Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-09 / 134. szám

R epiilogép-eltérítés, diplomatarablás 9. FOGOLYCSERE J '£ ' '' vil^sájtó 'által „repülő- ááik ‘ . vas vasárnapjának” A gépráM^é _ , , „ nevezett "|fap 1970., szeptember 6-a volf október elsején az eltérített" j, repülőgépek min­den utaS£ visszanyerte sza­badságát.*' A zerkai sivatagi repülő­térről^., legtöbbször minibusz- szal indtife el a jordániai. fő­város', Amman felé egy-egy kisebb ti^jzcsoport; az Am- manba, éhezőket az Inter- concir^rü^i szállodában he­lyezték’ éli (nem ritkán a fo­lyosóra'1 "(helyezett matraco­kon),, .orvosi vizsgalaton estek át és ét' kellett szenvedniük a világsajtói, kíváncsi tudósítói­nak ostromát is. Az első — angol — jelentés így számolt be szeptember 12-én a túszok szabadon bocsátásának kezde­téről: „Megérkezett Amman- ba az a minibuszkargván, amely a sivatagi katonai re­pülőtérről a jordániai fővá­rosba hozta a gerillák által szabadon bocsátott utasok el­ső szállítmányát. A minibu­szokat, amelyekben egyenként 8—10 utas, asszonyok és gyer­mekek tartózkodtak, két ka­tonai teherautó kísérte. Az utasok elmondották, hogy a gerillák a körülményekhez ké­pest jól bántak velük, még az izraeli állampolgárságú uta­sokkal szemben sem alkal­maztak megkülönböztetést. Volt ennivalójuk, vizük és a gerillák orvosokat is küldtek a gépekbe”. Ez a szeptember 12-i nap még egy, a túszok érdekében tett felhívással kezdődött. A Vatikánvárosban hivatalosan bejelentették, hogy VI. Pál pápa személyes üzenetet kül­dött a gerilláknak és kérte őket az utasok szabadon bo­csátására. A reggeli jelentést déli két órakor egy másik, nagy izgalmat keltő közlés követte. A jordániai főváros­ban a PNFF, szóvivője beje­lentette: ugyanabban az idő­ben a zerkai repülőtéren a kommandóegységek ezzel meg­bízott tagjai dinamittal fel­robbantották a homoksávon álló három gépet, a Swissair, a'TWA és a BOAC utasszál­lító gépeit. Ekkor már a túszok nagy része nem volt Zerkában — az utolsó 140 utast pedig né­hány perccel a robbantás előtt szállították el. A tizenegy gerillaszerveze­tet egyesítő Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet nem sokkal ezután közölte: ülést tartott '„valahol arab földön” és elhatárolta magát a három elrabolt repülőgép felrobban­tásától és ideiglenesen fel­függesztette a PNFF tagságát a szervezetben. Ebben az időben már csak 50—60 túszról volt szó; a többieket szabadon bocsátot­ták és azok Ammanból, leg­többször Ciprus érintésével hazautaztak. Jordániában eb­ben az időben heves harcok folytak Husszein király had­serege és különböző gerilla- egységek között — ez is nehe­zítette az értesülések szerzé­sét a túszok sorsáról Szep­tember 22 és 27 között a PNFF megbízottja közölte: mivel biztosítékot kaptak kö­veteléseik teljesítésére, a még fogságban lévő utasokat ha­marosan szabadon bocsátják, mégpedig Egyiptom jordániai nagykövetségének közvetíté­sével adják át őket a Nemzet­közi Vöröskeresztnek. Szeptember 30-án aztán (végérvényesen lezáródott a túszok ügye, kora reggel el­indult, délelőtt Ciprusra, majd Athénbe érkezett az utolsó néhány fogoly is és ez­zel egvidőben a brit, a nyu­gatnémet és a svájci kor­mány hivatalosan is nyilvá­nosságra hozta a döntését* szabadon bocsátja az általa fogva tartott gerillákat. A következő nap hajnalán az angol légihaderő egy repülő­gépe felszállt London