Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

Bővizű vízpanaszok — Dnnaszentgyörgyön Mire számíthat a lakosság A ^NAGYKERESKEDELEMTŐL ? Interjú négy kereskedelmi vállalat szekszárdi lerakatvezetőjével Ä kérdés jogos, hiszen a la­kosságnak tudnia kell, hogyan áll Tolna megye áruellátása textil, rövidáru, cipő és vas­műszaki cikkek tekintetében, illetve mi várható az ősz folya­mán. Ezért kerestük fel a Dél- Dunántúli Textil és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Válla­lat ^Németh Lajos), a RÖVI- KÖT (Mészáros József), Cipő- nagyker. (Doszpod István) és a TITÁN Kereskedelmi Vállalat (Faidt József) szekszárdi lera- katvezetőit, hogy ilyen irányú kérdéseinkre választ kapjunk. — Milyen profiljuk áruellátá­‘ sa, megoldódtak-e a tavalyi hi­ánycikkgondok? Németh Lajos: Áruellátásunk teljesen zavartalan, kiküszöböl­tünk szinte minden hiánycik­ket. Az elmúlt években nem lehetett kapni paplant, tiszta gyapjú fésűsszövetet, női és le­ány selyemruhát, inletet, most bőségesen vannak raktáron. A nadrágkosztüm és a forró nad­rág jelenleg a sláger, árukész­letünk ezekből a cikkekből is jónak mondható. Sőt! Raktá­runkon nagy mennyiségű női kalap is található, azonban, an­nak ellenére, hogy selyemru­hákhoz készítettük, nem érke­zik a kiskereskedeiem részéről igény ezekre. Mészáros József: Raktáraink bővelkednek az árukészlettel, igen sok, tavaly még hiány­cikknek feltüntetett árut bo­csátottunk forgalomba. Műse­lyem és nylon fehérneműben nem lesz hiány és örvendetes javulás tapasztalható a puha rövidáruk ellátásában, amelyet import útján biztosítunk. Saj­nos a trevira áru továbbra is hiánycikk maradt, ebből nem tudtunk elegendő anyagot be­szerezni. Doszpod István (lerakatvez. h.): A női és gyerekszandálok­ban soha ilyen óriási válasz­ték nem volt. Ezek tavaly már nyár közepén elfogytak, most elegendő mennyiségben több mint száz fazonunk van, mely­ből hatvan fazon idei modell. A bébicipő sem probléma már, Szombathely és Pécs biztosítja ezt az igényünket is. Faidt József: A nyár elsősor­ban kerékpár- és moped-prob­lémákat hozott, nem a mennyi­séget, hanem sajnos a válasz­Leárazás csak pár napig! HOSSZÚ UJJÚ TRICOLON ÉS NYLON FÉRFIINGEK EGYSÉGESEN 166,— FT. NŐI RETIKÜLÖK 30—40% ÁRENGEDMÉNNYEL. FROTTÍR TÖRÜLKÖZŐ 26,— Ft-ról 17,— Ft-ra. FÉRFI SZÍNES BÁRSONYCIPÖ 148,— Ft-ról 133,— Ft-ra. A KTSZ­MINTABOLTB AN; SZEKSZÁRDON. (207) tékot keveselik — joggal — a vásárlók. E probléma megoldá­sára valószínűleg csak jövőre kerül sor. Az eddigi fürdőkád­hiány is megszűnt, bőséges mennyiség és színválaszték van raktárunkon. — Milyen hiánycikkek jelent­keztek már eddig az idén és van-e kilátás ezek beszerzésé­re? Németh Lajos: Nekünk van raktáron, de a vásárlók még­sem jutnak megfelelő árukhoz, például női blúzhoz. A kiske­reskedelem bizonyos megköté­sek miatt nem képes venni egy-egy árucikket, bár raktára­inkban bőven van belőlük. Kö­zös boltunkban, például lakás- textilárukat az Otthon Áruház­ban árusítunk, és nagyon sokat várunk a közeljövőben nyn Korzó Áruháztól is, ahol egye­nesen a mi raktárunkból érke­ző árukat kaphatja a közönség, így a választék többszöröse lesz az eddigieknek. Ezen a nyáron gondot jelentett a munkaruhák hiánya is, ezeket azonban me­net közben már beszereztük. Mészáros József: Ismét a tre­vira árut kell mondanom, mert az import sem tudja kielégíte­ni a megnövekedett igényeket, és Hódmezővásárhelyről sincs remény, hogy