Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

5. A brigád valamennyi tagja felnevetett, a kopasz nem is értette ezt a hirtelen vidám­ságot. — Először is a pilóták nem­igen isznak — mondta csen­desen Bíró — másrészt, ha szeles időben meg esőben, amikor nem tudunk repülni, ideköltözteti a Nemzeti Szín­házat, szívesen megyünk oda a kocsma helyett. — Vagy lehozhatja a Pod- maniczky utca hármat is, Kő­bányáról — szólalt meg Ko­csis — szívesen sakkozok a fiammal. — Egyszer eljöhetne velem repülni — fintorgott Csapó a kopaszra — meglátja) onnan milyen picikének látszik min­den... —- Ezt most miért mondja? fonált, hogy haldoklik a kis­fiúk.” Csapót hirtelen kínos érzés kerítette hatalmába, szeretett volna nagyot káromkodni, fölnézett a másik gépre, Biró most fordult meg a tábla vé­gén szép ívű, tökéletes ka­nyarral, a gép fehér műtrá­gyauszálya vidáman lobogott utána. „Indulhat” — mondta az egyik rakodó, de ő csak le­gyintett, a két szerelő rosz- szat sejtve jött oda hozzá, ő meg csak intett a levegőben zúgó gép felé: „A gyerek”. „Meghalt?” — kérdezte Pálin­kás. Csapó megrántotta a vál­lát. Bíró gépe ebben a pilla­natban fogott földet, előregu­rult az ő gépe mögé. Leállí­totta a motort, hirtelen na­gyon mély csend lett — ő már akkor Bíró gépe felé futott — — Hát csak. Hogy mondjak valamit. Mikor a kopasz elment Bí­ró azt mondta: — Valami igaza van. Keve­sebbet kellene ide járnunk. Nem válaszolt rá senki, ak­kor már álltak. Huszár a ko­pasz félig kiivott poharát né­zegette, felemelte az asztalról és lassú, megfontolt mozdulat­tal a padlóra löttyentette a benne maradt bort. Kovács Ági hozta a hírt — sietősen biciglizett, nem törő­dött vele, hogy közben kilp- tyog a víz. Csapó Gyula gé­pét éppen rakták, hát kiszállt kicsit meglazítani az izmait. A műtrágyás zsákokkal bíbe­lődő lányok mindig belekötöt­tek Csapóba, érdekes módon úgy udvaroltak . neki, hogy vaskos disznóságokat röpítet, tek feléje. Talán azért, mert „uras” külsejű volt, akit a pusztai lányok ösztöne szerint sértenek a durva szavak, vagy legalábbis kibillentik eb­ből a napszemüveg mögé búj­tatott arisztokratikus egyked­vűségből. Csapó csak mosoly­gott ilyenkor, ha jókedve volt vissza-vissza szólt a lányok­nak, ha meg szemrevalóbbat talált köztük, majd minden leszállásnál kikecmergett a gépből, kezdeményező lett, ki­bújt a fensőbbségesnek tetsző közöny mögül. Ezek a lányok nem nagyon érdekelték — hát csak mosolygott, nem is igen beszélt itt senkivel, csak bo­londozott néha. A rakodók abbahagyták a munkát, amikor a kislány fel­tűnt a tarló végén. „Ez meg megbolondult” — mondta va_ laki és amikor Ági odaért Csapó is valami ilyesfélét akart kérdezni: „Mi az, ég a puszta?” — de ahogy a szep­lős, ijedt arcra pillantott, be­leszorult a kérdés. A kislány sietősen eldöntötte a kerék­párt, hozzáfutott s még oda sem ért, már mondta: „ABi- ilóta bácsi felesége tele­Biró meg kihajolt az ajtón és azt kérdezte: „Mi az, valami zűr van?” Biró sápadtan nézte Csapót, az arcán fura hosszanti rán­cok gyűltek. Egyszerre tíz év­vel lett öregebb — gondolta Csapó. „Fölvinnél?” — kérdezte Biró. „Világos” — mondta a másik és már csak akkor ju­tott eszébe, mikor a levegőbe emelkedtek, hogy a közlés pillanatában teljesen kifutott belőle Bíró, a haldokló gyerek, csak azt érezte, hogy pár perc múlva a piros Fiat-ban ül és száguld Pest felé. Kicsit el- szégyelte magát, Bíróra pis­lán to tt, a sápadt arc láttán az jutott eszébe, neki kellett vol_ na a gépet a belső reptérre hozni. De Biró tökéletesen manőverezett, automatikusan, mint egy nagyon finom mű­szer, zökkenőmentesen fogtok talajt, aztán a gép leállt. Csak ott jutott eszébe, hogy repülő­vel kellene menni — egy