egyik katonai repülőterén. Egyetlen utasa volt, Leila Khaled Pa­lesztinái gerillaleány. A gép leszállt Münchenben, itt fel­vette a három nyugat-német­országi börtönből odahozott arab gerillát, majd Zürich­ben, ahol a három Svájcban elítélt gerillaharcos is beült a gép utasterébe. Három órá­val a zürichi indulás után a gép leszállt Kairó repülőte­rén. Megérkezésiek napján éppen ülést tartott Montrealban az ICAO, a nemzetközi polgári repülésügyi szervezet tanácsa. Az ülésen szót kért El Me- leigi, az EAK képviselője és bejelentette, hogy a Kairóba térített és . ott felrobbantott amerikai (PANAÍ.l Boeing— 747-es) repülőgép eltérítőit és elpusztított az EAK hatóságai az egyiptomi törvények értel­mében helyezik vád alá és ítélik majd el. (Következik: Banditák a gé­pen). Honvédelmi nap Gyünkön Tetszene látni édesanyám szekrényét Az I. ' osztályba kerülő gyermekek rendérzékének fej­lettségi foka igen különböző. Általában.;, azok a rendeseb­bel^. aljik,. óvodások a voltak, töbó vprpbléma akad. a szülői házból. - iskolába ■ korülo hat­évesekkel. Az iskolában pedig naivon nagy szükség lenne mind az Önállóságra:, mind a rendes­ségre, sot a gyorsaságra is, mert egy-egy önállótlan, las­sú gyermek nagyon megza­varja a •'‘lendületesen haladó közös" munkát. A rendetlenek késleltetik1 a többit, mert hol ez, hol az- nem kerül elő idő-. re a kuszán táskába dobált holmik közül. Sok-sok. tanítványomnál ál­lapítottam meg, hogy az ön- állóllansáig — ami rendszerint együtt "jár rendetlenséggel és lassúsággal — legtöbbször a túlkényeztetett, kiszolgált gyermekek- „betegsége”. Egy­szerűbb a gyermek után gyor­san-elrakhi á szétdobált hol­miját, játékait, • mint türelem­mel ■>' meg'tanítgatni arra, ho­gyan tartson maga körül ren­det.' Bármilyen különösen hang­zik is, a szülőknek a gyerme­ket már kétéves kortól foko­zatosan leéli munkára, önálló­ságra, rehdre, kötelességlelje- sítésre növelni. Az élso apró kis feladatot világosán,’ érthetően határoz­zuk. meg, ,a kétéves gyermek­nek. Egyszerre egy feladattal bízzuk/neg, de annak a ren­des, pontos végrehajtását kö­vetkezetesen ellenőrizzük. Jó eredmépy esetén ne fukarkod­junk ,a ...dicsérettel! Fontos. hog<y sikerélményei legyenek már az ,eiső „munka”-próbál- kozásoknál. Ml lehet a kezdő feladat ilyen gyermeknél ? Játék után egy bizonyos ba­bát (autót, lovat) neki kell meghatározott helyre letenni. Ez az apró feladat bővülhet 2—3 naponként újabbakkal, pl. több játék elhelyezése. Később felelősség egy teljes játékpolc rendjéért, majd a napi tórölgetés és g h^ti nagy­takarítás elvégzésbe jatéksa- rokban. A címszavakban vázolt fo­lyamat 4 év alatt zajlik le s ha jól vezettük, sok türelem­mel, dicsértük a gyermeket, akkor iskolás korra „kinő” a játékból a munka. Rendhez szokott, a játékpolcához ha­sonló rend. lesz a tar.ulósa- rokban, a tanszerek között, a táskájában. A játékpolc rendjén kívül a másik fontos területe a mun­kára, önállóságra, rendre ne­velésnek, az öltözködéssel, a levetett holmik rendbe rakásá­val kapcsolatos. Az első feladatot itt is kb. kétéves korban kaphatja a gyermek párhuzamosan a já­tékkal kapott apró köteléssé- gével. Ebben se legyünk mo- hóak. 2—3 naponként bővít­sük újabb követelménnyel miközben az előzőek végre­hajtását naponta ellenőrizzük, sőt apró megjegyzéseket is fűzzünk hozzá, ami inkább elismerés legyen, mint elma­rasztalás. Ilyen