Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

Kongresszus előtt A VIII. kongresszust meg­előző hónapokban a KISZ- szervezétek, KISZ-tagok szá­mot adnak önmaguknak és a közösségnek, az elmúlt négy évben végzett munkáról. Meg­valósult-e mindaz, amit ter­veztünk, , s ha nem,, miért nem, milyen tapasztalatok igazolják az előbbre jutást, melyek a kudarcok. Életkori sajátosság Csanaki Mihály III. osztá­lyos gimnazista, alapszerveze­ti KISZ-titkár: — Aiz előző kongresszus óta eltelt időszak változásai között a legfonto- * sabbnak az új modell beveze­tését tartom. Nálunk még a „régimódi” járja, de alig vá­rom, hogy a mi intézetünkben is győzedelmeskedjék az „új mechanizmus”. Ismerek fiatal fiúkat, akik olyan iskolába járnak, ahol 1970. szeptember­től kísérletképpen bevezették a reformot és nagyszerűen be­vált az új szervezeti rendszer. Ismerem és helyeslem a re­form célkitűzéseit, lényegét. Erősíteni a tanintézeti KISZ- szervezeteket, fokozatosan biztosítani a tanulók életkori sajátosságának megfelelő, ér­deklődésüket sokoldalúan ki­elégítő. tevékenységét, szélesí­teni a tanulói önkormányza­tot, javítani az anyagi, tech­nikai feltételeket. Mindez rendkívül • fontos célkitűzés, de bizonyos szervezeti változ­tatás nélkül nem valósulhat­nának meg. Ezért van szük­ség mindenütt a tanintézetek­ben a KISZ irányításával mű­ködő tanulói önkormányzati szervekre, osztálybizottságok­ra, a különböző tevékenységi lehetőségekre, érdeklődési kö­rökre. Az „új mechanizmus” szerint a fiatal maga választ­hatja meg alapszervét, így a bejáró tanuló esetleg falujá­ban, a kollégista diákotthon­ban, a szakmunkástanuló az üzemben. lehet KISZ-tag. Ugyanez érvényes lesz az is­kolán belül is. így a vegyes életkorú alapszervezetekben együtt dolgozhatnak a fiata­labb és az idősebb tanulók. És éz szerintem nagyon jó lesz.­Az én vesszőparipám Rázó Sándor szakközépisko­lás, KISZ-vezetőségi tag: — Valódi önkormányzat és valódi osztálybizottság... Ez az én vesszőparipám. Hogy miért? Nem nehéz megindo­kolni. Igaz, jelentős jogokat kaptak az iskolai KlSZ-szer- vezetek, de ez ma inkább csak lehetőség. A legtöbb KI8Z- szervezet nem él a lehetőség­gel, a tanárok pedig enyhén szólva nem erőltetik a dol­got. Bizony leintik azt a ve­zetőségi tagot, aki megpróbál beleszólni a rázósabb ügyek­be; pl. ha egy fegyelmi kér­désben nem egyezik a véle­ménye a pedagóguséval. Sok helyen még mindig „láthatat­lan” a KISZ amelynek orszá­gos, megyei, járási, városi, kerületi választott testületéi­ben, aránytalanul kevés a diákképviselő. A KISZ poli­tikai jellegének erősítésével kapcsolatban szeretném meg­jegyezni, hogy itt nem a kü­lönleges, látványos rendezvé­nyek számának növeléséről van szó. A fiatalok igénylik a politikai munkát, csak az a kérdés, hogy az a bizonyos feladat mennyire találkozik az igényükkel, mennyire támaszt közéleti érdeklődést bennük, s hogyan kapnak választ a na­ponta felmerülő új és új po­litikai kérdésekre? A politi­kai jelleg erősítéséhez hozzá­tartozik, hogy ne csak köve­teljünk, de adjunk is felada­tokat! Ne elégedjünk meg az­zal, hogy az aktivisták kis csoportja fáradhatatlanul dol­gozik, s közben a tagság zöme közönyösen szemléli erőfeszí­téseiket. A megbízásnál azon­ban figyelembe kell vennünk, hogy ki az, akinek adjuk. Más a követelmény annál, aki csak a jövőben lesz KISZ-tag, töb­bet kérjünk számon attól, aki már a szervezeten belül van, s még többet a mozgalom „veteránjaitól”. Á finomítás problémája Dénes Imre technikus, tex­tilgyári KISZ-titkár: — A VII. kongresszus óta kétségtelen, árnyaltabb, elmé­lyültebb lett a rétegtevékeny­ség. Az ifjúság egy-egy kor­osztályának, rétegének sajá­tos körülményeit figyelembe- véve igyekeznek programjai­kat összeállítani a KlSZ-szer- vezetek. Országos szintű ta­nácskozásokat rendezett a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség a különböző rétegekhez tartozó fiatalok számára. A közvélemény, a sajtó, a rádió, a televízió révén