megfelelő áru­készletet kapunk. Doszpod István: Az idei nyá­ron nem szűnik meg a nyitott férfiszandál hiánya, az igények a 100—110 forintos szandálok felé tolódtak, ezekből pedig a szükségesnél kevesebb érke­zett. Jelenleg korlátozott számú fazonban kaphatók a nyújtott orrú cipők, az ősszel azonban ismét több fazonban kerülnek a vásárlók elé. A Korzó Áru­ház mindenesetre keresztmet­szetét fogja adni pontosan a mindenkori raktári készlete­inknek. Faidt József: Oiajkályha-fel­tol töttségünk duplája a tavalyi­nak, de lehet, hogy még ez sem lesz elegendő a télen. Bár csök­kent a hagyományos kályhák iránti kereslet, de nagy szám­mal kerültek a boltokba a több fazonú hordozható cserépkály­hák, valamint újdonság kisla­kások részére a Totya elneve­zésű kisméretű kazánok. A víz­vezeték-szerelési anyagokkal a tavalyinál jobban állunk, de el­sősorban a kötőelemeknéi még mindig nem tudjuk kielégíteni az igényeket és egyelőre nincs reményünk a hagyományos fürdőkályha alsó részének be­szerzésére sem. Nem kaphatók az FV—3-as motorikus' ter­ménydarálók, annak ellenére sem, hogy az idén jóval több került forgalomba, mint tavaly. Téves az az eluralkodott felfo­gás, hogy azért nincs, mert ol­csóbb lett. Éppen azért lett ol­csóbb, hogy könnyebben hozzá lehessen jutni, de mert olcsóbb lett, az eddigieknél is nagyobb igénye lett rá a lakosságnak. Beszerzése jelenleg is folya­matban van. — Hogyan állnak az őszi elő­rendelésekkel? Németh Lajos: A maxi és midi kabátok, valamint az őszi nadrágkosztümök már megér­keztek, raktárainkat tavasz óta fokozatosan töltjük fel, hogy minden igényt időben ki tud­junk elégíteni. Mészáros József: Fokozatosan nő a pulóverek iránti kereslet, a sláger az úgynevezett moch- nech, állógalléros garbó. Áru­ink napról-napra érkeznek, az őszi ellátást mindenképpen zökkenőmentesen akarjuk elvé­gezni. Doszpod István: Tavaly hi­ány volt, az idén már most megérkeztek a női fűzős csiz­mák, amelyek fazonban is, színben is gazdagabbak lesz­nek a tavalyiaknál. A többi férfi- és női téli cipők nagy része már raktárunkon van. Faidt József: A füstcsövek idén nem okoznak vásárlási gondot, az olaj- és hagyomá­nyos tüzelésű kályhákról pedig már beszéltem. Import román szilárd tüzelésű kályhákat is forgalomba bocsátunk. Hogy milyen import árukat kapunk még, az a jelenleg folyó kis- határ menti kereskedelmi meg­beszélések alakulásától függ. RÓZSA GYÖRGY A Mezőgép Vállalat bölcskei gyáregységének udvarán félig készen és készen olyan gépek sorakoznak, amelyeket eddig alig ismert — vagy egyáltalán nem — a mezőgazdaság. Csak egy-két szakmai bemutatón, no meg a tavalyi országos mező- gazdasági kiállításon és az idei BNV-n lehetett látni. Ezek a gépek a vállalat legújabb ter­mékei, az úgynevezett cukor­répagépsor. Munkájuk azNDK- gyártmányú cukorrépafejező géphez kapcsolódik. A CK—6- os — az elnevezés is utal rá — egyszerre hat soron emeli ki a répát a földből és forgatja egyetlen rendre. A következő menetben a CR—6-os gép fel­szedi a földről a répát, meg­tisztítja és szállítóeszközre rakja. Egy műszak alatt mint­egy nyolc holdról takarítja be a termést. Az első, 50—50-es széria gyártása a gyártáselőkészí­téssel az idén februárban indult meg Bölcskén. (A nullszéria gépei már 1969- ben is dolgoztak az ország kü­lönböző részein, néhány állami gazdaságban, aztán tavaly úgy látszott, hogy nem lesz érde­mes belekezdeni nagyobb mér­vű gyártásba. Változást a kor­mány