első feladat lehet, hogy a papucsát ő készítse elő, a cipőjét, szépen egymás mel­lé, ő tegye az ágyához. A két feladat bevezetése után töb­bet ne tegye ezt meg senki helyette. Ez már az ő köteles­sége legyen és bővüljön pél­dául a pizsama előkészítésé­vel, a levetett ruhák rendes elhelyezésével. Az öltözködésben is köve­teljük meg a gyermektől te­hát az önállóságot, fokozaton­ként emelve a feladatokat úgy, hogy 6 ,éyes korrá már tudjon teljesen önállóan’ öl­tözni. A rendérzék megalapozásá­nál nagy jelentősége van a környezet példaadásának. Fontos, hogy a gyermek — akitől mi rendet követelünk — maga körül is azt lásson. A rossz példa romboló ha­tását bizonyítja az alábbi kis történet. Egyik tanítványom táskáját, táskarendvizsgálás alkalmával rendetlennek ta­láltam. „Zsuzsi! — mondtam — milyen rendetlenség van a te táskádban! Ha ezt édes­anyád látná!” Mire Zsuzsi a világ legtermészetesebb hang­ján azt felelte- „Csak tetsze­ne látni édesanyám szekré­nyét, hogy abban milyen rendetlenség van! Majdnem kidől belőle minden, ha ki­nyitjuk az ajtaját!” — Egy pillanatra megdöbbentem. Most mit mondjak erre én, a pedagógus, az édesanyák/ édes­apák tekintélyének feltétlen védelmezője? Szerencsére fel­találtam magam: „Zsuzsikám, a te édesanyád sokat dolgo­zik érted. Te már nagy lány vagy (hat-hétéves), segíthet­nél neki rendbe tenni a szek­rényét, biztosan nagyon meg­dicsérne érte!” Zsuzsi őszinte szavait az­óta sokaknak elmondtam, mert tanulságosnak találtam. Na­gyon elevenjére tapintott a rendszeretetre nevelés leg­alapvetőbb kérdésében; a példadás jelentőségére. DR. GERGELY . KÄROLYNE A Dien Bien Phu-i győzelem év­fordulójának megünneplésére a gyönki általános iskolában honvé­delmi nap keretében rajversenyt rendeztünk. Már kora reggel túra- felszerelésbe öltözött pajtások vá­rakoztak az iskola előtt. A csa­patvezető röviden beszélt a ver­seny jelentőségéről, feladatáról, majd kiadta a parancsot: „Irány a versenypálya!” A hatfős csapa­tok első álldmása a lőtér volt. Itt légpuskával Igyekeztünk eltalálni a célt. A következő feladat távol­ságbecslés volt, majd gránátok röpültek a cél felé. Ezután egy szakadék felett kellett átmásznunk, végül a katonai rangjelzések fel­ismerésével bizonyítottuk be fel- készültségünkét. A szoros ver­senyben a nyolcadik B-s leányok, Illetve fiúcsapatok végeztek az első két helyen. A harmadik he­lyezett a lányoknál a nyolcadik: A osztály lett, a fiúknál pedig a hetedik A. Somogyi Béla riporterörs G yönk Szabályi iskolások búcsúja a népdal jegyében Szombaton, június 5-én ismét zsúfolásig megtelt a szabályi mű­velődési otthon nagyterme. A sza­bályi iskolások — kisdobosok és úttörőb — remeb műsorral szó­rakoztatták a bözönséget. A színpadon a tanévben tanult meséb, népdalob elevenedték meg. A bis elsősök; akik ebben az év­ben ismerkedtek meg az írás és számolás tudományával,, már elö- adóbépességübről is bizonyságot adtak. A másodikos kisdiákok táncos névdal-QSszeállítása nagy sikert aratott. A harmadikos és negyedikes pajtások zongorajáté­ka kedves színfoltja volt' az est­nek. A nagyobbak — öt-hatodiko­sok — nagy kedvvel énekelték a szebbnél szebb Kapos menti dalo­kat. A műsort a megyében is jól is­mert szabályi felnőttkórus nép­dalcsokra zárta. Ez az est is az egyre terebélyesedő népdaimozga- lom megszerettetését szolgálta, s ennek érdekében áldozatkész