tudomást szerzett a diákok, paraszt­fiatalok, ifjúmunkások parla­mentjeinek munkájáról. Na­pirendre tűztük a fiatal szak­munkások beilleszkedési prob­lémáit, az ifjúsági törvényt, valamint a pályaválasztással kapcsolatos kérdéseket. Mind­ez nagyszerű eredmény, de szerintem a rétegpolitika je­lentőségét, az ezzel kapcsola­tos munka további „finomítá­sát” nem lehet eléggé hang­súlyozni. • És sorolhatnék tovább a ne­veket, a gondolatokat, a töp­rengések, viták gyümölcseit. KISZ-vezetőink, aktíváink zö­me alaposan és kritikusan elemzi az elmúlt négy eszten­dő mozgalmi tartalmát és se szeri se száma a jószándékú, megfontolt terveknek, elkép­zeléseknek, amelyek összege­zésére majd a VIII. kongresz- szus hivatott. Felkészülés is a közéletre Az Országos Ifjúmunkás Tanács legutób­bi ülésén megvitatták a KISZ-szervezetek fel­adatait az üzemi demokrácia fejlesztésében. Az írásos anyag, a szóbeli vita és az össze­foglaló egyaránt azt bizonyította, hogy való­ban megfelelő fórumon, hozzáértők, benne élők, saját bőrükön érzők tanácskoztak az ed­digi tapasztalatokról és a tennivalókról. Mit is jelent az ifjúsági mozgalom szá­mára az üzemi demokrácia? Abban mindenki megegyezett — és ez nagyon jó! —, hogy nem akció, nem határozatokkal körülárkolt séma. hanem egy érésben lévő, mind gazda­gabban kibontakozó, átfogó folyamat. Elő, eleven valóság, amelyből a KISZ is jelentő­sen kiveszi a részét: saját tagjai számára ért­hetővé, megfoghatóvá teszi és maga is for­málja. A KISZ az üzemi demokráciához gyakor­latilag a tudatos, következetes eszmei-politi­kai nevelő és érdekvédelmi munka ösvényein jut el. Ez lényegében szervesen összefügg az ifjúsági szövetség átfogó, általános feladatai­val, s azt is jelenti, hogy a taggyűlés — a KISZ-alapszervezetek legfontosabb fóruma — kielégítően betölti szerepét, érvényesíti a de­mokratizmust. A vita során többen rámutattak: a gazda­ságirányítás reformja jó talajnak bizonyult az üzemi demokrácia fejlődéséhez. Ebben az új helyzetben tovább nőtt a társadalmi szer­vek, köztük a KISZ felelőssége is. Beigazoló­dott, hogy a vállalati önállóság növekedése, a kollektív érdekeltség fokozott érvényesülése nagyobb lehetőséget biztosít a fiatalok alkotó lendületének kibontakoztatásához. Fokozódott a KISZ-szervezetek. a fiatalok kezdeményező szerepe a termelési feladatok megoldásában. A készülő kollektív szerződések is azt bizo­nyítják, hogy a fiatalok jogos követelései ál­talában helyet kaptak az üzemi „alkotmá­nyokban”. A felszólalók viszont azt is elmon­dották, hogy akad még olyan munkahely is, ahol rendszertelen, felszínes, formális az együttműködés a KISZ, illetve a gyáregység, a műhelyvezetés és a szakszervezet között. Az üzemi demokrácia gyakorlati, közvet­len fórumain is bíztató erjedés indult meg, annak ellenére, hogy a termelési tanácskozá­sokon, vagy a műszaki konferenciákon sok esetben inkább még csak „jelenlétről” és nem aktív részvételről beszélhetünk. A szocialista brigádok tanácskozásai viszont már kiforrot­tak, megnyugtatóan ráhangolódtak arra, ho­gyan és miképpen értelmezzük helyesen, te­gyük gyakorlattá ilyen mikroközösségekben a demokráciát. Annyit tehát már most kimond­hatunk: az elmúlt két évben a KlSZ-szerve- zetek is nagyot léptek előre az üzemi demok­rácia kiteljesítésében. Az Országos Ifjúmunkás Tanács reálisan, előremutatóan állapította meg a KlSZ-szer- vezetek feladatait az üzemi demokrácia fej­lesztésében. Továbbra is permanens, alapvető feladat az ifjúkommunisták felkészítése a köz­életre, politikai aktivitásuk fokozása. Tisztá­vá, egyértelművé kell tenni a jogok és köte­lességek dialektikus egységét, szétválasztha­tatlanságát. Minden esetben a valóságból, a mindennapok gyakorlatából kell kiindulni. Meg kell látni, észre kell venni és ki kell használni a helyi lehetőségeket, körülménye­ket. Tovább kell tökéletesíteni a fiatalok tájé­koztatását, ösztönözni kell őket a tájékozó­dásra. Továbbra is állhatatos munkával kell keresni, kutatni, felkészíteni azokat, akik egyenrangú partnerként képviselhetik az if­júságot, az ifjúsági szövetséget az üzemi de­mokrácia fórumain. Olyan vezetőkre vo.n szükség, akik gondos, hozzáértő szóval és tet­tel hasznosítják a dolgozó fiatalok javára az üzemi demokrácia lehetőségeit. 