cukorrépaprogramja adott, amely a termelés gépe­sítésére irányította a figyel­met). Be kellett szerezni a gyártáshoz szükséges nyers­anyagot, megállapodást kötni a kooperáló partnerekkel. A part­nerek részben „helyben"’ van­nak, az alkatrészek egy részét a gyönki, a szekszárdi gyár­egység készíti, a hajtóműveket a Budapesti Mezőgép, néhány speciális alkatrészt — például rugókat — egyéb vállalatok. — A gyártás megindításá­hoz olyan tényezőket is figye­lembe kellett vennünk, mint a meglévő műhelyterület — mondja Papp Mihály főmér­nök —, és ahhoz igazodva ki­dolgozni a gyártási folyamatot. Ennek lényege, hogy a rész­egységeket előre gyártjuk és ezeket a részegységeket állít­juk össze különböző szerelési fázisokban. A hajdan cséplőgép javító színnek készült műhelyben a Szekszárdi« gyártott felhordó­Furcsa dolog, amikor egy ta­nács panaszkodik. Dunaszcnt- györgyön ez a helyzet, mífehoz- zá vízügyben, ami az ügyet még furcsábbá teszi. A térkép futóla­gos ismerete is bárkit meggyőz­het arról, hogy a község nincs messze a Dunától, ami általában azzal jár, hogy nem kell mélyre fúrnia annak, aki vizet akar nyer­ni. Itt sincs másképp, a talajvíz sokfelé már 40 centire megtalál­ható Természetesen, amikor a ta­nács 1963-ban kutat furatott, lé­nyegesen mélyebbre hatolt, egé­szen a kilenc méternyire lévő nyugvó vízszintig. A kút egy ide­ig zökkenő nélkül ellátta a köz­séget, kielégítette az igényeket. Csakhogy az igények nőttek, ami­ért — ebben teljesen egyetértünk a tanács gazdálkodási előadójával — cseppet sem lehet haragudni. Törpevízmű létesült és, hogy a kút elláthassa a 8—900 házat érin­tő igényeket, a tanács a Tolna megyei Víz- és Csatornamű. Vál­lalat kezelésébe adta. A vállalat mintegy harmincezer forintért rá- fúrást végzett a kúton, kútkeze­lőt jelölt ki és: — azóta a víz­hiány általános. 140 liter perc ho­zamú kútnál a község lakosai rendszeresen gyűjtik a vizet, akár aszálykor egy hatemeletes pesti bérház legmagasabb lakásaiban. Teljesen kiszámíthatatlan ugyanis, hogy a vízszolgáltatás mikor in­dul meg. Ha aztán megkezdődik, akkor a hordókban, kádakban tá­tisztító hengereket festik, a lakatosműhelyben a kiemelő­kapa tartóit hegesztik, a másik helyiségben a csapágyházak megmunkálása folyik. Abban a műhelyben, amelyben három évvel ezelőtt szalagon termel­ték a háztartási darálókat, most a CR-ek vázát készítik elő festésre, de itt szerelnek össze néhány részegységet is. Kint, a szabad téren is fo­lyik munka. Katona Imre részlegvezető — ő a gyáregy­ség párttitkára — irányításá­val az egyszer már lefestett vázba szerelik be a tisztító-, a terelőhengereket, a felhordó­láncot, a csapágyházakat, a hajtóműveket. A hajtómű- beállítást az egyik legtapasz­taltabb szerelő, Kvasz Pál vég­zi. A működést nyomban el­lenőrzi is a hajtómű-bejárató próbapadon. — Budapestről már kipró­bálva kapjuk a hajtóműveket, de beszerelés után ismét meg­vizsgáljuk, hogyan működnek a végleges helyükön — mond­ja Katona Imre. Ez a bejáratás egyúttal ön­kontroll is, hogy az esetleg jelentkező hibát ne a már teljesen kész gépen kelljen kijavítani. A nagy műhelycsarnokba éppen egy félig kész CR-t von­tatnak be üggyel-bajjal, mert a széles gép szó szerint centiz­ve, éppen csak befér a bejára­ton. (A csarnok még traktor­javításra épült, most két-két gépet szerelnek egyszerre, ahol néhány évvel ezelőtt 25 trak­tort javítottak szalagszerűen). A gépek itt készülnek el telje­sen, itt már a védőburkolatot is felrakják. Az út még egy­szer a festődébe vezet, a vég­leges, a harmadik festékréteg erejéig. — A csarnokot naponta 3—4 kész gép hagyja el — mondja a főmérnök —, így tudjuk tar­tani a gyártás ütemét ahhoz, hogy július végéig elkészül­jünk a két ötvenes szériával, így gépeink még a szezonkez­dete előtt eljuthatnak a fel­használó gazdaságokhoz, a ke­zelői»; is kellően megismerhe­tik. A csarnok sarkában két fű­rész bólogat, vastag falú csó­róit víz természetesen az árokba kerül, mert mindenki frisshez igyekszik jutni. A tanács már Paksról, a járási felügyelőtől is kért segítséget, nem kapott. A gazdálkodási előadó véleményét, idézzük: —1971-ben a szolgáltatási igény egy szolgáltatással foglalkozó vál­lalattal szemben már természetes. Egyáltalán nem érezzük viszont annak, hogy a közvetlen felette­sekkel — szerintünk — elintézhető problémákkal Szekszárdra, a vál­lalat központjába zarándokoljunk. Ha nem lesz mielőbb változás, visszavesszük a vízmű üzemelte­tését a vállalattól. Ezeket a tényeket sikerült rög­zítenünk, nyáridőben, egy bővizű faluban. Természetesen megkér­deztük a Víz- és Csatornamű Vál­lalatot is, ahol úgy vélekednek, hogy a dunaszentgyörgyi pana­szok csak részben jogosak. Van ugyanis a községben még egy kút, melynek vizét — véleményük sze­rint — a tanács a vízműtársulás rendelkezésére bocsájthatná. A he­lyi vízmű kezelőjével kapcsolatos panaszokról a vállalat központjá­ban nem tudnak. „Békéltető tárgyalásokra” tér-' mészetesen nem vállalkozhatunk. Valóban célszerű lenne azonban, ha ezt a problémát — egész egy­szerűen azért, mert van — tanács és vállalat mielőbb egvmásxözt igyekezne rendezni, a község la­kosai érdekében. —s. — n. veket darabolva, csak sejten»" lehet, hogy ezekből a csodara­bokból majd csapágyházak: készülnek. Papp Mihály főmérnök még-" jegyzi: — Már készülünk az újabb 50—50-es széria gyártására, a második félévre. Ez már fel­tehetően — sőt, biztosan — gyorsabban készül, hiszen a munkások már kellően be­gyakorolták a fogásokat, meg­szerezték a tapasztalatokat. Ezenkívül a mostani szériához egyúttal tartalékként azokat az alkatrészeket is gyártjuk, ame­lyek a munka közbeni igénybe­vételnek a legjobban ki van­nak téve. A főmérnök utóbbi monda­tára fel kell figyelni. Végre, valahol egy olyan gép készül, amelyhez egy­úttal gyártják a pótalkat­részt. Bár meghibásodástól kevésbé kell tartani, a cukorrépa-gépsor kedvezően vizsgázott a kül­földi típusokkal történő össze­hasonlító vizsgálatokon, a gyár­tók a gép jó hírének megszer­zéséhez tartják szükségesnek a pótalkatrész kellő mennyiség­ben gyártását. — Mi a magunk részéről igyekszünk mindent megtenni, ami csak a cukorrépaprogram­ból ránk hárul. A gépsor gyár­tási programja a szocialista brigádok versenyében, a KISZ- szervezet munkájában is jelen­tőségének megfelelő hangot kapott. Miután új gépről van szó, nem lehet eléggé hangsú­lyozni a munka minőségét, mert annak ellenére, hogy nem komplikált gépek, a gyártás igencsak munkaigényes. Még egy hegesztési varrat külseje is lényeges, hogyne lenne az az alkatrészek tökéletes beállí­tása. A bölcskeieket a munka mi­nőségére az is kötelezi, hogy a CK—6, a CR—6 a tavalyi or­szágos mezőgazdasági kiállítá­son ezüstérmet nyert, az idei BNV-n pedig nagydíjas lett. Az újabb elismerést majd kint, a földeken kell megszerezni. Bi, Napirenden a cukorrépa A gépek gyárában, Bölcskén

Next

/
Thumbnails
Contents