munkát vállaltak Máthé Aladárné tanárnő, Avar Ervinné tanítónő, Fodor Jánosné tanítónő és Virágh Balázsné, a szabályi művelődési otthon igazgatója. GYORFFY JÓZSEF tanár Mit játsszunk ? Fogyasztó Körülbelül 10x20 méteres, vona­lakkal körülhatárolt területre, s egy felfújt labdára van szükség. A játszók a játéktéren tetszés szerint helyezkedhetnek el. A já­tékvezető a pálya közepén fel­dobja a labdát, amelyet a játéko­sok igyekeznek megszerezni; majd akinél a labda van, igyekszik az­zal valamelyik pajtást eltalálni. Ha a dobás nem talál, az a játé­kos kaphatja fel ismét a labdát, aki a leghamarabb meg tudja szerezni. Ez a pajtás is arra tö­rekszik, hogy • valamelyik társát megdobja. Ha a1 dobás talál, az a pajtás, akit eltaláltak, kiáll a játékból. Győz az, aki a végén egyedül marad a játéktéren. A labdát mindig onnan kell dobni, ahol a játékos megfogta, azzal futni, vagy menni nem sza­bad. A találat akkor érvényes, ha az eltalált pajtásnak a kezén kí­vül bármely testrészét érinti a labda. A találatot kézzel lehet el­hárítani. vagy a labdát megfog­ni. Amelyik pajtás játék közben a játékteret elhagyja, oda vissza már nem térhet — kidobottnak számít. Földről felpattant labda nem számít találatnak. JEKELY ZOLTÁN: Csitítóesha Csipogók királya, furcsa madaracska, ne sírj többet már ma, mert elvisz a macska! Fürösztőeske Csúszik-mászik a csiga, nézi-nézi Lacika.' — Állj meg, hé, csiga-biga! Hadd fogjalak kocsiba! Ügy megyünk Orosziba, onnan meg a locsiba, locsi-pocsibal Jubileumi tornagyakorlat Pakson Óvodások műsora Pakson Hetek óta lázas készülődés folyt a ,Paksi IH. számú Általános Is­kolában a 4649. . számú Alpári frvúia ‘ uftÖ’’őc -apátnál. Máüis 30- án júbiieumi tornagyakorlatot tar­tottak az iskola tanulói. Az érke­ző szülőket, gyerekeket a ..Kö­szöntjük ,a. 25 éves úttörősportot” című felirat fogadta. Hanák Ottó idázgató'köszöntötte a szereplőket és a nézőket, beszélt a régi út­törő sportolókról, majd átnyújtot­ta 32 iskola kézilabdacsapatának a megyei úttörőolimpián elért har­madik helyezésért kapott bronz­érmet. A felső tagozatos fiúk kö­zös botgyakorlat bemutatója nyi­totta meg a műsort. Ezután a ki­csik játékos versenye, tálajgyakor- latok, szekrényugrások és karika- gyakorlatok következtek. A dél­után legérdekesebb, egyben záró száma a fiú kézilabdamérkőzés \ volt. A bronzérmes csapat játszott a két évvel ezelőtt végzett csa­pattal. Az ..örc'z<=,k” az iskola csapata pedig sokat tanul­hatott ezen a meccsen. GRIZER JANOS úttörőriporter Mint minden esztendőben, az idén is megrendezték Pakson az óvodások műsorát, az úgyneve­zett vizsganapokat, ahol a kicsi­nyek számot adtak arról, hogy az elmúlt időben mit és hogyan ta­nultak. A Kereszt utcai óvodások ki­vételével, akik a járási művelődési központban mutatták be műsoru­kat. va1.amennyi 'óvoda ..otthoná­ba'1. ’ szerepelt. A legkisebbek mindenütt versükét mondtak, éne­keitek,- játszottak. A középsősök már egy-egy rövidebb mese elő­adására is vállalkozhattak. A hár­mas számú óvoda nagycsoporto­sait egy év múlva fogják kis­dobosokká avatni, s gondolom, hogy az úttörőszervezetben is ha­sonló sz£p műsorral örvendeztetik meg a pajtásaikat. Ugyanis a mostani műsorukban hosszú me­séket, történeteket adtak elő, s né­melyikük már a kisdobos kultu­rális szemlén is megállná a he­lyét. Müller Erzsébet (21) #

Next

/
Thumbnails
Contents