüst-, és aranyjelvényt nyert brigádokat. Kollektív szerződésünk megnyug­tatóan biztosítja dolgozóinknak a munkához, kulturálódáshoz való jogot, az anyagi és er­kölcsi megbecsülést, a kormányrendeleteknek megfelelően, külön kitér nődolgozóink, a csa­ládanyák és a fiatal munkások védelmére, megbecsülésére. Kollektív szerződésünk minden pontja ékes bizonyítéka a dolgozó ember érdek- védelmének. Dorner György szb-titkár, Szekszárd KIVALÖ SZÖVETKEZET LETT A BONYHÁDI ÁFÉSZ A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmá­ból rendkívüli küldöttgyűlést tartott a bony­hádi áfész. Az áfész igazgatója a III. ötéves tervteljesítésük értékelése során elmondta, hogy munkájukért elnyerték a kiváló szövet­kezet címet. A IV. ötéves tervről, a felszólaló kül­döttek a szövetkezethez tartozó 16 községben élő több mint ötezer szövetkezeti tag képvise­letében felelősséggel mondtak véleményt. Bí­rálták a vendéglátó tevékenységet, az áru­ellátást és a szövetkezeti fejlesztés program­ját is. Kifogásolták, hogy a kisközségek szol­gáltatásainak fokozott bővítésére a terv nem tér ki megnyugtatóan. Helyeselték a várható bonyhádi fejlesztéseket. Az igazgatósági elnök válaszában elmond­ta, hogy a soron lévő szövetkezeti kongresz- szusra készülve, éves akcióprogramot dolgo­zott ki az igazgatóság. A kongresszus tiszte­letére sok felajánlást tettek, társadalmi mun­kát vállaltak a dolgozók. Törődni fognak a kis települések ellátottságával, egyben pedig több nagy létesítménnyel gazdagítják a vá­rosiasodó járási székhelyet. Bonyhádot, az öt­éves tervidőszakban. Üj boltok, vendéglátó egységek és szálloda létesül. A küldöttek javaslatainak figyelembe vé­telével, a küldöttgyűlés egyhangúlag fogadta el a bonyhádi áfész IV. ötéves tervét és az akcióprogramot. Lovak András Mórágy HOBBY Bonyhádon megalakult idén az ebtenyész­tők szervezete. Pillanatnyilag 70 tagja van. A tenyésztők közül 11-en pulit, 8-an tacskót, 11-en pedig boxert tartanak. A kutyakiállí­tások eredméhyei: Dombóvárott 2 első díjat szereztünk. Dunaújvárosban Gáspár István majosi tenyésztő kapott első helyezést, agár kutyájával. Itt 5 helyezést és kiváló minősí­tést értek el. Cegléden július 11-én Szekér Klára puli kan kutyájával „Hungária fajta­győztes” kiváló eredményt, dr. Csók Sándor paksi orvos doberman kutyájával kezdett nagy reményekre jogosító tenyésztésbe. Je­lenleg Szegedre és Budapestre készülnek a kiállító tenyésztők. A tulajdonosok, tenyész­tők és a vezetők között a kapcsolat kitűnő. Dr. Kovács Zoltán, Bonyhád Kőtár, de milyen ? A dunaföldvári úgynevezett Török-torony helyreállítá­si munkái még nem kezdődtek meg, de a régészek már ko­rábban leletmentést végeztek az ősi épület körül. Ennek során a restaurálásnál felhasználható értékes kőmaradvá­nyokat, vagy olyanokat, melyeknek múzeumban (esetleg egy későbbi itteni múzeumban) lesz helyük, a torony egyik földszinti helyiségében gyűjtötték össze. Bizonyára abban a jogos reményben, hogy a sok ostromot kiállt falak közt azok majd biztonságban lesznek. Nincsenek. A vártorony kapuját az löki be, aki akarja. Ha történetesen kőgyűjtő, innen ingyen szerezheti be a legszebb, faragott Köveket. Ha egyszerűen csak az életét akarja kockáztatni, azt is lehet, a torony foghíjas hágcsóin mászkálni ugyanis életveszélyes. OI. Foto: G. K. Mit mond a § A közös bölcsődék létesítéséről A csecsemő- és gyermekvé­delmi célkitűzések eredmé­nyesebb megvalósítása érde­kében a pénzügyminiszternek már 1969. év végén megje­lent 40/1359. (XII. 71.i PM számú rendelete lehetővé tét­A takarékszövetkezet és ügyvezetője — Miért szereti a munka­körét? Dr. Lovász István, az ireg­szemcséi takarékszövetkezet ügyvezetője: — Ezt még sosem próbáltam szóban megfogalmazni. Csak azt tudom, hogy hozzánőttem, hozzátartozom elszakíthatatla- nul. Sosem volt téma számom­ra, hogy pályát változtassak. — A „dr." jogi diplomát je­lent? — Igen. Felnőtt fejjel tanul­tam, s jutottam el az állam­vizsgáig. — Nyilván lehetett egy idő­szak, amikor kacérkodott a jogi pályával, különben nemigen lett volna energiája ahhoz, hogy megbirkózzék az egyete­mi tananyaggal. — A jogi pálya nekem min­dig tetszett, de a diploma meg­szerzésével semmiképpen sem a pályaváltoztatás volt a cé­lom. Mint apa, több akartam lenni a növekvő és ugyancsak tanuló gyermekeim előtt, más­részt pedig úgy véltem, hogy a mostani munkakörömben is széleskörűen tudom majd hasz­nosítani a jogi ismereteket, mert hiszen anélkül manapság nemigen lehet meglenni vezetői beosztásban. — Mióta dolgozik a pénzügyi szakmában? — Kezdettől. Hogy ez évek­ben mennyi, azt azzal illuszt­rálnám, hogy 4 év múlva nyug­díjjogosult leszek. És mindig Iregszemcsén! Kezdő ifjúként kerültem ide az uradalom számvevőségébe, és itt ragad­tam. Amikor megalakult a földművesszövetkezet, annak lettem a könyvelője, és ugyan­abban az irodában dolgoztam, mint a felszabadulás előtt. Ak­korra már hozzánőttem a helyi lakossághoz, ismertek, becsül­tek, és számítottak rám a szö­vetkezők, függetlenül attól, hogy az uradalmi számvevőség­ben dolgoztam korábban. Mel­lesleg jegyzem meg, hogy még mielőtt hazajöttem volna a fog­ságból, juttatott házat kaptam, ami mindenképpen az irántam való bizalmat mutatta. Mi sem természetesebb, hogy ilyen kez­det után én is igyekeztem és igyekszem minden tőlem telhe­tőt megtenni a falu érdekében. 1958-ban megszerveztük 80 tag­gal a takarékszövetkezetet, és azóta ügyvezetője vagyok. A munkámon keresztül hozzánőt­tem a faluhoz. — Nos, hát beszélgessünk egy kicsit a jelenlegi munkájáról. — Dolgozunk. A taglétszám időközben annyira felszaporo­dott, hogy már majdnem min­den családból tagja valaki a takarékszövetkezetnek. A ki­sebb falusi parasztbankok kö­zé tartozunk, de eredményeink­kel, ennek ellenére, életképe­sek vagyunk, többször kaptunk már elismerést is. A munkánk, mint a pénzintézeteké általá­ban, egy kicsit titokzatos. Min­denekelőtt azért, mert köt ben­nünket a titoktartási rendelke­zés. Előfordult például már olyan is, hogy egy férj beállí­tott hozzánk, és az iránt érdek­lődött, hogy a felesége nevén mennyi pénz van a takarék­ban. Nyilvánvalóan csak any- nyit mondhattunk neki, hogy ezt kérdezze meg a feleségé­től... De előfordul, hogy sokan olyat sem tudnak rólunk, amit viszont bárki tudhat. Amikor például a gyűléseken beszámo­lunk arról, hogy nálunk há­nyán fizettek be 50—70 000 fo­rintot gépkocsira, akarják is hinni, nem is. Mindenki számá­ra hihetetlennek tűnik egy ki­csit, hogy aki dolgozik, nem szűkölködik, de hogy a falu ennyire jól éljen, azt azért nem sejti jóformán senki. Mert a családok belső életében is van bizonyos elzárkózottság, érthe­tő titkolódzás, nálunk viszont sok minden visszatükröződik reálisan. Végeredményben mi a falu titkos pénztárcája va­gyunk, ami egyrészt azon alap­szik, hogy a lakosság bizalom­mal van irántunk, mint pénz­intézet iránt, másrészt pedig azon, hogy rászolgálunk erre a bizalomra. Őrizzük a betétet, segítünk a rászorulókon. Hát nem szép ez a munka? Nem tőle, másoktól tudom, hogy Iregszemcsén a takarék­szövetkezetet sokan egyszerűen így titulálják: „A Lovász­bank”. A takarékszövetkezet és mö­götte az ügyvezető, ügyvezető iránti tisztelet ez a javából. — Csak azt sajnálom ■— mondja dr. Lovász István ügy­vezető, hogy közelednek a nyugdíjas évek. Most még itt vagyunk ebben az ódon helyi­ségben, de már épül az új, mo­dern irodaház. De azt már nem magamnak, magunknak szor­galmazom, hanem az utódok­nak, mert abban én már legfel­jebb egy-két évet tudok dol­gozni. Hiába, eljár az idő. Boda te, hogy a tanácsok, központi költségvetési szervek, társa­dalmi szervezetek, vállalatok, termelőszövetkezetek és ezek társulásai, áfész-ek és szö­vetkezeti szövetségek közösen is létesíthessenek és fenntart­hassanak gyermekjóléti intéz­ményeket, bölcsődéket, napkö­zi otthonokat. Ugyanez a jogszabály ki­mondja azt is, hogy az ille­tékes tanács végrehajtó bi­zottsága a gyermekjóléti intéz­ményt létesítő, vagy létesíté­sében részt vevő vállalatok, termelőszövetkezetek, áfész- ek kommunális adóját meg­határozott időre mérsékelheti vagy elengedheti, ezzel is ösz­tönözve ezeket a szervezete­ket ilyen intézmények létesí­tésére. Részletesen rendelkezik a jogszabály a gyermekjóléti in­tézmény közös létesítésének és fenntartásának lebonyolításá­ról, a felmerülő költségek mi­kénti elszámolásáról, az in­tézmény beszámoltatásáról, a szakszervezet idevonatkozó jo­gairól stb. A jogszabály valamennyi rendelkezésének részletes is­mertetését itt nem tartjuk szükségesnek, indokoltnak tartjuk azonban a már emlí­tett szervek vezetőinek fi evei­mét felhívni a gyermekjóléti intézmény közös létesítésének lehetőségére annál is inkább, mert a gyermekeknek nap­közben történő elhelyezése ma is számos családnál problé­mát jelent, a dolgozó szülő pedig nyuyndtabban végzi munkáiét, ha tudja, hogy gyermeke megfelelő környe­zetben és körülmények között van napközben is. Dr. Deák Kcnrád csop veZ. ügyés*

Next

/
Thumbnails
Contents