óra múlva Budaörsön lennének. „Repüljünk föl” — mondta — 'A górék biztos megér­tik. ..” Biró nem seólt, csak a fejét rázta s már ugrott is ki a gépből. Sietve mentek a puszta felé, majdnem futot­tak a Fiatig. Száznegyvennel ment, a na­gyobb fékezéseknél Biró előre­bukott, de sohasem koppant a szélvédő üvegnek, mert ke­zét már korábban automati­kusan a műszerfalnak feszítet­te, görcsösen, mintha véde­kezne a feléje futó tájjal szemben. Máskor, ha Bíró a kocsijában ült, sohasem szo­kott így száguldozni, mert Bíró nem szerette a száguldo­zást. Nem mintha félt volna, csak éppen értelmetlennek tartotta. Csapó nevetett, de azért mindig lassabban és megfontoltabban vezetett, ha Biró vele volt. És elég gyak­ran utaztak így együtt. Nem tudni miért, ezeket az utakat Csapó nagyon szerette, Ez azonban más út volt, most Biró nem szólt egy szót sem, és Csapó sem tett meg­jegyzéseket a megelőzött ko­csikra és vezetőikre. A kórházban mindjárt fel­engedték őket. Csapót kínos idegesség fogta el, ahogy ott lépkedett fél lépéssel a barát­ja után, már előre irtózott a jelenettől, ami a fehér ágyas, gyógyszerszagú kórteremben fogadja. A kisfiú nem ismerte meg az apját, tág pupillájú, távol­ba néző szem csillogott az ösztövér kis arcban, Csapó szívét hirtelen riadt, keserű szánalom rántotta össze, az aj­tóban állt, Biró háta mögött, nem láthatta a férfi arcát. Nekifeszítette a hátát az aj­tófélfának. Aztán Biróné arcá­ra tévedt a tekintete. Hirtelen megfoghatatlannak érezte, hogy a nők ilyen alkalmakkor is kifestik magukat s most már valami súlyos bánat is a mellére telepedett. Amikor a nő zokogva férje nyakába csimpaszkodott nem bírta to­vább — kifordult a kórterem­ből. Kint a folyosón arcát az ab­laküveghez szorította, gör- nyedten állt sokáig. Nem is vette észre, hogyan került melléje a kákbóbitás kis ápo­lónő, csak akkor fordult fe­léje, amikor megfogta a kar­ját. „Rosszul van?” — kér­dezte a lány. Csapó felegye­nesedett, érdeklődve nézett rá, elmosolyodott, jobbkézzel megsimogatta a lány arcát és azt mondta: „Hű, de csinos vagy.” A lány egy darabig ér­tetlenül nézett rá, aztán elmo­solyodott, megbocsá tó-kedve­sen csóválta a fejét és to­vábbment. Csapó utánanézett. Formás lába volt a lánynak. Egy pillanatig sem maradt az ablaknál, kusza érzések lepték meg, elindult, leszaladt a lépcsőn, kezével végigzongo­rázott a korlát rácsain, mikor kilépett a kórház kapuján úgy érezte, súlyos terhektől sza­badult meg. Aztán beült a Fiatba és elrobogott. (Folytatjuk.) GYAKORLATTAL rendelkező adminisztratív vezetőt azonnali belépéssel felveszünk. Középiskolai végzettség és számviteli képesítés szükséges. Dohánybeváltó Üzem Nagy dörög _______ (17)' A VOLÁN 11. sz. Vállalat azonnali hatállyal alkal­maz: női és férfi segédmun­kásokat, autószerelőket, autóvillamossági szere­lőket, valamint forgalmi munkakörbe forgalom- irányítókat. Jelentkezési hely: VOLÁN 11. sz. Vállalat Szekszárd. Tarcsay V. u. 21. (21) Népújság ISII. július 2. Hajtómű- és felvonógyár épül Nyíregyházán Az ipartelepítési program keretében 1068-tól Nyíregyhá­zán üzemel a Hajtómű- és Felvonógyár 4. sz. gyáregysége. A gyárnak most épülnek a szerelőcsarnokai, 280 millió forin­tos beruházással. A technológiai szereléseket rövidesen meg­kezdik és még ez év közepén indul a termelés. Elsősorban konvejereket (szállítóberendezéseket) és festőüzemi berende­zéseket gyártanak majd. A peiticilliiiFŐl Állítom, hogy ma Magyar- országon száz ember között alig akad kettő-három, aki — ha azt kérdeznék tőle, hogy mi is az a penicillin —, gon­dolkodás nélkül rá ne vágná, hogy orvosság. Kitűnő, hatá­sos, sokat emlegetett gyógyszer. A száz között viszont mindig akad egy-kettő, aki azt mond­ja: „Üsse meg a mennykő azt a híres pinicillint, én nagyon rosszul lettem tőle. Kiverte a vörösség a bőröm. Viszkettem, fuldoklottam, úgy, hogy az or­vos el is tiltott tőle”. Jó gyógyszer..., rossz gyógy­szer? Melyik állítás az igaz? Mind a kettő! Kitűnő orvosság, de az is igaz, hogy csak a rendelés, az előírás szerint szedhető. A penicillin vegyi összetétele igen bonyolult. Többféle, szer­kezetileg hasonló, de nem azo­nos anyag van benne, amelyek részben természetesek, — pe- nészgomba-táptalajon termet­tek —, részben félmesterséges Szegedi ifjúsági napok Az idén ötödször rendezik meg a fiatalok seregszemléiét Szegeden, a Szabadtéri Játékok idején július 31 tői augusztus 2-ig. E napokon Miskolcról, Egerből, Salgótarjánból, Deb­recenből, Szolnokról, Győrbőt, Tatabányáról, Budapestről, Szombathelyről és Kecskemét­ről indítanak külön ifjúsági vo­natokat. Autóbusszal érkéznek Veszprém, Zalaegerszeg, Ka­posvár, Pécs, Székesfehérvár és Szekszárd fiataljai. A programban a városnézé­sen, a fesztivál műsorának megtekintésén kívül sokféle szórakozási lehetőség kínálko­zik. Karnevál, utcabál, zenés műsor, Express -show, orgona­bemutató, őszibarack-kiállítás, borverseny, nyári tárlat. Meg­nézik az Állami Népi Együttes vendégjátékában az Ecseri la­kodalmast, és Muszorgszkij: Borisz Godunov című operáját a Dóm téren. A szegedi ifjúsági napok vendégei különböző rendezvé­nyekben vesznek részt és díj­talanul utazhatnak a szegedi villamosokon,v autóbuszokon. Akik megőrizték tavalyi rész­vételi jegyüket — mint törzs­vendégek — a teljes részvételi díjból öt százalék engedményt kapnak. anyagok. A penicillinek cso­portjába tartoznak a vegacil- lin, a beacillin, a promcillin és sok más egyéb. Gyógyító hatásuk az, hogy a kokkusz nevű, osztódó-szaporodó bak­tériumokat megfelelő adagolás esetén a kísérleti csőben és az élő szervezetben egyaránt meg­ölik, a kórokozóktól a bete­get megszabadítják, úgy, hogy meggyógyulhat, talpraállhat. A penicillin tehát a betegségek bizonyos csoportjának igen megbízható, eredménnyel al­kalmazható gyógyszere. De csak egy bizonyos csoportjának és nem minden betegségnek. Pél­dául azoknak sem, amelyek­nek nem kokkusz, hanem vírus a kórokozójuk. A penicillin rendelésének és adagolásának tehát mindig oka van és an­nak céltudatosnak, meggon­doljak, indokoltnak kell len­ni. A penicillin megzavarhatja az élethez szükséges bélbakté­riumok egyensúlyát és emész­tési zavart okozhat. Ha nem kellő mennyiségben szedi a be­teg, nem öli meg a kórokozó­kat, csak átmenetileg elkábít­ja, úgy, hogy azok penicillin­ellenállóvá válnak és maguk­hoz térve még súlyosabb ár­talmat okozhatnak, ami már penicillinnel nem is befolyá­solható. Ezért hívják őket pe- nicillin-rezisztens kórokozók­nak. A szervezetet allergiássá, túlérzékennyé is teheti a peni­cillin, úgy, hogy ha még egy adagot szed, vagy kap a beteg, kiütések, viszketés, légzési za­varok keletkezhetnek hatásá­ra. Ezért nem szabad javaslat nélkül szedni a penicillint. A hasznos, a kiváló eredmé­nyeket biztosító penicillin ká­ros mellékhatásai letagadha- tatlanok és azokkal az orvosi gyakorlat számol is. Hazánk egészségügyi kultúrában élő, kellően tájékozott lakosságá­nak figyelmét tehát fel kell hívni arra, hogy ne könnyel- műsködjék, ne tréfáljon a pe­nicillinnel. Ne akkor szedje, amikor eszébe jut, vagy a szomszédasszony javasolja, esetleg ha náthás, vagy vala­milyen jelentéktelen panasza van. Csak akkor éljen vele, ha az szükséges, ha használatát és adagolását a kezelőorvos elő­írja! Orvosi rendelés nélkül szedése tilos, mert ártalmas, veszedelmes, esetleg helyrehoz­hatatlan következményekkel is járhat. Hr. Buga Lászlú

Next

/
Thumbnails
Contents