1 Súrliosi napok 1971 Lakodalmi előkészületek Immár negyedszer kerül megrendezésre június 12-én és 13-án a Sárközi lakodalom. Sárköz népe nagy izgalommal és lelkesedéssel készül a fol­klórjátékra, amit mi sem bi­zonyít jobban, mint az az ér­deklődés, amely a Megfújom a furulyám népdaléneklési verseny iránt megnyilvánult. Hatodikán a vártnál na­gyobb számú jelentkező mi­att kettővel több elődöntőt bonyolítottak le. A döntőbe is többen jutottak, mint az elő­ző években bármikor. Közel 150 jelentkezőből 15 kórus és 25 szólista került tovább a decsi „lakoda­lomba”, A zsűri tagja volt Olsvai Im­re és Vikár László, a Tudo­mányos Akadémia népdal­kutató osztályának munkatár­sa is. Különösen örvendetes az a tény, hogy az idén szin­te mindenki valódi népdalt énekelt, nem kerültek a mű­sorba népszerű magyar nóták Ez a változás feltehetően a Röpülj páva című tv-műsor- nak köszönhető. A döntő 13- án lesz, a decsi szabadtéri színpadon, este 8 órakor. Az előkészületeket nagy tár­sadalmi összefogás jellemzi, minden sárközi község kiveszi a maga részét a szervezésből, szépítik falujukat, középülete­ket tataroznak, s nem utolsó sorban előkerülnek a népvise­leti ruhák, amiket már nem hordanak. Érdekes és örven­detes, hogy az is, akinek már nincsen sárközi ruhája, most csináltat, vagy legalább népi motívumokat hímez modern öltözékére. Színpompásnak ígérkezik á lakódalmi felvonuláson kívül az élő népviseleti bemutató, kisgyermekektől kezdve me­nyecske ruhákon keresztül az öregasszonyok viseletéig min­den fellelhető öltözéket bemu­tatnak 13-án este 7-kor De­esen. Ennek előkészítésében részt vesz Varga Mariann, a népművészeti intézet munka­társa. í Néhány új ötlet teszi még mozgalmasabbá és tartalma­sabbá a kétnapos programot, Ötlendíjpályázatot írtak ki, melynek díját az a község kapja, amely a leg­szebben díszített lakodal­mas menettel vonul föl. Elsősorban a fogatok népi dí­szítését minősíti a zsűri. Minden községben kiállítás egészíti ki a programot: De­esen például megnyílik a pad­lásmúzeum, ami nem idősza­kos kiállítás, hanem állandó érdekessége marad a község­nek. A művelődési házban a megyei és a helyi könyvtár közös rendezésében a Sárköz az irodalomban című kiállítás nyílik meg, amelyet dokumen­tum fotók, illetve azok máso­latai tesznek még érdekeseb­bé. Ezzel még nincs vége _ a sornak, mert a művelődési házban sárközi témájú képző- művészeti alkotásokat is lát­hat az érdeklődő. Most ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát a Sárpilisi Népi Együttes. 12-én este 8- kor kerül sor ünnepi műso­rukra a sárpilisi szabadtéri színpadon. Rajtuk kívül — nemcsak sárközi — még sok más együttes mutatkozik bé másnap délután, Decsen a né­pi táncosok bemutatóján. Á megmozdulásból a gyerekek ég a fiatalok is kiveszik részü­ket, ők délelőtt mutatják be a közönségnek, mit tudnak. Maga a felvonulás 3 óra- f kor indul, a lakodalom * este 8-kor kezdődik, egy 1 hatalmas sátor alatt, j A jó hangulatról a bátaszékS áfész gondoskodik. Négyszáz személyes konyhasátrat állí­tanak fel, ahol meleg ételt is kaphatnak a vendégek. Ezen­kívül hét-nyolc kisebb pavi­lon, lacikonyha, büfé is lesz. Az idegenforgalmi hivatal kö­zel kétszázötven vendég érke­zését jelezte. A rendezők a rossz időre is felkészültek, lé­vén a színpad egészében és a nézőtér fele is fedett. j — li -i H Üvegszálas poliészter szendvics-szerkezetű térpaneleket gyárt gyáli üzemében az Iparszerű Sertéstartó Tsz-ek közös vállalkozása. A korszerű építőelemekből egy hét alatt ősz- szeszerelhető a hatszáz férőhelyes sertésól. Képünkön a műanyag panelek. (MTI foto — Bara István felvétele — KS),

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents