Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

B gyet es*. |*03® ra»«üf v r ­tej.NA KEGYEI VILÁG PHOLETÁRJAJ EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG fl MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKÁSPÁBT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGANAK LAPJA ÄXI. évfolyam, 165. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1971. július 15. Fellendíti az állattenyésztés Sajtótájékoztató a MÉM-ben a sertés- és baromfitenyésztésről, * egyes mezőgazdasági beruházások ártámogatásáról A közelmúltban a Gazda­sági Bizottság megtárgyalta, majd a kormány jóváhagyta a MÉM-nek és az Országos Anyag- és Árhivatalnak a sertés- és baromfitenyésztés­ről, feldolgozásról és forgal­mazásról, valamint a takar­mánygazdálkodási intézkedé­sekről szóló előterjesztését. Az előterjesztésről, illetve a ha­tározatokról Kazareczki Kál­mán mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes szerdán tájékoztatta a sajtó munkatársait. Elmondotta, hogy a negye­dik ötéves terv célkitűzései­nek megfelelően fellendült az állattenyésztés. w I A sertéstenyésztésnél még i a vártnál is nagyobb a si­s’ ker* emit a kiegyensúlyozott és az igényeknek megfelelő belső ellátás is bizonyít. A készle­tek olyan bőségesek, hogy nincs már szükség sertéshús- behozatalra, sőt ellenkezőleg, idén 70—80 ezer tonnányi még exportra is jut. A gyors fej­lődést a lehetőségeknek és a követelményeknek jobban megfelelő közgazdasági ösz­tönzéssel és a szabad takar­mánypiac bevezetésével ma­gyarázzák. A miniszterhelyet­tes utalt arra, hogy a szabad takarmányforgalmat a továb­biakban is fenntartják és ez­zel is segítik a termelők nyu­godt, biztonságos munkáját. Biztosítják azt is, hogy a ter­melők mindenkor értékesíteni tudják állataikat. A felvásár­ló vállalatok ugyanis megsza­bott áron kötelesek átvenni az állatpiacok esetleges „túlkíná­latát”. A hazai baromfiipar fiz év alatt felzárkózott a világ élvo­nalába, és ez idő alatt 76 százalék­kal növelte termelését. I­Gondot okoz azonban, hogy a baromfi iránt megcsappant, de legalábbis nem növeke­dik a kereslet. Ezért idén a felvásárlási árak megfelelő módosításával a gazdaságokat a jobban keresett úgynevezett nagy testű baromfi tartására ösztönözték. Ennek megfele­lően a pecsenyecsirke ára ki­lónként 1.30 forinttal, a pe­csenyekacsáé 1 forinttal csök­kent, ezzel egyidőben a liba kilójáért 2 forinttal, a puly­káért pedig 50 fillérrel többet kaptak a termelők. A belföldi fogyasztás foko­zódásának gátat vet az is, hogy a kereskedelem anyagi érdekeltsége nem serkent a forgalom növelésére, főképpen azért, mert a megfelelő nye­reséghez szükséges 13 száza­lék helyett csupán 2,5 száza­lékos a kiskereskedelmi ár­rés. Ezután arról szólt, hogy a szemes takarmányok világpiaci ára egy év alatt 10—15 száza­lékkal emelkedett, ezt azon­ban idén sem „hárították át” a belföldi termelőkre. A vi­lágpiacon általános, nagy­mértékű áremelkedés különö­sen az állattartás szempontjá­ból igen fontos tejporféléknél állandósult éspedig olyan mértékben, amivel szemben a hazai takarmány-felhasználás már nem lehet érzéketlen. Ezért július 15-től 84 száza­lékkal — a- világpiaci árnak megfelelő mértékben — eme­lik a tejpor árát. Ez az ár­emelés elsősorban a borjúne- Velés költségeit terheli; emi­att a nagyüzemeknek a borjak után járó ártámogatását álla­tonként 2000 forintról 2C50 fo­rintra emelik. Á megnövekedett húskínálat feldolgozása nagy terhet ró a húsiparra. A kapacitás nem is felel meg a követelmények­nek, ezért 1975-ig a jelenleginek négyszeresére akarják bővíteni a mezőgazdasági nagyüzemek sertésvágó és feldolgozó teljesítményét. A beruházásokat anyagiakkal is támogatják. 1972. január 1- től az új feldolgozó üzemeket egyedi elbírálás alapján 50 százalékos költségveté­si támogatás illeti meg. Ugyanilyen mértékű kedvez­ményt kapnak a takarmány­keverő üzemeket létesítő gaz­daságok, amelyek — a. mi­nisztérium állásfoglalása sze­rint — jól teszik, ha társulás­sal, közös vállalkozással ké­szülnek fel a beruházások ki­vitelezésére. Kazareczki Kálmán tájékoz­tatta az újságírókat a betaka­rítás állásáról is. Elmondotta, hogy a kalászos gabonáknak mintegy 40—45 százalékát ta­karították be eddig. Az őszi árpával már mindenütt vé­geztek és a tavaszi árpából sem sok van hátra. Az aratás „félideje” a hét végén várha­tó. A gabonabetakarítás ed­digi eredményéi igazolják az e’">;ctes várakozást; a tervben előirányzott termés betakarí­tására lehet számítani, ami rzt jelenti, hogy az ország ke­nyérellátása hazai gabonából Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke szerdán Ko­márom megyébe látogatott. Tatabányán, a Komárom me­gyei Pártbizottság székházéban Havasi Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára üdvözöl­te és tájékoztatta a megye po­litikai,, gazdasági és társadalmi életének- aktuális kérdéseiről. A tájékoztató után Fock Je­nő látogatást tett a megye több településén. Elsőként a tatai Ságvári End­re ifjúsági építőtábort kereste Szerdán reggel folytatta munkáját Budapest Főváros Tanácsa. A főváros negyedik ötéves fejlesztési programjá­nak keddi vitáját — amely­ben 19 tanácstag fejtette ki véleményét — Kőmives Ist­ván tanácselnök-helyettes fog­lalta össze. A többi között ki­emelte, hogy á mostani terv­időszak egyik központi fel­adata a lakásépítési program hiánytalan teljesítése, az elő­irányzatban szereplő 91 ezer új otthon tető alá hozatala. Hangsúlyoztaa fejlesztési program vitájában elhangzott indítványokat a tanács szak- igazgatási szervei behatóan tanulmányozzák és — a lehe­tőségekhez mérten — a javas­latokat beépítik a következő esztendők terveibe, illetve az V. ötéves tervbe. A tanácsülés a főváros ne­gyedik ötéves fejlesztési ter­vét és a tervidőszak költség- vetését jóváhagyta. A tanács­tagok plénuma egyetértett az­zal a felhívással, hogy az épí­tőipar vállalatai tekintsék el­sőrendű kötelezettségüknek a budapesti építkezések, beru­házások jó minőségű, határ­időre történő kivitelezését, s külön is tegyenek meg min­fedezhető és a szükséges tar­talékok biztosítására is lesz lehetőség. (MTI). fel. A vendéglátók tájékoztat-, iák a Minisztertanács elnökét az építőtábor munkájáról. El­mondották, hogy turnusonként 140 Komárom megyei és buda­pesti szakmunkástanuló és kö­zépiskolás dolgozik a táborban. A fiatalok közreműködnek a Eudapesti KISZ Bizottság út­törőtábor és . a megyei KISZ- vezetőképző tábor építésénél, ezen kívül segédkeznek' a ta­tai új cserépgyár és az új ta­tabányai bányászlakások épí­tési munkálatainál is. Fock Jenő végigjárta az építőtábor területét és hosszasan elbeszél­dent a lakótelepi járulékos lé­tesítmények építésének gyor­sításáért. (MTI). Elutazott a dominikai testvérpárt főtitkára Az MSZMP Központi Bízott« ságának meghívására Narciso Isa Conde, a Dominikai Kom­munista Párt főtitkára július 2—14 között látogatást tett Magyarországon. A dominikai testvérpárt főtitkára megbeszér lést folytatott Komócsin Zol« tánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával és az MSZMP KB más képviselőivel, a nemzet* közi politika időszerű kérdé* seirői, a két párt helyzetéről és kapcsolatairól, Tanulmá« nyozta az új gazdasági irányi* tási rendszer eddigi tapaszta­latait és a szakszervezetek te­vékenységét. Látogatást tett Tolna megyében, ahol meg­beszéléseket folytatott a me­gyei vezetőkkel és meglátoga­tott néhány mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Narciso Isa Conde szerdán elutazott Budapestről. (MTI) getelt a fiatalokkal, a tábotf vezetőivel. Érdeklődött munka- körülményeik, keresetük és el­látásuk iránt. A táborjárás után a Minisztertanács elnöke együtt ebédelt az ifjú brigád­vezetőkkel. Tatáról a megye egyik leg­nagyobb és legjobban dolgozó közös gazdaságába, a kocsi Aranykalász Termelőszövetke­zetbe látogatott a kormány el­nöke. A termelőszövetkezet ve­zetői részletesen tájékoztatták á 6000 holdas gazdaság fejlő­déséről, a tagok munka- és életkörülményeinek alakulásá­ról. A beszélgetés után Fock Je-’ nő végigjárta a gazdaság kor­szerű, szakosított sertés- és szarvasmarha-telepét, majd a határban dolgozó kombájnok munkáját is megtekintette. A látogatás következő állomása ismét Tata volt, ahol a Mi­nisztertanács elnöke a megye kereskedelmi vezetőivel talál­kozott. A megye áruellátásá­ról, s az ezzel kapcsolatos fejlesztési tervekről tájékozó­dott. (MTI) Július 14-e — a franciák legnagyobb nemzeti ünnepe, a Bastille lerombolásának évfor ’ ’lója. Képünk egy mozzanat a július 11-i párizsi nagy parádéból: a légibemutató. (Képtávírónkon érkezett) Fock IComácosst látogatása szegyében. fl tanácsülés jóváiaagyta a főváros fejlesztési tervét

Next

/
Thumbnails
Contents